Buday Bence veszi át a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség Zrt. vezetését – jelentette be Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter. A tárcavezető szerint az új vezérigazgató több mint 15 év nemzetközi vezetői tapasztalattal érkezik az ügynökség élére, korábban a Wallis-csoport vezérigazgató-helyetteseként stratégiai fejlesztésekért, portfóliókezelésért és új üzleti lehetőségek kialakításáért felelt. Buday Bence korábban a McKinsey & Company és a Vodafone vezetői csapataiban is fontos szerepet töltött be. Kapitány István azt írta, hogy Buday vezetésével a HIPA tovább erősítheti Magyarország versenyképességét, és még több magas hozzáadott értékű beruházást vonzhat az országba. A kinevezés egy nagyobb intézményi átalakítás része: a Gazdasági és Energetikai Minisztérium júniusban átvilágítást indított az EXIM, a HEPA és a HIPA működésénél, majd Kapitány leváltotta a Szijjártó-éra két fontos vezetőjét a HIPA és a HEPA éléről.

Új vezető érkezik a befektetési ügynökség élére

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter közösségi oldalán jelentette be, hogy Buday Bence lesz a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség Zrt. új vezérigazgatója. A HIPA az egyik legfontosabb állami gazdaságfejlesztési szereplő, amelynek feladata a külföldi vállalatok magyarországi beruházásainak támogatása és a befektetői kapcsolatok kezelése.

A miniszter bejelentése szerint Buday Bence több mint 15 év nemzetközi vezetői tapasztalattal érkezik az ügynökséghez. Ez különösen fontos lehet egy olyan szervezetnél, amelynek nemcsak magyarországi állami szereplőkkel, hanem globális vállalatokkal, befektetőkkel, pénzügyi és iparági partnerekkel is folyamatos kapcsolatban kell állnia.

Kapitány István szerint Buday vezetésével a HIPA nyitottabb, eredményesebb és innovatívabb működés felé fordulhat. A cél az, hogy az ügynökség aktívan támogassa a stratégiai jelentőségű beruházásokat és a gazdasági növekedést elősegítő partnerségek építését.

A kinevezés időzítése nem véletlen. A Tisza-kormány gazdasági irányváltása közben a befektetésösztönzésnek is új hangsúlyokat kell kapnia: nem elég nagy gyáripari projekteket Magyarországra hozni, egyre fontosabbá válik a magasabb hozzáadott érték, a technológiai fejlődés, a beszállítói kapcsolatok és a magyar gazdaság hosszabb távú versenyképessége.

Wallis, McKinsey és Vodafone után jön a HIPA

Buday Bence szakmai háttere alapján elsősorban vállalati, stratégiai és nemzetközi üzletfejlesztési tapasztalatot hoz a HIPA élére. Kapitány István bejelentése szerint korábban a Wallis-csoport vezérigazgató-helyetteseként dolgozott, ahol stratégiai fejlesztésekért, portfóliókezelésért és új üzleti lehetőségek kialakításáért felelt.

Ez a tapasztalat a HIPA szempontjából különösen hasznos lehet, mert a befektetésösztönzés ma már nemcsak arról szól, hogy az állam támogatást kínál egy külföldi cégnek. Legalább ennyire fontos a beruházások gazdasági hatásának elemzése, a hosszú távú iparági stratégia, a beszállítói ökoszisztéma és az, hogy egy-egy projekt mennyiben erősíti a magyar gazdaság szerkezetét.

Buday a McKinsey & Company és a Vodafone vezetői csapataiban is fontos szerepet töltött be. A tanácsadói és telekommunikációs háttér azt jelezheti, hogy az új vezérigazgató a digitalizáció, a vállalati hatékonyság és a stratégiai transzformáció területén is jelentős tapasztalattal rendelkezik.

A HIPA számára ez új szemléletet is hozhat. Az elmúlt években a magyar befektetésösztönzésben erősen domináltak a nagy ipari kapacitásépítések, különösen az autóipari, akkumulátoripari és gyáripari beruházások. A következő időszak egyik kérdése az lesz, hogy az ügynökség képes-e jobban fókuszálni a tudásintenzív, innovációs és technológiai projektekre.

