---
title: "Szigorítaná a parlamenti szabályokat a Tisza: korlátoznák a fideszes képviselők felszólalásait és átalakítanák a büntetéseket"
url: "https://mnews.hu/2026/11/18/szigoritana-a-parlamenti-szabalyokat-a-tisza-korlatoznak-a-fideszes-kepviselok-felszolalasait-es-atalakitanak-a-bunteteseket/"
date: "2026-11-18"
modified: "2026-11-18"
author: "mnews"
language: "hu_HU"
categories: ["Belföld", "Parlament", "Politika"]
tags: ["2027. február 1.", "Bujdosó Andrea Anna", "Deutsch Tamás", "Fidesz", "Forsthoffer Ágnes", "Hantosi István", "házszabály módosítása", "KDNP", "képviselői büntetések", "Kövér László", "Magyar Péter", "Melléthei-Barna Márton", "mentelmi bizottság", "Mi Hazánk", "Országgyűlés", "parlamenti felszólalások", "parlamenti házszabály", "parlamenti viták", "parlamenti vizsgálóbizottság", "Rák Richárd", "személyes érintettség", "Tisza Párt"]
featured_image: "https://mnews.hu/wp-content/uploads/2026/11/Pocs-Janos-Facebook-1024x578.webp"
---

# Szigorítaná a parlamenti szabályokat a Tisza: korlátoznák a fideszes képviselők felszólalásait és átalakítanák a büntetéseket

**Átfogóan módosítaná az Országgyűlés működését szabályozó törvényt és a parlamenti házszabályt a Tisza-frakció, hogy megakadályozza a parlamenti munka személyes érintettségre hivatkozó felszólalásokkal történő akadályozását. A 2026. november 17-én benyújtott két törvényjavaslat szigorúbban szabályozná a képviselők hozzászólásait, rövidítené a parlamenti viták időkereteit, és új feltételekhez kötné a fegyelmi büntetéseket. A változtatások egyik fő célpontja az a gyakorlat, amellyel a Tisza szerint a Fidesz és a KDNP képviselői rendszeresen megakasztják az üléseket, különösen Magyar Péter miniszterelnök felszólalásai után. A javaslat ugyanakkor a kormányfő napirend előtti megszólalási lehetőségeit is bővítené, miközben korlátozná az európai parlamenti képviselők részvételét az országgyűlési vitákban. Az új szabályok elfogadásuk esetén 2027. február 1-jén léphetnének hatályba.**

## **Fél évvel az új Országgyűlés megalakulása után változtatna a Tisza**

Két jelentős törvénymódosító javaslatot nyújtott be a Tisza-frakció november 17-én, kedden késő este az Országgyűlésnek. A dokumentumokat Hantosi István, Bujdosó Andrea Anna, Melléthei-Barna Márton és Rák Richárd képviselők terjesztették elő 23 óra 10 perckor.

A javaslatok benyújtása mindössze néhány perccel követte azt, hogy a kormány 21 másik törvénycsomagot terjesztett a parlament elé. A Tisza kezdeményezése az országgyűlési törvényt és a házszabályt egyaránt érinti, vagyis a képviselői munkavégzés és az ülések vezetésének több alapvető szabályát is megváltoztatná.

A jelenlegi szabályozás jelentős részét még a Fidesz kétharmados parlamenti többségének időszakában fogadták el. A Tisza most, az új Országgyűlés megalakulása után fél évvel tartja szükségesnek az előírások átdolgozását.

A frakció november 18-án kiadott közleményében azzal indokolta a kezdeményezést, hogy demokratikusabbá, átláthatóbbá és hatékonyabbá kívánja tenni a parlament működését. Emellett a képviselői felelősség következetesebb érvényesítését és a korábbi, általuk túlzónak tartott pénzügyi büntetések átalakítását is célként jelölték meg.

## **Rövidebb parlamenti vitákat és kevesebb felszólalási időt vezetnének be**

A törvényjavaslat egyik legfontosabb eleme a parlamenti viták időkereteinek csökkentése. A Tisza szerint a jelenlegi felszólalási szabályok túl hosszú vitákat eredményezhetnek, amelyek nem feltétlenül szolgálják a jogalkotás minőségét.

