Egy hónapra letartóztatta a Kecskeméti Járásbíróság az NKA-botrány hetedik gyanúsítottját. Az ügyészség a gyanúsított nevét nem közölte, sajtóértesülés szerint azonban Hankó Balázs volt kulturális és innovációs miniszter egykori kabinetfőnökéről, Konczos Nóráról van szó. A volt kormánytisztviselőt szerdán vették őrizetbe, majd különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki. A nyomozati bíró a szökés és elrejtőzés veszélyére, valamint az eljárás jogellenes befolyásolásának kockázatára hivatkozva rendelte el a letartóztatását. A döntés ellen fellebbeztek, így az egyelőre nem végleges.

Újabb magas rangú szereplő került az NKA-ügybe

Az NKA-ügy eddig is az elmúlt évek egyik legsúlyosabb kulturális közpénzügyi botrányának számított, Konczos Nóra őrizetbe vétele és letartóztatása azonban újabb szintre emelte az eljárást. A gyanú szerint ugyanis nem egyszerű adminisztratív hibákról vagy vitatható támogatási döntésekről van szó, hanem olyan pénzosztási rendszerről, amelyben állami kulturális forrásokat politikai célokra használhattak fel.

A Kecskeméti Járásbíróság csütörtökön döntött a hetedik gyanúsított kényszerintézkedéséről. A bíróság egy hónapra rendelte el a letartóztatását, vagyis a nyomozás jelenlegi szakaszában indokoltnak látta a legszigorúbb személyi szabadságot korlátozó intézkedést.

A döntés indokai között a szökés és elrejtőzés veszélye, valamint az eljárás jogellenes befolyásolásának kockázata szerepel. Ez arra utal, hogy a hatóságok szerint a gyanúsított pozíciója, kapcsolatrendszere vagy az ügyben betöltött szerepe miatt fennállhatott annak veszélye, hogy befolyásolja a bizonyítást.

Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy Konczos Nóra esetében is gyanúról van szó. A büntetőjogi felelősséget csak a hatósági eljárás, illetve végső soron a bíróság állapíthatja meg.

A kiszivárgott email központi jelentőségű lehet

Konczos Nóra neve korábban azért került elő az NKA-ügyben, mert ő volt annak a kiszivárgott emailnek a feladója, amelyben Hankó Balázs kabinetfőnökeként Mága Zoltán 500 millió forintos támogatási kérelmét továbbította az NKA pályázatkezelő szervének vezetőjéhez.

A levél címzettje Krucsainé Herter Anikó, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő főigazgatója volt. Az emailben Konczos azt írta, hogy „Miniszter Úr támogatja” Mága Zoltán kérelmét, és visszajelzést kért arról, milyen rendelkezésre álló forrásból lehetne biztosítani a támogatási igényt.

A levél jelentősége azért nagy, mert a gyanú szerint a támogatási rendszerben nem pusztán kulturális szempontok érvényesültek. A pályázati kérelemben olyan társadalmi csoportok megszólításáról volt szó, amelyeket a „nemzeti oldal” választási győzelme szempontjából kulcsfontosságúnak neveztek.

A dokumentum alapján a koncertekkel többek között cigány szavazókat, időseket és politikailag bizonytalanokat szerettek volna elérni. Ez pedig felveti annak gyanúját, hogy kulturális támogatásnak álcázott kampánycélú pénzosztás történhetett.

Mága Zoltán 500 milliós támogatási kérelme indította el a lavinát

A botrány egyik legismertebb eleme Mága Zoltán hegedűművész 500 millió forintos támogatási kérelme. A pályázatban egy koncertsorozat szerepelt, amelyhez a dokumentum szerint számos előadót szerveztek volna.

A felsorolt zenészek és énekesek között szerepelt több ismert név is, például Wolf Kati, Desh, Nótár Mary és Oláh Gergő. Később azonban kiderült, hogy több érintett előadó csak a sajtóból vagy újságírói megkeresésből értesült arról, hogy szerepel Mága pályázatában.

Ez különösen erős kérdéseket vet fel a pályázat megalapozottságával kapcsolatban. Ha olyan művészeket tüntettek fel a kérelemben, akik nem tudtak a részvételükről, az nemcsak szakmai, hanem jogi és etikai problémát is jelenthet.

A támogatási kérelem politikai célzása és a szereplők bizonytalan bevonása együtt olyan képet rajzol, amelyben az NKA forrásai nem kizárólag kulturális célokat szolgálhattak. A nyomozásnak most azt kell tisztáznia, kik tudtak erről, kik hagyták jóvá a döntéseket, és történt-e vagyoni hátrány.

Hat gyanúsítottból négy továbbra is letartóztatásban marad

Konczos Nóra ügyével párhuzamosan a Kecskeméti Járásbíróság csütörtökön a korábban letartóztatott hat gyanúsított kényszerintézkedéséről is döntött. Közülük négyen letartóztatásban maradnak, ketten pedig hazatérhetnek, de bűnügyi felügyelet alá kerülnek.

