Magyar Péter miniszterelnök a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón bejelentette, hogy a Gazdasági és Energetikai Minisztérium négy korábbi, nagy értékű ügyben tett feljelentést. A kormányfő szerint az eljárások és vizsgálatok üteme tovább gyorsulhat, ahogy fogalmazott: „Ez is exponenciális mértékben fog gyorsulni, ahogy a Fidesz lecsúszása.” A feljelentések között szerepel egy 59 milliárd forintos, Tiborcz István érdekeltségéhez közeli céghez kapcsolódó ügy a Sofitel szállodával összefüggésben, a Szíjj László-féle Duna Aszfalt 126 milliárd forintos afrikai projektje, a Dunakeszi Járműjavító egyiptomi vasútikocsi-ügye, valamint az Észak-Macedóniának adott 1 milliárd eurós hitel. A kormány több esetben hűtlen kezelés, hanyag kezelés és más bűncselekmények gyanúja miatt fordult a hatóságokhoz.

Egyre több korábbi állami ügy kerül a hatóságok elé

A kormányfő bejelentése szerint a Gazdasági és Energetikai Minisztérium négy olyan ügyben tett feljelentést, amelyek jelentős közpénzügyi kockázatot, állami kezességvállalást vagy állami hitelkihelyezést érintettek.

Magyar Péter a tájékoztatón arról beszélt, hogy az eljárások és nyomozások egyre gyorsabb ütemben indulnak. A miniszterelnök ezt politikai értelemben a Fidesz gyengüléséhez kapcsolta, és azt jelezte: a kormány további ügyeket is vizsgálhat.

A mostani négy feljelentés közös pontja, hogy mindegyik az előző kormány időszakában kötött vagy elindított, nagy értékű konstrukcióhoz kapcsolódik. Az ügyekben egyelőre gyanúról, feljelentésekről és vizsgálatokról van szó, a büntetőjogi felelősséget csak a hatósági eljárások, illetve szükség esetén a bíróság állapíthatja meg.

A Sofitel-ügyben 59 milliárd forintos tétet említett a kormányfő

Az egyik feljelentés egy 59 milliárd forintos ügyhöz kapcsolódik, amely Magyar Péter szerint Tiborcz István érdekeltségéhez közeli céggel és a Sofitel szállodával függ össze.

A miniszterelnök azt mondta, az ügyben két nap alatt született olyan banki döntés, amelynél a bank a saját belső szabályait sem tartotta be. A kormány hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúja miatt tett feljelentést.

A Sofitel-ügy azért különösen érzékeny, mert Tiborcz István neve az elmúlt években több nagy értékű ingatlan- és szállodaipari ügyletnél is felmerült. A mostani bejelentés alapján a kormány azt vizsgálja, hogy az állami vagy állami kötődésű pénzügyi döntések során sérülhettek-e a közpénzek és a közvagyon védelmére vonatkozó szabályok.

Ha egy bank valóban saját belső előírásait figyelmen kívül hagyva hozott nagy értékű döntést, az nemcsak büntetőjogi, hanem pénzügyi felügyeleti és felelősségi kérdéseket is felvethet. A részleteket azonban a nyomozásnak kell feltárnia.

A Duna Aszfalt afrikai projektje 126 milliárd forintos ügy lehet

A második feljelentés a Szíjj László érdekeltségébe tartozó Duna Aszfalt egyik afrikai projektjéhez kapcsolódik. Magyar Péter szerint az ügy értéke 126 milliárd forint, és a projekt keretében Zambia és a Kongói Demokratikus Köztársaság között épült volna gyorsforgalmi út.

A kormányfő arról beszélt, hogy a beruházáshoz az állami tulajdonban lévő Magyar Fejlesztési Banktól is vehettek fel támogatást. A magyar állam emellett 101 milliárd forintig vállalt kezességet.

Magyar Péter szerint különösen aggályos, hogy a két érintett afrikai ország a hitelminősítések alapján a legmagasabb kockázati kategóriába tartozott. Ilyen helyzetben a magyar állam jelentős pénzügyi kockázatot vállalt, miközben az esetleges koncessziós bevételek nem az államhoz, hanem a Duna Aszfalthoz áramlottak volna.

A kormány ebben az ügyben is hűtlen kezelés gyanújával tett feljelentést. A kérdés az, hogy a döntéshozók kellően felmérték-e a kockázatokat, arányos volt-e az állami kezességvállalás, és a konstrukció szolgálta-e a magyar közérdeket.

Állami kockázat, magánbevétel: ez lehet a Duna Aszfalt-ügy lényege

A Duna Aszfalt afrikai projektjénél Magyar Péter értelmezése szerint a fő probléma az állami kockázat és a magánbevétel szétválása. A magyar állam jelentős kezességet vállalt volna, vagyis baj esetén a költségvetés viselhette volna a pénzügyi terhek nagy részét.