Az előterjesztők nyitóbeszédére a jelenlegi 30 perc helyett legfeljebb 20 perc állna rendelkezésre. A zárszó időtartama pedig ugyancsak 30 percről 15 percre csökkenne, vagyis az előterjesztőknek a vita végén feleannyi idő jutna álláspontjuk összegzésére.

A frakció álláspontja szerint az éjszakába nyúló parlamenti viták önmagukban nem garantálják a megalapozottabb törvényalkotást. A rövidebb felszólalási lehetőségekkel azt szeretnék elérni, hogy a képviselők felkészültebben, lényegre törőbben és a tárgyalt kérdésekre koncentrálva vegyenek részt a vitákban.

A javaslat ugyanakkor ténylegesen csökkentené a parlamenti felszólalásokra rendelkezésre álló időt. A Tisza a változtatást a munka hatékonyabb megszervezésével indokolja, míg a konkrét hatások csak az új szabályok alkalmazása során lennének megítélhetők.

## **A személyes érintettségre hivatkozó felszólalásokat szigorítanák a leginkább**

Politikai szempontból a törvénycsomag egyik legfontosabb része a személyes érintettségre hivatkozó felszólalások szabályainak átalakítása. A parlament májusi megalakulása óta több alkalommal alakult ki vita amiatt, hogy a fideszes és KDNP-s képviselők Magyar Péter felszólalásai után személyes érintettségre hivatkozva kértek szót.

A Tisza politikusai szerint az ellenzéki képviselők ezt a lehetőséget olyan esetekben is igénybe vették, amikor a felszólalás valójában nem érintette közvetlenül a személyüket. Magyar Péter már a nyáron kezdeményezte a Házbizottságnál a szabályok szigorítását, mert álláspontja szerint a Fidesz képviselői visszaéltek a házszabály rendelkezéseivel.

A kérdés korábban is konfliktusokat okozott az Országgyűlésben. Szeptemberben Hallerné Nagy Anikó rendre utasította Pócs Jánost és Balla Györgyöt, és más üléseken is viták alakultak ki arról, hogy egy-egy felszólalás valóban megalapozza-e a személyes érintettségre történő hivatkozást.

Az ülések során arra is volt példa, hogy a vitatott felszólalások miatt képviselőktől megvonták a szót, illetve elnémították a mikrofonjukat. A mostani javaslat ezekre a visszatérő konfliktusokra kíván részletesebb és szigorúbb szabályozással reagálni.

## **Egy percre csökkentenék a személyes érintettség miatti hozzászólásokat**

A jelenlegi házszabály szerint az ülést vezető elnök indokolt esetben engedélyezheti, hogy egy képviselő vagy nemzetiségi szószóló személyes érintettség miatt felszólaljon. A szabályozás azonban viszonylag általánosan fogalmaz, és jelentős mérlegelési lehetőséget biztosít az ülésvezetőnek.

A Tisza javaslata az eddigi két percről egy percre csökkentené az ilyen felszólalások időtartamát. Emellett lehetővé tenné, hogy az ülést vezető elnök az adott ülésnap hátralévő részére megtiltsa a további személyes érintettség miatti szóbeli hozzászólásokat, ha azok jelentősen akadályozzák az Országgyűlés munkáját.

Ebben az esetben az érintett képviselők írásban továbbra is megtehetnék észrevételeiket. A módosítás tehát nem szüntetné meg teljesen a személyes érintettségre történő hivatkozás lehetőségét, de az ülésvezetőnek eszközt adna a szóbeli felszólalások korlátozására.

A törvénycsomag a jelenleginél részletesebben meghatározná azt is, milyen esetek minősülnek valódi személyes érintettségnek. A cél az előterjesztők szerint annak megakadályozása, hogy a képviselők ezt az eljárási lehetőséget általános politikai viták folytatására használják.

## **Pontosan meghatároznák, mikor hivatkozhat személyes érintettségre egy képviselő**

Az új szabályozás szerint személyes érintettség akkor állhatna fenn, ha a képviselőt név szerint vagy más, egyértelműen azonosítható módon megszólítják, és a felszólalás olyan körülményeket tartalmaz, amelyek közvetlenül érintik őt.

