Lakner Zoltán politikai elemző szerint Orbán Viktor politikai pályája a végéhez közeledik, és a magyar társadalom már túllépett a volt miniszterelnökön. A Partizán és a Válasz Online közös műsorában, Az elemzőben arról beszélt, hogy Orbán tusványosi beszéde már inkább csak a jövő történészei számára lehet érdekes, miközben a Fidesz által korábban kinevezett közjogi vezetők sorra szembesülnek azzal, hogy a párt már nem képes megvédeni őket. Lakner szerint Sulyok Tamás és Nagy Gábor Bálint volt legfőbb ügyész is olyan helyzetben találta magát, mint „az utolsó harcoló japán katona”: magukra maradtak egy olyan rendszer végpontján, amelynek politikai hátországa eltűnt a küzdőtérről. Az elemző úgy látja, a Tisza-kormány már valódi kormányzati döntéseket hoz, a Fidesz pedig egyre inkább a 2010 és 2024 közötti ellenzék hibáit ismétli.

A Polgár Judit-jelölés kudarca zavaros folyamatot mutatott

Lakner Zoltán az államfőjelölés körüli helyzetről szólva azt mondta, hogy a Polgár Judit neve körül kialakult folyamat előre megtervezettnek tűnt, de rosszul sült el. Szerinte a kormány egy számára rokonszenves jelölt mögé próbált társadalmi támogatást építeni, ám a terv megbukott a heves elutasításon.

Az elemző úgy fogalmazott, hogy a miniszterelnöki fotókkal kísért egyeztetések „úgy castingolunk, mintha nem castingolnánk” stratégiát mutatnak. Vagyis szerinte a folyamat formálisan társadalmi egyeztetésnek látszott, de nem volt világos, pontosan mire szolgál, milyen szempontok alapján zajlik, és mi történik a beérkező véleményekkel.

Lakner elmondása szerint őt is meglepte, hogy a Facebookon megszólaló kommentelők milyen nagy tömege és milyen hevességgel fogalmazott meg véleményt Polgár Judittal szemben. Külön kiemelte, hogy a tiltakozó kommentek egy jelentős részének nyíltan antiszemita jellege és színezete is volt.

Ez szerinte önmagában nem alkalmas teljes körű társadalmi következtetések levonására, de jelezhet egy fontos politikai elvárást. Lakner úgy látja, a NER-rel szemben kritikus választók egy része olyan államfőt szeretne, akinek volt valamilyen szerepe a rendszerváltó folyamatban, vagy aki korábban világosan megfogalmazott kritikát az Orbán-rendszerrel szemben.

A Fidesz most az egykori ellenzék hibáját ismétli

A Fidesz passzív, a folyamatot illegitimnek beállító magatartását Lakner Zoltán a 2010 és 2024 közötti ellenzék tükörképének nevezte. Szerinte a volt kormánypárt most ugyanabba a csapdába esik, amelybe korábban az ellenzék: bent van a parlamentben, birtokol közjogi pozíciókat, de közben nem használja ki azokat a lehetőségeket, amelyeket ezek a pozíciók kínálnak.

Lakner szerint ha egy politikai erő úgy dönt, hogy részt vesz az intézményes politikában, akkor nem logikus, ha közben nem vesz részt azokban az aktusokban, amelyek a parlamenti és közjogi szerepből következnek. A Fidesz mostani magatartása ezért szerinte inkább politikai póz, mint hatékony stratégia.

Az elemző különösen hiteltelennek tartja a Fidesz új jogállamisági retorikáját. Felidézte Kövér László 2019-es kijelentését, amely szerint a fékek és ellensúlyok rendszere „hülyeség”, és nincs köze sem a jogállamhoz, sem a demokráciához.

Lakner szerint a Fidesz éveken át ennek megfelelően gyakorolta a hatalmat, ezért a mostani pálfordulása nehezen vehető komolyan. A volt kormánypárt most olyan intézményi garanciákra hivatkozik, amelyeket kormányon következetesen gyengített vagy megkerült.

