Laczó Adrienn ügyvéd szerint a vagyonvisszaszerzés a Tisza-kormány egyik legfontosabb politikai ígérete, de a végrehajtásnál nem elég a gyorsaság: jogilag megalapozott, gazdaságilag átgondolt és társadalmilag felelős eljárásokra van szükség. A Kontroll.hu-nak adott interjúban arról beszélt, hogy a Mészáros Lőrinc-féle cégbirodalomhoz hasonló nagy gazdasági struktúrák felszámolása nem történhet egyik napról a másikra, mert tízezrek munkahelye kerülhet veszélybe. Laczó szerint a cél nem az lehet, hogy hirtelen „kiszivattyúzzák” a pénzt a cégekből, mert az vállalati összeomláshoz és nemzetgazdasági problémákhoz vezethetne. Ehelyett időben kell biztosítani a vagyont, majd alaposan, bizonyítékokra építve kell végigvinni az eljárásokat, hogy a közvélemény ne felmentésekkel záruló, összedőlt ügyeket lásson.

A vagyonvisszaszerzés erős hivatalon keresztül indulhat

Laczó Adrienn szerint a parlament előtt lévő, vagyonvisszaszerzési hivatalról szóló törvényjavaslat a vártnál erősebb szervezetet hozna létre. Az ügyvéd úgy látja, a hivatal nem pusztán elemző vagy koordináló szerepet kapna, hanem tényleges nyomozati és vádemelési jogkörrel is rendelkezne.

Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a hivatal egy speciális ügyészséghez hasonlóan működhetne. Laczó szerint a létrehozása politikai döntés, de erős választói felhatalmazás áll mögötte, mert a vagyonvisszaszerzés a Tisza kampányának egyik legfontosabb ígérete volt.

Az ügyvéd úgy véli, a hivatal legitimitását az ügyészi szervezettel szembeni általános bizalmatlanság is erősíti. Az elmúlt években sokan érezték úgy, hogy a magas szintű korrupciós ügyekben az ügyészség nem lépett fel kellő erővel, ezért most külön intézményi megoldásra van szükség.

Mészáros Lőrinc cégbirodalma nem egyszerű jogi kérdés

A vagyonvisszaszerzés kapcsán Laczó Adrienn külön figyelmeztetett a gazdasági következményekre. Példaként Mészáros Lőrinc cégbirodalmát említette, amelyben szerinte tízezrek dolgoznak.

Az ügyvéd szerint ha egy ilyen vállalatcsoportból hirtelen kivonnák azt a pénzt, amely korábban oda beáramlott, az a cégbirodalom összeomlásához vezethetne. Ez pedig már nemcsak büntetőjogi vagy politikai kérdés lenne, hanem nemzetgazdasági probléma is.

Laczó álláspontja szerint ezért „okosan kell csinálni” a vagyonvisszaszerzést. A cél a jogtalanul megszerzett vagyon visszavétele lehet, de közben figyelni kell arra, hogy ne sérüljenek ártatlan munkavállalók, beszállítók és helyi gazdasági közösségek.

Ez különösen fontos azoknál a cégeknél, amelyek az elmúlt években állami megrendelésekből, támogatásokból vagy politikai kapcsolatokból nőttek nagyra, de közben valódi termelési, építőipari, agrár-, turisztikai vagy szolgáltatási kapacitásokat is működtetnek.

Gyorsan kell biztosítani a vagyont, de nem szabad összebarkácsolt vádakat gyártani

Laczó Adrienn szerint a vagyonvisszaszerzés elején fontos a gyorsaság. Ha a vagyont vissza akarják szerezni, akkor időben kell lépni, mert különben könnyen eltűnhetnek, átalakulhatnak vagy kikerülhetnek az eljárások látóköréből az érintett eszközök.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy kapkodva kellene vádat emelni. Az ügyvéd kifejezetten figyelmeztetett arra, hogy nem szabad „lóhalálában” többé-kevésbé megalapozatlan vádakat összerakni.

Szerinte a társadalom igazságérzetének az tenne a legrosszabbat, ha mindenki által ismert ügyek végül felmentésekkel zárulnának, mert a vádak nem állják meg a helyüket a bíróságon. Ezért az első gyors lépések után alapos, bizonyítékokra épülő munkára van szükség.

Laczó szerint a büntetőeljárások eleve hosszú ideig tartanak, így a gazdasági kockázatok kezelésére is lesz idő. A fontos az, hogy az állam időben biztosítsa azokat a vagyonelemeket, amelyek később a visszaszerzés alapjai lehetnek.

