Átfogóan átalakítja a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert a Tisza-kormány, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium kéthónapos átvilágítása a vártnál is súlyosabb működési és finanszírozási problémákat tárt fel. Magyar Péter miniszterelnök bejelentése szerint a Klebelsberg Központ elveszíti középirányítói szerepét, és a jövőben kutató, fejlesztő, valamint szakmai háttérintézményként működik tovább. Az állami oktatás irányítása 2027. január 1-jétől közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül, miközben az összes tankerületi igazgatói pozíciót nyílt pályázaton hirdetik meg. Az új vezetők nem határozatlan időre, hanem öt évre kapnak megbízást, kiválasztásukba pedig a települési polgármestereket is bevonják. A kormány szerint az intézményi reform célja nem pusztán a vezetői rendszer lecserélése, hanem az iskolák mindennapi működésének javítása, a pedagógushiány enyhítése és a lassú, túlközpontosított döntéshozatal felszámolása.

Megszűnik a Klebelsberg Központ középirányítói szerepe

A kormány szerda esti ülésén döntött a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer teljes átszervezéséről. Magyar Péter csütörtöki bejelentése szerint a Klebelsberg Központ a jelenlegi formájában nem irányítja tovább a tankerületeket, hanem szakmai háttérintézménnyé alakul.

A szervezet új feladatai között kutatási, fejlesztési és módszertani tevékenységek szerepelnek majd. Ez azt jelenti, hogy a központ a napi fenntartói és irányítási döntések helyett az oktatáspolitikai tervezést, az intézményi fejlesztést és a szakmai támogatást segítheti.

Az oktatás közvetlen irányítása 2027. január 1-jétől az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül. A kormány ezzel megszüntetné azt a többszintű irányítási rendszert, amelyben az iskolák és a minisztérium között a tankerületek mellett a Klebelsberg Központ is közvetítő szerepet játszott.

Minden tankerületi igazgatói állást újra megpályáztatnak

Magyar Péter közölte, hogy augusztus 20-án valamennyi tankerületi igazgatói pozíciót nyílt pályázaton hirdetik meg. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi vezetőknek is pályázniuk kell, amennyiben a jövőben is meg kívánják tartani tisztségüket.

A kiválasztott igazgatók öt évre kapnak megbízást, így megszűnik az életre szóló vagy határozatlan idejű vezetői kinevezések gyakorlata. A kormány szerint az időben korlátozott megbízás rendszeres szakmai értékelést és nagyobb elszámoltathatóságot teremthet.

A pályázati eljárásba a polgármestereket is bevonják, ami lényeges változás a korábbi központosított gyakorlathoz képest. A helyi önkormányzatok így közvetlenebbül beleszólhatnak abba, hogy ki irányítja a településük vagy térségük állami iskoláit fenntartó tankerületet.

Nem pusztán szervezeti átalakítást ígér a kormány

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a reform nem merül ki a vezetői struktúra átszabásában. A cél az, hogy az iskolák mindennapi működésében is érzékelhető változás következzen be, és az intézmények gyorsabban kapják meg a munkájukhoz szükséges szakmai és anyagi feltételeket.

Magyar Péter példaként említette, hogy a kémiaórákat kémiatanárok tartsák, és ahol szükség van rá, legyen elérhető gyógypedagógus. A kormány ezzel azt ismeri el, hogy a pedagógushiány már nemcsak létszámprobléma, hanem közvetlenül az oktatás minőségét és a gyermekek fejlesztési lehetőségeit is érinti.

A miniszterelnök azt is elfogadhatatlannak nevezte, hogy néhány laptop, projektor vagy más alapvető eszköz beszerzése hónapokig tartson. A reform egyik célja ezért a döntési folyamatok gyorsítása és az iskolai vezetők nagyobb gyakorlati mozgásterének biztosítása lehet.

A szülők helyett az államnak kell felújítania az iskolai mosdókat

Magyar Péter arra is kitért, hogy az iskolai mosdók és más alapvető helyiségek felújítását nem lehet tovább a szülőkre hárítani. A miniszterelnök szerint az állami fenntartásnak valódi felelősséget kell jelentenie, ezért a szükséges karbantartások és felújítások finanszírozását is az államnak kell biztosítania.

Az elmúlt években számos intézményben szülői közösségek, alapítványok vagy helyi támogatók próbálták pótolni a fenntartói források hiányát. Bár ezek a kezdeményezések sok esetben nélkülözhetetlen segítséget jelentettek, egyúttal nagy különbségeket is kialakíthattak az eltérő anyagi hátterű települések és iskolák között.

A kormány ígérete szerint az új rendszerben az alapvető működési és infrastrukturális feltételek nem függhetnek a szülők anyagi lehetőségeitől. Ennek megvalósításához azonban a tankerületek megfelelő költségvetésére, gyorsabb beszerzésekre és átlátható felújítási programra lesz szükség.