A döntések nem véglegesek, de jól mutatják, hogy a bíróság továbbra is komolynak tartja a bizonyítás veszélyeztetésének kockázatát. A június végén letartóztatott gyanúsítottak között volt Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap korábbi alelnöke, Ughy Attila volt fideszes országgyűlési képviselő, valamint Krucsainé Herter Anikó, az NKTK felfüggesztett főigazgatója.

A korábbi döntések szerint a letartóztatást a gyanúsítottak jelenlétének biztosítása és a bizonyítás veszélyeztetésének megakadályozása indokolta. Két ember esetében a bűnismétlés veszélyét is megállapították.

A mostani hosszabbítás alapján a bíróság szerint ezek a körülmények több gyanúsított esetében továbbra is fennállnak. Négy ember letartóztatását három hónappal, október 25-éig hosszabbították meg.

A gyanú szerint 17 milliárd forintnál is több támogatásról dönthettek szabálytalanul

Az NKA-ügy lényege a gyanú szerint az, hogy az NKA döntéshozó testülete 2024 decemberétől kezdve a törvényeket és szabályokat durván megszegve 1079 támogatásról döntött, összesen több mint 17 milliárd forint értékben.

Ez már nem egyetlen vitatható pályázatról vagy elszigetelt támogatási döntésről szól. Ha a gyanú beigazolódik, akkor rendszerszintű, nagy összegű kulturális pénzosztási mechanizmus működhetett szabálytalanul.

A hatóságok szerint a támogatások egy részét választókerületenként oszthatták el úgy, hogy azokat a Fidesz választási kampányában lehessen felhasználni. Ez különösen súlyos állítás, mert állami kulturális forrásokat pártpolitikai célra használni a közpénzek rendeltetésellenes felhasználását jelentheti.

A vizsgálat ezért nemcsak hűtlen kezelésről, hanem a kulturális intézményrendszer politikai kiszolgáltatottságáról is szól. A közpénzek célja a kultúra támogatása lett volna, nem pedig választási mozgósítás finanszírozása.

Konczos Nóra pályája több minisztériumon át vezetett Hankó mellé

Konczos Nóra jogász végzettségű, és pályafutásának nagy részét a közigazgatásban töltötte. Korábban Nyíregyháza polgármesteri hivatalában dolgozott jogtanácsosként, majd az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási tanácsadója lett.

Később a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztériumban dolgozott főosztályvezetőként. Ebben az időszakban Hankó Balázs is ott töltött be magas rangú pozíciókat, előbb helyettes államtitkárként, majd felsőoktatásért és szakképzésért felelős államtitkárként.

Konczos 2022-ben a Miniszterelnökségre került, Fürjes Balázs államtitkárságán vezette a parlamenti főosztályt. Amikor Hankó Balázs 2024 júniusában átvette a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetését Csák Jánostól, Konczos Nóra miniszteri kabinetfőnök lett.

Ez a pálya azt mutatja, hogy nem külső szereplőről, hanem a kormányzati apparátust jól ismerő, magas rangú közigazgatási tisztviselőről van szó. Éppen ezért különösen fontos, hogy tisztázódjon, milyen szerepet játszott az NKA-forrásokkal kapcsolatos döntési láncban.

A Fidesz-frakcióhoz kerülhetett a választások után

A Fidesz-frakció szerdai közleménye szerint „egy újabb volt kormánytisztviselőt, a Fidesz-frakció munkatársát” vitték el otthonából. Ez alapján úgy tűnik, Konczos Nóra a minisztériumi munkája után, a választások után a Fidesz képviselőcsoportjánál dolgozhatott.

Ez újabb politikai dimenziót ad az ügynek. A gyanúsított nemcsak korábbi minisztériumi kabinetfőnökként, hanem a Fidesz-frakció jelenlegi vagy közelmúltbeli munkatársaként is kapcsolódhatott a kormánypárti struktúrához.

A Fidesz közleménye politikai támadásként értelmezte az eljárást, Orbán Viktor pedig szerdai sajtótájékoztatóján koncepciós eljárásról beszélt. A volt miniszterelnök szerint az NKA-döntésekben részt vevő emberek semmi rosszat nem tettek, csak a magyar kultúra rendelkezésére bocsátották a kormány által megszavazott összeget.

A hatósági gyanú azonban ennél súlyosabb képet rajzol. A kérdés az, hogy a támogatások valóban kulturális célokat szolgáltak-e, vagy egy részük a választási kampány támogatásának eszköze lett.

A KMTG-ügyben is felbukkant Konczos neve

Konczos Nóra neve nemcsak az NKA-ügyben, hanem az Orbán János Déneshez kapcsolódó KMTG-botrányban is előkerült. A Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. alapító okiratában felügyelőbizottsági tagként szerepel.

A rendelkezésre álló információk szerint 2025. március 1-jétől lett a felügyelőbizottság tagja, vélhetően minisztériumi delegáltként. Ez azért érdekes, mert a KMTG-ről nemrég derült ki, hogy több mint 412 millió forintért vásárolta meg Orbán János Dénestől több szövegének felhasználási jogait, miközben a költő a szervezet szakmai vezetője volt.

