---
title: "Könnyebben használhatná fel a rendőrség a titkos megfigyelések adatait, jelentős változások jöhetnek a rendőri intézkedésekben"
url: "https://mnews.hu/2026/11/18/konnyebben-hasznalhatna-fel-a-rendorseg-a-titkos-megfigyelesek-adatait-jelentos-valtozasok-johetnek-a-rendori-intezkedesekben/"
date: "2026-11-18"
modified: "2026-11-18"
author: "mnews"
language: "hu_HU"
categories: ["Belföld"]
tags: ["2026-os törvényjavaslat", "belügyminisztérium", "bizonyítékok felhasználása", "büntetőeljárás", "közbiztonság", "közterület-felügyelet", "közterület-felügyelők jogkörei", "lehallgatás", "önkormányzati rendőrségi beszámoló", "panaszkezelési határidő", "Pósfai Gábor", "rendőri intézkedések", "rendőrség", "rendőrség tehermentesítése", "rendőrségi kamerafelvételek", "rendőrségi panasz", "rendőrségi törvénymódosítás", "Tisza-kormány", "titkos információgyűjtés", "titkos megfigyelés"]
featured_image: "https://mnews.hu/wp-content/uploads/2026/07/Posfai-Gabor-mti-1024x576.jpg"
---

# Könnyebben használhatná fel a rendőrség a titkos megfigyelések adatait, jelentős változások jöhetnek a rendőri intézkedésekben

**Jelentősen átalakítaná a rendőrség működésére vonatkozó szabályokat a Tisza-kormány egyik új törvényjavaslata, amely többek között megkönnyítené a titkos megfigyelésekből és lehallgatásokból származó információk bizonyítékként történő felhasználását. A tervezet szerint a jelenlegi nyolc nap helyett harminc nap állna rendelkezésre a büntetőeljárás megindítására ahhoz, hogy a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés eredményeit bizonyítékként felhasználhassák. Emellett megdupláznák a rendőri intézkedésekről készült felvételek megőrzési idejét, és hosszabb határidőt biztosítanának a rendőrségi panaszok kivizsgálására. A Pósfai Gábor vezette Belügyminisztériumhoz tartozó területeket érintő, 130 oldalas törvénycsomag a közterület-felügyelők feladatköreit is kibővítené, miközben csökkentené a rendőrség önkormányzatok felé fennálló beszámolási kötelezettségét. A változtatásokat elsősorban az ügyintézés hatékonyabbá tételével és az adminisztratív terhek mérséklésével indokolják.**

## **Több mint húsz törvényjavaslatot nyújtott be a Tisza-kormány**

Átfogó jogszabály-módosításokat kezdeményezett a Tisza-kormány november 17-én, kedden késő este. Az Országgyűlés elé egyszerre több mint húsz törvényjavaslat került, amelyek különböző állami intézmények működését és több szakpolitikai terület szabályozását érintik.

A benyújtott dokumentumok között szerepel egy 130 oldalas törvénycsomag is, amely a Pósfai Gábor által vezetett Belügyminisztérium feladatkörébe tartozó területeken hozna változásokat. A javaslat a rendőrség működésének több elemét módosítaná, a titkos információgyűjtés eredményeinek felhasználásától a rendőri intézkedések dokumentálásán át a közterület-felügyeletek feladataiig.

A törvénycsomag több különböző jogszabályt érint, ezért úgynevezett salátatörvényként került az Országgyűlés elé. A módosítások egy része az eljárási határidőket változtatná meg, más rendelkezések pedig az állami és önkormányzati szervek közötti feladatmegosztást alakítanák át.

A kormányzati indoklás több esetben a rendőrség tehermentesítésére és az ügyintézés gyakorlati problémáinak kezelésére hivatkozik. A javaslat ugyanakkor olyan területeket is érint, amelyek az állampolgárok jogérvényesítésével és a büntetőeljárásokban felhasználható bizonyítékokkal kapcsolatosak.

