Minden korábbi kormányzati konzultációt felülmúlt az Orbán-kormány utolsó nagy kommunikációs kampánya: a „Nemzeti Petíció” teljes költsége bruttó 22,2 milliárd forint volt. A részletes adatokat közérdekű adatigénylés után sikerült megszerezni, és ezekből kiderült, hogy az összeg döntő része, 18,2 milliárd forint reklámköltésre ment el. A legtöbbet online hirdetésekre fordították, erre önmagában 8,7 milliárd forint jutott. A kampány január végén indult, majd a kitöltési határidő meghosszabbításával gyakorlatilag végigkísérte a választási hajrát. A költések között ismét feltűntek a Rogán Antal-féle kormányzati kommunikáció korábbi nagy nyertesei, köztük a Balásy Gyula érdekeltségébe tartozó New Land Media Kft. és Lounge Design Kft. A 22,2 milliárdos végösszeg új rekord a nemzeti konzultációk történetében, miközben a kampány közmédiás megjelenései miatt bírságot is kiszabtak.

Soha nem került még ennyibe egy kormányzati konzultáció

A „Nemzeti Petíció” bruttó 22,2 milliárd forintos összköltsége minden korábbi kormányzati konzultációt meghalad. A korábbi csúcstartó a 2023-as, szuverenitásvédelmi konzultáció volt, amely 16 milliárd forintba került.

A mostani kampány tehát több mint hatmilliárd forinttal múlta felül az addigi rekordot. Ez önmagában is jelzi, hogy az Orbán-kormány a választás előtti hónapokban rendkívüli összeget mozgósított politikai kommunikációra.

A petíciót az év elején azzal indították, hogy a magyaroknak véleményt kell mondaniuk Brüsszel „háborús terveiről”, az Ukrajnának szánt uniós támogatásokról és a rezsiárak emeléséről. A kampány üzenetei így világosan illeszkedtek a Fidesz választási kommunikációjába.

A hivatalos kormányzati keret szerint konzultációról volt szó, a költések nagysága és időzítése alapján azonban a kampány politikai jelentősége nyilvánvaló volt. A petíció január végétől egészen a választási hajráig jelen volt a nyilvánosságban.

A reklámköltés önmagában 18,2 milliárd forint volt

A teljes összegből 18,2 milliárd forintot reklámokra fordítottak. Ez azt jelenti, hogy a kampány költségeinek döntő része nem a technikai lebonyolításra, hanem a politikai üzenetek terjesztésére ment el.

A legnagyobb tételt az online hirdetések jelentették. Ezekre 8,7 milliárd forintot költöttek, ami önmagában is hatalmas összeg. A digitális reklámok súlya azt mutatja, hogy az Orbán-kormány kommunikációs gépezete a választási hajrában már nemcsak a televízióra és a plakátokra épített, hanem a közösségi és online felületeket is kiemelt csatatérként kezelte.

Televíziós hirdetésekre 3,5 milliárd forint jutott, sajtóhirdetésekre 3,4 milliárd, közterületi reklámokra pedig 1,8 milliárd forintot fordítottak. A rádiós hirdetések 546 millió forintba kerültek, míg egyéb reklám- és gyártási költségekre 314 millió forint ment el.

A számokból jól látszik, hogy a kampány teljes médiatér-lefedésre törekedett. Online, televízióban, sajtóban, rádióban és közterületen is jelen volt, vagyis a választók gyakorlatilag minden csatornán találkozhattak a kormány üzeneteivel.

Az online hirdetések vitték el a legtöbb pénzt

A 8,7 milliárd forintos online reklámköltés különösen figyelemre méltó. Ez az összeg önmagában több volt, mint amennyit az eggyel korábbi, a „Tisza-adóról” szóló konzultáció teljes reklámozására fordítottak.

