Hajdu János védője szerint nehezíti az objektív igazság feltárását minden olyan nyilvános megszólalás, amely pontatlan vagy hiányos információkat vetít a közvélemény elé a Terrorelhárítási Központ volt főigazgatója ellen folyamatban lévő büntetőeljárásban. Hampó Norbert ügyvéd így reagált arra, hogy Orbán Viktor Tusványoson hősként beszélt Hajduról, és lényegében őt nevezte meg az úgynevezett aranykonvoj elleni akció irányítójaként. A volt miniszterelnök azt állította, Hajdu olyan operatív akciót vezényelt le, amely megállította az Ukrajnához kötött, általa feketepénzként emlegetett arany- és pénzszállítást. Csakhogy ez a kijelentés érzékeny ponton érinti Hajdu védekezését: a volt TEK-főigazgató vallomása szerint nem ő irányította az akciót, a TEK pedig a NAV felkérésére és utasításai alapján járt el.

Hajdu védője szerint a pontatlan nyilatkozatok akadályozhatják az igazság feltárását

Hampó Norbert, Hajdu János védője a megkeresésre azt közölte: a folyamatban lévő büntetőeljárás kapcsán minden olyan megnyilatkozás, amely nem a már feltárt vagy még feltárható tényeken alapul, hanem pontatlan vagy hiányos információkat visz a nyilvánosság elé, nehezíti az objektív igazság feltárását és annak korrekt büntetőjogi megítélését.

Az ügyvéd azt is hangsúlyozta, hogy Hajdu János és a védelem álláspontja szerint a TEK volt főigazgatója nem követett el bűncselekményt. Ez fontos mondat, mert az aranykonvoj-ügyben Hajdu jelenleg gyanúsított, de bűnösséget kizárólag bíróság állapíthat meg jogerősen.

A védő reakciója egyértelműen Orbán Viktor tusványosi mondataira utalt. A volt miniszterelnök ugyanis úgy beszélt Hajduról, mint aki szerinte hősként állította meg az ukrán pénz- és aranyszállítmányt.

A probléma az, hogy Orbán kijelentései nem egyszerű politikai támogatásként hatnak, hanem a folyamatban lévő büntetőeljárás egyik legérzékenyebb kérdését érintik: ki irányította valójában az akciót, és ki felel a később jogsértőnek minősített fogvatartási körülményekért.

Orbán hősként állította be a TEK volt vezetőjét

Orbán Viktor szombati tusványosi beszédében hosszan beszélt Hajdu Jánosról. A Fidesz elnöke szerint a TEK volt főigazgatója olyan operatív akciót állított meg, illetve vezényelt le, amely az általa „ukrán feketepénzeknek” nevezett arany- és pénzszállítást érintette.

A volt miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy egy rendes országban az ilyen embert kitüntetnék, elismernék és hősként ünnepelnék, ehelyett Hajdu ma eljárás alatt áll. Ezzel Orbán egyértelműen politikai védelmet adott a volt TEK-vezetőnek, és az eljárást a Fidesz új ellenzéki narratívájába illesztette: szerinte a Tisza-kormány idején koncepciós, politikai jellegű elszámoltatás zajlik.

Csakhogy Orbán mondatai több szempontból is problémásak. Egyrészt továbbra is tényként beszélt arról, hogy az ukránok feketepénzt szállítottak, miközben ezt az állítást az eddigi eljárások nem támasztották alá. Másrészt Hajdut nevezte meg az akció irányítójaként, ami egybecseng az ügyészség gyanúsításának egyik központi elemével.

Ez utóbbi különösen kellemetlen lehet Hajdu számára. Miközben a védelem szerint a volt TEK-főigazgató nem irányítója, hanem ellenőrző parancsnoka volt az akciónak, Orbán politikai beszéde éppen az ellenkező irányba mutató értelmezést erősítette.

Az ügyészség szerint Hajdu utasítására tartották fogva a pénzszállítókat

A Fővárosi Nyomozó Ügyészség megállapítása szerint a TEK beosztottjai Hajdu János utasítására tartották fogva a jogilag tanúnak minősülő pénzszállítókat. Az ügyészség álláspontja alapján a pénzszállítókat legalább kilenc órán át fogva tartották, ez idő alatt végig bilincsben voltak, és a látást akadályozó textilt is az emberi méltóságot sértő módon alkalmazták.

A gyanú szerint mindez jogellenes fogvatartást valósíthatott meg. Az ügyészség szerint a sértettek sanyargatása is fennállhatott, a pénzszállítók személyi szabadságát pedig jogalap nélkül korlátozták.

