Kedden is folytatódik az Országgyűlés rendkívüli ülése, amelynek egyik legfontosabb napirendi pontja a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról szóló törvényjavaslat elfogadása lehet. A képviselők emellett több, uniós források lehívásához kapcsolódó közlekedési és gazdasági törvénymódosításról is szavazhatnak, valamint elkezdik az előző rendszer titkosszolgálati tevékenységének teljes körű feltárásáról szóló előterjesztés vitáját. A keddi ülés 9 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik. A hétfői rendkívüli ülésnap feszült politikai hangulatban zajlott: Magyar Péter miniszterelnök nyitotta meg az ülést, majd a Fidesz és a KDNP kivonult az ülésteremből, miután Hankó Balázstól megvonták a szót. A két párt a nap további részén nem vett részt a parlamenti munkában.

A Magyar News Online élőben közvetíti az Országgyűlés keddi ülését, amelyen dönthetnek a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozásáról, valamint több fontos törvényjavaslatról is.

A vagyonvisszaszerzési hivatal lehet a nap legfontosabb döntése

A keddi ülés egyik legnagyobb politikai súlyú döntése a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról szóló törvényjavaslat elfogadása lehet. Az új hivatal létrehozása a Tisza-kormány elszámoltatási politikájának egyik központi eleme.

A hivatal feladata az lehet, hogy feltárja, nyomon kövesse és jogi eszközökkel visszaszerezze azokat a vagyonelemeket, amelyek az előző rendszer alatt közpénzből, állami megrendelésekből vagy vitatott konstrukciókon keresztül kerülhettek magánkézbe. A név is világos politikai üzenetet hordoz: nemcsak vagyonvisszaszerzésről, hanem vagyonvédelemről is szó van.

A Tisza számára ez az egyik legfontosabb ígéret teljesítése lehet. Magyar Péter korábban többször is arról beszélt, hogy a rablóállam lebontása és a közpénzek visszaszerzése nélkül nem lehet újraindítani a magyar gazdaságot és helyreállítani a társadalmi igazságérzetet.

A hivatal létrehozása ugyanakkor jogállami szempontból is érzékeny ügy. A vagyonvisszaszerzés csak akkor lehet hiteles és tartós, ha nem politikai bosszúként, hanem törvényes, bizonyítékokon alapuló eljárások sorozataként működik.

Az ellenzék hétfői kivonulása után folytatódik az ülés

A keddi parlamenti nap előzménye a hétfői rendkívüli ülés, amely komoly politikai botránnyal indult. Magyar Péter miniszterelnök nyitotta meg az ülésnapot, majd még a napirend elfogadása előtt a Fidesz és a KDNP kivonult az ülésteremből.

A kivonulásra azután került sor, hogy Hankó Balázstól megvonták a szót. A volt kulturális miniszter személyes érintettség címén szólalt fel, miután Magyar Péter korábban élesen számon kérte őt az NKA-ügyben. Hankó koncepciós eljárást emlegetett, a levezető elnök azonban úgy ítélte meg, hogy eltért a tárgytól.

A Fidesz és a KDNP ezután demonstratív módon elhagyta az üléstermet, és a nap további részén nem vett részt a parlamenti munkában. Ez a lépés egyértelműen jelezte, hogy a volt kormánypártok a Tisza-kormány több intézkedését illegitimnek vagy politikailag elfogadhatatlannak próbálják beállítani.

A keddi ülés így nem csupán törvényhozási esemény lesz, hanem a parlamenti erőviszonyok újabb próbája is. A kérdés az, hogy a Fidesz és a KDNP visszatér-e a vitákba, vagy folytatja a bojkott és az ellenállás politikáját.

EU-s forrásokhoz kapcsolódó közlekedési döntések is jönnek

A képviselők kedden szavazhatnak az EU-s források lehívásával kapcsolatos, közlekedési tárgyú törvénymódosításokról is. Ezek a közösségi közlekedés versenyképességének és hatékonyságának javítását célozzák.

A javaslatok között szerepel az országos közlekedésszervező és az országos gördülőállomány-kezelő társaság létrehozásához szükséges jogszabályi háttér megteremtése is. Ez a vasúti és közösségi közlekedési rendszer átalakításának egyik fontos eleme lehet.

