Szerdán hatályba lépett a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal felállításáról szóló törvény, miután az államfői jogköröket gyakorló Forsthoffer Ágnes aláírta a jogszabályt. A döntés előtt a Sándor-palota Alkotmányossági és Jogi Igazgatóságának szakemberei is megvizsgálták a törvényt, és Forsthoffer közlése szerint nem találtak benne alkotmányossági aggályt. Az új intézmény feladata a közvagyont érintő visszaélések feltárása, a jogellenesen megszerzett vagyonok visszaszerzésének elősegítése, valamint a hasonló ügyek megelőzése lesz. A hivatal a törvény alapján széles vizsgálati, nyomozati és vádképviseleti jogosítványokat kap, miközben szervezetileg a kormánytól függetlenül működik, és csak az Országgyűlésnek tartozik beszámolással. A Tisza-kormány az elszámoltatás felgyorsítását várja az új szervtől, a Fidesz–KDNP viszont politikai leszámolástól és koncepciós eljárásoktól tart. Az Országgyűlésnek a hatálybalépéstől számított harminc napon belül meg kell választania a hivatal elnökét és elnökhelyetteseit.

Alkotmányossági vizsgálat előzte meg az aláírást

Forsthoffer Ágnes közösségi oldalán számolt be arról, hogy aláírta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozásáról szóló törvényt. Bejegyzése szerint a döntés előtt a Sándor-palota jogi szakembereivel együtt alkotmányossági szempontból is áttekintették a jogszabály rendelkezéseit.

Az államfői feladatokat ellátó házelnök azt közölte, hogy a vizsgálat során semmilyen alkotmányossági aggály nem merült fel. Ennek alapján írta alá a kedden elfogadott törvényt, amely szerdán hatályba is lépett.

Az aláírás azért különösen fontos, mert ezzel megnyílt az út az új hivatal tényleges megszervezése előtt. A jogszabály mostantól nem politikai terv vagy parlamenti javaslat, hanem végrehajtandó törvényi kötelezettség.

A közvagyon védelme lesz az új intézmény fő feladata

Forsthoffer Ágnes közlése szerint az új hivatal a Tisza-kormány korrupcióellenes intézkedéseinek egyik központi eleme lesz. A szervezet feladata a közvagyont érintő visszaélések feltárása, a jogellenesen megszerzett vagyonok visszaszerzésének támogatása és a hasonló ügyek jövőbeni megelőzése.

A hivatal működése ezért nem korlátozódik majd egyetlen időszak vagy meghatározott ügycsoport vizsgálatára. A törvény alapján minden olyan esetben felléphet, amelyben felmerül a közvagyon sérelmének vagy jogellenes magánosításának gyanúja.

A szabályozás célja az, hogy az állam ne csupán büntetőjogi felelősségre vonást kezdeményezhessen, hanem a feltételezetten jogellenesen megszerzett vagyon tényleges visszaszerzésére is legyen intézményes lehetőség. Ez különösen olyan ügyekben lehet jelentős, amelyekben összetett céghálózatok, szerződéses konstrukciók vagy több szereplő közötti vagyonmozgások vizsgálata szükséges.

Széles vizsgálati és nyomozati jogosítványokat kap az NVVH

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal széles körű felhatalmazással kezdi meg működését. A törvény szerint közvagyonvédelmi vizsgálatokat folytathat, és a közvagyon védelméhez kapcsolódó ügyekben nyomozati, illetve vádképviseleti hatásköröket is gyakorolhat.

A hivatal munkatársai jogosultak lehetnek belépni irattárakba és szerverszobákba, továbbá átvizsgálhatják az ügyek szempontjából releváns szerződéseket. Ez azt jelenti, hogy a szervezet nem csupán más hatóságok által átadott adatokból dolgozhat, hanem önállóan is hozzáférhet a vizsgálathoz szükséges dokumentumokhoz és digitális információkhoz.

A széles jogosítványok ugyanakkor komoly jogállami felelősséget is jelentenek. Az eljárásoknak minden esetben törvényes keretek között, ellenőrizhető módon és az érintettek alapvető jogainak tiszteletben tartásával kell zajlaniuk.