Ez a hangsúlyváltás azt mutatja, hogy a Fidesz kommunikációs stratégiája a választás előtti időszakban egyre inkább az online térre helyeződött át. A közösségi médiában, hírportálokon és egyéb digitális felületeken célzottan lehetett elérni választói csoportokat, miközben a kampány hivatalosan továbbra is kormányzati tájékoztatásként jelent meg.

Az online költések nagysága azért is fontos, mert a digitális hirdetések átláthatósága sokszor jóval nehezebben ellenőrizhető, mint a hagyományos médiafelületeké. A célzás, a megjelenések pontos köre és az üzenetek változatai nem mindig rekonstruálhatók teljes körűen a nyilvánosság számára.

A 8,7 milliárdos tétel így nemcsak költségvetési, hanem demokratikus átláthatósági kérdés is. Ha egy kormány közpénzből ilyen mértékben hirdet politikai tartalmú üzeneteket online, akkor különösen fontos lenne pontosan látni, kikhez, milyen üzenetekkel és milyen céllal jutottak el ezek a hirdetések.

Balásy Gyula cégei ismét megjelentek a költéseknél

A megbízásoknál visszatérő szereplőként jelent meg a Balásy Gyula nevével fémjelzett cégbirodalomhoz tartozó New Land Media Kft. és Lounge Design Kft. Ezek a vállalkozások az Orbán-korszak kormányzati kommunikációs költéseinek legnagyobb nyertesei közé tartoztak.

Balásy cégei évek óta központi szerepet játszottak a nemzeti konzultációk, kormányzati kampányok és állami kommunikációs megbízások lebonyolításában. A „Nemzeti Petíció” esetében is jelentős megbízások jutottak hozzájuk.

A technikai rész, vagyis a nyomtatás és postázás közel 4 milliárd forintos költségét már korábban közzétették. Ebből az is kiderült, hogy Balásy Gyula cégeinek már ekkor 431 millió forintnyi megbízás jutott.

A mostani részletes reklámköltési adatokkal együtt még világosabbá válik, milyen mértékben épült az Orbán-kormány kommunikációs rendszere egy szűk, állami megbízásokból élő vállalkozói körre. Ez a rendszer a választási vereség után látványosan megrendült.

A kampány végigkísérte a választási hajrát

A „Nemzeti Petíció” január végén indult, a kitöltési határidőt pedig április 8-ig meghosszabbították. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy a kampány végig jelen volt a választási hajrában.

A hivatalos eredményt a leköszönő kormány május 8-án közölte. Eszerint összesen 1,8 millió kitöltés érkezett be.

A kampány időzítése miatt nehezen választható el a Fidesz választási stratégiájától. Bár formálisan kormányzati petícióról volt szó, a témák, az üzenetek és a kampány intenzitása egyértelműen politikai mobilizációs célt is szolgálhattak.

A 22,2 milliárd forintos közpénzköltés ezért különösen súlyos kérdéseket vet fel. Egy demokratikus választási versenyben alapvető probléma, ha a kormányzati kommunikáció és a pártkampány közötti határ elmosódik, és közpénzből finanszírozott kampányok segítik a hatalmon lévő párt üzeneteinek terjesztését.

A közmédia műsoraiban is megjelent a petíció emblémája

A petíció emblémája heteken át látható volt a közmédia különböző műsoraiban is. A megjelenések nem korlátozódtak hírműsorokra: a beszámolók szerint a híradótól a gyermekműsorokig többféle műsorban feltűnt a kampány arculata.

Ez végül hatósági következményekkel is járt. A Médiatanács a szabálytalan megjelenések miatt 2,1 millió forintos bírságot szabott ki a Duna Médiaszolgáltatóra, valamint 50 ezer forintos bírságot a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjére.

A bírság összege eltörpül a teljes kampányköltség mellett, de a döntés politikai és médiaetikai szempontból fontos. A közmédia elvileg közszolgálati feladatot lát el, nem pedig kormányzati kampányok háttérfelületeként kellene működnie.