Sulyok és a volt legfőbb ügyész is magára maradt

Sulyok Tamás távozása és Nagy Gábor Bálint volt legfőbb ügyész lemondása Lakner szerint azt mutatja, hogy a Fidesz által kinevezett közjogi vezetők magukra maradtak. Az elemző úgy látja, mindketten felmérhették, hogy a Fidesz már nincs abban az állapotban, hogy valódi politikai küzdelmet folytasson értük.

Lakner ezt úgy írta le, hogy a Fideszhez kötődő szereplők „az utolsó harcoló japán katona” helyzetében találták magukat. Vagyis olyan pozícióban maradtak volna, amely mögül már eltűnt a politikai hadsereg, miközben tőlük még mindig ellenállást vártak volna.

Szerinte Sulyok és Nagy Gábor Bálint is láthatta, hogy az a politikai szereplő, amelyre támaszkodhattak volna, egyszerűen eltűnt a küzdőtérről. Ezért inkább nem vállalták a nyílt, elhúzódó konfrontációt az új hatalommal.

A volt legfőbb ügyész esetében Lakner úgy látja, volt valamiféle taktikai próbálkozás, jó pontok szerzése, de végül felmérhette, hogy ezek nem elegendőek. Ugyanakkor azzal, hogy lemondott, de ügyészi státuszát megpróbálja megőrizni, a saját intézményi túlélésének útját is kereshette.

Gulyás Gergely lemondása menekülésnek tűnik

A Fidesz belső állapotáról szólva Lakner Zoltán Gulyás Gergely frakcióvezetői posztról való lemondását is értelmezte. Szerinte ezt nehéz másként látni, mint menekülésként.

Úgy fogalmazott, Gulyás megláthatta a „villódzó Exit feliratot”, vagyis felismerhette, hogy a kényszerű frontvonalbeli szerepből ki lehet szállni. Lakner szerint Gulyás eleve lehetetlen feladatra vállalkozott, amikor elvállalta egy kétharmados társadalmi többséggel szemben álló, széteső párt parlamenti vezetését.

A frakcióvezetői szerep normál politikai helyzetben is komoly feladat, de egy történelmi választási vereség után különösen nehéz. A Fidesz egyszerre vesztette el a kormányzati hatalmat, a politikai kezdeményezést és a saját táborában korábban meglévő magabiztosságot.

Gulyás távozása így Lakner értelmezésében nem személyes ügy, hanem tünet. Azt mutatja, hogy a Fidesz első vonalában is egyre kevesebben akarják vállalni a széteső párt újraszervezésének politikailag hálátlan és kockázatos szerepét.

Orbán külföldi útja is a gyengülést jelezte

Lakner szerint Orbán Viktor gyengülését az is mutatta, hogy a volt miniszterelnök egy alkotmányos válság közepén külföldre utazott. Az elemző úgy fogalmazott: nem hatásos, ha valaki „elmegy odébb egy kontinenssel”, és onnan üzeni, hogy mekkora baj van otthon.

Ez a kritika arra utal, hogy Orbán korábbi politikai ereje éppen a jelenlétből, a gyors reagálásból és a személyes irányítás képéből fakadt. Most azonban a volt miniszterelnök mintha távolról próbálná irányítani a szétesőben lévő pártot és a hozzá kötődő közjogi szereplőket.

Lakner szerint ez nem képes pótolni a valódi politikai vezetést. Egy alkotmányos konfliktus idején a távolság gyengeségként jelenhet meg, különösen akkor, ha a Fidesz közben nem tud egységes stratégiát felmutatni.

Orbán helyzetét az is nehezíti, hogy a társadalmi és politikai környezet alapvetően megváltozott. A korábbi eszközei, narratívái és félelemkeltő üzenetei már nem ugyanúgy hatnak, mint kormányon.

Lakner szerint a társadalom túllépett Orbánon

Az interjú legerősebb állítása az volt, hogy Lakner szerint a magyar társadalom már túl van Orbán Viktoron. Úgy fogalmazott, ez „fantasztikus dolog”, és Magyarország nagy tette, hogy ez bekövetkezhetett.

