Kötelező adóhatósági ellenőrzésekkel, a tanácsadói és ügyvédi szerződések átvilágításával, valamint a bizalmi vagyonkezelési szabályok szigorításával számolná fel a kormány a vagyonos magánszemélyek egyik legfontosabb legális adóelkerülési lehetőségét. A tervezett változtatások középpontjában azok a konstrukciók állnak, amelyekben cégeket, ingatlanokat, értékpapírokat vagy más vagyonelemeket helyeztek bizalmi vagyonkezelésbe, majd később jelentős adóelőnnyel értékesítették vagy vették ki azokat. A Tisza-kormány célja az, hogy a bizalmi vagyonkezelés továbbra is használható legyen családi vagyontervezésre, öröklésre és generációváltásra, de ne szolgálhasson gyors, kizárólag adómegtakarítást célzó ügyletek alapjául. A javaslat alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal mintegy kétezer korábban létrehozott struktúrát vizsgálhat át, különös figyelemmel a vagyonrendelő, a vagyonkezelő, a kedvezményezettek és a közreműködő tanácsadók kapcsolatára. A szigorítás egyben az uniós források lehívásának és a készülő vagyonadó bevezetésének egyik feltétele is lehet.

Az egyik legfontosabb adóelőnyt szüntetnék meg

A magyar bizalmi vagyonkezelési rendszer eddig jelentősen eltért a nemzetközi gyakorlattól. A korábbi szabályok lehetővé tették, hogy valaki egy céget vagy más felértékelt vagyonelemet helyezzen bizalmi vagyonkezelésbe, majd annak értékesítése után bizonyos feltételekkel adómentesen jusson hozzá a bevételhez.

A konstrukció egyik legnagyobb előnye az volt, hogy az ötéves várakozási idő letelte után a vagyonból kifizetett összeg után nem feltétlenül keletkezett személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség. Ez különösen azoknak kedvezett, akik nagy értékű cégeket vagy más vagyonelemeket készültek értékesíteni.

A kormány most ezt a lehetőséget kívánja jelentősen szűkíteni. A cél az, hogy a bizalmi vagyonkezelés ne rövid távú adóoptimalizálási eszköz legyen, hanem valóban a családi vagyon hosszú távú egyben tartását és az öröklés rendezett lebonyolítását szolgálja.

Kötelező NAV-ellenőrzés jöhet mintegy kétezer struktúránál

A tervezet egyik legszigorúbb eleme, hogy a korábban létrehozott bizalmi vagyonkezelési és magánalapítványi struktúrákat kötelező NAV-ellenőrzés alá vonnák. A szakmai becslések szerint körülbelül kétezer ilyen konstrukció működhet Magyarországon.

Az adóhatóság azt vizsgálhatja, hogy a struktúrák létrehozása és működtetése valóban megfelelt-e a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeinek. Különösen azok az esetek kerülhetnek célkeresztbe, amelyekben a vagyonkezelés létrehozását rövid időn belül követte a vagyonelem értékesítése és az összeg adómentes kivétele.

A forrásanyag példaként említ olyan konstrukciót, amelyben az első napon létrehozták a bizalmi vagyonkezelést, a második napon bevitték a cég üzletrészét, a harmadik napon eladták azt, a negyedik napon pedig adómentesen kivették a pénzt. A kormány és az adóhatóság az ilyen, gyorsan végrehajtott ügyleteket tekintheti visszaélésszerűnek.

Az ügyvédi és tanácsadói szerződéseket is átnézhetik

A tervezet nemcsak a vagyonmozgásokat, hanem a konstrukciók kialakításában részt vevő tanácsadók és ügyvédek szerepét is vizsgálhatóvá tenné. A NAV hozzáférhetne a megbízási szerződésekhez, a tanácsadói dokumentumokhoz és azokhoz a tervezetekhez is, amelyekből kiderülhet, milyen céllal hozták létre a vagyonkezelést.