Egyességek és vádalkuk segíthetik a rejtett szereplők feltárását

Az ügyvéd szerint az érintett gyanúsítottaknak önmagában nem lesz érdekük gyorsítani az eljárásokat. Ez csak akkor változhat meg, ha valamilyen egyességet kötnek velük.

Laczó úgy gondolja, hogy a Vagyonvisszaszerzési Hivatal várhatóan élni fog az ilyen eszközökkel. Ez nem büntetlenséget jelentene, hanem enyhébb büntetéseket azoknak, akik segítenek feltárni a háttérben álló szereplők felelősségét, és közben hozzájárulnak a vagyon visszajuttatásához is.

Ez különösen fontos lehet azokban az ügyekben, ahol a papírokban nem feltétlenül a valódi döntéshozók vagy haszonélvezők látszanak. A NER gazdasági rendszerének egyik sajátossága éppen az volt, hogy sok esetben strómanok, közvetítő emberek, alvállalkozói láncok és bonyolult céghálók fedhették el a tényleges irányítást.

Az ilyen ügyekben a belső szereplők együttműködése döntő lehet. Ha valaki vallomást tesz, dokumentumokat ad át, vagy feltárja a döntési láncokat, az jelentősen megerősítheti a hatóságok bizonyítását.

Az „Orbán-bábok” eltávolítása szerinte jó úton halad

Laczó Adrienn az interjúban beszélt Magyar Péter kampányígéretéről is, amelyet az „Orbán-bábok” eltávolításaként emlegettek. Szerinte ez a folyamat jó úton halad.

Az ügyvéd ugyanakkor a köztársasági elnöki jelölésével kapcsolatos híreket pontosította. Mint mondta, nem azt állította, hogy jelölt lenne, hanem azt, hogy ha érkezne felkérés, azt fontolóra venné. Hozzátette, hogy a jogi feltételeknek megfelel, hiszen betöltötte a 35. életévét és büntetlen előéletű.

Az új államfő megválasztásával kapcsolatban arról beszélt, hogy a jelenlegi 30 napos határidő nem tesz lehetővé széles társadalmi egyeztetést. Ugyanakkor úgy látja, a Tisza Párt figyel arra, hogy a jelölt ne kötődjön sem korábbi pártokhoz, sem közvetlenül a Tiszához.

Laczó szerint a jelenlegi gyenge hatáskörű köztársasági elnöki poszt esetében nincs sok értelme a közvetlen választásnak. Ha azonban egy új alkotmány erősebb jogkörökkel ruházná fel az államfőt, akkor a közvetlen elnökválasztás már megfontolható lenne.

Az erősebb köztársasági elnök félidős kontrollt is jelenthetne

Laczó Adrienn szerint egy erősebb, közvetlenül választott köztársasági elnök akár a parlamenti ciklus közbeni társadalmi kontroll szerepét is betölthetné. Úgy fogalmazott, egy ilyen elnök „lakmuszpapír” lehetne félidőben, és megfontolásra késztethetné a mindenkori kormányt.

Ez a gondolat túlmutat az aktuális államfőválasztáson. A kérdés az, hogy Magyarországon milyen szerepet szánnak hosszabb távon a köztársasági elnöknek: maradjon-e elsősorban szimbolikus, korlátozott hatáskörű tisztség, vagy legyen erősebb alkotmányos ellensúly.

Laczó szerint ha az államfő jogköreit nem bővítik, akkor a közvetlen választás könnyen csak látszólagos demokratikus újítás lenne. Ha viszont valódi hatáskörök is társulnak hozzá, akkor az elnöki intézmény erősebb kontrollt jelenthetne a kormányzati többséggel szemben.

A volt legfőbb ügyész lemondásában saját beadványuk szerepét is látja

Az interjúban szóba került Nagy Gábor Bálint volt legfőbb ügyész lemondása is. Laczó Adrienn elmondta, büszke arra, hogy az ő ügyvédi irodája fordult hivatalosan az ideiglenes államfőhöz, hivatalvesztési eljárás megindítását kérve.

Elismerte, hogy Magyar Péter parlamenti felszólalása valószínűleg nagyobb súllyal esett latba, de úgy gondolja, az ő beadványuk is számított. Azt mondta, a volt legfőbb ügyész lemondó nyilatkozatában odaszúrt nekik is, ezért feltételezi, hogy olvasta a beadványukat.

Laczó szerint a lemondással Nagy Gábor Bálint elkerülte, hogy hivatalvesztéssel, látványosan váltsák le. Így ügyészként a rendszerben maradhat, méghozzá a Legfőbb Ügyészség főosztályvezetői státuszában.

Ez a megoldás szerinte kérdéseket vet fel, mert bár a legfőbb ügyészi posztról távozott, az ügyészi szervezeten belüli jelenléte megmaradt.

