Közel 3,7 milliárd forint értékű kommunikációs keretszerződéseket kötött fennállásának első szűk két és fél évében a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal. A nyilvánosságra került dokumentumok szerint az intézmény a Balásy Gyula érdekeltségébe tartozó Lounge-csoporttal és a New Land Media Kft.-vel állapodott meg, a beszerzéseket pedig a korábbi kormányzati gyakorlathoz hasonlóan a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztül bonyolították. A szerződésekben videók, dokumentumfilmek, podcastok, imázsfilmek, események dokumentálása és közösségi médiás hirdetések is szerepeltek, több esetben százmilliós összegekkel. Különösen feltűnő, hogy a podcastok népszerűsítésére majdnem annyit irányoztak elő, mint maguknak a műsoroknak a gyártására. Az adatok alapján az SZH könyvkiadásra, csapatépítő rendezvényre és karácsonyi eseményre is jelentős közpénzt fordított, miközben a hivatal működésének társadalmi hasznáról és költséghatékonyságáról már korábban is komoly vita zajlott.

Három szerződés értéke érte el a 3,67 milliárd forintot

A Szuverenitásvédelmi Hivatal kommunikációs szerződéseit az Igazságügyi Minisztériumtól kikért adatok alapján lehetett részletesebben megismerni. A dokumentumok szerint az intézmény három keretszerződést kötött, amelyek együttes értéke 3,67 milliárd forint volt.

A szerződő partnerek a Balásy Gyula érdekeltségébe tartozó Lounge-csoport és a New Land Media Kft. voltak. Ezek a vállalkozások a korábbi Orbán-kormány időszakában is meghatározó szereplői voltak az állami kommunikációs megrendelések piacának.

Fontos különbség, hogy a keretszerződés értéke nem minden esetben jelenti automatikusan a teljes összeg tényleges kifizetését. A nyilvánosságra került tételek ugyanakkor azt mutatják, hogy az SZH számos kommunikációs feladatra valóban százmilliós nagyságrendű összegeket különített el vagy fizetett ki.

A Rogán Antalhoz tartozó kommunikációs rendszeren keresztül intézték a megrendeléseket

A szerződéseket a Nemzeti Kommunikációs Hivatal közreműködésével kötötték meg. Ez az intézmény a korábbi kormányzati rendszerben Rogán Antal irányítása alatt központosította az állami kommunikációs és reklámmegrendelések jelentős részét.

A konstrukció több minisztériumnál és állami szervnél is kialakult gyakorlattá vált. Ahelyett, hogy az egyes intézmények önállóan választottak volna szolgáltatót, a kommunikációs feladatokat központi beszerzési rendszeren keresztül rendelték meg.

Ez a rendszer jelentős megrendeléseket terelt néhány, kormányzati kampányokban rendszeresen részt vevő vállalathoz. A Szuverenitásvédelmi Hivatal szerződései azt jelzik, hogy az intézmény létrehozását követően gyorsan beilleszkedett ebbe a korábban kialakított kommunikációs struktúrába.

Rövid videókra és dokumentumfilmre is 336 millió forint jutott

Az SZH összesen 33 különböző jogcímen rendelt meg kommunikációs szolgáltatásokat. A kategóriák között több olyan is szerepelt, amelyek megnevezése vagy tartalma részben hasonló volt egymáshoz.

Rövid, úgynevezett short videók készítésére 336 millió forintot fordítottak. Ugyanekkora, 336 millió forintos tétel szerepelt dokumentumfilm készítésére is, vagyis csak ez a két videós kategória összesen 672 millió forintot jelentett.

Az imázsfilm gyártására további 153 millió forint jutott. Az események dokumentálására 202 millió forintot számoltak el, így a különböző mozgóképes és dokumentációs feladatok együttesen már önmagukban is milliárd közeli összeget képviseltek.

A nyilvánosságra került információk nem részletezték, hány videó, dokumentumfilm vagy eseményfelvétel készült ezekből az összegekből. Emiatt a tartalmak egységköltsége és tényleges elérése a megadott adatok alapján nem értékelhető pontosan.

A podcastok reklámozása majdnem annyiba került, mint a gyártásuk

Podcastok előállítására 289 millió forintot fordított a hivatal. A műsorok népszerűsítésére ugyanakkor további 249 millió forintot fizettek ki, vagyis a reklámozás költsége mindössze 40 millió forinttal maradt el magától a gyártástól.