Ilyen eset lenne például, ha valaki olyan kijelentést, véleményt vagy magatartást tulajdonítana egy képviselőnek, amelyet az érintett állítása szerint nem tett, nem képviselt vagy nem tanúsított. Ugyancsak személyes érintettségre adhatna alapot, ha egy korábbi felszólalást vagy magatartást a képviselő szerint félrevezetően, illetve elferdítve ismertetnének.

A szabályozás a magán- és családi életet érintő kijelentéseket is figyelembe venné. Amennyiben egy felszólalás a képviselő személyét, hozzátartozóját, becsületét, közéleti hitelességét vagy feddhetetlenségét a közéleti tevékenység szokásos bírálatán túlmenően, közvetlenül és érdemben érintené, az megalapozhatná a személyes érintettség miatti hozzászólást.

A törvényjavaslat ugyanakkor kifejezetten kizárná, hogy valaki pusztán a nevének említése miatt kérjen szót. Egy képviselő korábbi véleményének vagy parlamenti felszólalásának politikai kritikája önmagában szintén nem jelentene személyes érintettséget.

Az ülést vezető elnöknek az adott kijelentés teljes beszédkörnyezetét és elhangzásának körülményeit kellene mérlegelnie. Ezzel a Tisza a személyes érintettség megítéléséhez részletesebb szempontokat adna.

## **Akár az egész Fidesz-frakciót eltilthatnák a személyes érintettség miatti felszólalásoktól**

Az új szabályok megsértése fokozatosan szigorodó következményekkel járna. A képviselőnek a személyes érintettségre hivatkozó felszólalása elején legfeljebb két mondatban meg kellene indokolnia, miért tartja magát érintettnek.

Ha ezt elmulasztaná, az ülést vezető elnök megvonná tőle a szót. Amennyiben a képviselő ennek ellenére tovább beszélne, egy hónapra elveszítené a személyes érintettség miatti felszólalás lehetőségét.

Ha ugyanabban az ülésszakban ismét megsértené a szabályt, az eltiltás időtartama két hónapra emelkedne. A szankció tehát az ismétlődő szabályszegések esetén fokozatosan súlyosbodna.

A javaslat ennél szélesebb körű következményt is előírna. Ha egy ülésen ugyanazon frakció három képviselője megsértené az előírást, az ülést vezető elnök egy hónapra az egész képviselőcsoport számára megtiltaná a személyes érintettség miatti felszólalásokat.

Ez a rendelkezés a Fidesz-frakciót is érinthetné, amennyiben három képviselője ugyanazon ülésen elkövetné a meghatározott szabályszegést. A korlátozás azonban nem kizárólag a Fideszre vonatkozna, hanem valamennyi parlamenti képviselőcsoportra egységesen alkalmazható lenne.

Az előterjesztők indoklása szerint a rendelkezés célja annak megakadályozása, hogy egy frakció tagjai összehangoltan használják fel a személyes érintettség intézményét a parlamenti munka akadályozására.

## **Magyar Péter napirend előtti felszólalásainak lehetőségét is bővítenék**

A törvénycsomag a napirend előtti felszólalások rendjét is átalakítaná. A képviselők számára a jövőben üléshetente csak egy, előre meghatározott ülésnapon lenne lehetőség ilyen hozzászólásra.

A korlátozás azonban nem vonatkozna a miniszterelnökre, a kormány tagjaira és a köztársasági elnökre. Ők továbbra is minden ülésnap elején felszólalhatnának a parlamentben.

A javaslat emellett kifejezetten bővítené Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti megszólalási lehetőségeit. A jelenlegi szabályozás szerint a kormányfő csak halaszthatatlan és rendkívüli ügyben kérhet napirend előtt szót, ezt a megkötést azonban a Tisza eltörölné.

A módosítás elfogadása esetén a miniszterelnök bármilyen országos jelentőségű ügyben felszólalhatna. A szándékát lehetőség szerint legkésőbb az ülés megnyitása előtt egy órával kellene bejelentenie a házelnöknek.