Az Aranykonvoj-ügyben Orbánig érő felelősséget emleget

Az Aranykonvoj-ügy kapcsán Laczó Adrienn azt mondta, reméli, hogy a legfőbb ügyész távozásával megszűnik az a személyi akadály, amely eddig gátolta a mélyebb nyomozást.

Álláspontja szerint az egész intézkedéssorozat megalapozatlan volt. Úgy fogalmazott, ezt nemcsak utólag lehet látni, hanem azoknak is látniuk kellett volna az elején, akik a döntéseket meghozták.

Laczó szerint az ügynek nemcsak miniszteri szintig, hanem akár a volt miniszterelnökig is el kellene érnie. Érvelése szerint Orbán Viktor aznapi reggeli nyilatkozatából tudható, hogy tudott az akcióról és készült rá.

Az ügyvéd úgy látja, ha számára világos volt, hogy az intézkedés alaptalan, akkor a volt miniszterelnök számára is világosnak kellett lennie. Ez súlyos állítás, de egyelőre jogi értelemben vizsgálati kérdés: a felelősséget csak nyomozás és bizonyítás alapján lehet megállapítani.

Az Alkotmánybíróságnál nemcsak személycserékre lenne szükség

Laczó Adrienn az Alkotmánybíróság átalakulásáról is beszélt. A közeljövőben hat-hét bíró távozása várható, ami komoly személyi átrendeződést hozhat.

Az ügyvéd szerint azonban a személycseréknél fontosabb lenne, hogy a testület visszakapja azokat a jogköreit, amelyeket a Fidesz-korszak alatt elvettek tőle. Különösen a normakontroll szélesebb körű kezdeményezésének lehetőségét emelte ki.

Úgy véli, ha újra szélesebb körben lehetne az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezni, az a testületet is lépéskényszerbe hozná. Ez erősebb alkotmányos kontrollt jelenthetne a kormányzati és parlamenti döntésekkel szemben.

A kérdés tehát nemcsak az, kik ülnek az Alkotmánybíróságban, hanem az is, hogy milyen eszközökkel tudják védeni az alkotmányosságot.

A bírósági rendszer reformját hosszú folyamatnak tartja

Az igazságszolgáltatás egészének reformját Laczó Adrienn hosszadalmas és összetett folyamatnak látja. Szerinte a rendszer alapjaiban rossz, és bele van kódolva a kontraszelekció.

Úgy fogalmazott, hogy a bírósági rendszer elképesztően nehézkes, bürokratikus és hivatalnokszemléletet vár el a bíróktól. Ez szerinte nem kedvez sem a kreatív jogászi gondolkodásnak, sem a gyors, hatékony igazságszolgáltatásnak.

A Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökének elmozdításával kapcsolatban ugyanakkor óvatos. Szerinte kockázatos megoldás, ha a kormány arra épít, hogy a bírói testület kezdeményezze a visszahívást.

Laczó szerint ha egy ilyen kezdeményezés elbukik, az érintett vezető utólag azt mondhatja: a bírák lényegében megerősítették a pozíciójában. Ezért úgy látja, a bírósági vezetők kérdése nem pusztán a bírák belügye, hanem az egész társadalom ügye.

Laczó szerint az elszámoltatásnak jogállami sikert kell hoznia

Laczó Adrienn interjújának egyik legfontosabb üzenete, hogy az elszámoltatás csak akkor lehet sikeres, ha nem pusztán politikai akaratból, hanem erős jogi alapokon történik. A társadalom igazságérzete jogosan követel következményeket, de ezt nem lehet kapkodással vagy rosszul felépített ügyekkel kiszolgálni.

A vagyonvisszaszerzésnél ezért egyszerre kell gyorsnak és óvatosnak lenni. Gyorsnak a vagyon biztosításában, hogy ne lehessen eltüntetni az eszközöket, és óvatosnak a vádak felépítésében, hogy azok bíróság előtt is megálljanak.

Különösen nagy gazdasági cégbirodalmaknál, például Mészáros Lőrinc érdekeltségeinél, a munkahelyek és beszállítói láncok védelme sem hagyható figyelmen kívül. Az államnak úgy kell fellépnie a jogtalan vagyonszerzés ellen, hogy közben ne okozzon felesleges társadalmi és gazdasági károkat.

Az ügyvéd szerint tehát a kérdés nem az, hogy szükség van-e elszámoltatásra. Hanem az, hogy az új rendszer képes lesz-e azt úgy végigvinni, hogy a végén ne politikai bosszú, hanem bizonyított, jogállami igazságtétel legyen belőle.

MNO – Magyar News Online

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.