A kormánytól függetlenül működik majd a hivatal

A Miniszterelnökség korábbi tájékoztatása szerint az új szervezet minden szükséges jogi felhatalmazást és költségvetési forrást megkap. A hivatal ugyanakkor a törvény alapján nem a kormány irányítása alatt fog működni.

Az NVVH teljesen független intézményként kezdi meg tevékenységét, és csak az Országgyűlés felé lesz beszámolási kötelezettsége. Ez a szervezeti modell azt szolgálja, hogy a hivatal vizsgálatai elvileg ne függjenek a mindenkori kormány közvetlen politikai akaratától.

A függetlenség gyakorlati érvényesülése azonban nagymértékben múlik majd a vezetők kiválasztásán, a kinevezési szabályokon és a napi működés átláthatóságán. A törvény hatálybalépése ezért csak az első lépés, a szervezet tényleges hitelességét a későbbi működés alapozhatja meg.

Harminc napon belül meg kell választani a vezetőket

Az Országgyűlésnek a törvény szerdai hatálybalépésétől számított harminc napon belül meg kell választania a hivatal elnökét és elnökhelyetteseit. A vezetői kinevezések határozhatják meg, milyen szakmai és intézményi kultúrával indul el az új szervezet.

A tisztségviselők a korábban ismertetett törvényjavaslat alapján különleges rendőri védelemben részesülnek majd. Ennek indoka az lehet, hogy a hivatal vezetői nagy értékű vagyonnal, befolyásos érintettekkel és politikailag érzékeny ügyekkel kapcsolatos vizsgálatokat irányíthatnak.

A következő hetekben ezért nemcsak az lesz fontos, hogy kiket jelölnek a vezetői posztokra, hanem az is, milyen szakmai előélettel és függetlenségi garanciákkal rendelkeznek. A kinevezések politikai és közbizalmi szempontból egyaránt meghatározóak lesznek.

A Tisza Párt elszámoltatást, a Fidesz politikai leszámolást lát benne

A Tisza Párt az új hivataltól azt várja, hogy felgyorsítsa a közvagyont érintő visszaélések feltárását és a jogellenesen megszerzett vagyonok visszaszerzését. A kormányoldal szerint az intézmény olyan ügyekben teremthet hatékonyabb fellépési lehetőséget, amelyek korábban elhúzódtak vagy következmények nélkül maradtak.

A Fidesz–KDNP ezzel szemben élesen bírálta a szabályozást. Az ellenzéki pártszövetség az új hivatalt politikai leszámolás eszközének tartja, és egy új ÁVH létrehozásához hasonlítja.

A Fidesz–KDNP koncepciós eljárások veszélyére figyelmeztetett, vagyis attól tart, hogy a szervezetet politikai ellenfelekkel szemben használhatják fel. Ezek politikai állítások, amelyek valóságtartalmát az új hivatal későbbi működése, eljárási gyakorlata és bírósági kontrollja alapján lehet majd megítélni.

A hivatal hitelességét az első vizsgálatok alapozhatják meg

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozása jelentős változást hozhat a magyar korrupcióellenes és közvagyonvédelmi rendszerben. A széles hatáskörök lehetőséget adnak gyors és átfogó vizsgálatokra, ugyanakkor növelik a jogszerű, pártatlan és átlátható működés iránti elvárásokat is.

Az új szervezet megítélését várhatóan az első nagyobb ügyek határozzák majd meg. Különösen fontos lesz, hogy a hivatal a politikai hovatartozástól függetlenül, kizárólag bizonyítékok és törvényi szempontok alapján járjon el.

A törvény hatálybalépésével most megkezdődhet az intézmény felállítása, a vezetők kiválasztása és a működési keretek kialakítása. A valódi próba azonban akkor jön el, amikor az NVVH először indít közvagyonvédelmi vizsgálatot, és kiderül, hogy a széles jogosítványok mellé megfelelő jogállami garanciák és szakmai függetlenség is társul-e.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.