Németországban július 19-ig mintegy 9800 ember halála hozható összefüggésbe a rendkívüli hőséggel – közölte a Robert Koch Intézet a legfrissebb heti jelentésében. A nemzeti közegészségügyi intézet becslése szerint az idei hőhullám halálos következményei már most meghaladják bármelyik teljes év hasonló adatát 2016 óta, miközben a legforróbb időszak még nem feltétlenül ért véget. A meteorológiai előrejelzések szerint csütörtökön több térségben 39 Celsius-fok közelébe emelkedhet a hőmérséklet, ami tovább növeli az idősek, a krónikus betegek, a kisgyermekek és a szabadtéren dolgozók egészségügyi kockázatait. A hőséghez kapcsolódó halálozást nem minden esetben lehet közvetlenül és azonnal azonosítani, ezért a közegészségügyi intézet statisztikai módszerekkel becsüli meg, hogy a szokásosnál hány többlethalálozás írható a rendkívül magas hőmérséklet számlájára. A most közölt adat arra figyelmeztet, hogy a tartós kánikula nem egyszerűen kellemetlen időjárási jelenség, hanem súlyos közegészségügyi válság.

Július közepéig 9800 hőséghez köthető halálesetet becsültek

A Robert Koch Intézet heti jelentése szerint július 19-ig Németországban 9800 olyan haláleset történhetett, amely összefüggésbe hozható a hőhullámmal. Az adat becslés, vagyis nem azt jelenti, hogy minden egyes eset halotti dokumentumaiban közvetlen halálokként szerepelt a rendkívüli meleg.

A hőséggel összefüggő halálozást általában a várható és a tényleges halálesetek számának összevetésével vizsgálják. Amikor egy forró időszakban a halálozás jelentősen meghaladja az adott évszakban megszokott szintet, a többlet egy része statisztikailag a magas hőmérséklethez köthető.

Ez különösen fontos azért, mert a hőség sokszor nem önálló halálokként jelenik meg. Gyakran meglévő szív- és érrendszeri, légzőszervi vagy más krónikus betegségeket súlyosbít, és így közvetetten vezet tragédiához.

Kilenc éve nem mértek ennyire súlyos éves adatot

A mostani 9800-as becslés magasabb, mint bármely teljes év hőséghez kapcsolódó halálozási adata Németországban 2016 óta. Ez azt jelzi, hogy az idei nyár már július közepére rendkívüli közegészségügyi terhet okozott.

A helyzet súlyosságát növeli, hogy a nyári időszak még korántsem ért véget. Amennyiben újabb hőhullámok érkeznek, vagy a jelenlegi tartósan fennmarad, a halálesetek becsült száma tovább emelkedhet.

A közegészségügyi adatok ugyanakkor rendszerint késéssel és utólagos korrekciókkal válnak véglegessé. Emiatt a most közölt szám később módosulhat, de az irány és a nagyságrend már most egyértelmű figyelmeztetést jelent.

Akár 39 fokig emelkedhet a hőmérséklet

Németországban csütörtökön több helyen 39 Celsius-fok körüli csúcshőmérsékletre számítanak. Ilyen melegben a szervezet hőháztartása különösen gyorsan felborulhat, főként akkor, ha az éjszakai órák sem hoznak megfelelő lehűlést.

A tartós hőség azért veszélyesebb az egyszeri forró napoknál, mert a szervezetnek nincs lehetősége regenerálódni. Ha több egymást követő napon magas marad a nappali és az éjszakai hőmérséklet, a kiszáradás, a keringési zavarok és a hőguta kockázata jelentősen megnő.

A városi környezet tovább súlyosbíthatja a helyzetet. Az épületek, utak és burkolt felületek nappal elnyelik, éjszaka pedig lassan adják le a hőt, ezért a sűrűn beépített területeken a levegő sokáig melegebb maradhat a környező vidéknél.

Az idősek és a krónikus betegek vannak a legnagyobb veszélyben

A hőhullámok különösen az időseket, a tartós betegséggel élőket, a csecsemőket és a kisgyermekeket veszélyeztetik. Az idős szervezet gyakran lassabban érzékeli a szomjúságot, és kevésbé hatékonyan alkalmazkodik a gyors hőmérséklet-emelkedéshez.

A szív- és érrendszeri betegségekben szenvedőknél a hőség fokozott terhelést jelent a keringés számára. A szervezet több vért irányít a bőr felszínéhez a hőleadás érdekében, miközben a folyadékvesztés csökkentheti a vérnyomást és növelheti a rosszullét veszélyét.

A légzőszervi betegséggel élők helyzetét a magas hőmérséklet mellett a rosszabb levegőminőség is ronthatja. A forró időszakokban emelkedhet a talajközeli ózon koncentrációja, ami irritálhatja a légutakat és tovább terhelheti a már eleve sérülékeny szervezetet.