## **Harminc napra emelnék a titkos megfigyelések adatainak felhasználásához kapcsolódó határidőt**

A törvényjavaslat egyik legjelentősebb változtatása a titkos információgyűjtés során megszerzett adatok büntetőeljárási felhasználására vonatkozna. A jelenlegi szabályozás szerint a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés eredményei meghatározott feltételek mellett használhatók fel bizonyítékként.

Az egyik ilyen feltétel jelenleg az, hogy a büntetőeljárást az információk megszerzését követő nyolc napon belül meg kell indítani. Ha ez nem történik meg a meghatározott időn belül, az érintett adatok bizonyítékként történő felhasználását a szabályozás korlátozza.

A Tisza-kormány javaslata ezt a nyolcnapos határidőt harminc napra hosszabbítaná meg. Ez azt jelentené, hogy a hatóságoknak több idejük lenne a büntetőeljárás megindítására anélkül, hogy az időkorlát miatt elveszítenék a titkos információgyűjtésből származó eredmények bizonyítékként történő felhasználásának lehetőségét.

A módosítás a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés eredményeire vonatkozik. A benyújtott forrás nem ismertet olyan rendelkezést, amely általánosságban megszüntetné a titkos megfigyelések engedélyezésére vonatkozó követelményeket.

A változtatás tehát elsősorban a megszerzett információk későbbi felhasználásának időbeli feltételeit módosítaná. A jelenlegi szabályozáshoz képest jelentősen hosszabb idő állna a hatóságok rendelkezésére a büntetőeljárás megindításához.

## **Lehallgatásokból és titkos kutatásokból származó adatok is érintettek lehetnek**

A titkos információgyűjtés több különböző hatósági tevékenységet foglalhat magában. A forrás példaként említi a megfigyelést, a lehallgatást, a lakások titkos átkutatását és a dokumentumok megszerzését.

Ezeknek az eljárásoknak az eredményeként olyan információk kerülhetnek a hatóságok birtokába, amelyeket később büntetőeljárásban kívánnak felhasználni. A törvényjavaslat az ilyen, bírói engedélyhez kötött információgyűjtésből származó adatok felhasználhatóságához kapcsolódó határidőt változtatná meg.

A nyolc napról harminc napra történő emelés több mint háromszoros időtartamot biztosítana a jelenlegi szabályozáshoz képest. Ez a hatóságok számára hosszabb időt jelentene annak eldöntésére és előkészítésére, hogy az összegyűjtött információk alapján büntetőeljárást indítsanak.

A rendelkezés ugyanakkor nem jelentené azt, hogy minden titkos információgyűjtéssel megszerzett adat automatikusan bizonyítékká válna. A javaslatban ismertetett változás kifejezetten az eljárás megindításához kapcsolódó határidőt érinti, nem pedig valamennyi bizonyítási feltételt.

A módosítás elfogadása esetén a rendőrségnek és az érintett hatóságoknak nagyobb időbeli mozgástere lenne a megszerzett információk büntetőeljárási felhasználásának előkészítésére. A konkrét ügyekben történő alkalmazás továbbra is a vonatkozó eljárási szabályoktól függne.

## **Kétszer annyi ideig őriznék meg a rendőri intézkedésekről készült felvételeket**

A törvénycsomag a rendőri intézkedéseket dokumentáló felvételek megőrzésének szabályait is módosítaná. A jelenlegi előírások szerint ezeket a felvételeket harminc napig kell megőrizni, a tervezet azonban hatvan napra emelné az időtartamot.

A kormányzati indoklás szerint a változtatásra elsősorban a rendőri intézkedések ellen benyújtott panaszok kivizsgálása miatt van szükség. A jelenlegi szabályok alapján az érintetteknek harminc napjuk van arra, hogy panasszal éljenek valamely rendőri intézkedéssel szemben.

Ez a határidő azonban egybeesik a felvételek általános megőrzési idejével. Emiatt előfordulhatott, hogy mire a hatóság megkezdte egy panasz érdemi vizsgálatát, az intézkedésről készült felvételt már törölték.