A történet jogi súlyát az adja, hogy az érintett ukrán állampolgárok a rendelkezésre álló információk alapján tanúként szerepeltek az eljárásban, nem gyanúsítottként. Ha ez így volt, akkor a kommandós elfogás, a hosszan tartó bilincselés és a TEK épületében történő fogvatartás különösen nehezen indokolható.

Hajdu János viszont másként írta le a helyzetet. Vallomása szerint a TEK a NAV felkérésére vett részt az akcióban, és az adóhatóság utasításait hajtotta végre.

Hajdu szerint nem ő irányította az akciót

Hajdu János vallomása alapján a TEK-es akciót nem ő, hanem egyik beosztottja irányította. A volt főigazgató szerint ő csak ellenőrző parancsnokként volt jelen.

Ez a védekezés szempontjából kulcskérdés. Ha Hajdu csak ellenőrző szerepet töltött be, és az operatív döntéseket más hozta, akkor más lehet a büntetőjogi felelősség megítélése. Ha viszont ő adta az utasításokat, az ügyészségi gyanú súlyosabb alapot kaphat.

Orbán tusványosi mondatai ezért különösen érzékenyen érinthetik az ügyet. A volt miniszterelnök ugyanis nem óvatosan, nem feltételes módban beszélt Hajdu szerepéről, hanem úgy, mint aki „levezényelte” és „megcsinálta” az akciót.

Ez politikailag dicséretnek szánt mondat lehetett, jogilag azonban a védelem szempontjából rosszul is elsülhet. Hajdu védőjének reakciója éppen erre utal: a pontatlan vagy hiányos nyilatkozatok nem segítik, hanem nehezítik a tények tisztázását.

A NAV-os tanúk mást mondtak, mint Hajdu

Az ügyben tanúként meghallgatott NAV-osok vallomása tovább bonyolítja a képet. Ők azt állították, hogy kérték a jelen lévő TEK-esektől a bilincsek levételét, de állításuk szerint a TEK-esek nem hallgattak rájuk.

Hajdu ezzel szemben vallomásában azt mondta, fel sem merült, hogy a NAV az előállított személyeket nem gyanúsítottként, hanem tanúként hallgatja ki. Szerinte a „tanú” szó sem hangzott el, mert ha így lett volna, az elfogásnak sem lett volna helye. Hajdu úgy fogalmazott: tanúkat nem fognak el kommandóval.

Ez az ellentmondás az ügy egyik központi pontja. Ha a TEK úgy járt el, hogy a pénzszállítókat gyanúsítottként kezelte, miközben jogilag tanúk voltak, akkor a kommunikáció, az utasítási lánc és az eljárási helyzet tisztázása döntő jelentőségű lesz.

A NAV és a TEK szereplői láthatóan egymásra mutogatnak. A felelősséget mindegyik oldal igyekszik a másikra tolni, de a jelenlegi információk szerint Hajdu János az egyetlen, akit gyanúsítottként hallgattak ki az ügyben.

A vecsési rajtaütés az Orbán-kormány utolsó nagy botránya lett

Az aranykonvoj-ügy az Orbán-kormány utolsó hónapjának egyik legnagyobb botránya volt. A vecsési Mol-kútnál hét ukrán állampolgárt fogtak el, a furgonjaikból pedig több mint 27 milliárd forintnak megfelelő aranyat és valutát foglaltak le.

Az akkori kormányzati kommunikáció azt sulykolta, hogy az ukránok feketepénzt szállítottak. Ez politikailag jól illeszkedett az Orbán-kormány Ukrajnával szembeni kommunikációjába, amely a választási kampány hajrájában különösen erős volt.

Az állítás azonban azóta sem nyert bizonyítást. A NAV pénzmosás gyanúja miatt nyomozott, de júliusban felfüggesztette a nyomozást, mert az adóhatóság közlése szerint az eddigi eredmények alapján nem nyert megerősítést a bűncselekmény elkövetése.

Az eljárást azért nem zárták le végleg, mert a magyar hatóságok még válaszokat várnak az osztrák nyomozóhatóságtól. Ez azonban nem változtat azon, hogy Orbán mostani állítása, miszerint Hajdu ukrán feketepénz-szállítást állított meg, a jelenlegi tényállás alapján nem igazolt.

A pénz küldői és fogadói szerint szabályos szállítmányról volt szó

Az ukránok ügyvédje, a pénz fogadójaként érintett ukrán takarékbank, az Oscsadbank jogásza, valamint a pénzt küldő osztrák Raiffeisen már közvetlenül az akció után azt közölte, hogy semmi szokatlan nem volt a szállítmányban. Állításuk szerint a pénzt és az aranyat megfelelő engedélyek birtokában Ausztriából Ukrajnába akarták eljuttatni.

Ez alapvetően ellentmond az akkori kormányzati kommunikációnak, amely feketepénzről beszélt. A NAV nyomozásának felfüggesztése pedig tovább gyengíti azt az állítást, hogy a szállítmány bizonyítottan illegális eredetű lett volna.

