Magyar Péter miniszterelnök szerint Sulyok Tamás nagyjából egy hónap múlva már nem lesz Magyarország köztársasági elnöke. A kormányfő hétfő délutáni parlamenti sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a társadalmi egyeztetésre bocsátott Alaptörvény-módosításról már közel ezer vélemény érkezett, és a kormány a visszajelzések alapján akár szigoríthat is a tervezeten. A javaslatcsomag részeként megszűnne a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása, tizenkét évben korlátoznák az országgyűlési képviselők mandátumát, felső korhatárt vezetnének be az alkotmánybíráknak, és átalakítanák a bírósági vezetők kiválasztásának szabályait is. Magyar Péter szerint ha Sulyok Tamás nem írja alá az elfogadott Alaptörvény-módosítást, akkor szembemegy a jogszabályokkal, és megindítható ellene a megfosztási eljárás. A miniszterelnök úgy számol, hogy július 20-a körül Sulyok Tamás már bizonyosan nem lesz köztársasági elnök, augusztus 20-a előtt pedig új államfőt választ az Országgyűlés.
Közel ezer vélemény érkezett az Alaptörvény-módosításról
Magyar Péter hétfő délután a Parlamentben tartott sajtótájékoztatót, ahol arról beszélt, hogy már közel ezer állampolgári vélemény érkezett a társadalmi egyeztetésre bocsátott Alaptörvény-módosításról.
A miniszterelnök szerint sokan üdvözölték, hogy a kormány nem milliárdokba kerülő, felesleges kérdésekkel operáló nemzeti konzultációt indított, hanem valódi, az ország működését érintő kérdésekről kéri ki az emberek véleményét.
A beérkezett visszajelzések között már olyan javaslat is szerepelt, hogy az országgyűlési képviselők mandátumát ne tizenkét, hanem nyolc évben korlátozzák. Magyar Péter erre úgy reagált: „Lehet még rajta szigorítani.” Egyértelművé tette azt is, hogy a módosítás a jövőre vonatkozna, vagyis a következő választáson már nem indulhatna el olyan jelölt, aki addigra tizenkét évet töltött képviselőként a parlamentben.
Magyar Péter az olasz maffiához hasonlította az Orbán-rendszert
A miniszterelnök a sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy szerinte sok fájdalmas hasonlóság van az olasz maffia és az Orbán-kormány működése között. Példaként említette, hogy az olasz maffia is uniós forrásokból gazdagodott meg a kilencvenes években.
Magyar Péter azt ígérte, hogy a kormány mindent megtesz azért, hogy az „orbáni maffia” felszámolása során Magyarországon ne történhessenek olyan tragikus gyilkosságok, mint Olaszországban.
A kormányfő kifogásolta azt is, hogy az ellenzéki képviselők szerinte nem tartották fontosnak, hogy az ország valaha volt legnagyobb közjogi törvénycsomagjáról és Európa egyik legszigorúbb korrupcióellenes hivataláról beszéljenek az Országgyűlésben.
Jövő héten kerülhet a parlament elé az Alaptörvény 17. módosítása
Magyar Péter közlése szerint a társadalmi egyeztetés után a jövő héten terjesztik az Országgyűlés elé az Alaptörvény 17. módosítását. A tervezet egyik legfontosabb és legnagyobb politikai figyelmet kiváltó pontja Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatásának megszüntetése.
A társadalmi egyeztetésre bocsátott szöveg egyszerűen fogalmaz: az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
A tervezet szerint ezt követően az Országgyűlés az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre választana új köztársasági elnököt.
Magyar Péter szerint Sulyoknak alá kell írnia a módosítást
A miniszterelnök külön kitért arra is, mi történhet akkor, ha Sulyok Tamás nem írja alá az elfogadott Alaptörvény-módosítást. Magyar Péter szerint ebben az esetben a köztársasági elnök szembemenne az Alaptörvénnyel és a jogszabályokkal.
A kormányfő azzal érvelt, hogy a Fidesz korábban kiiktatta az Alaptörvény tartalmi kontrollját, ezért a köztársasági elnök kizárólag eljárási hibára hivatkozva küldheti meg az indítványt az Alkotmánybíróságnak. Ha Sulyok Tamás ennek ellenére megtagadná a módosítás kihirdetését, Magyar Péter szerint „okkal és alappal” megindítható lenne ellene a megfosztási eljárás.
A miniszterelnök azt mondta, a Tisza Párt korábban a köztársasági elnöki intézmény védelmében el akarta kerülni ezt a megoldást, ezért választottak más jogi utat az Alaptörvény-módosítási tervezetben. Ha azonban Sulyok Tamás nem tesz eleget a törvényes kötelezettségének, akkor a kormányfő ígérete szerint elindítják vele szemben a megfosztási eljárást.
Július 20-a körül már új helyzet lehet a Sándor-palotában
Magyar Péter úgy számol, hogy nagyjából egy hónap múlva léphet hatályba az Alaptörvény-módosítás. A miniszterelnök szerint „Sulyok Tamás július 20-a körül már bizonyosan nem lesz Magyarország köztársasági elnöke”.
Ha megfosztási eljárás indulna, az Alaptörvény szerint Sulyok Tamás már nem gyakorolhatná a jogait. Ebben az esetben a köztársasági elnöki jogköröket ideiglenesen az Országgyűlés elnöke venné át. Magyar Péter szerint Forsthoffer Ágnes házelnök nyilván aláírná az elfogadott módosítást.
A kormányfő azt is ígérte, hogy Sulyok Tamás távozása után igyekeznek gyorsan új köztársasági elnököt választani. Az Alaptörvény szerint erre harminc napjuk van, de Magyar Péter szerint augusztus 20-a előtt már biztosan lesz új államfő.