Ez a mondat nem pusztán Orbán személyes politikai pályájáról szól. Lakner értelmezésében az ország túljutott azon a korszakon, amikor minden politikai kérdés végső soron Orbán Viktor személye körül forgott.

A volt miniszterelnök hosszú időn át nemcsak a Fidesz vezetője volt, hanem a magyar politika központi gravitációs pontja is. Hozzá képest határozta meg magát a kormánypárt, az ellenzék, a média, a gazdasági elit és a közéleti beszéd jelentős része.

Ha a társadalom valóban túllépett rajta, az azt jelenti, hogy a politika új korszakba lépett. Orbán már nem a jövő kulcsszereplője, hanem egy lezáruló politikai korszak alakja, akinek szerepét egyre inkább történeti távlatból lehet majd értelmezni.

Tusványos már inkább a történészeknek szólhat

Lakner Zoltán szerint Orbán Viktor tusványosi beszéde már inkább csak a jövő történészei számára lesz érdekes. Ez erős állítás, hiszen Tusványos hosszú éveken át Orbán politikai világképének egyik legfontosabb színpada volt.

A volt miniszterelnök korábban rendszeresen Tusnádfürdőn adott ideológiai keretet a Fidesz politikájának, itt beszélt a rendszer nagyobb irányairól, ellenségképeiről és stratégiai céljairól. Most azonban Lakner szerint ez a szerep kiüresedőben van.

Ha Orbán már nem képes valódi politikai mozgósítást és jövőképet adni, akkor a tusványosi beszéd inkább dokumentum lesz, mint politikai fordulópont. Olyan szöveg, amelyből később történészek próbálhatják megérteni, hogyan beszélt saját bukása után a volt miniszterelnök.

Ez jól illeszkedik Lakner fő állításához: Orbán politikai agóniája nemcsak személyes történet, hanem annak bizonyítéka is, miért fontos a politikai váltógazdaság. Egy leválthatatlan vezető idővel nemcsak az országot, hanem saját politikai közösségét is megbéníthatja.

A Tisza már kormányoz, de vannak vitatható pontok

Lakner Zoltán a Tisza-kormány első intézkedéseit a valódi kormányzás jeleiként értékelte. Vagyis szerinte már nem csupán kampányígéretekről vagy ellenzéki politikai gesztusokról van szó, hanem tényleges kormányzati döntésekről.

Ugyanakkor kritikát is megfogalmazott. Az iskolakezdési támogatás kapcsán hiányolta a valódi társadalmi egyeztetést, valamint azt, hogy a kormány visszajelezzen a beérkezett javaslatokra.

Ez fontos megjegyzés, mert a Tisza egyik ígérete éppen a társadalmi bevonás és a nyitottabb kormányzás volt. Ha ez csak részben valósul meg, az gyorsan csalódást okozhat azoknak, akik a NER után valódi részvételi fordulatot vártak.

Lakner szerint a Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervnél az is kérdés, hogy a források oda áramlanak-e, ahol már kész tervek vannak. Ha igen, az háttérbe szoríthatja az új kormány humáninfrastruktúrával kapcsolatos céljait, például az oktatás, egészségügy és szociális ellátás fejlesztését.

A benzinárakról szóló mondat kockázatos, de őszinte irány

A benzinár-szabályozásról szóló kormányzati kommunikációt Lakner a „közpolitikai hazugságok lebontásaként” értékelte. Kiemelte Magyar Péter kijelentését, amely szerint drágulhat a benzin és a gázolaj, de a kormány azt tudja ígérni, hogy az ár a közép-európai átlag alsó részén marad.

Lakner szerint ez a kormányzás eddigi egyik legkockázatosabb mondata volt. Politikai szempontból veszélyes, mert az üzemanyagárak közvetlenül érintik az emberek mindennapjait, és könnyen elégedetlenséget válthatnak ki.

Ugyanakkor az elemző pozitívumként értékelte, hogy Magyar ezzel elkerülte a „nem lesz gázáremelés” típusú, később betarthatatlanná váló ígéreteket. A Tisza-kormány tehát szerinte tudatosan próbál szakítani azzal a politikai gyakorlattal, amely rövid távú népszerűségért cserébe fenntarthatatlan ígéreteket tesz.