A változtatás egy korábbi politikai vitára is reagálna. Az ellenzéki képviselők többször kifogásolták, hogy Magyar Péter szerintük nem tartotta be a napirend előtti felszólalásokra vonatkozó jelenlegi korlátozást.

## **Átalakítanák a Kövér László idején alkalmazott súlyos pénzbüntetéseket**

A Tisza-frakció a parlamenti fegyelmi szankciók rendszerét is jelentősen módosítaná. A javaslat egyik célja, hogy megszüntessék a korábbi időszakban alkalmazott, többmilliós tiszteletdíj-elvonások egyes szabályait.

Kövér László korábbi házelnöki működése alatt több alkalommal szabtak ki jelentős, esetenként 8–10 millió forintos büntetéseket ellenzéki képviselőkre. Az érintettek közül többen az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak, amely több ügyben nekik adott igazat.

Az ilyen döntések következtében az Országgyűlés Hivatalának vissza kellett fizetnie a korábban levont összegeket. A Tisza most a fegyelmi szankciók mértékét és alkalmazásának feltételeit is felülvizsgálná.

Forsthoffer Ágnes korábban már jelezte, hogy nem kíván élni a rendkívül magas tiszteletdíj-elvonások lehetőségével. Álláspontja szerint a súlyos pénzügyi büntetések veszélyeztethetik a képviselők anyagi függetlenségét és megélhetését.

A mostani javaslat eltörölné a tiszteletdíj-csökkentések kötelező alsó határait, és mérsékelné a felső korlátokat. Az előterjesztők szerint ezzel nagyobb lehetőség nyílna arra, hogy a szankciók igazodjanak az adott magatartás súlyához és körülményeihez.

## **Akár hathavi tiszteletdíjat is elveszíthetne egy szabályszegő képviselő**

A módosítás alapján a legsúlyosabb parlamenti fegyelmi büntetések egyik alapesetben legfeljebb háromhavi tiszteletdíj elvonását jelenthetnék. Ilyen szankciót akkor lehetne alkalmazni, ha egy képviselő akadályozza az ülés, a vita vagy a szavazás menetét, illetve egy másik képviselőt jogainak gyakorlásában.

Ugyancsak legfeljebb háromhavi tiszteletdíj-elvonás járhatna annak, aki a parlament ülésén közvetlenül fizikai erőszakkal fenyeget, erőszak alkalmazására hív fel, vagy maga alkalmaz fizikai erőszakot.

A javaslat az ismételt szabályszegéseket súlyosabban szankcionálná. Amennyiben a képviselő ismételten elkövetné a meghatározott jogsértést, a büntetés mértéke megduplázódhatna, és akár hathavi tiszteletdíj levonását is elrendelhetnék.

A Tisza szerint az új rendszer egyszerre biztosítana következetesebb számonkérhetőséget és arányosabb büntetéseket. A módosítás ugyanakkor továbbra is jelentős pénzügyi szankciókat engedne meg a legsúlyosabb parlamenti rendbontások esetén.

## **Megszüntetnék a magyar EP-képviselők parlamenti felszólalási jogát**

A törvénycsomag egy másik jelentős változtatása a magyar európai parlamenti képviselők országgyűlési részvételét érintené. A Tisza javaslata alapján a jövőben az EP-képviselők nem szólalhatnának fel sem a plenáris, sem a parlamenti bizottsági üléseken.

A jelenlegi szabályozás bizonyos esetekben, különösen európai uniós törvényjavaslatok tárgyalásakor lehetőséget biztosít számukra a felszólalásra. Ezt a lehetőséget a módosítás teljes egészében megszüntetné.

Legutóbb Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti képviselő élt ezzel a jogával a sportvezetők összeférhetetlenségéről szóló törvényjavaslat parlamenti vitájában. A tervezett módosítás elfogadása esetén a későbbiekben erre már nem lenne lehetősége.

A változtatás nem egyetlen politikai párt képviselőire vonatkozna, hanem valamennyi magyar EP-képviselőt érintené. A javaslat így a jelenlegi szabályozáshoz képest szűkítené az európai parlamenti mandátummal rendelkezők részvételét az országgyűlési munkában.