A két ügy formálisan különálló, de mindkettő a kulturális közpénzek felhasználása, a minisztériumi háttér és az intézményi kontroll kérdését veti fel. Konczos neve így két olyan botrányban is megjelenik, amelyek az előző kormány kulturális finanszírozási rendszerének átláthatóságát érintik.

Ez nem jelenti automatikusan, hogy a két ügy között büntetőjogi kapcsolat lenne. De politikai és közpénzügyi szempontból mindenképpen erősíti azt a képet, hogy a kulturális forráselosztás több ponton is komoly felülvizsgálatra szorul.

Nyomozók jártak a Fidesz szervereit biztosító központban is

Az NKA-ügy újabb fontos fejleménye, hogy kedden nyomozók jelentek meg a Fidesz szervereit biztosító központban is. Ez arra utal, hogy a hatóságok digitális bizonyítékokat, kommunikációs adatokat vagy az ügyhöz kapcsolódó dokumentumokat kereshettek.

A szerverközpontnál történt nyomozati cselekmény politikailag különösen érzékeny, hiszen közvetlenül a Fidesz infrastruktúráját érinti. Ha az NKA pénzosztásait valóban kampánycélú felhasználással hozzák összefüggésbe, akkor a párt kommunikációs és szervezési adatai relevánsak lehetnek a nyomozásban.

A hatóságoknak ugyanakkor itt is szigorúan jogállami keretek között kell eljárniuk. A digitális bizonyítékok lefoglalása, vizsgálata és értékelése különösen érzékeny terület, mert egyszerre érinthet büntetőjogi bizonyítást, pártpolitikai adatokat és személyes információkat.

Orbán Viktor koncepciós eljárásról beszél

Orbán Viktor a szerdai sajtótájékoztatóján koncepciós eljárásnak nevezte az NKA-ügyben zajló nyomozást. Szerinte az érintettek nem követtek el rosszat, hanem a magyar kultúra rendelkezésére bocsátották a kormány által megszavazott forrásokat.

Ez a védekezés várhatóan a Fidesz politikai kommunikációjának központi eleme lesz. A párt azt igyekszik bemutatni, hogy az új kormány politikai bosszút hajt végre, nem pedig valódi közpénzügyi visszaéléseket tár fel.

A nyomozás tétje ezért nemcsak jogi, hanem politikai is. Ha a hatóságok bizonyítani tudják, hogy a támogatásokat szabálytalanul és kampánycélokra osztották ki, az súlyos csapás lehet a Fideszre. Ha viszont a bizonyítékok nem lesznek elég erősek, az erősítheti a koncepciós eljárásról szóló politikai narratívát.

Éppen ezért különösen fontos, hogy az ügy minden lépése átlátható, szakmailag megalapozott és jogilag támadhatatlan legyen.

A kultúra finanszírozásának hitelessége forog kockán

Az NKA-ügy nemcsak büntetőügy, hanem a magyar kulturális finanszírozás hitelességi válsága is. A Nemzeti Kulturális Alap feladata elvileg az lenne, hogy szakmai alapon támogassa a kulturális értékteremtést, intézményeket, alkotókat és programokat.

Ha azonban a forráselosztást választási logika, politikai célzás vagy pártérdekek befolyásolták, az alapjaiban rombolja a rendszerbe vetett bizalmat. Azok a művészek, intézmények és közösségek, amelyek valódi szakmai munkára kérnek támogatást, joggal érezhetik úgy, hogy a politika kiszorította őket.

A gyanú szerint 17 milliárd forintnál is több támogatásról dönthettek szabálytalanul. Ez olyan összeg, amely számos független és intézményi kulturális szereplő számára évekre meghatározhatta volna a működési lehetőségeket.

A botrány ezért nemcsak arról szól, kik kerülnek letartóztatásba. Arról is, hogyan lehet helyreállítani a kulturális támogatási rendszer szakmai és közbizalmi alapjait.

A következő hónapok dönthetik el az ügy valódi súlyát

Konczos Nóra letartóztatása azt mutatja, hogy az NKA-ügy nyomozása tovább bővül, és egyre közelebb kerül a korábbi minisztériumi döntéshozatalhoz. A kabinetfőnöki szint érintettsége különösen fontos, mert ez már nem pusztán pályázatkezelői vagy kollégiumi döntések szintje.

A következő hónapokban a hatóságoknak azt kell tisztázniuk, hogyan épült fel a támogatási rendszer, kik adtak utasításokat, kik hagyták jóvá a döntéseket, és milyen kapcsolat volt a kulturális pályázatok és a Fidesz kampányérdekei között.

A bíróság több gyanúsított esetében október 25-éig meghosszabbította a letartóztatást, ami arra utal, hogy a nyomozás még jelentős bizonyítási szakasz előtt áll. A döntések nem véglegesek, de az ügy súlyát jól jelzik.

Az NKA-botrány most már az előző kormány kulturális finanszírozási rendszerének egyik legfontosabb elszámoltatási ügye. A tét nemcsak az, hogy egyes személyek büntetőjogi felelőssége megállapítható-e, hanem az is, hogy a közpénzből működő kulturális támogatási rendszer visszaszerezheti-e a hitelességét.

MNO – Magyar News Online

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.