Súlyos finanszírozási problémákat tárt fel az átvilágítás

Magyar Péter szerint az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium elmúlt két hónapban végzett átvilágítása megdöbbentő gyakorlatokat tárt fel. A vizsgálat alapján a tankerületek több esetben a bérekre és más személyi juttatásokra elkülönített kerethez nyúltak hozzá azért, hogy ki tudják fizetni az iskolák napi működéséhez szükséges költségeket.

Ez arra utal, hogy a tankerületek rendszeres működési kiadásait nem fedezték megfelelően az eredeti költségvetési előirányzatok. Amennyiben a bérekre szánt forrásokból kellett közüzemi számlákat vagy más alapvető költségeket rendezni, az a rendszer tartós alulfinanszírozottságát mutathatja.

A miniszterelnök szerint a helyzet még súlyosabb lenne, ha nem dolgozna több ezer nyugdíjas korú pedagógus az iskolákban. Ez azt jelzi, hogy az oktatási rendszer jelenlegi működése jelentős részben olyan tanárok munkájára támaszkodik, akik már elérték a nyugdíjkorhatárt, de továbbra is nélkülözhetetlen feladatokat látnak el.

Huszonhétmilliárd forint kellett csak az iskolák rezsijére

A bejelentés egyik legsúlyosabb adata szerint 2025-ben több mint 27 milliárd forint kiegészítő támogatást kellett adni a tankerületeknek. Magyar Péter közlése alapján erre pusztán azért volt szükség, hogy az intézmények ki tudják fizetni a közüzemi számláikat és az iskolák rezsiköltségeit.

A jelentős pótlólagos támogatás azt mutatja, hogy az eredeti költségvetési tervezés nem követte megfelelően az intézmények valós kiadásait. A probléma nem egyszeri rendkívüli helyzetként, hanem rendszerszintű finanszírozási hiányként jelenhetett meg.

A kormány előtt ezért nemcsak az igazgatási struktúra átalakítása áll feladatként. Olyan finanszírozási modellt is ki kell dolgoznia, amely kiszámíthatóan fedezi a béreket, a rezsit, az eszközbeszerzéseket, a karbantartást és a gyermekek szakmai ellátásához szükséges szolgáltatásokat.

Az iskolaigazgatókat is bevonják a tankerületi döntésekbe

A Tisza-kormány korábban már jelezte, hogy az iskolaigazgatók a jövőben nagyobb szerepet kapnak a tankerületi döntésekben. Ez azért fontos, mert az intézményvezetők rendelkeznek a legközvetlenebb információkkal az iskolák pedagógiai, személyi és gazdasági helyzetéről.

A korábbi rendszer egyik gyakori kritikája az volt, hogy a döntések sokszor az intézményektől távol, lassan és merev eljárásokban születtek meg. Az igazgatók bevonása csökkentheti annak kockázatát, hogy a tankerület olyan döntést hozzon, amely nem illeszkedik az adott iskola valós szükségleteihez.

A helyi vezetők részvétele ugyanakkor csak akkor jelent valódi változást, ha nem pusztán véleményezési lehetőséget kapnak. A reform részletes szabályainak kell majd megmutatniuk, milyen döntési jogkörökkel és pénzügyi felelősséggel rendelkezhetnek az iskolaigazgatók.

Új vezetővel készül az átalakulásra a Klebelsberg Központ

Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a múlt héten nevezte ki Sinka Editet a Klebelsberg Központ élére. A miniszter közlése szerint az új vezető új szemlélettel irányítja majd a szervezetet az átalakulás időszakában.

Sinka Edit feladata várhatóan egyszerre lesz a jelenlegi rendszer működésének biztosítása és az új szakmai háttérintézmény kialakítása. A középirányítói szerep megszüntetése ugyanis jelentős szervezeti, személyi és feladatköri változásokat igényel.

A minisztériumi felülvizsgálat során felmérés készül a köznevelési intézmények gazdasági és személyi adatairól is. Ez teremtheti meg az alapját annak, hogy a kormány pontosabban lássa a pedagógushiányt, az intézményi adósságokat, az eszközállomány állapotát és a szükséges fejlesztések költségét.

A reform sikere a pénzügyi háttéren és a helyi mozgástéren múlik

A tankerületi rendszer átalakítása az állami köznevelés egyik legnagyobb szerkezeti változása lehet az elmúlt években. A nyílt vezetői pályázatok, az ötéves megbízások és a helyi szereplők bevonása erősítheti az átláthatóságot, de önmagában nem oldja meg az oktatás valamennyi problémáját.

A legfontosabb kérdés az lesz, hogy az új irányítási modellhez megfelelő költségvetési források társulnak-e. Ha az iskolák továbbra is pénzhiánnyal, pedagógushiánnyal és lassú beszerzésekkel küzdenek, a szervezeti átalakítás csak korlátozott eredményt hozhat.

Magyar Péter bejelentése ugyanakkor világos irányváltást jelez a korábbi, erősen központosított rendszerhez képest. A reform valódi mércéje az lesz, hogy a következő tanévekben gyorsabban érkeznek-e meg az eszközök, javulnak-e az iskolaépületek, csökken-e a szakos tanár nélküli órák száma, és nagyobb szakmai szabadságot kapnak-e a pedagógusok.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.