Forsthoffer Ágnes házelnök és ideiglenes köztársasági elnök szerint a Polgár Judit esetleges államfői jelölése körül kialakult vita elsősorban kommunikációs hiba következménye volt, nem pedig a világhírű sakkozó személyének elutasítása. Úgy látja, Magyar Péter miniszterelnök túl gyorsan és túl nagy lelkesedéssel jelentette be a jelölési szándékot, ezért nem maradt idő arra, hogy a közvélemény előtt felépüljön, milyen tulajdonságai és értékei tehetnék alkalmassá Polgár Juditot a köztársasági elnöki tisztségre. Forsthoffer egy interjúban arról is beszélt, hogy az államfőnek nem feltétlenül kell alkotmányjogásznak lennie, sokkal fontosabb lehet, hogy politikai feszültségek idején képes legyen megszólítani az egész nemzetet, kiálljon a demokratikus értékek mellett, és személyével csökkentse az indulatokat. Saját átmeneti szerepét visszafogottan értelmezi, továbbra is elsősorban házelnöknek tekinti magát, aki harminc napra a jogszabályok alapján más feladatot lát el. A Divinyi Zsombor kinevezése körül kialakult ügyet ugyanakkor lezártnak tartja, mivel az Országgyűlés Hivatala végül nem kötött szerződést a korábbi főigazgató-jelölttel.

Forsthoffer szerint túl gyors volt a bejelentés

A Polgár Judit körül kialakult vita azután erősödött fel, hogy Magyar Péter nyilvánosságra hozta: a Tisza-kormány támogatná a sakkozó köztársasági elnöki jelölését. A bejelentést rövid időn belül több kritika érte, elsősorban azért, mert Polgár Judit nem rendelkezik hagyományos politikai vagy alkotmányjogi háttérrel.

Forsthoffer Ágnes szerint azonban a bírálatok jelentős része nem Polgár Judit neve ellen irányult. Úgy fogalmazott, hogy a jelölési szándék túl gyorsan került a nyilvánosság elé, ezért nem alakult ki az a kommunikációs keret, amelyben a közvélemény megérthette volna, miért merült fel éppen az ő neve.

A házelnök szerint időt kellett volna hagyni arra, hogy Polgár Judit karaktere, pályafutása, nemzetközi tekintélye és közéleti jelentősége összekapcsolódjon az államfői szereppel. Ennek hiányában sokan elsősorban azt látták, hogy egy politikán kívülről érkező közismert személy neve váratlanul bekerült egy rendkívül fontos alkotmányos tisztségről szóló vitába.

Nem feltétlenül alkotmányjogászra van szükség

Forsthoffer az interjúban arról is beszélt, hogy szerinte a köztársasági elnöki tisztség betöltéséhez nem feltétlenül szükséges alkotmányjogászi végzettség vagy hosszú politikai karrier. Fontosabbnak tartja, hogy az államfő éles politikai helyzetekben is képes legyen az egész országot megszólítani.

A köztársasági elnök feladata nem kizárólag jogi és protokolláris kérdésekből áll. Az államfő személyes tekintélye, nyilvános megszólalásai és válsághelyzetekben tanúsított magatartása komoly hatással lehet arra, hogy a társadalom mennyire érzi magát egységes politikai közösségnek.

Forsthoffer szerint az ideális elnöknek határozottan ki kell állnia a demokratikus értékek mellett, ugyanakkor nem szabad tovább növelnie a politikai feszültségeket. Olyan szereplőre lehet szükség, aki nyugalmat sugároz, képes meghallgatni egymással szemben álló csoportokat, és nem kizárólag egyetlen politikai oldal képviselőjeként jelenik meg.

Átmeneti feladatként tekint az államfői szerepre

Forsthoffer Ágnes azt mondta, továbbra is elsősorban az Országgyűlés elnökének tekinti magát. Az ideiglenes köztársasági elnöki feladatokat a jogszabályok alapján, átmeneti időre látja el, ezért nem kíván saját, hosszú távú államfői szerepfelfogást kialakítani.

Szerinte harminc nap alatt nem lehet önálló elnöki karaktert vagy politikai irányt felépíteni. Ezt annak kell majd megtennie, akit az Országgyűlés tartósan megválaszt a tisztségre, és aki teljes mandátummal, hosszabb időre vállalja az államfői felelősséget.

Forsthoffer úgy fogalmazott, a legnagyobb szerénységgel kívánja elvégezni mindazt, amit a feladat megkövetel. Célja elsősorban az, hogy az átmeneti időszak korrekt, jogszerű és kiszámítható módon záruljon le.

A nyugodt, őszinte kommunikációt tartja a legfontosabbnak

Az ideiglenes köztársasági elnök szerint a közélet egyik legfontosabb hiánya a tiszta és őszinte kommunikáció. Úgy látja, az államfő feladata nem az, hogy minden vitát eldöntsön, hanem az, hogy olyan hangot képviseljen, amely a politikai táborokon túl is érthető és elfogadható.

Forsthoffer szerint különösen nagy szükség van erre akkor, amikor a közéletben magas az indulatok szintje, és a politikai szereplők egyre kevésbé képesek egymással érdemi párbeszédet folytatni. Az államfő ilyen helyzetben nem pusztán ünnepi beszédekkel, hanem következetes és kiegyensúlyozott magatartással is hozzájárulhat a feszültség csökkentéséhez.