Az ellenőrzés kiterjedhet arra, ki kezdeményezte az ügyleti kapcsolatot, milyen személyes és gazdasági körülmények előzték meg a szerződéskötést, valamint milyen adóelőnyöket ígértek vagy rögzítettek a dokumentumokban. Ez különösen azokat a szolgáltatókat érintheti érzékenyen, amelyek előre elkészített, úgynevezett dobozos vagyonkezelési konstrukciókat kínáltak ügyfeleiknek.

A kormány ezzel azt kívánhatja elérni, hogy ne csak a vagyonrendelő döntését, hanem a teljes tanácsadói folyamatot meg lehessen vizsgálni. A szabályozás egyben visszatartó erőt is jelenthet azok számára, akik kifejezetten gyors adóelőnyként reklámozták ezeket a megoldásokat.

Nem alkalmaznának visszamenőleges adóztatást

A szakmai értékelések szerint a tervezet egyik fontos garanciája, hogy a már bevitt vagyonelemekre alapvetően a bevitelkor hatályos szabályok maradnának érvényesek. Ez azt jelenti, hogy a kormány nem kívánja utólag, visszamenőleges hatállyal megadóztatni a korábban jogszerűen létrehozott struktúrákat.

A 2023. szeptember 12. előtt létrehozott bizalmi vagyonkezeléseknél a bevitt vagyon kiadása továbbra is időkorlát nélkül adómentes maradhat, a hozamot azonban ez a kedvezmény nem érinti. A 2023. szeptember 12. és 2026. augusztus 30. között bevitt, felértékelt vagyonelemek ötéves várakozási idő után adhatók ki adómentesen.

A határidő miatt a szakértők szerint újabb vagyonkezelési hullám indulhat augusztus végéig. Több vagyonos magánszemély még a szigorúbb rendszer életbe lépése előtt hozhat létre új struktúrát vagy helyezhet el benne vagyonelemeket.

A hosszú távú családi vagyontervezés lehetősége megmarad

A kormány nem szüntetné meg a bizalmi vagyonkezelés intézményét. A szabályozás továbbra is alkalmas maradhat arra, hogy egy családi vállalkozás vagy nagyobb vagyon generációkon keresztül egyben maradjon, és az öröklés ne vezessen a tulajdon szétdarabolódásához.

A szakértők szerint azoknál a konstrukcióknál, amelyek családi alkotmányra, hosszú távú öröklési tervre és egyértelmű vagyonmegőrzési célra épülnek, kevésbé merülhet fel az adóelkerülés gyanúja. Az ilyen struktúrák létrehozásának indoka ugyanis dokumentáltan nem a gyors pénzkivétel, hanem a családi vagyon fenntartható kezelése.

Megmaradhat az a lehetőség is, hogy a bizalmi vagyonkezelésben lévő pénzt tartós befektetési számlán helyezzék el. A befektetési nyereség így továbbra is kedvező adózással kezelhető, amíg azt nem veszik ki a struktúrából.

Halál esetén továbbra is adómentes lehet a felértékelés

A tervezet egyik lényeges eleme, hogy a vagyonrendelő halála esetén az örökösök továbbra is kedvező szabályok mellett juthatnak hozzá a vagyonelemekhez. Ez összhangban áll az öröklés általános adózási logikájával, amely szerint az örökölt vagyon piaci értékre történő felértékelése adómentes lehet.

A szabály azt erősíti, hogy a bizalmi vagyonkezelés elsődlegesen generációváltási és öröklési eszközként maradjon fenn. A gyors adóelőnnyel szemben a hosszú távú családi vagyontervezést továbbra is támogatná a rendszer.

Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy a legjelentősebb adóelőny egyre inkább az öröklési helyzetekhez kötődhet. A vagyonrendelő életében végrehajtott felértékelések és pénzkivétek már jóval szigorúbb adózási elbírálás alá eshetnek.