A HIPA feladata a külföldi beruházások támogatása

A HIPA a külföldi vállalatok magyarországi befektetései előtt egyengeti az utat. Az ügynökség kapcsolatot tart a befektetőkkel, támogatja a beruházási döntések előkészítését, segíthet helyszínek, partnerek, támogatási konstrukciók és állami kapcsolódási pontok megtalálásában.

Az elmúlt években a HIPA leginkább nagy gyáripari beruházások támogatásáról volt ismert. Ezek a projektek sokszor jelentős állami támogatással, infrastruktúra-fejlesztéssel és munkahelyteremtési ígéretekkel jártak.

A modellnek voltak eredményei, de egyre több kérdés is felmerült vele kapcsolatban. A nagy beruházások valóban munkahelyeket és exportkapacitást hozhatnak, ugyanakkor nem mindegy, milyen bérszínvonalat, környezeti terhelést, energiaigényt, vízfelhasználást és hazai hozzáadott értéket jelentenek.

A Tisza-kormány gazdaságpolitikájában ezért a HIPA új vezetésének egyik fontos feladata az lehet, hogy a beruházásösztönzés ne pusztán mennyiségi verseny legyen. Nemcsak az számít, hány milliárd eurónyi beruházás érkezik, hanem az is, hogy ezek a projektek mennyire erősítik a magyar cégeket, a hazai munkaerőt, a kutatás-fejlesztést és az ország technológiai felzárkózását.

Kapitány innovatív és nyitott ügynökséget ígér

Kapitány István bejelentésében azt írta, hogy céljuk egy nyitottan és eredményesen működő HIPA, amely innovatív szemlélettel szolgálja a befektetőket. A miniszter szerint az ügynökségnek aktívan támogatnia kell a stratégiai jelentőségű beruházásokat és a gazdasági növekedést elősegítő partnerségeket.

Ez a megfogalmazás arra utal, hogy a minisztérium nem egyszerű személycserét hajt végre, hanem a HIPA szerepét is újra kívánja definiálni. A befektetői kapcsolatokban fontos a gyorsaság és kiszámíthatóság, de ugyanilyen fontos az is, hogy az állam ne szolgáltassa ki magát a nagyvállalati igényeknek.

A beruházásösztönzésnek egyszerre kell versenyképesnek és nemzeti érdekűnek lennie. Egy jó ügynökség képes vonzó feltételeket kínálni a befektetőknek, de közben megvédi a közpénzeket, a környezeti szempontokat, a munkaerőpiaci érdekeket és a helyi közösségek jogait.

A következő években különösen fontos lesz, hogy Magyarország milyen típusú beruházásokat akar magához vonzani. A globális ipar átalakulása, az elektromobilitás, az energiaátmenet, a digitalizáció és az ellátási láncok átrendeződése új lehetőségeket kínál, de rossz döntésekkel hosszú távú függőségek is kialakulhatnak.

Az EXIM, a HEPA és a HIPA átvilágítása után jött a vezetőváltás

A Gazdasági és Energetikai Minisztériumnál még júniusban indult el az EXIM, a HEPA és a HIPA átvilágítása. Ez a három intézmény a magyar külgazdasági és befektetésösztönzési intézményrendszer fontos pillére.

Az EXIM a finanszírozási oldalon játszik szerepet, a HEPA a magyar cégek külpiaci aktivitását segíti, a HIPA pedig a külföldi beruházások Magyarországra vonzásában és támogatásában kulcsszereplő. Az átvilágítás így nem elszigetelt vizsgálat, hanem a teljes külgazdasági intézményrendszer újragondolásának része lehet.

Kapitány István később leváltotta a Szijjártó-éra két fontos emberét a HIPA és a HEPA éléről. A HIPA-t eddig Joó István vezette, a HEPA élén pedig Bihari Katalin állt.

Az előző kormányok idején mindkét intézmény a Külgazdasági és Külügyminisztérium, vagyis Szijjártó Péter felügyelete alá tartozott. A vezetőváltás ezért politikai és szakmai értelemben is jelzi: a Tisza-kormány új irányt akar szabni a külgazdasági intézményeknek.