A petíció emblémájának műsorokon átívelő megjelenése azt mutatta, mennyire összefonódott az Orbán-korszakban a közmédia működése a kormányzati kommunikációval. A kampány így nemcsak fizetett hirdetésekben, hanem a közszolgálatinak nevezett médiatérben is folyamatosan jelen volt.

Hosszas procedúra után kerültek elő az adatok

A teljes költéslistát csak a hatalomváltás után, hosszadalmas adatigénylési folyamat végén sikerült megismerni. Az adatkérést április 2-án nyújtották be a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodához.

A kabinetiroda a törvényi határidőn túl, csak sürgetés után válaszolt. Végül a Miniszterelnökség egy június 9-i adatkérésre küldte el elektronikusan a részletes adatokat.

Ez az eljárás jól mutatja, milyen nehéz volt az Orbán-korszakban hozzáférni a kormányzati kommunikációs költések részleteihez. A közpénzből finanszírozott kampányok adatai elvileg közérdekűek, mégis sokszor csak kitartó jogi és újságírói munkával váltak megismerhetővé.

Az átláthatóság hiánya különösen problematikus ilyen nagyságrendű költésnél. Amikor több tízmilliárd forint közpénzről van szó, a nyilvánosságnak nem utólag, kényszer hatására, hanem automatikusan kellene megismernie a szerződések, megbízások és költések lényegi adatait.

A technikai költségek is milliárdos nagyságrendet értek el

A kampány technikai részének, vagyis a nyomtatásnak és a postázásnak a közel 4 milliárd forintos költsége már korábban nyilvánosságra került. Ez önmagában is jelentős összeg, de a most megismert reklámköltésekkel együtt rajzolódik ki a teljes kép.

A nemzeti konzultációk és petíciók mindig két nagy költségblokkból álltak. Az egyik a technikai lebonyolítás: ívek nyomtatása, borítékok, postázás, feldolgozás, adminisztráció. A másik a kommunikáció: reklámok, médiakampányok, kreatív anyagok és gyártási költségek.

A „Nemzeti Petíció” esetében a reklámköltések aránya kiugróan magas volt. Ez arra utal, hogy a kampány valódi súlypontja nem pusztán a kitöltések összegyűjtése, hanem az üzenetek választókhoz való eljuttatása volt.

A 1,8 millió beérkezett kitöltés alapján egy kitöltésre több mint 12 ezer forintnyi teljes költség jutott. Ez látványosan mutatja, milyen drágán működött a választás előtti kormányzati kommunikációs gépezet.

Újabb kérdések a közpénzből finanszírozott kampányokról

A 22,2 milliárdos petíció ismét felveti azt az alapvető kérdést, hol húzódik a határ a kormányzati tájékoztatás és a pártpolitikai kampány között. Egy kormánynak természetesen joga és kötelessége tájékoztatni az állampolgárokat fontos ügyekről, de nem használhatja korlátlanul a közpénzt saját politikai üzeneteinek felerősítésére.

A „Nemzeti Petíció” témái, időzítése és reklámintenzitása alapján a kampány erősen kötődött a Fidesz választási stratégiájához. A Brüsszellel, Ukrajnával, háborús tervekkel és rezsiárakkal kapcsolatos üzenetek a Fidesz kampánynyelvének központi elemei voltak.

Ilyen körülmények között különösen fontos lenne, hogy a kormányzati kommunikációs költések felett erős független kontroll működjön. Enélkül a mindenkori hatalom jelentős előnyhöz juthat a választási versenyben az adófizetők pénzéből.

A mostani adatok alapján a „Nemzeti Petíció” nemcsak a legdrágább konzultáció lett, hanem az Orbán-korszak közpénzből finanszírozott politikai kommunikációjának egyik leglátványosabb példája is.

Balásy helyzete a választás után megrendült

A választásokat követően Balásy Gyula helyzete jelentősen megrendült. Ő volt a korábbi kormányzati kommunikáció egyik legfőbb haszonélvezője, cégei évekig hatalmas állami megbízásokat kaptak.