Ebből a szempontból Polgár Judit neve azért kerülhetett elő, mert nem kötődik szorosan egyik pártpolitikai oldalhoz sem, miközben nemzetközileg elismert, fegyelmezett és teljesítményalapú pályát épített fel. A kommunikációs előkészítés hiánya azonban megakadályozta, hogy ezek az érvek megfelelő súllyal jelenjenek meg a nyilvánosságban.

Korábban Magyar Péterrel is összeütközésbe került

Forsthoffert az interjúban arról az esetről is kérdezték, amikor házelnökként elvette a szót Magyar Péter miniszterelnöktől az Országgyűlésben. A döntés után a kormányfő nyilvánosan is bírálta az ülésvezetést, ami azt mutatta, hogy a két politikus nem minden kérdésben ért egyet.

A házelnök szerint az eset nem okozott benne személyes feszültséget. Úgy fogalmazott, hogy a legjobb tudása szerint végzi a munkáját, és amikor biztos az értékítéletében, nem ingatja meg, ha valaki másképp látja ugyanazt a helyzetet.

Ez a kijelentés arra utal, hogy Forsthoffer a házelnöki szerepet nem pusztán kormányzati vagy pártpolitikai pozícióként értelmezi. Az Országgyűlés vezetőjeként önálló felelősséget vállal az ülések rendjéért, még akkor is, ha döntése a kormányfő rosszallását váltja ki.

Divinyi Zsombor ügye szerinte már lezárult

Az interjú másik fontos témája Divinyi Zsombor korábbi főigazgató-jelöltsége volt. Forsthoffer őt javasolta az Országgyűlés Hivatala főigazgatói posztjára, a jelölést azonban komoly politikai vita követte.

Hadházy Ákos élesen bírálta Divinyit, és „NER-es kislovagként” jellemezte. A nyilvános támadás után végül kiderült, hogy Divinyi nem kerül a hivatal élére, és az Országgyűlés Hivatala nem kötött vele szerződést.

Forsthoffer szerint emiatt az ügy tárgytalanná vált. A kinevezés ténylegesen nem történt meg, így nincs olyan hivatalban lévő vezető, akinek a munkájáról vagy alkalmasságáról utólagos politikai vitát kellene folytatni.

Jogi lépéseket helyezett kilátásba a volt jelölt

A házelnök ugyanakkor arra is kitért, hogy Divinyi Zsombor vitatja a vele szemben megfogalmazott állításokat. Forsthoffer közlése szerint a volt főigazgató-jelölt rágalmazónak és megalapozatlannak tartja az őt bíráló bejegyzést, ezért jogi lépéseket tervez.

A forrásanyag nem részletezi, hogy pontosan milyen eljárást kíván kezdeményezni, illetve mikor teszi meg a szükséges jogi lépéseket. Az sem ismert, hogy a vita során megfogalmazott állítások közül melyeket tekinti valótlannak vagy jó hírnevét sértőnek.

A jogvita kimenetele ettől függetlenül már külön kérdés a kinevezéstől. A hivatalvezetői poszt betöltése lezárult Divinyi nélkül, de a nyilvános bírálatok jogszerűségéről szükség esetén bíróság dönthet.

A Polgár Judit-ügy a Tisza kommunikációját is próbára tette

Forsthoffer értékelése szerint a történet egyik fő tanulsága az, hogy még egy népszerű és széles körben elismert személy jelölését sem lehet megfelelő előkészítés nélkül bejelenteni. A köztársasági elnöki tisztség különösen érzékeny, mert egyszerre politikai, alkotmányos és szimbolikus szerep.

Magyar Péter bejelentése lelkes és közvetlen volt, de ezzel egy időben megnyitotta a teret a gyors politikai támadások előtt. Mire a jelölés mellett szóló érvek részletesebben megjelenhettek volna, a közösségi médiában már kialakult egy olyan vita, amelyben sokan kész tényként kezelték Polgár Judit alkalmatlanságát vagy politikai szerepvállalását.

A Tisza-kormány számára ezért a történet kommunikációs figyelmeztetésként is szolgálhat. A nagy jelentőségű személyi döntéseknél nem elegendő a név ismertsége és a miniszterelnök támogatása, a társadalmi elfogadottsághoz világosan be kell mutatni a jelölt szerepfelfogását, alkalmasságát és a kiválasztás mögött álló értékeket is.

Forsthoffer visszafogott, intézményi szerepfelfogást képvisel

Az interjú alapján Forsthoffer Ágnes igyekszik távolságot tartani az ideiglenes államfői tisztség személyes vagy politikai kisajátításától. Nem kíván harminc nap alatt önálló elnöki korszakot teremteni, és nem helyezi magát a végleges jelöltek közé.

Ezzel párhuzamosan azonban határozott elképzelése van arról, milyen köztársasági elnökre lenne szüksége az országnak. Szerinte az államfőnek demokratikus értékeket kell képviselnie, csökkentenie kell az indulatokat, és akkor is meg kell tudnia szólítani a társadalom egészét, amikor a politikai táborok között éles konfliktus alakul ki.

A Polgár Judit körüli vita, a Magyar Péterrel történt parlamenti nézetkülönbség és a Divinyi Zsombor-ügy egyaránt azt mutatja, hogy Forsthoffer önálló intézményi szereplőként igyekszik megjelenni. A következő hetek egyik fontos kérdése az lesz, hogy a köztársasági elnök megválasztásáig sikerül-e valóban nyugodt és kiszámítható átmenetet biztosítania.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.