Ez a fordulat hosszabb távon hitelességet adhat, de rövid távon komoly politikai kockázatokkal jár. A választók ugyanis nemcsak őszinteséget, hanem gyors javulást is várnak.

A Fidesz jogállami fordulata opportunista

Lakner szerint a Fidesz ideológiai fordulata opportunista. A volt kormánypárt most jogállami érvekkel próbál élni, miközben kormányon éveken át éppen ezeknek az elveknek a gyengítésén dolgozott.

Ez a kettősség szerinte a Fidesz jelenlegi válságának egyik lényege. A párt elveszítette kormányzati hatalmát, és most olyan nyelvet próbál használni, amelyet korábban saját ellenfeleihez kötött vagy egyszerűen elutasított.

A jogállami retorika azonban csak akkor lenne hiteles, ha a Fidesz szembenézne saját korábbi hatalomgyakorlásával. Enélkül Lakner szerint nehéz komolyan venni, hogy a párt hirtelen a fékek és ellensúlyok, a közjogi tisztségek vagy az alkotmányos garanciák védelmezőjeként lép fel.

Ez politikai értelemben is gyenge stratégia lehet, mert a társadalom egy része pontosan emlékszik arra, hogyan viszonyult a Fidesz ezekhez az elvekhez, amikor még kétharmados hatalma volt.

A leválthatatlanság végül a saját közösséget bénította meg

Lakner Zoltán szerint Orbán Viktor politikai agóniája azt is bizonyítja, miért fontos a politikai váltógazdaság. Ha egy vezető túl hosszú ideig leválthatatlannak tűnik, az nemcsak a demokratikus intézményeket torzítja el, hanem saját politikai közösségét is megbénítja.

A Fidesz hosszú éveken át Orbán személyére épült. A döntéshozatal, a politikai stratégia, a kommunikáció és a tábor identitása is a volt miniszterelnök köré szerveződött.

Ez addig erőnek látszott, amíg a párt nyert. A vereség után azonban gyengeséggé vált, mert nem maradt olyan önálló intézményi, szellemi vagy személyi tartalék, amely gyorsan új irányt tudna adni a közösségnek.

Lakner értelmezése szerint a Fidesz most ennek az árát fizeti meg. A párt nemcsak választást vesztett, hanem a saját politikai jövőképét is elveszítette, miközben Orbán már nem képes ugyanazzal az erővel betölteni a korábbi központi szerepét.

Magyarország nagy tette lehet az Orbán-korszak meghaladása

Lakner Zoltán megszólalásának legfontosabb üzenete, hogy szerinte Magyarország nem pusztán kormányt váltott, hanem politikai korszakot zárt le. A magyar társadalom túllépett Orbán Viktoron, és ez az elemző szerint önmagában történelmi jelentőségű fejlemény.

A következő időszakban ugyanakkor nem elég a múlt meghaladása. A Tisza-kormánynak bizonyítania kell, hogy képes jobb, átláthatóbb és részvételibb kormányzást teremteni, mint amit leváltott. Az első intézkedések már a valódi kormányzás jelei, de Lakner szerint a társadalmi egyeztetésben, a visszacsatolásban és a fejlesztési prioritásokban még vannak kockázatok.

A Fidesz eközben a saját korábbi ellenzékének hibáit ismétli, a közjogi emberei magukra maradnak, a volt vezetői menekülőutakat keresnek, Orbán pedig egyre inkább történeti figurává válik.

Ha Laknernek igaza van, akkor a magyar politika egyik legfontosabb fordulata már megtörtént: Orbán Viktor többé nem az a szereplő, akihez mindenki viszonyulni kényszerül. A kérdés most az, hogy az ország mit kezd ezzel a felszabadult politikai térrel, és a Tisza képes lesz-e valódi, tartós demokratikus megújulást építeni az Orbán-korszak után.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / Veres Nándor

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.