A Medián legfrissebb felmérése szerint a Tisza Párt támogatottsága öt százalékponttal csökkent a választani tudó biztos szavazók körében a június végi adatokhoz képest. A július 22. és 24. között készült kutatás alapján ebben a körben továbbra is fölényesen vezet Magyar Péter pártja: a biztos pártválasztók 68 százaléka szavazna a Tiszára, 23 százalék a Fideszt, 7 százalék pedig a Mi Hazánkat választaná. A visszaesés ugyanakkor politikailag érzékeny pillanatban érkezett, közvetlenül azután, hogy Sulyok Tamás aláírta a köztársasági elnöki tisztsége végét jelentő alaptörvény-módosítást, Magyar Péter pedig Polgár Juditot javasolta államfőnek, aki végül nem vállalta a jelöltséget. A felmérés szerint a társadalom jelentős része fontosnak tartja az államfő személyét, és sokakat zavart, hogy elmaradt a korábban beígért társadalmi egyeztetés.

Továbbra is nagy fölényben van a Tisza, de látható a visszaesés

A Medián friss mérése szerint a Tisza továbbra is messze a legerősebb politikai erő Magyarországon. A választani tudó biztos szavazók 68 százaléka voksolna Magyar Péter pártjára, ami önmagában továbbra is rendkívül erős támogatottságot jelent.

A június végi felméréshez képest azonban érezhető változás történt. Akkor a Tisza ebben a választói körben még 73 százalékon állt, vagyis egy hónap alatt öt százalékpontot veszített.

A Fidesz közben 21-ről 23 százalékra erősödött, a Mi Hazánk pedig 4-ről 7 százalékra nőtt. Ez azt jelzi, hogy a Tisza kisebb visszaeséséből nemcsak a Fidesz, hanem a radikális jobboldali párt is profitálhatott.

Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a Tisza előnye még így is óriási. A 68 százalékos támogatottság a biztos pártválasztók között azt jelenti, hogy Magyar Péter pártja továbbra is stabilan uralja a politikai mezőnyt, miközben az ellenzéki pártok egymással is versengenek a Tiszával szembeni pozíciókért.

Az elnökjelölési ügy árthatott Magyar Péteréknek

A Medián-felmérés időzítése különösen fontos. A kutatás közvetlenül azokban a napokban készült, amikor a közvéleményt erősen foglalkoztatta Sulyok Tamás távozása és az új köztársasági elnök személye körüli vita.

Sulyok Tamás aláírta azt az alaptörvény-módosítást, amely a köztársasági elnöksége végét jelentette. Ezt követően Magyar Péter Polgár Judit világhírű sakklegendát javasolta államfőnek, ám Polgár visszautasította a jelöltséget.

A HVG értelmezése szerint az elsietett elnökjelölt-állítás nem tett jót a Tisza támogatottságának. A Medián adatai is arra utalnak, hogy a választók egy része nemcsak magát a jelölt személyét, hanem a folyamatot is kritikus szemmel nézte.

A Tisza-kormány az elmúlt hónapokban gyakran éppen azzal szerzett támogatást, hogy nyitottabb, társadalmi egyeztetésen alapuló politikát ígért az Orbán-korszak zárt döntéshozatalával szemben. Ehhez képest az államfőjelölés gyorsasága sok választó számára disszonáns lehetett.

A lakosság kétharmadát zavarta az elmaradt társadalmi egyeztetés

A felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a lakosság kétharmada szerint zavaró volt a beígért társadalmi egyeztetés elmaradása a köztársasági elnök személyéről. Ez komoly figyelmeztetés a Tisza számára.

A társadalmi egyeztetés ígérete a Tisza politikai hitelességének egyik fontos eleme lett. Magyar Péterék sokszor hangsúlyozták, hogy a korábbi hatalomgyakorlással szemben átláthatóbb, részvételibb döntéshozatalt akarnak.

Az államfő személye azonban nem technikai kérdés. A köztársasági elnök a magyar állam egyik legfontosabb közjogi szereplője, ezért a választók jelentős része elvárhatta, hogy a kormányoldal szélesebb körű egyeztetést folytasson a jelölt megnevezése előtt.

A Medián adatai alapján csak 22 százalék tartotta helyesnek, hogy a kormánypárt gyorsan reagált a megüresedő államfői pozícióra. Ez azt mutatja, hogy a gyorsaság önmagában nem váltotta ki a választók többségének elismerését.