Ezzel szemben az esetleges koncessziós bevétel a kormányfő szerint nem az államot, hanem a Duna Aszfaltot illette volna. Ez a konstrukció akkor vet fel súlyos kérdéseket, ha a közpénzügyi kockázatot nem ellensúlyozta megfelelő állami haszon vagy garancia.

A magyar adófizetők szempontjából minden ilyen ügy alapvető kérdése az, hogy miért vállal kockázatot az állam, ki profitálhat a projektből, és mi történik, ha a beruházás nem térül meg.

A feljelentés nyomán a hatóságoknak azt kell vizsgálniuk, hogy a döntések szakmailag megalapozottak voltak-e, történt-e vagyoni hátrány, és volt-e olyan személyi vagy üzleti érdek, amely torzíthatta az állami döntéshozatalt.

A Dunakeszi Járműjavító egyiptomi projektje is célkeresztbe került

A harmadik ügy a Dunakeszi Járműjavító egyiptomi vasútikocsi-projektjéhez kapcsolódik. Magyar Péter szerint ebben az ügyben 176 milliárd forintos állami hitel került kihelyezésre az egyiptomi állami vasútnak.

A miniszterelnök arról beszélt, hogy a vasúti kocsik magyar–orosz konzorciumban készültek volna. Az orosz fél azonban az orosz–ukrán háború kitörése után kiszállt a projektből.

A kormányfő szerint a cégből az orosz fél kilépésének idején 10 milliárd forint osztalékot fizettek ki. Később, amikor a vállalat már veszteségesen működött, további kétmilliárd forint osztalékot vettek ki az eredménytartalékból.

Ezek a részletek azért fontosak, mert egy állami hitellel és nemzetközi projekttel érintett vállalatnál az osztalékkifizetések időzítése és indokoltsága különösen érzékeny kérdés. A hatóságoknak azt kell vizsgálniuk, sértették-e ezek a döntések a cég, az állam vagy más érintettek érdekeit.

A MÁV is rosszul járhatott a vasútikocsi-ügyben

Magyar Péter szerint a Dunakeszi Járműjavítóhoz kapcsolódó ügyletben a MÁV is rosszul járt. A miniszterelnök azt mondta, ennek egyik oka az volt, hogy az állami vasúttársaságnak nem volt kapacitása a magyar vasúti kocsik karbantartására.

Emiatt a MÁV-nak az osztrák vasúttól kellett vasúti kocsikat bérelnie. Ez különösen ellentmondásos helyzetet teremt: miközben magyar gyártási és exportprojekt indult állami támogatással, a hazai vasúti szolgáltatásban közben külföldről bérelt járművekre volt szükség.

A kormány ebben az ügyben hűtlen kezelés, hanyag kezelés, valamint csőd miatt tett feljelentést. Ezek súlyos jogi kategóriák, de egyelőre gyanúról van szó, a felelősséget az eljárások tisztázhatják.

Az ügy egyik tanulsága már most látszik: a nagy állami iparpolitikai projektek csak akkor szolgálják a közérdeket, ha a pénzügyi, szakmai és üzemeltetési kockázatokat reálisan mérik fel.

Az Észak-Macedóniának adott hitel is vizsgálat alá kerül

A negyedik feljelentés az Észak-Macedóniának adott 1 milliárd eurós, szabad felhasználású hitel ügyéhez kapcsolódik. Magyar Péter szerint az Eximbank nagyon kedvező feltételekkel, 3,25 százalékos kamattal adta a hitelt.

A miniszterelnök azt mondta, ez 90 milliárd forintos terhet jelent a magyar költségvetésnek. A hitelre az Orbán-kormány idején a magyar állam 100 százalékos kezességet vállalt.

Ez azt jelenti, hogy ha a hitel visszafizetésével gond lenne, a magyar költségvetés teljes mértékben viselhetné a kockázatot. Egy ilyen konstrukció különösen akkor vet fel kérdéseket, ha a hitel szabad felhasználású, és nem kapcsolódik közvetlen, ellenőrizhető magyar gazdasági vagy stratégiai haszonhoz.

A kormány mostani feljelentése alapján a hatóságoknak azt kell vizsgálniuk, hogy a hitelnyújtás feltételei, kockázatai és állami garanciái megfeleltek-e a közpénzügyi felelősség szabályainak.

A közpénzügyi felelősség áll a vizsgálatok középpontjában

A négy ügyben közös, hogy mindegyik jelentős állami kockázatvállalást, közpénzt vagy állami pénzügyi intézményt érint. A Sofitel-ügyben egy nagy értékű banki döntés, a Duna Aszfaltnál állami kezességvállalás, a Dunakeszi Járműjavítónál állami hitelkihelyezés, az észak-macedón hitelnél pedig teljes állami garancia került a középpontba.