A hatvannapos megőrzési idő ezt a problémát kívánná kezelni. A felvételek hosszabb ideig maradnának rendelkezésre, így nagyobb eséllyel lehetne azokat felhasználni a rendőri intézkedések jogszerűségével kapcsolatos panaszok elbírálásához.

A módosítás egyúttal azt is jelentené, hogy a rendőrség hosszabb ideig tárolná az intézkedésekkel kapcsolatos képi dokumentációt. A törvényjavaslatban ismertetett indoklás ezt a panaszkezelés hatékonyabbá tételével támasztja alá.

## **A rendőrségi panaszok kivizsgálására is több idő jutna**

A rendőri intézkedésekről készült felvételek megőrzésének meghosszabbításával párhuzamosan a panaszok elbírálási határidejét is módosítanák. A jelenlegi szabályozás szerint a hatóságoknak harmincöt napjuk van arra, hogy elbírálják a rendőri intézkedésekkel szemben benyújtott panaszokat.

A kormányzati előterjesztés szerint ez az időtartam számos esetben nem elegendő az ügyek megfelelő tisztázására. A tervezet ezért hatvan napra növelné a panaszok elbírálására rendelkezésre álló időt.

A módosítás következtében a hatóságoknak több idejük lenne az érintett körülmények vizsgálatára és a döntések előkészítésére. Ezzel párhuzamosan a rendőri intézkedésekről készült felvételek is hosszabb ideig rendelkezésre állnának.

A két intézkedés így egymáshoz kapcsolódik: miközben a panaszok kivizsgálásának határideje hatvan napra emelkedne, a felvételek általános megőrzési ideje is ugyanilyen hosszú lenne.

A változtatás ugyanakkor azzal is járna, hogy a panaszosok a jelenlegi szabályozáshoz képest hosszabb ügyintézési határidővel számolhatnának. A javaslat ezt az eljárások alaposabb tisztázásának szükségességével indokolja.

## **Több rendőri feladatot kapnának a közterület-felügyelők**

A törvénycsomag másik jelentős eleme a közterület-felügyelők feladatainak kibővítése. A kormány az intézkedést a rendőrség tehermentesítésével indokolja, vagyis bizonyos feladatokat részben a közterület-felügyeletek közreműködésével kívánna ellátni.

A közterület-felügyelők jelenleg is számos közterületi ellenőrzési és igazgatási feladatot végeznek. Hatáskörükbe tartozik többek között a közterületek rendeltetésszerű használatának és tisztaságának ellenőrzése, valamint bizonyos parkolási és állategészségügyi feladatok ellátása.

A közterület-felügyeletek emellett részt vesznek a bűnmegelőzéssel és a közrend védelmével kapcsolatos tevékenységekben is. A mostani módosítás ezekre a meglévő feladatokra építve bővítené a közreműködési lehetőségeiket.

A kormányzati indoklás szerint a közterület-felügyelők olyan további közterületi, igazgatási és rendészeti jellegű feladatokat láthatnának el, amelyek nem igényelnek önálló rendőri mérlegelést, hatósági döntést vagy speciális rendőrszakmai ismeretet.

Ez a korlátozás lényeges eleme a javaslatnak, mert a közterület-felügyelők nem vennék át általánosságban a rendőrség hatásköreit. A módosítás meghatározott rendőri intézkedések végrehajtásában biztosítana számukra közreműködési lehetőséget.

## **Közlekedési és vagyonvédelmi feladatokba is bevonnák a köztereseket**

A törvényjavaslat három új területen bővítené a közterület-felügyeletek feladatait. Az egyik a közlekedés zavartalanságának biztosításában való közreműködés lenne, amelynek keretében a felügyelők a közlekedési helyzetek kezeléséhez kapcsolódó tevékenységeket segíthetnék.

A második új feladatkör a gondoskodásra szoruló személyek, valamint az őrizetlenül maradó vagyontárgyak megóvásához kapcsolódna. A közterület-felügyelők a rendőri intézkedések végrehajtásában működhetnének közre az ilyen esetekben.

