Az Orbán-kormány hatalmas állami támogatást és mintegy tízezer vendégmunkás behozatalának lehetőségét ígérte a BYD szegedi beruházásához – erről beszélt Velkey György László, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára hétfőn közzétett videójában. Az államtitkár szerint a minisztériumban fellelt iratanyag alapján a kínai elektromosautó-gyártó majdnem annyi külföldi munkavállaló behozatalára kapott engedélyt, mint ahány munkahelyet a beruházáshoz kapcsolódóan ígértek. Emellett a magyar állam több mint 70 milliárd forint infrastrukturális támogatást vállalt az érintett területen, és ezen felül közvetlen pénzügyi támogatást is ígért a vállalatnak. Ennek pontos összege üzleti titok, de Velkey szerint nagyságrendje a debreceni CATL-gyárnak juttatott forrásokhoz mérhető. Az ügy különösen érzékeny, mert Szijjártó Péter volt külgazdasági és külügyminiszter nemrég a BYD nemzetközi kapcsolatokért felelős vezetőjeként folytatta pályafutását.

A minisztériumi iratok alapján tízezer vendégmunkásról volt szó

Velkey György László szerint a Külügyminisztériumban rendelkezésre álló dokumentumok azt mutatják, hogy a BYD szegedi beruházásához az előző kormány mintegy tízezer vendégmunkás behozatalára adott engedélyt. Ez azért különösen fontos állítás, mert a szám majdnem megegyezik azzal a munkahelyszámmal, amelyet a beruházáshoz kapcsolódóan ígértek.

A szegedi BYD-gyárat korábban az Orbán-kormány kiemelt gazdaságpolitikai sikerként mutatta be. A kommunikációban hangsúlyos volt, hogy a beruházás munkahelyeket teremt, erősíti Magyarország szerepét az elektromos autóiparban, és komoly ipari fejlődést hozhat a térségnek.

A most ismertetett adatok azonban más megvilágításba helyezik a beruházást. Ha valóban tízezer vendégmunkás behozatalával számoltak, akkor felmerül a kérdés, hogy a projekt mennyiben szolgálta volna közvetlenül a magyar munkavállalók érdekeit.

A vendégmunkások kérdése az elmúlt években egyre érzékenyebb politikai témává vált. Az Orbán-kormány korábban gyakran hangoztatta, hogy a magyar munkahelyeket magyar embereknek kell betölteniük, miközben a nagy ipari beruházásoknál egyre gyakrabban merült fel külföldi munkavállalók tömeges alkalmazása.

Több mint 70 milliárd forintos infrastrukturális támogatást is vállalt az állam

Velkey György László szerint az Orbán-kormány több mint 70 milliárd forint infrastrukturális támogatást vállalt a BYD szegedi beruházása körül. Ez az összeg az érintett terület fejlesztéséhez, kiszolgáló infrastruktúrájához és a beruházás működéséhez szükséges állami feladatokhoz kapcsolódhatott.

Az ilyen támogatások önmagukban nem szokatlanok nagy ipari beruházásoknál. Az állam gyakran vállal út-, közmű-, energetikai vagy logisztikai fejlesztéseket, ha egy nagyvállalat jelentős gyárat épít az országban.

A kérdés azonban mindig az, hogy ezek a közpénzből finanszírozott fejlesztések arányban állnak-e a társadalmi és gazdasági haszonnal. Ha a beruházás jelentős magyar munkahelyeket teremt, adóbevételt hoz, és erősíti a térség gazdaságát, akkor az állami infrastruktúra-fejlesztés indokolható lehet.

Ha viszont a munkahelyek jelentős részét vendégmunkások töltenék be, a támogatás összege pedig kiugróan magas, akkor már sokkal nehezebb megmagyarázni, miért éri meg a magyar adófizetőknek ilyen mértékben támogatni a projektet.