Olyan új köztársasági elnököt keresnének, akit az ellenzék is támogatni tud
Magyar Péter arról is beszélt, hogy olyan személyt szeretnének javasolni köztársasági elnöknek, aki valóban megtestesíti az ellenzék egységét, és akit az ellenzéki képviselők is meg tudnak szavazni.
Ez politikailag fontos üzenet, mert a köztársasági elnöki tisztség Magyarországon elvileg az állami egység megtestesítője. A Tisza-kormány láthatóan olyan jelöltet keresne, aki nem pusztán kormánypárti jelöltként jelenik meg, hanem szélesebb politikai támogatást is kaphat.
A kérdés az lesz, hogy az ellenzéki pártok valóban készek lesznek-e részt venni egy ilyen döntésben, vagy a Sulyok Tamás eltávolításáról szóló politikai vita miatt inkább elutasító álláspontra helyezkednek.
A legfőbb ügyész távozását is előrevetítette Magyar Péter
A sajtótájékoztatón az újságírók azt is felvetették, hogy a társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslatban nincs szó a legfőbb ügyész, az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság vezetőjének eltávolításáról, noha Magyar Péter korábban ezekről is beszélt.
A miniszterelnök erre azt mondta, hogy a rendelkezésére álló információk szerint a legfőbb ügyésznek hamarosan le kell mondania a posztjáról, és le is fog mondani.
Amikor arról kérdezték, hogy Nagy Gábor Bálint esetleges távozása összefügghet-e az ukrán aranykonvoj ügyével, Magyar Péter röviden úgy válaszolt: „Összefügghet.”
Az aranykonvoj ügyében Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője már távozott, és a történet az elmúlt napokban az ügyészségi szervezeten belüli feszültségek, a TEK szerepe és a lehetséges politikai felelősség miatt is kiemelt figyelmet kapott.
A többi közjogi tisztségviselő ügye később kerülhet elő
Magyar Péter szerint a többi közjogi tisztségviselő eltávolítására később térnek vissza. A miniszterelnök úgy fogalmazott: abban maradtak a frakcióval, hogy először túl lesznek a mostani Alaptörvény-módosításon, és utána vizsgálják meg az érintett szervezeteket.
Ez azt jelenti, hogy a Tisztítótűz-művelet első szakasza most elsősorban a köztársasági elnöki tisztségre, az Alaptörvény módosítására, a mandátumkorlátokra, a bírósági szabályokra és a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozására koncentrál.
A többi bebetonozott állami vezető ügye azonban nem kerül le a napirendről. A kormányfő szavai alapján ezek a kérdések a következő körben kerülhetnek elő.
Évi 10 milliárd forintból működhet a Vagyonvisszaszerzési Hivatal
Magyar Péter arról is beszélt, hogy biztos benne: a társadalom többsége támogatja a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt. A hivatal többek között a jogalap nélküli gazdagodást is vizsgálni fogja.
A hivatal elnökét hat évre választaná meg az Országgyűlés, nyílt pályáztatás után. Magyar Péter szerint a cél az, hogy a szervezet minél hamarabb megkezdhesse a munkát, és a legjobb szakembereket szerződtessék. A miniszterelnök úgy fogalmazott: „Óriási büszkeség lesz ennél a hivatalnál dolgozni.”
A kormányfő jelezte azt is, hogy ha szükséges, módosítják a büntető törvénykönyvet a hivatal hatékonyabb működése érdekében, és minden szükséges költségvetési forrást biztosítanak.
A Szuverenitásvédelmi Hivatalra idén 6 milliárd forintot terveztek be. Magyar Péter szerint ez az összeg egy az egyben a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalhoz kerül, az új szervezet éves működési költsége pedig nagyjából 10 milliárd forint lehet. A hivatal elnöke várhatóan körülbelül annyit keres majd, mint a miniszterek, és az elmozdításának lehetőségét nagyon szűkre szabják.
A Tisztítótűz-művelet új politikai korszakot nyithat
Magyar Péter hétfői napirend előtti felszólalásában jelentette be a Tisztítótűz-műveletet, amelynek részeként kezdeményezik Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatásának megszüntetését, és felállítják a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt.
A tervezett Alaptörvény-módosítás tizenkét évben korlátozná az országgyűlési képviselői mandátumot, hetvenéves felső korhatárt vezetne be az alkotmánybíráknál, valamint nagyobb szerepet adna a bíráknak az Országos Bírósági Hivatal elnökének és a Kúria elnökének kiválasztásában és elszámoltathatóságában.
A csomag így egyszerre érinti az államfői tisztséget, a parlamenti mandátumokat, az alkotmánybíráskodást, a bírósági rendszert és a közvagyon visszaszerzését. Ez valóban az egyik legnagyobb közjogi átalakítás lehet a rendszerváltás óta.
A következő hetek döntik el Sulyok Tamás sorsát
Magyar Péter sajtótájékoztatója alapján a Sulyok Tamás körüli politikai konfliktus a következő hetekben eldőlhet. A kormány jövő héten terjeszti be az Alaptörvény 17. módosítását, majd a parlamenti szavazás után a köztársasági elnöknek kell dönteni a kihirdetésről.
A miniszterelnök szerint Sulyok Tamásnak nincs valódi mozgástere: ha nincs eljárási hiba, alá kell írnia a módosítást. Ha ezt nem teszi meg, Magyar Péter szerint megindítják ellene a megfosztási eljárást.
A kormányfő számításai szerint július 20-a körül Sulyok Tamás már nem lesz Magyarország köztársasági elnöke, augusztus 20-a előtt pedig új államfőt választanak. Ez azt jelenti, hogy a következő egy hónap a magyar közjogi rendszer egyik legfontosabb időszaka lehet.
Fotó: Bodnár Boglárka / MTI / MTVA
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