Polgár Judit neve erős volt, de a folyamat politikai hibának bizonyulhatott

Magyar Péter Polgár Juditot javasolta köztársasági elnöknek, ami első pillantásra erős és látványos döntésnek tűnt. A világhírű sakklegenda nem pártpolitikai szereplő, nemzetközileg ismert, és sokak szemében alkalmas lehetett volna arra, hogy a politikai táborokon túlmutató államfői jelöltként jelenjen meg.

A probléma nem feltétlenül a névvel, hanem az eljárással volt. Ha a jelöltállítás valóban gyorsan, megfelelő előkészítés és társadalmi egyeztetés nélkül történt, akkor a választók egy része úgy érezhette, hogy a Tisza nem tartotta magát saját korábbi ígéretéhez.

Polgár Judit visszautasítása pedig tovább erősíthette azt a benyomást, hogy a jelölési folyamat nem volt kellően átgondolt. Egy ilyen nagy súlyú közjogi pozíciónál a visszalépés vagy elutasítás politikai kommunikációs veszteséget okozhat a kormánypártnak.

A Tisza számára ezért az ügy tanulsága egyértelmű lehet: a nagy közjogi döntéseknél nem elég a gyors és látványos lépés, a választók jelentős része kiszámíthatóbb, egyeztetettebb folyamatot vár.

A Fidesz és a Mi Hazánk is erősödni tudott

A Medián mérése szerint a Tisza visszaesésével párhuzamosan a Fidesz és a Mi Hazánk is erősödött a biztos szavazók között. A Fidesz 21-ről 23 százalékra nőtt, ami mérsékelt, de politikailag fontos emelkedés.

Orbán Viktor pártja a választási vereség után láthatóan próbálja újraszervezni táborát. A friss adat azt mutatja, hogy a Fidesznek van némi mozgástere, különösen akkor, ha a Tisza hibázik vagy vitatható döntéseket hoz.

A Mi Hazánk 4-ről 7 százalékra erősödése szintén figyelemre méltó. A radikális párt számára a Tisza-kormány gyors közjogi átalakításai, a Fidesz válsága és az új politikai tér bizonytalansága lehetőséget adhat arra, hogy láthatóbb ellenzéki szereplővé váljon.

Ugyanakkor egyik párt sem került közel a Tiszához. A különbség továbbra is nagyon nagy, de a felmérés jelzi: Magyar Péterék támogatottsága sem sebezhetetlen, és a politikai hibák gyorsan megjelenhetnek a mérésekben.

A Tisza kétharmados fölénye mellett is számít a bizalom

A Tisza kényelmes kétharmados parlamenti többséggel kormányoz, ezért rövid távon egy öt százalékpontos visszaesés nem veszélyezteti a hatalmát. Politikai értelemben azonban mégis fontos jelzésről van szó.

A Tisza sikere jelentős részben abból fakadt, hogy a választók nagy része a korábbi zárt, központosított és sokszor arrogánsnak látott döntéshozatallal szemben új politikai kultúrát várt. Ha a kormányoldal olyan ügyekben, mint az államfőjelölés, kapkodónak vagy egyeztetés nélkülinek tűnik, az ezt a bizalmat kezdheti ki.

A Medián adataiból az látszik, hogy a választók nemcsak az Orbán-rendszer lebontását várják, hanem azt is, hogy az új hatalom másképp működjön. A gyors tempó önmagában nem elég, ha közben elmaradnak azok a garanciák és egyeztetések, amelyeket a Tisza korábban megígért.

Magyar Péteréknek ezért nemcsak az intézményi átalakítások tartalmára, hanem azok politikai és társadalmi elfogadottságára is figyelniük kell. Egy kétharmados többség akkor maradhat tartósan erős, ha nem kelti azt az érzést, hogy a választók fölött hoz döntéseket.

Az államfő személye a vártnál is fontosabb a választóknak

A felmérésből az is kiderül, hogy a társadalom jelentős többsége fontosnak tartja, ki lesz Magyarország új köztársasági elnöke. Ez cáfolja azt a feltételezést, hogy az államfő személye csak szűk politikai vagy közjogi köröket érdekelne.