A harmadik terület a talált tárgyakkal kapcsolatos rendőri intézkedésekhez kötődne. A tervezet szerint ezeknek az ügyeknek a kezelésében is szerepet kaphatnának a közterület-felügyeletek.

A felsorolt feladatok esetében a javaslat közreműködésről beszél, nem pedig a rendőri hatáskörök teljes átvételéről. Az új rendelkezések azt a célt szolgálnák, hogy bizonyos, önálló rendőri döntést nem igénylő tevékenységekben más rendészeti szereplők is részt vehessenek.

A kormányzati indoklás alapján ezzel a rendőrség munkaterhelését kívánják csökkenteni. A forrás ugyanakkor nem tartalmaz becslést arról, hogy a feladatok átcsoportosítása mekkora tényleges kapacitást szabadíthatna fel a rendőri szerveknél.

## **Baleseteknél és kiemelt rendezvényeken is segíthetnék a forgalom irányítását**

A közterület-felügyelők a tervezet alapján jelzőőri feladatok ellátására is jogosultak lehetnének. Erre meghatározott helyzetekben, az illetékes rendvédelmi szervek vagy önkormányzatok felkérésére kerülhetne sor.

A javaslat példaként említi a közúti balesetek helyszíneinek biztosítását, a kiemelt rendezvények környezetében szükséges intézkedéseket, valamint a katasztrófa sújtotta területeken végzett feladatokat.

A közterület-felügyelők ilyen esetekben a helyszín biztosításában és a közlekedés zavartalanságának fenntartásában működhetnének közre. A feladatok ellátása azonban nem automatikus lenne, hanem az arra jogosult szervezetek felkéréséhez kapcsolódna.

A módosítás a rendőrség és az önkormányzati közterület-felügyeletek közötti együttműködést is bővíthetné. A rendészeti feladatok meghatározott részének megosztásával a kormány a rendőrség tehermentesítését kívánja elősegíteni.

## **Budapest egész területén dolgozhatnának a fővárosi közterület-felügyelők**

A törvénycsomag a közterület-felügyeletek területi működését is rugalmasabbá tenné. A jelenlegi szabályozáshoz képest szélesebb lehetőséget biztosítana arra, hogy a közterület-felügyelők a saját szervezetükhöz tartozó közigazgatási területen kívül is feladatokat lássanak el.

A fővároshoz tartozó közterület-felügyelők a jövőben Budapest teljes területén intézkedhetnének a feladatkörükbe tartozó ügyekben. Ez a fővárosi szintű feladatellátás területi lehetőségeit bővítené.

A kerületi közterület-felügyeletek esetében a javaslat lehetővé tenné, hogy a felügyelők a szomszédos kerületben is dolgozzanak. Ehhez azonban az érintett kerület döntésére lenne szükség.

A módosítás így nem korlátlan területi illetékességet biztosítana, hanem meghatározott feltételek mellett tenné lehetővé a kerülethatárokon átnyúló feladatellátást. Az előterjesztés ezzel a közterületi rendészeti feladatok rugalmasabb megszervezését kívánja elősegíteni.

## **Megszüntetnék a rendőrség kötelező éves önkormányzati beszámolóit**

A rendőrség adminisztratív terheinek csökkentése érdekében a törvényjavaslat megszüntetné az önkormányzatok felé fennálló kötelező éves beszámolási rendszert. Jelenleg a rendőrkapitányságoknak minden évben beszámolót kell tartaniuk az érintett települések közbiztonsági helyzetéről, valamint az ezzel kapcsolatos rendőri feladatokról és intézkedésekről.

A tervezett módosítás szerint a jövőben ilyen beszámolót csak akkor kellene tartani, ha az önkormányzat ezt kifejezetten kéri. Az éves rendszerességű kötelezettség tehát megszűnne, de az önkormányzatok továbbra is kezdeményezhetnék a rendőrségi tájékoztatást.

A kormányzati indoklás szerint a jelenlegi rendszer felesleges adminisztratív terhet jelent a rendőrség és az önkormányzatok számára. A beszámolók megtartásához ugyanis az önkormányzati képviselő-testületeknek határozatot kellett hozniuk.