A két tétel együttesen 538 millió forintot jelentett. Ehhez társult még 232 millió forint közösségi médiás hirdetésekre, amelyek részben szintén a hivatal tartalmainak és üzeneteinek terjesztését szolgálhatták.

A podcastgyártás és a népszerűsítés közötti arány különösen azért figyelemre méltó, mert a terjesztési költség csaknem elérte a tartalom előállítására fordított összeget. A nyilvánosságra került adatokból azonban nem derült ki, mekkora közönséget értek el a műsorok, és milyen eredmények alapján ítélték indokoltnak a százmilliós reklámköltést.

A költséghatékonyság megítéléséhez szükség lenne az elkészült tartalmak számára, nézettségére, hallgatottságára és terjesztési eredményeire is. Ezek hiányában csak a szerződéses összegek nagysága látható, az értük kapott társadalmi vagy kommunikációs teljesítmény azonban nem.

Könyvekre, csapatépítőre és karácsonyi rendezvényre is jutott közpénz

A Szuverenitásvédelmi Hivatal könyvek kiadására is százmilliós összegeket fordított. A forrásanyag szerint ezek a kiadványok alig fogytak, ami újabb kérdéseket vet fel a megrendelések szükségességével és előzetes piaci felmérésével kapcsolatban.

A hivatal emellett csapatépítő eseményt és karácsonyi rendezvényt is finanszírozott. A rendelkezésre álló összefoglaló ezek pontos költségét nem részletezte, ezért nem állapítható meg, hogy a teljes kommunikációs kereten belül mekkora részt képviseltek.

A belső rendezvények önmagukban nem szokatlanok egy állami intézménynél, különösen egy új szervezet felépítésekor. Közpénzből finanszírozott programok esetében azonban elvárható, hogy azok költsége arányos, indokolható és részletesen ellenőrizhető legyen.

A nehezen értékesíthető könyvek ügye más jellegű problémát mutathat. Amennyiben a kiadványok iránt nem volt érdemi érdeklődés, felmerülhet, hogy a példányszámot és a várható keresletet nem megfelelően mérték fel a szerződések megkötése előtt.

Lánczi Tamás hivatala jelentős kommunikációs gépezetet épített

A Szuverenitásvédelmi Hivatalt Lánczi Tamás vezette, az intézményt pedig a korábbi Fidesz-kormány a nemzeti szuverenitást érő állítólagos külső befolyás feltárására hozta létre. A hivatal működését már megalakulása óta bírálták azok, akik szerint feladatai nehezen határolhatók el a politikai megbélyegzéstől.

A most nyilvánosságra került szerződések alapján az SZH nemcsak vizsgálati és elemző intézményként működött, hanem komoly kommunikációs infrastruktúrát is kiépített. A videók, podcastok, filmek, könyvek és hirdetések együttesen azt mutatják, hogy a hivatal nagy hangsúlyt helyezett saját üzeneteinek közvetítésére.

A kommunikációra fordított összeg nagysága különösen szembetűnő egy szűk két és fél éve működő intézménynél. A 3,67 milliárd forintos keret éves szinten is milliárdos nagyságrendű kommunikációs lehetőséget jelentett.

Az elszámoltathatóság kulcsa a teljesítés részletes bemutatása lenne

A szerződések nyilvánossága önmagában még nem ad teljes képet a közpénzek felhasználásáról. A valódi értékeléshez látni kellene az egyes megrendelések teljesítési igazolásait, a létrehozott tartalmak számát, az elért közönséget és a szolgáltatások egységárait.

A hivatal kiadásainak megítélésekor azt is vizsgálni szükséges, hogy valóban szükség volt-e 33 különböző kommunikációs jogcímre. Több hasonló megnevezésű tételnél különösen fontos lenne tisztázni, hogy azok milyen eltérő feladatokat takartak.

Az sem mellékes, hogy a keretszerződésekből mekkora összeget hívtak le ténylegesen. A forrásanyag egyes konkrét kifizetéseket és szerződéses tételeket ismertetett, de nem közölt teljes körű elszámolást valamennyi megrendelés megvalósulásáról.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal kommunikációs költései így nemcsak a többmilliárdos keret miatt jelentősek, hanem azért is, mert a pénz jelentős része olyan cégekhez került, amelyek a korábbi kormányzati kommunikációs rendszer meghatározó kedvezményezettjei voltak. A közpénzek átlátható felhasználásához ezért az összegek mellett az elkészült munkák minőségének, eredményének és valódi közérdekű hasznának bemutatása is szükséges.

MNO – Magyar News Online

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.