A Tisza-kormány korábban többször jelezte, hogy az uniós források lehívásához nemcsak korrupcióellenes és jogállami vállalásokra, hanem ágazati reformokra is szükség van. A közlekedés ebben kiemelt terület, hiszen Magyarországon a vasúti infrastruktúra, a járműállomány és a szolgáltatási színvonal is súlyos lemaradásokkal küzd.

Az országos közlekedésszervező létrehozása azt célozhatja, hogy a jelenleg széttagolt rendszer helyett egységesebb, hatékonyabb és tervezhetőbb működés jöjjön létre. A gördülőállomány-kezelő társaság pedig a vonatok, buszok és más közlekedési eszközök finanszírozását, beszerzését és fenntartását teheti átláthatóbbá.

Mezőgazdasági károk és kriptoeszközök is napirenden

A parlament kedden dönthet a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvény módosításáról is. Ez különösen aktuális lehet egy olyan időszakban, amikor a szélsőséges időjárás egyre nagyobb károkat okoz a gazdáknak.

Az aszály, a jégverés, a hirtelen lezúduló csapadék és más természeti károk az elmúlt években egyre súlyosabban érintették a mezőgazdaságot. A kárenyhítési és kockázatkezelési szabályok módosítása ezért nemcsak technikai kérdés, hanem sok gazdálkodó megélhetését befolyásoló döntés lehet.

A képviselők határoznak a kriptoeszköz-átváltási szolgáltatást érintő egyes törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről is. Ez a pénzügyi szabályozás és az uniós jogharmonizáció szempontjából lehet fontos.

A kriptoeszközök piaca gyorsan változik, ezért a magyar jogszabályoknak is igazodniuk kell az európai keretekhez és a pénzügyi felügyeleti követelményekhez. A mostani módosítás célja az lehet, hogy a hazai szabályozás ne legyen ellentétes az uniós verseny- és piaci előírásokkal.

Feltárnák az előző rendszer titkosszolgálati tevékenységét

A keddi ülés egyik legfontosabb vitája az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének teljes körű feltárásáról szóló törvényjavaslathoz kapcsolódik. A javaslat az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának működését is érinti.

A kormány a benyújtáskor azt közölte, hogy a levéltár alapvető feladata lesz a tárolt, eddig titkos iratok minél egyszerűbb és minél szélesebb körű megismerhetővé tétele. Ennek érdekében online felületet alakítanának ki, amely könnyebbé és általánosabbá tenné a dokumentumok elérhetőségét.

Ez a javaslat régi társadalmi és történeti adósságot érint. Magyarországon a rendszerváltás után évtizedekkel sem zárult le teljesen az állambiztonsági múlt feltárása. Sok irat nehezen hozzáférhető, hiányos vagy vitatott, miközben a közéletben újra és újra előkerülnek az ügynökmúltakkal és titkosszolgálati hálózatokkal kapcsolatos kérdések.

A teljesebb hozzáférés erősítheti a történelmi igazságtételt és a társadalmi tisztánlátást. Ugyanakkor az ilyen iratok nyilvánosságra hozatala adatvédelmi, személyiségi jogi és nemzetbiztonsági kérdéseket is felvethet, ezért a szabályozás részletei különösen fontosak lesznek.

Online felület segítheti az iratok megismerését

A javaslat egyik legfontosabb eleme az online hozzáférés megteremtése. Ha a korábban titkos állambiztonsági dokumentumok szélesebb körben és egyszerűbben elérhetők lesznek, az jelentősen megváltoztathatja a múltfeldolgozás lehetőségeit.

Eddig sok kutató, újságíró és érintett számára komoly akadályt jelentett az iratokhoz való hozzáférés bonyolultsága. Egy jól működő digitális rendszer átláthatóbbá teheti a folyamatot, és szélesebb társadalmi kör számára nyithatja meg az állambiztonsági múlt dokumentumait.

A digitalizáció azonban nemcsak technikai kérdés. Dönteni kell arról is, milyen iratok kerülnek fel, milyen kereshetőséggel, milyen adatvédelmi szűrőkkel, és hogyan kezelik azokat az eseteket, amikor egy dokumentum több személy jogait vagy érzékeny információit érinti.

Ha a rendszer valóban átláthatóan és szakmai kontroll mellett működik, akkor az egyik legfontosabb lépés lehet a múlt lezáratlan fejezeteinek feltárásában. Ha viszont politikai szelekció vagy hiányos közzététel kíséri, akkor újabb vitákat nyithat.