Közvetlen pénzügyi támogatást is ígértek a BYD-nek

Az államtitkár szerint az infrastrukturális vállalásokon túl az Orbán-kormány közvetlenül is hatalmas anyagi támogatást ígért a BYD-nek. A pontos összeg üzleti titoknak minősül, ezért azt Velkey nem nevezte meg.

Annyit azonban elmondott, hogy a támogatás nagyságrendje megfelel a debreceni CATL-gyárnak juttatott forrásokhoz. Ez önmagában is jelentős állítás, hiszen a CATL debreceni beruházása korábban is az egyik legnagyobb állami támogatással kísért ipari projektként került a közvélemény elé.

A közvetlen támogatásokkal kapcsolatban mindig alapvető kérdés az átláthatóság. A nagy multinacionális vállalatoknak adott állami pénzek esetében a közvélemény joggal várhatja el, hogy kiderüljön: pontosan mennyi pénzről van szó, milyen feltételekkel adták, milyen vállalásokat tett cserébe a cég, és mi történik, ha ezeket nem teljesíti.

Az üzleti titokra hivatkozás ebben az ügyben politikailag különösen kényes. Amikor tízmilliárdos vagy akár annál is nagyobb közpénzekről van szó, nehéz elfogadtatni, hogy az adófizetők nem ismerhetik meg a támogatási szerződés lényegi részleteit.

Szegeden három alapvető elvárást fogalmaztak meg

Stumpf Péter, a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, a térség országgyűlési képviselője a videóban arról beszélt, hogy a szegedieknek három alapvető elvárásuk van a BYD-beruházással kapcsolatban. Az első, hogy a vállalat tartsa be a hatályos jogszabályokat, különösen a környezetvédelmi előírásokat.

A második elvárás, hogy a gyár jól fizető álláshelyeket biztosítson szegedieknek és magyar munkavállalóknak. Ez különösen fontos a vendégmunkásokkal kapcsolatos minisztériumi állítás fényében.

A harmadik elvárás, hogy Szeged részesüljön a vállalat gazdasági eredményéből. Ez azt jelenti, hogy a beruházás ne csak országos iparpolitikai sikernek látszódjon, hanem helyben is érzékelhető hasznot hozzon.

Stumpf szerint úgy tűnik, Szijjártó Péter volt külgazdasági és külügyminiszter, valamint a Fidesz nem ezeket az érdekeket képviselte a tárgyalásokon. Ez súlyos politikai vád: azt sugallja, hogy az előző kormány inkább a beruházó igényeit szolgálta ki, mint a helyi közösség és a magyar munkavállalók érdekeit.

Szijjártó BYD-s állása után kezdték átnézni az iratokat

Velkeyék azután kezdtek az iratok átnézésébe, hogy Szijjártó Péter leköszönt külgazdasági és külügyminiszter bejelentette: hátrébb lép a politikától, és a BYD nemzetközi kapcsolatokért felelős vezetőjeként folytatja pályafutását.

Ez az átigazolás önmagában is komoly politikai visszhangot váltott ki. Szijjártó miniszterként éveken át a kínai elektromosautó-gyártók Magyarországra csábításának egyik legfontosabb kormányzati arca volt. A BYD szegedi beruházása is az ő időszakában vált az Orbán-kormány egyik legnagyobb gazdasági zászlóshajójává.

A mostani helyzetnek ezért van egy erősen kényes olvasata. Szijjártó korábbi minisztériuma bőkezű állami támogatásokat készített elő vagy ígért a BYD-nek, a volt miniszter pedig nem sokkal később éppen ennél a vállalatnál vállalt vezető nemzetközi kapcsolati pozíciót.

Szijjártó állítása szerint nem lesz köze a magyarországi gyártáshoz, és új munkája sok utazással jár majd. Ez azonban nem oszlatja el teljesen az összeférhetetlenségi és politikai bizalmi kérdéseket.

Magyar Péter szerint ez a korrupció egyik legvérlázítóbb formája

Magyar Péter miniszterelnök korábban nagyon élesen reagált Szijjártó Péter BYD-hez szerződésére. A kormányfő szerint a korrupció legvérlázítóbb fajtája, hogy a volt külgazdasági és külügyminiszter annál a cégnél vállalt pozíciót, amelynek korábban jelentős állami támogatásokat lobbizott ki.

