A Mi Hazánk Mozgalom Schiffer Andrást jelöli alkotmánybírónak – jelentette be a párt nem sokkal azután, hogy a Tisza Párt dr. Sonnevend Pált nevezte meg saját jelöltjeként. Az új alkotmánybíró megválasztására azért van szükség, mert Hende Csaba a 17. alkotmánymódosítás következményeként nem maradhat a testület tagja. A szabályozás szerint az alkotmánybírói tisztség egyik feltétele összefügg azzal, hogy az érintett indulhatna-e országgyűlési választáson, Hende esetében ez a feltétel már nem teljesül. Az Országgyűlés hétfőn választ új alkotmánybírót, és bár a Mi Hazánk Schiffer jelölésével politikai üzenetet küldött, a Tisza kétharmados többsége miatt szinte biztos, hogy Sonnevend Pált választják meg Hende helyére.

A Mi Hazánk Schiffer Andrást állítaná az Alkotmánybíróságba

A Mi Hazánk Mozgalom Schiffer András jelölésével lépett be az alkotmánybíró-választás körüli politikai vitába. A döntés nem meglepő abból a szempontból, hogy Schiffer az elmúlt években egyre gyakrabban jelent meg a jobboldali és szélsőjobboldali politikai térben, miközben korábbi LMP-alapítóként továbbra is sajátos, különutas közéleti szereplőnek számít.

Schiffer neve a magyar politikában régóta ismert. Ügyvédként, volt országgyűlési képviselőként és az LMP egykori társelnökeként az alkotmányossági, jogállami és közjogi kérdésekben is gyakran megszólalt.

A Mi Hazánk jelölése ugyanakkor elsősorban politikai gesztusnak tűnik. A pártnak nincs olyan parlamenti ereje, amellyel önállóan vagy más ellenzéki szereplőkkel együtt meg tudná határozni az alkotmánybíró-választás kimenetelét.

A jelölés mégis üzenetértékű. A Mi Hazánk ezzel azt próbálhatja jelezni, hogy a Tisza jelöltjével szemben egy olyan személyt támogatna, aki a párt szemében rendszerkritikus, jogászi háttérrel rendelkező és a jelenlegi közjogi vitákban is karakteres álláspontokat képvisel.

A Tisza Sonnevend Pált jelölte

A Mi Hazánk bejelentése előtt a Tisza Párt már megnevezte saját jelöltjét: dr. Sonnevend Pált, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanárát és volt dékánját. A Tisza-frakció közlése szerint Sonnevend alkotmány- és nemzetközi jogász, aki korábban az Alkotmánybíróságon is dolgozott.

A frakció azt is kiemelte, hogy Sonnevend Sólyom László és Mádl Ferenc mellett is alkotmányjogi tanácsadóként tevékenykedett. Ez a szakmai háttér a Tisza szerint alkalmassá teszi őt arra, hogy az Alkotmánybíróság tagja legyen.

A Tisza közlése szerint olyan jelöltet támogatnak, akinek szakmai felkészültsége és nemzetközi tapasztalata megkérdőjelezhetetlen. Ez a megfogalmazás azt mutatja, hogy a kormánypárt a jelölést elsősorban szakmai és intézményi megújulási kérdésként próbálja bemutatni.

A parlamenti erőviszonyok alapján Sonnevend megválasztása valószínű. A Tisza kétharmados többsége miatt a jelöltnek nincs szüksége a Fidesz, a Mi Hazánk vagy más ellenzéki szereplők támogatására.

Hende Csaba helyére választanak új alkotmánybírót

Az új alkotmánybíró megválasztására Hende Csaba távozása miatt van szükség. Hende nem maradhat alkotmánybíró a 17. alkotmánymódosítás következtében.

Az új szabály szerint az alkotmánybírói tisztség feltétele összefügg azzal, hogy az érintett személy indulhatna-e országgyűlési választáson. Hende Csaba esetében ez a feltétel a módosítás után már nem áll fenn, ezért meg kell választani az utódját.

A változás az Alkotmánybíróság összetételét érintő egyik legfontosabb közjogi lépés a Tisza-kormány hivatalba lépése óta. A testület szerepe különösen nagy, hiszen a következő időszakban több jelentős törvény és alkotmányos vita is elé kerülhet.

A Fidesz már korábban jelezte, hogy a folyamatot illegitimnek tartja, és nem vesz részt az új tag jelölésében és megválasztásában. A volt kormánypárt alkotmányjogi panaszt és normakontrollt is kezdeményezett az Alaptörvény módosítása ellen.

Schiffer jelölése inkább politikai üzenet, mint reális alternatíva

Schiffer András jelölése a jelenlegi parlamenti helyzetben aligha változtatja meg a végkimenetelt. A Tisza kétharmados többsége miatt az Országgyűlés várhatóan Sonnevend Pált választja meg alkotmánybírónak.

A Mi Hazánk lépése így elsősorban jelzésértékű. A párt demonstrálni akarja, hogy saját jelöltet állít, és nem fogadja el automatikusan a Tisza jelölési logikáját.