Vármegyéből újra megye, főispánból kormánymegbízott lehet

Napirenden szerepel a megye és a kormánymegbízott elnevezés alkalmazásával kapcsolatos törvénymódosítás is. A rendelkezések alapján a „vármegye” elnevezés ismét „megyére” változna, a „főispán” pedig „kormánymegbízott” lenne.

Ez a módosítás szimbolikus jelentőségű. Az Orbán-kormány korábban történelmi hangulatú elnevezésekkel próbálta átformálni a közigazgatási nyelvet, de sokak szerint ezek a kifejezések inkább ideológiai üzeneteket hordoztak, mintsem gyakorlati közigazgatási hasznot.

A Tisza-kormány a visszanevezéssel azt jelezheti, hogy pragmatikusabb, modernebb közigazgatási nyelvet kíván használni. A „megye” és a „kormánymegbízott” közérthetőbb és a mindennapi használatban is természetesebb kifejezés.

A változtatás ugyanakkor jogszabályok sorát érintheti, hiszen a vármegye és főispán elnevezések az elmúlt években számos törvénybe, rendeletbe és hivatalos dokumentumba bekerültek. Ezért a módosítás technikai szempontból is kiterjedt jogalkotási munkát igényelhet.

A miniszterelnök fizetése is változhat

A keddi napirenden szereplő egyik módosítás a miniszterelnök bérét is szabályozza. Jelenleg a miniszterelnök fizetése a házelnökével megegyező összeg, bruttó 3,8 millió forint.

Ha a törvényjavaslatot elfogadják, akkor a miniszterelnök havi bruttó fizetése a képviselői tiszteletdíj 1,91-szerese, vagyis 2,5 millió forint lesz abban az esetben, ha a miniszterelnök országgyűlési képviselő is. Ha a kormányfő nem képviselő, akkor az illetménye a képviselői tiszteletdíj 2,91-szerese marad, ami megegyezik a jelenlegi 3,8 millió forintos összeggel.

A módosítás politikailag is fontos üzenetet hordozhat. Magyar Péter miniszterelnökként és országgyűlési képviselőként így alacsonyabb fizetési kategóriába kerülne, mint a jelenlegi szabályozás alapján.

A közéleti bizalom szempontjából a politikusi fizetések mindig érzékeny ügynek számítanak. A Tisza-kormány számára fontos lehet annak jelzése, hogy a hatalomgyakorlás nem kiváltság, hanem szolgálat, különösen egy olyan időszakban, amikor az elszámoltatás és a közpénzek védelme a kormány egyik fő üzenete.

Kedden több területen is irányváltást jelezhet a parlament

A keddi ülés napirendje jól mutatja, hogy a Tisza-kormány egyszerre több fronton próbálja átalakítani az állam működését. A vagyonvisszaszerzési hivatal az elszámoltatás és közpénzvédelem intézményesítését célozza, a titkosszolgálati múlt feltárása a történelmi átláthatóságot erősítheti, a közlekedési törvénycsomag pedig az uniós források lehívását és a közszolgáltatások modernizálását szolgálhatja.

Ezek a lépések különböző területeket érintenek, de közös bennük, hogy az Orbán-korszak intézményi, gazdasági és szimbolikus örökségével kívánnak szembenézni. A „vármegye” és „főispán” visszanevezése például inkább jelképes ügy, a vagyonvisszaszerzési hivatal és a titkosszolgálati iratok feltárása viszont komoly jogi és politikai következményekkel járhat.

A parlamenti vita várhatóan éles lesz, különösen a hétfői kivonulás után. A Fidesz és a KDNP számára minden ilyen javaslat lehetőség arra, hogy önkényt, politikai bosszút vagy alkotmányos aggályokat emlegessen. A Tisza viszont azt hangsúlyozhatja, hogy választói felhatalmazás alapján, törvényes úton hajtja végre a rendszerváltás utáni egyik legnagyobb állami megtisztítást.

A keddi döntések ezért nemcsak jogszabályokról szólnak. Arról is képet adnak, milyen irányba indul Magyarország a Tisza-kormány első hónapjaiban: több átláthatóság, erősebb közpénzvédelem, nyitottabb múltfeltárás és szimbolikus szakítás az Orbán-korszak nyelvével és intézményi logikájával.

MNO – Magyar News Online

Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.