A kérdés minden esetben hasonló: a döntéshozók megfelelően védték-e az állam érdekeit, arányos kockázatot vállaltak-e, és a konstrukciók valóban szolgálták-e a magyar közérdeket.

A kormány bejelentése politikailag is erős üzenet. Magyar Péter azt jelzi, hogy a Tisza-kormány nemcsak vizsgálatokat ígér, hanem konkrét ügyekben feljelentéseket is tesz.

Ugyanakkor az elszámoltatás hitelessége azon múlik majd, hogy az eljárások szakmai alapon, dokumentumokkal alátámasztva és jogállami keretek között haladnak-e. A politikai nyilatkozatok önmagukban nem pótolják a bizonyítékokat.

A NER nagy gazdasági konstrukciói kerülnek sorra

A mostani ügyek jól illeszkednek abba a folyamatba, amelyben az új kormány az előző időszak nagy értékű gazdasági döntéseit vizsgálja felül. A Tiborcz István környezetéhez köthető, a Szíjj László-féle, illetve állami hitelintézetekhez kapcsolódó ügyek mind a NER gazdasági rendszerének érzékeny pontjaihoz tartoznak.

Az Orbán-kormányok idején több olyan konstrukció jött létre, amelyben állami intézmények, kedvezményes hitelek, garanciák, közbeszerzések és kormányközeli üzleti körök kapcsolódtak össze. A Tisza-kormány most ezeknek a döntéseknek a jogszerűségét és gazdasági indokoltságát kezdi vizsgálni.

Ez az elszámoltatási folyamat várhatóan hosszú lesz. A nagy értékű ügyekben a dokumentumok, hitelszerződések, garanciavállalások, igazgatósági döntések és szakértői anyagok feltárása időigényes, de nélkülözhetetlen.

A mostani feljelentések azt mutatják, hogy a kormány nemcsak politikai felelősséget keres, hanem büntetőjogi eljárások elindítását is indokoltnak tartja.

A hatóságokon múlik, lesz-e következmény

A feljelentések után a döntő kérdés az lesz, mit állapítanak meg a nyomozó hatóságok. A kormány politikai és közpénzügyi gyanúkat fogalmazott meg, de a büntetőeljárásban bizonyítékokra, iratokra, tanúvallomásokra és szakértői megállapításokra lesz szükség.

Az érintett cégek és személyek természetesen élhetnek védekezési jogaikkal, és a bűnösség kérdéséről csak bíróság dönthet. Éppen ezért minden szereplő esetében fontos a jogállami óvatosság: a feljelentés nem ítélet, hanem az eljárás kezdete.

A közvélemény ugyanakkor joggal várja el, hogy a nagy értékű állami döntésekről kiderüljön, kik hozták őket, milyen információk alapján, milyen kockázatok mellett, és keletkezett-e kár a magyar adófizetőknek.

Ha a hatóságok megalapozott gyanút találnak, az ügyek a NER gazdasági rendszerének egyik legfontosabb elszámoltatási fejezetévé válhatnak. Ha viszont a bizonyítékok nem támasztják alá a feljelentéseket, azt is világosan ki kell mondani.

Az elszámoltatás most konkrét ügyekben kezd testet ölteni

Magyar Péter csütörtöki bejelentése azt mutatja, hogy az elszámoltatás a kormányzati kommunikációból egyre inkább konkrét jogi lépésekbe fordul át. A négy ügy összértéke és politikai érzékenysége miatt a feljelentések komoly figyelmet kapnak majd.

A Sofitelhez kapcsolódó 59 milliárdos ügy, a Duna Aszfalt 126 milliárdos afrikai projektje, a Dunakeszi Járműjavító 176 milliárdos egyiptomi konstrukciója és az Észak-Macedóniának adott 1 milliárd eurós hitel mind olyan történet, amelynél a közpénzek felhasználása, az állami garanciák és a magánérdekek viszonya kerül a középpontba.

A Tisza-kormány számára ezek az ügyek politikai próbát is jelentenek. Az elszámoltatás csak akkor lehet hiteles, ha nem látványos bejelentésekre épül, hanem következetes, jogilag megalapozott, átlátható eljárásokra.

A következő hónapokban az derülhet ki, hogy a feljelentésekből valódi nyomozások, majd esetleges vádemelések lesznek-e. Az biztos, hogy a kormány most négy olyan ügyet emelt a nyilvánosság elé, amelyekben a magyar állam pénzügyi felelőssége és az előző kormány gazdasági döntéshozatala egyszerre kerül vizsgálat alá.

MNO – Magyar News Online

Fotó: Hegedüs Róbert / MTI

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.