A köztársasági elnök ugyan nem a végrehajtó hatalom irányítója, de szimbolikus és közjogi szerepe kiemelt. Aláírja a törvényeket, visszaküldhet jogszabályokat, az Alkotmánybírósághoz fordulhat, és a nemzeti egység képviselete is feladata.

A Sulyok Tamás távozása utáni helyzet ezért nem egyszerű személycsere. A Tisza-kormány számára lehetőség lett volna arra, hogy az új államfő kiválasztását valódi társadalmi és szakmai párbeszédként mutassa be.

A Medián adatai alapján a választók jelentős része éppen ezt hiányolta. Ez pedig azt jelzi, hogy az új köztársasági elnök kiválasztása körüli folyamat a következő időszak egyik politikai próbatétele marad.

A gyors döntés nem váltotta ki a többség támogatását

A kormányoldal részéről érthető lehetett az a törekvés, hogy a Sándor-palota megüresedése után gyorsan kezelje a helyzetet. Egy államfő nélküli vagy bizonytalan közjogi helyzet tartós fennmaradása politikailag és intézményileg sem szerencsés.

A Medián mérése szerint azonban a lakosság többsége nem a gyorsaságot értékelte, hanem az egyeztetés hiányát kifogásolta. Mindössze 22 százalék tartotta helyesnek, hogy a kormánypárt gyorsan reagált a megüresedő államfői pozícióra.

Ez azt mutatja, hogy a Tisza számára nem minden esetben előny a tempó. Az Orbán-rendszer lebontásánál a gyorsaság sok választó szemében erény lehet, de az új intézményi rend felépítésénél már nagyobb igény van a kiszámíthatóságra és a bevonásra.

A választók különbséget tehetnek a régi rendszer korrekciója és az új közjogi pozíciók betöltése között. Az előbbinél erős és határozott lépéseket várhatnak, az utóbbinál viszont méltóságteljesebb, szélesebb egyeztetésen alapuló eljárást.

Figyelmeztető jel, de nem fordulat

Az öt százalékpontos visszaesés figyelmeztető jel a Tisza számára, de önmagában nem jelent politikai fordulatot. A párt továbbra is 68 százalékon áll a választani tudó biztos szavazók között, ami rendkívüli fölényt jelent.

A Fidesz 23, a Mi Hazánk 7 százalékos támogatottsága azt mutatja, hogy az ellenzék még messze van attól, hogy valódi kormányváltó erőt mutasson fel. A politikai kezdeményezés továbbra is Magyar Péter és a Tisza kezében van.

A felmérés azonban azt üzeni, hogy a Tisza táborán belül is vannak érzékeny pontok. Az államfőjelölés módja, a társadalmi egyeztetés elmaradása és a gyors döntéshozatal kritikája olyan ügyek, amelyek a kormányoldal támogatóit is elbizonytalaníthatják.

A következő hetekben ezért kulcskérdés lesz, hogy Magyar Péter hogyan kezeli az államfőválasztás folytatását, és vissza tudja-e terelni a folyamatot egy szélesebb, átláthatóbb egyeztetési mederbe.

A Tiszának most a saját mércéjéhez kell felnőnie

A Medián friss kutatása nem azt mutatja, hogy a Tisza elveszítette volna vezető helyét, hanem azt, hogy a választók számon kérik rajta a saját ígéreteit. A társadalmi egyeztetés, az átláthatóság és az új politikai kultúra nem pusztán kampányszlogenek voltak, hanem olyan elvárások, amelyek most már a kormányzás hétköznapjaiban is megjelennek.

Magyar Péter pártjának legnagyobb kihívása éppen ez lehet. A NER lebontása gyors politikai tőkét adhat, de az új rendszer építése csak akkor lehet tartósan sikeres, ha közben a Tisza nem követi el ugyanazokat a hibákat, amelyeket korábban az Orbán-kormánynak rótt fel.

Az államfőjelölés ügye ezért több volt kommunikációs botlásnál. Megmutatta, hogy a kétharmados többség mellett is szükség van társadalmi legitimitásra, különösen olyan tisztségeknél, amelyeknek a nemzeti egységet kellene képviselniük.

A Tisza továbbra is toronymagasan vezet, de a Medián számai világos üzenetet küldenek: a választók nemcsak új kormányt, hanem új működésmódot is várnak. Ha ez elmarad, a támogatottság nagy fölényből is gyorsan olvadni kezdhet.

MNO – Magyar News Online

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.