Az új kormány felügyelete alá tartozó Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség súlyos kockázatokra hivatkozva felbontotta a szerződéseket a Lounge-csoport cégeivel. Ez látványos jele annak, hogy a Tisza-kormány megkezdte az Orbán-korszak kommunikációs és rendezvényszervezési hálózatának leválasztását az állami megrendelésekről.

Balásy ezt követően felajánlotta cégei és magántőkealapjai tulajdonjogát az államnak, de az ügylet egyelőre nem zárult le. Ez a helyzet jól mutatja, milyen sérülékennyé vált az a vállalkozói modell, amely hosszú éveken át szinte kizárólag állami megbízásokra épült.

A „Nemzeti Petíció” költései ezért már nemcsak múltbeli adatok. Egy olyan rendszer utolsó nagy kampányának pénzügyi lenyomatát adják, amelyben a kormányzati kommunikáció, a közpénz és a politikailag kiválasztott vállalkozói kör szorosan összekapcsolódott.

A Tisza-kormány számára is próbatétel az elszámoltatás

A rekorddrága petíció ügye a Tisza-kormány számára is fontos próbatétel. Az új kormány egyik legfontosabb ígérete az volt, hogy átláthatóbbá teszi a közpénzek felhasználását, és feltárja az Orbán-korszak túlárazott, politikailag motivált vagy indokolatlan állami költéseit.

A 22,2 milliárd forintos kampány tipikusan olyan ügy, amelyben nemcsak azt kell megmutatni, mennyi pénzt költöttek el, hanem azt is, hogy milyen szerződések, döntések és megbízási láncok vezettek a kiadásokhoz. A nyilvánosság számára az is fontos lenne, kik kapták a pénzt, milyen teljesítések történtek, és volt-e bármilyen túlárazás vagy indokolatlan költés.

A közérdekű adatok nyilvánosságra kerülése az első lépés. A következő az lehet, hogy az illetékes szervek megvizsgálják: a kampány megfelelt-e a közpénzfelhasználás arányossági, átláthatósági és jogszerűségi követelményeinek.

Az elszámoltatás hitelessége azonban azon múlik, hogy ezek a vizsgálatok nem politikai bosszúként, hanem jogi és szakmai alapon zajlanak-e. A közpénzek védelme csak akkor erősíti a bizalmat, ha pontos bizonyítékokra és tiszta eljárásokra épül.

A rekordköltés az Orbán-korszak kommunikációs örökségének jelképe lett

A „Nemzeti Petíció” 22,2 milliárd forintos költsége az Orbán-korszak egyik leglátványosabb kommunikációs öröksége. Egy olyan kampányról van szó, amelyet közpénzből finanszíroztak, a választási hajrában futtattak, minden nagyobb médiacsatornán jelen volt, és amelyben ismét a kormányzati kommunikáció régi nyertesei kaptak szerepet.

A kampány hivatalosan arról szólt, hogy a magyarok véleményt mondjanak Brüsszel és Ukrajna ügyében. A költések nagysága, időzítése és üzenetvilága alapján azonban erősen emlékeztetett egy közpénzből megtámogatott választási mozgósításra.

A most nyilvánosságra került adatok különösen fontosak, mert számszerűen is megmutatják, milyen erőforrásokkal dolgozott a Fidesz-kormány az utolsó hónapjaiban. Miközben az ország számos területén forráshiány volt az egészségügytől az oktatáson át a gyermekvédelemig, több mint 22 milliárd forint ment el egy politikai üzenetekkel teli petíciós kampányra.

A történet ezért túlmutat egyetlen adatigénylésen. Arról szól, hogyan használta az Orbán-kormány az állami kommunikációt politikai túlélésre, és milyen árat fizettek ezért az adófizetők. A „Nemzeti Petíció” így nemcsak rekorddrága lett, hanem az előző rendszer egyik legbeszédesebb zárófejezete is.

MNO – Magyar News Online

Fotó: Hegedüs Róbert / MTI

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.