Magyar akkor azt is mondta, hogy a kezében tartja azt a megállapodást, amelyet még Szijjártó írt alá a kínai BYD támogatásáról. A miniszterelnök nem részletezte a dokumentum tartalmát, de általánosságban arról beszélt, hogy a volt miniszter komoly állami támogatásokat szerzett a vállalatnak.

Ez az ügy jól illeszkedik a Tisza-kormány elszámoltatási és átláthatósági politikájába. Magyarék azt próbálják bizonyítani, hogy az Orbán-korszakban a stratégiai beruházások mögött nemcsak gazdaságfejlesztési szempontok, hanem politikai és személyes érdekek is állhattak.

A BYD-ügy különösen érzékeny, mert nem egy kisebb támogatásról vagy háttéralkuról van szó, hanem egy óriási, nemzetközi beruházásról, tízezres vendégmunkás-engedélyről és sok tízmilliárdos állami vállalásokról.

Nemzetbiztonsági bizottsági meghallgatás is felmerült

A Tisza Párt részéről az is felmerült, hogy Szijjártó Pétert személyesen hallgatnák meg az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságában. A kormánypárt szerint nemzetbiztonsági kockázatot is jelenthet, hogy a volt külgazdasági és külügyminiszter a BYD-nél vállalt pozíciót.

Ez az érv több szálon is érthető. Szijjártó miniszterként érzékeny külgazdasági, diplomáciai és kormányzati információk birtokában volt. Ha rövid időn belül egy nagy kínai vállalathoz kerül vezető nemzetközi kapcsolati pozícióba, akkor felmerülhet, milyen információkat, kapcsolati hálót és tárgyalási tapasztalatot visz magával.

A BYD ráadásul nem egyszerű magánvállalatként jelenik meg a magyar politikai térben, hanem Kína egyik globális ipari óriásaként, amelynek magyarországi beruházása geopolitikai, gazdasági és munkaerőpiaci szempontból is jelentős.

A nemzetbiztonsági bizottsági meghallgatás ezért nem pusztán politikai látványelem lenne. Lehetőséget adhatna arra, hogy Szijjártó tisztázza: milyen szerepe volt a BYD-támogatások előkészítésében, milyen feltételekkel vállalt munkát a cégnél, és lát-e bármilyen összeférhetetlenségi problémát.

Botka Lászlót már meg is kereste Szijjártó

Szijjártó Péter a jelek szerint gyorsan belevetette magát új munkájába. Botka László szegedi polgármestert már felhívta, és jelezte neki, hogy rendelkezésére áll, illetve ha tud, segít BYD-ügyben.

Ez a gesztus egyszerre értelmezhető gyakorlati együttműködési ajánlatként és politikailag kényes lépésként. Szeged számára a BYD-beruházás mindenképpen fontos, hiszen jelentős helyi gazdasági, közlekedési, munkaerőpiaci és környezetvédelmi hatásokkal járhat.

Ugyanakkor Szijjártó szerepe ebben a folyamatban már nem kormányzati, hanem vállalati. Ez alapvetően megváltoztatja a helyzetet: a korábbi miniszter immár nem a magyar államot, hanem a BYD-t képviseli.

Ezért különösen fontos, hogy a város, a kormány és a vállalat közötti tárgyalások átláthatóak legyenek. A szegedieknek joguk van tudni, milyen vállalásokat tett a cég, mit ígért korábban az Orbán-kormány, és mit kíván ebből fenntartani vagy újratárgyalni a Tisza-kormány.

A vendégmunkás-kérdés politikai robbanóanyag lehet

A tízezer vendégmunkás behozataláról szóló állítás politikailag talán a legerősebb eleme az ügynek. Az Orbán-kormány éveken át kemény bevándorlásellenes retorikát használt, miközben a gazdaság munkaerőhiányát egyre gyakrabban vendégmunkásokkal próbálta kezelni.