## **Új bizottságot hoznának létre, és minden frakció helyet kapna a Mentelmi Bizottságban**

A két törvénycsomag a parlamenti bizottsági rendszert is érintené. A Tisza kötelezővé tenné egy társadalmi részvétellel foglalkozó állandó bizottság létrehozását.

Ez a testület a már kötelezően működő, többek között alkotmányügyi, költségvetési, külügyi, európai uniós, honvédelmi, nemzetbiztonsági és nemzetpolitikai ügyekkel foglalkozó bizottságok mellett működne. A javaslat tehát új állandó parlamenti fórumot hozna létre a társadalmi részvétellel kapcsolatos kérdések kezelésére.

A Mentelmi Bizottság összetétele is módosulna, miközben megmaradna a paritásos rendszer. Ez azt jelenti, hogy a kormánypárti és ellenzéki képviselők továbbra is azonos számban kapnának helyet a testületben.

Az új szabály ugyanakkor előírná, hogy minden parlamenti frakciónak legalább egy képviselővel kell rendelkeznie a bizottságban. Ez különösen a Mi Hazánk számára jelentene változást, mivel a pártnak jelenleg nincs képviselője a Mentelmi Bizottságban.

## **Külföldön élő személyeket is meghallgathatnának a vizsgálóbizottságok**

A parlamenti vizsgálóbizottságok működését szintén érintené a módosítás. A javaslat lehetővé tenné, hogy a bizottságok külföldi lakcímre is küldjenek idézést a meghallgatni kívánt személyeknek.

A szabályozás alapján a külföldön tartózkodás vagy a külföldi lakóhely önmagában nem akadályozná az idézés kiküldését. A forrás példaként a Svájcban élő Nagy Márton volt minisztert említi, akinek meghallgatását ez a rendelkezés lehetővé tenné.

A módosítás ugyanakkor lehetőséget biztosítana arra is, hogy a külföldön élők online kapcsolódjanak be a bizottsági meghallgatásokba. Így nem lenne minden esetben szükség arra, hogy az idézett személy fizikailag is megjelenjen a parlamentben.

A javaslat emellett bővítené a jelnyelvi felszólalások lehetőségét. A jövőben nemcsak országgyűlési képviselők, hanem más résztvevők is használhatnák a jelnyelvet a plenáris és bizottsági üléseken, a szükséges tolmácsolást pedig az Országgyűlés Hivatala biztosítaná.

## **2027 februárjától léphetnek életbe az új parlamenti szabályok**

A Tisza-frakció által benyújtott módosító javaslatok a parlament működésének számos területét érintik. A személyes érintettségre hivatkozó felszólalások szigorításától a viták időkereteinek csökkentésén át a fegyelmi büntetések átalakításáig több olyan rendelkezést tartalmaznak, amely közvetlenül befolyásolná a képviselők mindennapi munkáját.

A politikailag egyik legvitatottabb elem az lehet, hogy az új szabályok jelentősen korlátoznák a személyes érintettség miatti hozzászólásokat, és akár teljes frakciókat is ideiglenesen eltilthatnának ettől a felszólalási formától. A Tisza ezt a parlamenti munka összehangolt akadályozásának megelőzésével indokolja.

A javaslat ezzel párhuzamosan a miniszterelnök számára szélesebb napirend előtti felszólalási lehetőséget biztosítana, miközben az egyszerű képviselők ilyen jellegű megszólalásait korlátozná. Az európai parlamenti képviselők felszólalási jogának megszüntetése szintén számottevő változást jelentene a jelenlegi gyakorlathoz képest.

**A két törvénycsomag elfogadása esetén az új szabályok 2027. február 1-jén léphetnének hatályba.** A módosítások egyelőre parlamenti javaslatok, így a tényleges változásokhoz az Országgyűlés döntése szükséges.

[MNO – Magyar News Online](https://www.facebook.com/magyarnewsonline)

Fotó: Facebook

[Takács Péter és a félmilliárdos vagyon – Ebből lett botrány a Parlamentben!](https://www.youtube.com/embed/gdaNHEi-m2Q?feature=oembed)

## Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.