A módosítás előterjesztői arra is hivatkoznak, hogy az önkormányzatoknak csak korlátozott ráhatásuk van a rendőrség szakmai munkájára. Álláspontjuk szerint ezért nem indokolt a jelenlegi, minden évben kötelező beszámolási rendszer fenntartása.

A változtatás ugyanakkor azzal járna, hogy a rendőrségnek nem kellene automatikusan minden évben beszámolnia a helyi közbiztonsági helyzetről. A tájékoztatás megtartása a jövőben az önkormányzat kezdeményezésétől függne.

## **A rendőrségi beszámolók elutasításának következményeit is eltörölnék**

A jelenlegi szabályozás nemcsak az éves beszámolók megtartását írja elő, hanem azok elutasításának következményeit is meghatározza. Ha egy önkormányzati képviselő-testület nem fogadja el a rendőrség beszámolóját, három hónapon belül újabb tájékoztatást kell tartani.

Amennyiben a képviselő-testület a második beszámolót sem fogadja el, az önkormányzat a megyei vagy az országos rendőrkapitányhoz fordulhat. Ez a rendszer jelenleg külön eljárási lehetőséget biztosít a helyi önkormányzatok számára a rendőrségi beszámolók elutasítása esetén.

A Tisza-kormány törvényjavaslata ezeket a rendelkezéseket is törölné. Így megszűnne a kötelező ismételt beszámoló megtartásának előírása, valamint a második elutasításhoz kapcsolódó külön eljárás is.

Az indoklás szerint a jelenlegi rendszer fenntartása nem áll arányban az önkormányzatok rendőrségi szakmai munkára gyakorolt tényleges befolyásával. A módosítással ezért egyszerűsítenék a helyi önkormányzatok és a rendőrség közötti hivatalos kapcsolattartás szabályait.

A változtatás ugyanakkor nem szüntetné meg teljesen az önkormányzati beszámolók lehetőségét. A települések továbbra is kérhetnének tájékoztatást, de a rendőrségnek nem kellene azt automatikusan, évente megtartania.

## **A rendőrségi eljárások gyorsítását és az adminisztráció csökkentését célozza a javaslat**

A Belügyminisztérium feladatkörébe tartozó területeket érintő, 130 oldalas törvénycsomag több ponton alakítaná át a rendőrség működésének feltételeit. A titkos információgyűjtés eredményeinek felhasználásához kapcsolódó határidő meghosszabbítása nagyobb időbeli mozgásteret biztosítana a büntetőeljárások megindításához.

A rendőri intézkedésekről készült felvételek hatvannapos megőrzése és a panaszok elbírálására rendelkezésre álló idő meghosszabbítása a kifogásolt intézkedések alaposabb vizsgálatát segíthetné. Ezzel párhuzamosan a panaszosok számára hosszabb eljárási határidő válna általánossá.

A közterület-felügyelők feladatainak kibővítése és területi működésük rugalmasabbá tétele a rendőrség tehermentesítését szolgálná. A kötelező éves önkormányzati beszámolók megszüntetése pedig a kormányzati indoklás szerint a felesleges adminisztratív feladatokat csökkentené.

**A tervezett változtatások egyelőre törvényjavaslatként szerepelnek az Országgyűlés előtt, így azok hatálybalépéséhez parlamenti elfogadás szükséges.** A rendelkezésre álló forrás nem közöl pontos hatálybalépési időpontot, de a javaslat elfogadása esetén a rendőrségi eljárások, a közterület-felügyeletek feladatai és az önkormányzatokkal fennálló kapcsolattartás szabályai egyaránt módosulnának.

[MNO – Magyar News Online](https://www.facebook.com/magyarnewsonline)

Fotó: MTI / MTVA

[Takács Péter és a félmilliárdos vagyon – Ebből lett botrány a Parlamentben!](https://www.youtube.com/embed/gdaNHEi-m2Q?start=9&feature=oembed)

## Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.