A BYD esetében a szám különösen nagy. Ha egy beruházás majdnem annyi vendégmunkásra kap engedélyt, mint ahány munkahelyet ígér, akkor joggal merül fel: kinek épül valójában a gyár, és kik részesülnek közvetlenül a munkahelyteremtésből?

A magyar munkavállalók számára az ilyen beruházások akkor elfogadhatóak, ha valóban jól fizető, stabil állásokat kínálnak számukra. Ha viszont a munkahelyek nagy része külföldi munkaerővel töltődik fel, miközben az állam sok tízmilliárdos támogatást ad, akkor a társadalmi haszon sokkal vitathatóbbá válik.

Ez különösen Szegeden érzékeny kérdés. A városnak nemcsak a munkahelyek száma számít, hanem az is, hogy a beruházás milyen lakhatási, közlekedési, egészségügyi, oktatási és környezetvédelmi terheket jelent a helyi közösségnek.

Környezetvédelmi és helyi gazdasági kérdések is felmerülnek

A szegediek három elvárása között első helyen szerepel a jogszabályok és különösen a környezetvédelmi előírások betartása. Ez nem véletlen, hiszen a nagy akkumulátor- és elektromosautó-ipari beruházásokkal kapcsolatban Magyarországon az elmúlt években komoly társadalmi aggodalmak jelentek meg.

A lakosság sok helyen attól tartott, hogy az ipari fejlesztések túl nagy víz-, energia- és infrastruktúra-terhet jelentenek, miközben a környezetvédelmi garanciák nem elég erősek. Szegeden is kulcskérdés lesz, hogy a BYD-gyár működése mennyire lesz átlátható és ellenőrizhető.

A helyi gazdasági részesedés szintén fontos. Egy ekkora beruházás akkor lehet valódi siker, ha nemcsak országos statisztikákban jelenik meg, hanem Szeged költségvetésében, munkaerőpiacán és vállalkozói környezetében is érezhető pozitív hatása lesz.

Ha a vállalat jelentős állami támogatást kap, akkor elvárható, hogy a helyi közösség is részesüljön az eredményekből. Ez lehet iparűzési adóbevétel, beszállítói lehetőség, infrastruktúra-fejlesztés vagy magasabb bérszínvonal.

Az Orbán-kormány iparpolitikája került célkeresztbe

A BYD-ügy túlmutat egyetlen beruházáson. Az Orbán-kormány teljes keleti nyitásra és akkumulátoripari, elektromosautó-ipari nagyberuházásokra építő gazdaságpolitikája került ismét célkeresztbe.

Az előző kormány évekig azzal érvelt, hogy Magyarországnak ipari központtá kell válnia, és ehhez nagy külföldi beruházásokat kell idehozni. A kritikusok szerint azonban ez a modell gyakran túl sok közpénzt adott multinacionális cégeknek, miközben nem mindig biztosított elegendő magyar hozzáadott értéket, környezetvédelmi garanciát vagy helyi hasznot.

A BYD szegedi gyára elvileg komoly lehetőség is lehetne Magyarország számára. Egy globális elektromosautó-gyártó jelenléte technológiai és gazdasági előnyöket hozhatna. A kérdés az, milyen feltételekkel és milyen áron.

A Tisza-kormány most azt vizsgálja, hogy az Orbán-kormány által vállalt feltételek mennyire szolgálták a magyar állam, Szeged és a magyar munkavállalók érdekeit. A vendégmunkás-engedélyek és a hatalmas támogatási vállalások alapján erre komoly kérdések merülnek fel.

A támogatási szerződések átláthatósága kulcskérdés lesz

A közvetlen támogatás pontos összege üzleti titok, ami újra felveti az állami támogatási szerződések átláthatóságának problémáját. Amikor egy magánvállalat közpénzből kap támogatást, az üzleti érdek és a közérdek közötti határ különösen érzékeny.