Lezárulhat a Szijjártó-korszak a külgazdasági háttérintézményekben

A HIPA és a HEPA vezetőinek leváltása azt mutatja, hogy Kapitány István nem kívánja változatlanul továbbvinni a Szijjártó Péter alatt kialakult külgazdasági intézményi rendszert. Az előző korszakban a külgazdaság és a diplomácia szorosan összefonódott, a nagyberuházások pedig gyakran politikai kommunikációs sikertörténetként jelentek meg.

A Tisza-kormány számára most az a feladat, hogy elválassza egymástól a valódi gazdasági eredményt és a propagandaértékű beruházási bejelentéseket. Nem elég azt mutatni, hogy nagy összegű beruházás érkezik Magyarországra; azt is vizsgálni kell, milyen feltételekkel, milyen támogatással, milyen megtérüléssel és milyen társadalmi-környezeti hatással.

A Szijjártó-korszak egyik visszatérő kritikája az volt, hogy a kormány túlságosan nagy hangsúlyt helyezett az összeszerelő jellegű, nagy munkaerő- és erőforrásigényű beruházásokra. Ezek mellett sokszor háttérbe szorult a magyar kis- és középvállalkozások fejlesztése, a hazai innováció és a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek ösztönzése.

Buday Bence kinevezése ezért nemcsak személyi döntés. Jelzés is lehet arra, hogy a HIPA-nak a következő időszakban inkább stratégiai, portfóliószemléletű és minőségi befektetésösztönzési szerepet szánnak.

A magas hozzáadott érték lehet az új kulcsszó

Kapitány István bejelentésében külön hangsúlyozta, hogy Buday vezetésével a HIPA még több magas hozzáadott értékű beruházást vonzhat Magyarországra. Ez gazdaságpolitikai szempontból fontos fordulat lehet.

A magas hozzáadott érték azt jelenti, hogy egy beruházás nemcsak összeszerelő kapacitást vagy alacsony bérű munkahelyeket hoz, hanem tudást, technológiát, kutatás-fejlesztést, mérnöki munkát, döntési központokat és erősebb hazai beszállítói kapcsolatokat is.

Magyarország hosszú távú versenyképessége szempontjából éppen ez a kulcskérdés. Ha az ország csak olcsó munkaerőre, adókedvezményekre és állami támogatásokra épít, akkor könnyen beragadhat az összeszerelő gazdaság szerepébe. Ha viszont a beruházások tudást és innovációt is hoznak, akkor a magyar gazdaság magasabb szintre léphet.

A HIPA új vezetése ezért mérhető szakmai célokkal is szembesülhet. Nemcsak azt kell majd bemutatni, hány beruházási projekt érkezett, hanem azt is, mennyi volt ezek hazai hozzáadott értéke, mennyi magyar beszállítót vontak be, milyen béreket kínáltak, és mennyire illeszkedtek az ország stratégiai érdekeihez.

A befektetők kiszolgálása mellett az állami érdek védelme is fontos

A HIPA működésének egyik alapvető dilemmája, hogy miközben a befektetőket gyorsan és hatékonyan kell kiszolgálni, az állami és társadalmi érdekeket is védeni kell. Egy beruházás akkor jó az országnak, ha nemcsak a vállalatnak éri meg, hanem a magyar gazdaság és a helyi közösségek számára is értéket teremt.

A korábbi években több nagyberuházásnál is felmerült, hogy az állami támogatások mértéke, az infrastruktúra-költségek, a környezeti terhelés vagy a vendégmunkások szerepe nem volt kellően átlátható. Ezek a kérdések különösen érzékenyek lettek az akkumulátorgyárak és az elektromosautó-ipari projektek körül.

Az új HIPA-nak ezért nemcsak befektetőbarát, hanem átlátható és közérdekű működést kell felmutatnia. A beruházások előkészítésénél figyelembe kell venni a víz- és energiaigényt, a munkaerőpiaci hatásokat, a környezeti kockázatokat és a helyi társadalmi elfogadottságot is.