A vagyonadó miatt új értékelési kockázatok jelennek meg

A bizalmi vagyonkezelési szabályok átalakítása szorosan kapcsolódik a készülő vagyonadóhoz is. A tervek szerint az új adó 2027. január 1-jétől léphet hatályba, és várhatóan a vagyonkezelési struktúrákba bevitt vagyonelemekre is kiterjedhet.

Korábban a vagyonosok abban voltak érdekeltek, hogy a vagyonkezelésbe bevitt cégeket, ingatlanokat vagy értékpapírokat minél magasabb értéken állapítsák meg. Ez nagyobb adómentes felértékelési lehetőséget biztosíthatott számukra egy későbbi értékesítésnél.

A vagyonadó bevezetésével azonban a magas értékelés visszaüthet, mivel növelheti az adó alapját. Emiatt a korábbi, kifejezetten magas felértékelések a jövőben már jelentős adókötelezettséget eredményezhetnek.

Pontos nyilvántartás nélkül komoly problémák lehetnek

A jövőben még fontosabbá válhat a bizalmi vagyonkezelésbe helyezett eszközök pontos és folyamatos nyilvántartása. Az adóhatóság számára egyértelműen követhetővé kell tenni, hogy milyen vagyonelemek kerültek be a struktúrába, azok miként alakultak át, és milyen értéken szerepelnek a kimutatásokban.

Ez különösen olyan esetekben lehet bonyolult, amikor egy vállalkozást időközben eladnak, az ellenértéket értékpapírokba fektetik, majd a portfólió többször átalakul. A nyilvántartási hibák vagy a vagyon eredetének tisztázatlansága adómegállapításhoz és jogvitához vezethet.

A tervezett vagyonadó tovább növeli a pontos adminisztráció jelentőségét. Nemcsak az számít majd, milyen vagyon van a struktúrában, hanem az is, hogy annak aktuális értékét milyen módszerrel és milyen dokumentumok alapján határozták meg.

A szigorítások miatt külföldre vihetik a vagyonokat

A szakmai szereplők egy része attól tart, hogy a szigorúbb adózás és a kötelező ellenőrzések miatt több vagyonos magyar külföldre helyezheti át a vagyonkezelési struktúráját. Szingapúr és más, kedvezőbb szabályozást kínáló országok különösen vonzó célponttá válhatnak.

A kritikusok szerint a magasabb adókulcs önmagában nem garantál nagyobb állami bevételt. Amennyiben a vagyon, a befektetések és az azokat kiszolgáló szolgáltatások is külföldre kerülnek, az adóbevétel mellett a jogi, tanácsadói és banki munka is más országokban jelenik meg.

A kormány ugyanakkor láthatóan arra törekszik, hogy ne tegye teljesen versenyképtelenné a magyar rendszert. A korábban létrehozott struktúrák fő kedvezményeinek megőrzése és a hosszú távú vagyontervezés lehetőségének fenntartása ezt a célt szolgálhatja.

Az uniós pénzek és az igazságosabb közteherviselés is tét

A törvényjavaslatot Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes nyújtotta be július 17-én. A tervezet egyik fő célja, hogy Magyarország teljesítse a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervhez kapcsolódó adózási és átláthatósági követelményeket.

A szabályozás elfogadása ezért nemcsak belpolitikai és adóigazságossági kérdés, hanem az uniós források lehívására is hatással lehet. A Tisza-kormány azt kívánja bizonyítani, hogy a vagyonos magánszemélyek számára kialakult adóelőnyöket is kész felülvizsgálni.

A tervezet legnagyobb próbatétele az lesz, hogy sikerül-e valóban kiszűrni a gyors adóelkerülésre használt konstrukciókat anélkül, hogy ellehetetlenítenék a jogszerű családi vagyonkezelést. A kötelező NAV-ellenőrzések, a tanácsadói szerződések vizsgálata és a vagyonadó együttesen mindenesetre alapjaiban alakíthatják át a leggazdagabb magyar családok vagyontervezési gyakorlatát.

MNO – Magyar News Online

Fotó: Bodnár Boglárka / MTI

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.