A vállalat természetesen hivatkozhat üzleti titokra, de a közpénz felhasználásának alapvető adatai nem maradhatnak teljesen rejtve a nyilvánosság előtt. A választóknak és a helyi közösségeknek tudniuk kell, milyen árat fizet az állam egy-egy beruházásért.

A BYD-ügyben ezért a következő fontos kérdés az lehet, hogy a Tisza-kormány mennyit tud nyilvánosságra hozni a korábbi megállapodásokból. Az is kérdés, hogy újratárgyalják-e a támogatási feltételeket, különösen a vendégmunkások, a helyi munkahelyek és a közvetlen támogatások ügyében.

Szeged és az ország számára nem az a legfontosabb, hogy a beruházás politikai sikernek vagy botránynak látszik-e, hanem az, hogy valóban közérdeket szolgáljon. Ehhez viszont tiszta, ellenőrizhető és számon kérhető szerződésekre van szükség.

A BYD-ügy Szijjártó politikai örökségét is új megvilágításba helyezi

Szijjártó Péter külgazdasági miniszterként hosszú éveken át a nagy keleti beruházások egyik legfontosabb szervezője és kommunikátora volt. A BYD-hez való átigazolása ezért nem egyszerű karrierváltásként jelenik meg, hanem politikai örökségének egyik legkényesebb ügyeként.

Ha valóban igaz, hogy az általa vezetett minisztérium hatalmas támogatásokat ígért a BYD-nek, majd a volt miniszter később ugyanennél a cégnél kapott vezető pozíciót, akkor ez súlyos bizalmi problémát vet fel. Még akkor is, ha formálisan minden szabályt betartottak.

A közéletben ugyanis nemcsak a jogi összeférhetetlenség számít, hanem az is, hogy a döntések mennyire tűnnek tisztának, átláthatónak és közérdekűnek. Egy volt miniszter és egy korábban általa támogatott multinacionális vállalat kapcsolata ezért különösen alapos vizsgálatot igényel.

A Tisza-kormány mostani kommunikációja egyértelmű: nem hagyják válasz nélkül azokat az ügyeket, amelyekben az Orbán-kormány állami támogatásai és volt minisztereinek későbbi pályája összekapcsolódni látszik.

A szegedi beruházás jövője újratárgyalási kérdéssé válhat

A BYD szegedi gyára továbbra is stratégiai jelentőségű beruházás lehet Magyarország számára, de a most nyilvánosságra került állítások alapján a feltételek újratárgyalása vagy legalábbis felülvizsgálata indokolt lehet. A kérdés nem az, hogy Magyarország akar-e modern ipari beruházásokat, hanem az, hogy milyen áron és milyen társadalmi feltételekkel.

A szegediek elvárásai világosak: jogszabálykövetés, környezetvédelmi garanciák, jól fizető magyar munkahelyek és helyi gazdasági haszon. Ha az előző kormány megállapodása ezzel szemben tízezer vendégmunkásra és hatalmas közvetlen támogatásra épült, akkor komoly politikai és szakmai vita várható.

A Tisza-kormány számára a BYD-ügy egyszerre gazdaságpolitikai, átláthatósági és nemzetbiztonsági próbatétel. Meg kell őrizni a beruházás lehetséges előnyeit, de közben ki kell zárni, hogy a magyar állam aránytalanul sok közpénzt adjon olyan feltételekért, amelyekből a magyar munkavállalók és Szeged nem részesülnek megfelelően.

A következő hetekben ezért kulcskérdés lesz, mit tartalmaznak pontosan a Szijjártó Péter által aláírt vagy előkészített megállapodások, mennyi pénzt ígért az Orbán-kormány a BYD-nek, és milyen vállalásokat lehet ebből nyilvánosságra hozni. A szegedi gyár sorsa nemcsak iparpolitikai ügy lett, hanem az Orbán-korszak gazdasági alkuinak egyik legfontosabb vizsgája is.

MNO – Magyar News Online

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.