Ez nem feltétlenül gyengíti a befektetésösztönzést. Éppen ellenkezőleg: a kiszámítható, tiszta és szakmailag megalapozott állami működés hosszú távon vonzóbb lehet a komoly, magas hozzáadott értékű befektetők számára.

A HEPA szerepe is újragondolásra várhat

Bár a bejelentés most a HIPA új vezetőjéről szólt, a HEPA átvilágítása és vezetőváltása is fontos háttér. A HEPA feladata a magyar cégek külpiaci aktivitásának támogatása, vagyis annak segítése, hogy hazai vállalatok sikeresebben jelenjenek meg külföldön.

Ez a magyar gazdaság egyik régi gyenge pontja. A külföldi működőtőke bevonzása mellett legalább ilyen fontos lenne, hogy a magyar tulajdonú cégek is erősödjenek, exportképesebbé váljanak, és bekapcsolódjanak a nemzetközi értékláncokba.

Ha a HIPA a bejövő beruházásokkal, a HEPA pedig a kimenő üzleti lehetőségekkel foglalkozik, akkor a két intézménynek egymást erősítő logikában kellene működnie. A Magyarországra érkező nagyvállalatok köré magyar beszállítói hálózatokat lehet építeni, miközben a hazai cégek külpiaci növekedését is támogatni kell.

A Tisza-kormány gazdasági fordulatának egyik próbája az lesz, hogy a külgazdasági intézmények nemcsak bejelentéseket és kapcsolatépítést produkálnak-e, hanem valódi, mérhető versenyképességi eredményeket.

A kinevezés a gazdaságpolitikai irányváltás része

Buday Bence kinevezése jól illeszkedik abba a folyamatba, amelyben Kapitány István minisztériuma újra akarja rendezni a gazdasági és energetikai intézményrendszer működését. A HIPA vezetőváltása egyszerre szól szakmai frissítésről, politikai korszakváltásról és gazdaságstratégiai hangsúlyváltásról.

A Tisza-kormány számára a versenyképesség kulcskérdés. A beruházások minősége, az energiaárak, az uniós források, a munkaerő képzettsége, az innováció és a hazai vállalkozások erősítése mind összefügg.

A HIPA ebben a rendszerben olyan kapuőr lehet, amely meghatározza, milyen típusú külföldi tőke érkezik Magyarországra, milyen feltételekkel, milyen ágazatokba és milyen hosszú távú hatással.

A következő időszakban ezért érdemes lesz figyelni, hogy Buday Bence vezetése alatt milyen beruházási bejelentések érkeznek, hogyan változik az állami támogatások szerkezete, és mennyire válik átláthatóvá a nagyvállalatokkal kötött megállapodások rendszere.

Új korszak kezdődhet a HIPA-nál

A HIPA új vezérigazgatójának kinevezése nem pusztán személyi hír, hanem a magyar befektetésösztönzés jövőjéről szóló döntés. Buday Bence olyan időszakban veszi át az ügynökséget, amikor Magyarországnak egyszerre kell megőriznie vonzerejét a külföldi befektetők előtt, és közben ki kell lépnie az alacsonyabb hozzáadott értékű, erőforrás-igényes növekedési modell korlátaiból.

A HIPA előtt álló feladat világos: több minőségi beruházás, erősebb magyar beszállítói kapcsolatok, nagyobb innovációs tartalom, átláthatóbb állami támogatási rendszer és stratégiai gondolkodás. A kérdés az, hogy az intézmény képes lesz-e valóban ebbe az irányba fordulni.

Kapitány István bejelentése alapján a kormány ezt várja az új vezetéstől. A Wallisnál, a McKinseynél és a Vodafone-nál szerzett tapasztalatok alapján Buday Bence olyan menedzseri és stratégiai háttérrel érkezik, amely alkalmas lehet a szervezet megújítására.

A siker azonban nem csak az új vezérigazgatón múlik. A HIPA működését a kormány gazdaságpolitikája, az uniós forrásokhoz való hozzáférés, az energia- és munkaerőpiaci környezet, valamint a jogbiztonság és átláthatóság állapota is meghatározza. Ha ezekben is előrelépés történik, a HIPA valóban az ország versenyképességének egyik fontos motorja lehet.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.