A hőség nem mindig látható közvetlen halálokként

A szélsőséges meleg egyik legnagyobb közegészségügyi veszélye, hogy következményei gyakran kevésbé látványosak, mint más természeti katasztrófáké. Egy áradás vagy vihar után a károk azonnal láthatók, a hőség azonban sokszor csendben, napok vagy hetek alatt növeli meg a halálozást.

Egy hőhullám idején a kórházakban és sürgősségi osztályokon több kiszáradásos, ájulásos, keringési és légzőszervi eset jelenhet meg. Az érintettek egy részénél ugyanakkor a meglévő betegség romlása kerül a hivatalos dokumentumokba, miközben a kiváltó vagy súlyosbító tényező maga a hőség volt.

Ezért alkalmaznak a közegészségügyi intézetek statisztikai modelleket. Ezek a korábbi évek halálozási adatai, az életkor, az évszak és a hőmérséklet alakulása alapján becsülik meg a rendkívüli meleghez kapcsolódó többlethalálozást.

A lakások túlmelegedése is komoly kockázat

A hőség nemcsak a szabadban jelent veszélyt. A rosszul szigetelt, árnyékolás nélküli vagy nem megfelelően szellőztethető lakásokban a belső hőmérséklet napokon keresztül veszélyesen magas maradhat.

Különösen kiszolgáltatottak azok, akik egyedül élnek, mozgásukban korlátozottak, vagy anyagi okok miatt nem tudnak hűtést biztosítani otthonukban. A magas emeleteken, tetőtéri lakásokban és sűrűn beépített városrészekben a túlmelegedés még erősebb lehet.

A hőhullámok így nemcsak egészségügyi, hanem társadalmi egyenlőtlenségi kérdést is jelentenek. Akik jobb minőségű lakásban, zöldebb környezetben vagy légkondicionált helyiségekben élnek, sokkal könnyebben védekezhetnek, mint a szegényebb és elszigeteltebb háztartások.

A dolgozókat is védeni kell a szélsőséges melegtől

A szabadtéren dolgozók, az építőipari munkások, a mezőgazdasági alkalmazottak és a közlekedésben szolgálatot teljesítők szintén fokozott veszélynek vannak kitéve. A fizikai munka során a szervezet önmagában is több hőt termel, amit szélsőséges külső hőmérséklet mellett nehezebben képes leadni.

A kockázat csökkentéséhez gyakoribb pihenőidőre, megfelelő folyadékellátásra, árnyékos vagy hűtött pihenőhelyekre és a munkarend módosítására lehet szükség. A legmelegebb délutáni órákban a különösen megterhelő munkák korlátozása is indokolt lehet.

Az intézkedések nemcsak a rosszullétek megelőzését szolgálják, hanem a munkahelyi balesetek kockázatát is csökkenthetik. A hőség ugyanis rontja a koncentrációt, lassíthatja a reakcióidőt és növelheti a hibázás esélyét.

A klímaváltozás miatt egyre gyakoribbá válhatnak a halálos hőhullámok

A németországi adatok egy szélesebb európai problémára is rámutatnak. A tartós és intenzív hőhullámok egyre több országban jelentenek egyszerre egészségügyi, energetikai, vízügyi és gazdasági kihívást.

A közegészségügyi rendszereknek ezért már nem rendkívüli, ritka eseményként kell kezelniük a hőséget. Hosszú távú hőségriadó-tervekre, hűthető közösségi helyiségekre, az idős és egyedül élő emberek rendszeres ellenőrzésére, valamint a városi zöldfelületek növelésére is szükség lehet.

A mostani közel tízezer németországi haláleset becslése azt mutatja, hogy a hőség következményei már nem távoli jövőbeli kockázatok. A rendkívül magas hőmérséklet jelenleg is életeket követel, ezért a gyors riasztások, a lakossági tájékoztatás és a megelőző intézkedések közvetlenül befolyásolhatják a halálozás mértékét.

A következő napok további terhelést hozhatnak

A 39 fok közelébe emelkedő hőmérséklet miatt a következő napokban továbbra is magas marad az egészségügyi kockázat. Különösen fontos a rendszeres folyadékfogyasztás, a közvetlen napsütés kerülése és a veszélyeztetett hozzátartozók, szomszédok ellenőrzése.

A Robert Koch Intézet becslése már most történelmi léptékű terhelést jelez a 2016 óta eltelt időszakhoz képest. A végleges adatok később pontosíthatják a halálozás nagyságát, de az már most egyértelmű, hogy a mostani hőhullám Németország egyik legsúlyosabb közegészségügyi eseményévé vált.

A hőség elleni védekezés ezért nem maradhat kizárólag az egyének felelőssége. Az egészségügyi, szociális, munkaügyi és várostervezési intézkedések összehangolása nélkül a hasonlóan szélsőséges nyarak egyre több ember életét veszélyeztethetik.

MNO – Magyar News Online

Fotó: Filip Singer / MTI / EPA

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.