A különbség nem pusztán nyelvi. Ha valaki politikai beszédben feketepénznek nevez egy szállítmányt, miközben a hatósági eljárás nem tudta megerősíteni a bűncselekmény gyanúját, az komoly félrevezető hatással lehet a közvéleményre.

Az aranykonvoj-ügyben ezért két szál különösen fontos. Az egyik az, hogy a szállítmány valóban bűncselekményhez kapcsolódott-e. A másik az, hogy az elfogott ukrán állampolgárokkal szemben jogszerűen jártak-e el a magyar hatóságok.

A legmagasabb szinten rendelték meg az akciót

Korábbi információk szerint az ukránok elleni akciót a legmagasabb szinten rendelték meg, és a rajtaütés szükségességéről Orbán Viktor döntött. Az is bizonyosnak tűnik, hogy a titkosszolgálat kormányzati utasításra tett feljelentést az ügyben.

Ez különösen súlyos politikai dimenziót ad az ügynek. Ha a rajtaütés politikai döntés alapján indult el, akkor nemcsak az operatív végrehajtók, hanem a döntési lánc felső szintjeinek felelőssége is felmerülhet.

A feljelentés után a Legfőbb Ügyészség dönthetett volna úgy, hogy elutasítja azt, de nem így történt. Az ügyészség a NAV-ot jelölte ki a nyomozásra, az elfogott ukránok azonban végül nem a NAV-nál, hanem a TEK-nél kötöttek ki.

Ez az útvonal jogilag és intézményileg is fontos. A kérdés az, miért a TEK épületében tartották fogva őket, ki döntött erről, milyen jogcímen történt, és milyen utasítások alapján alkalmaztak velük szemben bilincset, valamint látást korlátozó textilt.

A legsúlyosabb jogsértések a TEK épületében történhettek

A rendelkezésre álló információk szerint az ukránokat a TEK épületében tartották fogva, és a súlyosabb jogsértések is ott történhettek. Ez magyarázza, miért került a nyomozás fókuszába Hajdu János és a TEK szerepe.

Az ügyészség álláspontja szerint a fogvatartás jogalap nélkül korlátozta a pénzszállítók személyi szabadságát, a bilincselés és a látást akadályozó textil alkalmazása pedig az emberi méltóságot sértő módon történt. Ezek olyan állítások, amelyek büntetőjogi szempontból rendkívül súlyosak.

Hajdu védekezése azonban arra épül, hogy a TEK a NAV felkérésére és utasításai alapján járt el, ő maga pedig nem operatív irányítóként, hanem ellenőrző parancsnokként vett részt az akcióban. Ennek tisztázása a nyomozás egyik legfontosabb feladata.

Orbán mostani kijelentése ezért nehezítheti Hajdu helyzetét. A volt miniszterelnök ugyanis éppen azt a szerepet tulajdonította neki, amelyet a védelem vitat.

Orbán politikai védelme jogilag visszaüthet

Orbán Viktor szándéka nyilvánvalóan az volt, hogy politikailag megvédje Hajdu Jánost, és az ügyet a Tisza-kormány elszámoltatási politikájának példájaként mutassa be. A volt miniszterelnök szerint Hajdu nem bűnös, hanem hős, akit elismerni kellene.

Csakhogy a büntetőeljárások logikája más, mint a politikai beszédeké. Egy folyamatban lévő ügyben minden nyilvános kijelentésnek súlya lehet, különösen akkor, ha egy befolyásos politikai szereplő olyan tényt állít, amely a felelősség kérdését érinti.

Orbán azzal, hogy Hajdut nevezte meg az akció irányítójaként, akaratlanul is olyan értelmezést erősített, amely közelebb áll az ügyészség gyanúsításához, mint Hajdu védekezéséhez. Ez magyarázza a védő visszafogott, de egyértelmű figyelmeztetését.

A mondat politikailag tapsot hozhatott Tusványoson, jogilag azonban kockázatos lehet. Hajdu ügyében ugyanis nem az a kérdés, hogy Orbán szerint hős volt-e, hanem az, hogy adott-e jogellenes utasítást, és felelős-e a pénzszállítók fogvatartásának körülményeiért.

Az ügyben továbbra is az ártatlanság vélelme az alap

Hajdu János gyanúsítottként szerepel az eljárásban, de ez nem jelent bűnösséget. A büntetőeljárás jelenlegi szakaszában a hatóságok a bizonyítékokat gyűjtik, a védelem pedig vitatja a bűncselekmény elkövetését.