Schiffer jelölése azért is érdekes, mert a volt LMP-s politikus az utóbbi években rendszeresen megjelent a Fideszhez közel álló médiában és jobboldali rendezvényeken, köztük Tusványoson is. Ügyvédi irodája korábban a Mi Hazánk frakciójának is dolgozott, ami tovább erősíti a jelölés politikai értelmezését.

Mindez nem jelenti azt, hogy Schiffernek ne lenne jogászi és közéleti tapasztalata. A kérdés inkább az, hogy a Mi Hazánk jelölése mennyiben szakmai alternatíva, és mennyiben egy olyan politikai gesztus, amely a Tisza által uralt közjogi folyamatban próbál láthatóvá válni.

A Fidesz távol marad, a Mi Hazánk saját utat mutatna

A Fidesz álláspontja szerint Hende Csaba eltávolítása illegitim volt, ezért az utód megválasztása sem tekinthető legitimnek. Ennek megfelelően a párt nem vesz részt a jelölési és választási folyamatban.

A Mi Hazánk ezzel szemben nem bojkottal, hanem saját jelölt állításával reagált. Ez különbséget jelent az ellenzéki stratégiák között: míg a Fidesz az egész folyamatot elutasítja, a Mi Hazánk megpróbál részt venni benne, még ha a végső döntést nem is tudja befolyásolni.

Ez a különbség politikailag fontos lehet. A Fidesz az illegitimitási narratívát építi, a Mi Hazánk viszont azt üzeni saját táborának, hogy van saját elképzelése arról, kit tartana alkalmasnak az Alkotmánybíróságba.

A Tisza számára mindkét reakció kezelhetőnek tűnik a kétharmados többség birtokában. A kormánypárt számára a fő kérdés az, hogy Sonnevend Pál jelölése szakmailag és politikailag is elfogadhatóan mutatható-e be a közvéleménynek.

Az Alkotmánybíróság összetétele kiemelt politikai tét

Az Alkotmánybíróság körüli személyi döntések azért kapnak ekkora figyelmet, mert a testület a következő időszakban kulcsszerepet játszhat a közjogi rendszer átalakulásában. A Tisza kétharmados többsége lehetőséget ad nagyobb alkotmányos és intézményi változtatásokra, ezek kontrollja pedig részben az Alkotmánybíróságon múlik.

A Fidesz-korszakban az Alkotmánybíróság összetétele és szerepe gyakran került politikai viták középpontjába. A Tisza-kormány most azzal érvel, hogy szakmai megújulásra és hitelesebb intézményi működésre van szükség.

Az ellenzéki pártok viszont eltérően reagálnak. A Fidesz a folyamat egészét vitatja, a Mi Hazánk pedig Schiffer jelölésével saját politikai pozícióját próbálja kijelölni.

A hétfői szavazás ezért nem pusztán egy személyi döntés lesz. Azt is megmutatja, hogyan működik majd a Tisza kétharmados többsége a közjogi intézmények átalakításakor, és milyen mozgástere marad az ellenzéki pártoknak.

Sonnevend megválasztása tűnik biztosnak

A jelenlegi erőviszonyok alapján szinte biztos, hogy az Országgyűlés Sonnevend Pált választja meg Hende Csaba helyére. A Tisza-frakció kétharmados többsége elegendő ahhoz, hogy saját jelöltjét átjuttassa a parlamenten.

Schiffer András jelölése ezért nem a várható eredményt, hanem a politikai értelmezési keretet változtathatja meg. A Mi Hazánk ezzel belépett a vitába, és saját arcot adott az alkotmánybíró-választás ellenzéki oldalának.

A kérdés az, hogy Schiffer jelölése után lesz-e érdemi szakmai vita a két jelölt alkalmasságáról, vagy a döntés teljesen a parlamenti erőviszonyok logikája szerint zajlik le. A Tisza mindenesetre Sonnevend szakmai múltját, nemzetközi tapasztalatát és alkotmányjogi hátterét hangsúlyozza.

A Mi Hazánk pedig Schifferrel olyan szereplőt állított, aki ismert, vitatott, de kétségtelenül karakteres alakja a magyar közéletnek.

A jelölési verseny a Tisza-korszak első közjogi próbáinak egyike

Az alkotmánybíró-választás a Tisza-kormány első nagy közjogi próbáinak egyike. A Hende Csaba helyén megüresedő pozíció betöltése nemcsak technikai kérdés, hanem annak jelzése is, hogyan nyúl az új kétharmados többség az állami intézményekhez.

A Tisza egy nagy szakmai tekintélyű jogászt állít, a Mi Hazánk Schiffer Andrással próbál alternatívát mutatni, a Fidesz pedig bojkottálja és illegitimnek nevezi a folyamatot. Ez a három stratégia jól mutatja az új parlamenti korszak erőviszonyait.

A döntés várhatóan nem lesz szoros, de politikailag mégis fontos. Az Alkotmánybíróság minden új tagja befolyásolhatja a testület működését, különösen olyan időszakban, amikor az alkotmányos rend több ponton is változik.

Schiffer jelölése így valószínűleg nem akadályozza meg Sonnevend megválasztását, de hozzájárul ahhoz, hogy az alkotmánybírói poszt betöltése ne pusztán kormányoldali döntésként, hanem ellenzéki pozíciók ütközéseként is megjelenjen.

MNO – Magyar News Online

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.