Az ártatlanság vélelme különösen fontos egy ilyen politikailag terhelt ügyben. A volt TEK-főigazgató felelősségéről nem politikusok, nem sajtónyilatkozatok és nem közösségi médiás kampányok döntenek, hanem a hatósági eljárás és végső soron a bíróság.

Ugyanez igaz az elfogott ukrán állampolgárokra is. Az eddigi hatósági eredmények alapján nem nyert megerősítést, hogy bűncselekményt követtek volna el a pénz- és aranyszállítmánnyal. Ezért őket sem lehet bizonyíték nélkül feketepénz-szállítóként beállítani.

Az aranykonvoj-ügy éppen azért vált ilyen súlyossá, mert egyszerre vet fel állami túlkapásra, politikai megrendelésre, jogellenes fogvatartásra és megalapozatlan kormányzati kommunikációra vonatkozó kérdéseket.

A botrány újra Orbán felelősségét is felveti

A történet egyik legfontosabb politikai kérdése az, hogy milyen szerepe volt Orbán Viktornak az akció elindításában. Korábbi információk szerint a rajtaütés szükségességéről a volt miniszterelnök döntött, a titkosszolgálati feljelentés pedig kormányzati utasításra történt.

Ha ez így volt, akkor Orbán mostani tusványosi mondatai nem kívülálló kommentárként értelmezhetők, hanem egy olyan politikus megszólalásaként, aki maga is érintett lehetett a döntési folyamat felső szintjén. Ez tovább növeli a kijelentések súlyát.

A volt miniszterelnök azonban továbbra is azt a narratívát képviseli, hogy az akció helyes volt, Hajdu pedig elismerést érdemelne. Ezzel a Fidesz a botrányt saját táborának mozgósítására és az új kormány elszámoltatási eljárásainak támadására használja.

Csakhogy a jogi kérdések ettől nem tűnnek el. Ha a pénzszállítókat jogellenesen tartották fogva, ha tanúként kezelt embereket kommandós módszerekkel fogtak el, és ha a feketepénzről szóló állítás nem igazolódott, akkor az ügy nem zárható le politikai hősképzéssel.

Az aranykonvoj-ügy a jogállami elszámoltatás egyik nagy próbája

Az aranykonvoj-ügy nemcsak Hajdu Jánosról, a TEK-ről vagy a NAV-ról szól. Arról is, hogyan működött az állam az Orbán-kormány utolsó heteiben, és mennyire volt képes a politikai akarat végigmenni a hatósági rendszeren.

A történet alapján felmerül a kérdés, hogy a hatóságok szakmai és jogi mérlegelés alapján jártak-e el, vagy egy politikailag kiemelt ügyben a végrehajtói lánc egyszerűen követte a legfelsőbb szintről érkező elvárást. Ez a kérdés messze túlmutat a konkrét pénzszállítmányon.

A Tisza-kormány számára az ügy azért is fontos, mert az Orbán-rendszer lebontásának egyik látványos példájaként jelenhet meg. Ugyanakkor a jogállami elszámoltatás hitelessége csak akkor tartható fenn, ha az eljárások pontos bizonyítékokra, tisztességes nyomozásra és bírósági kontrollra épülnek.

Hajdu védőjének reakciója erre is figyelmeztet. A politikai nyilatkozatok, különösen ha pontatlanok vagy a védekezéssel ellentétes állításokat tartalmaznak, könnyen megzavarhatják a tények tisztázását.

Orbán beszéde után még bonyolultabb lett Hajdu helyzete

Orbán Viktor tusványosi mondatai eredetileg Hajdu János védelmét szolgálták, mégis könnyen lehet, hogy jogilag inkább nehezítették a volt TEK-főigazgató helyzetét. A Fidesz elnöke hősnek nevezte őt, de közben az akció irányítójaként beszélt róla, miközben Hajdu vallomása szerint nem ő irányította a műveletet.

Ez a különbség nem apróság, hanem az eljárás egyik kulcskérdése. Ha Hajdu irányította az akciót, másként vetődik fel a felelőssége, mintha csak ellenőrző parancsnokként volt jelen egy NAV által kért és irányított műveletben.

Az aranykonvoj-ügyben továbbra is sok a tisztázandó kérdés: pontosan ki rendelte el az akciót, ki határozott a TEK bevonásáról, milyen jogcímen tartották fogva az ukrán pénzszállítókat, és miért terjedt el a feketepénzről szóló állítás annak ellenére, hogy ezt eddig nem sikerült bizonyítani.

A következő hónapokban az dőlhet el, hogy a nyomozás képes-e szétválasztani a politikai narratívákat a jogilag bizonyítható tényektől. Hajdu védőjének üzenete egyértelmű: az igazság feltárását nem segítik azok a nyilvános kijelentések, amelyek a folyamatban lévő ügyet hiányos vagy pontatlan információkkal terhelik.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.