Magyar Péter miniszterelnök szerint a Paksi Atomerőmű teljes leállítása a Duna rendkívül alacsony vízállása miatt várhatóan hétfőig elkerülhetetlenné válik, a blokkok visszakapcsolására pedig a következő hetekben sem lehet számítani. A kormányfő a Mol százhalombattai Dunai Finomítójában tartott rendkívüli sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy Magyarország talán még soha nem került ilyen nehéz energetikai helyzetbe, ráadásul a legsúlyosabb időszak csak ezután kezdődhet. A Duna vízszintje Paksnál már mínusz 124 centiméter, miközben mínusz 134 centiméternél üzembiztonsági okokból le kell állítani az atomerőmű teljes termelését. Az előrejelzések további apadást valószínűsítenek, így a folyó szintje akár mínusz 144 centiméterig is süllyedhet. A kormány elsődleges célja a lakosság, a kórházak, a szociális intézmények és más kritikus infrastruktúrák ellátásának fenntartása, ehhez azonban a nagy ipari fogyasztók további önkéntes korlátozására, szükség esetén pedig egyes üzemek időszakos lekapcsolására is szükség lehet.

Hétfőig teljesen leállhat Paks

A Paksi Atomerőmű jelenleg még működik, de a megszokott, körülbelül 2000 megawattos teljesítmény helyett már csak 960 megawattot termel. Magyar Péter szerint a Duna további apadása miatt hamarosan újabb kapacitáscsökkentés válhat szükségessé, hétfőig pedig várhatóan a teljes erőművet le kell kapcsolni.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az atomerőmű 44 éves fennállása alatt még nem volt példa ilyen teljes leállásra. A döntést nem gazdasági, hanem üzembiztonsági szempontok indokolják, mivel a folyó vízszintje egyre közelebb kerül ahhoz a határhoz, amely alatt a termelés folytatása már nem tartható fenn biztonságosan.

A teljes termelés leállítása után a biztonsági hűtésnek továbbra is működnie kell. Ez azt jelenti, hogy az erőmű nem válik energiafogyasztás nélküli létesítménnyé, miközben az általa korábban biztosított jelentős villamosenergia-mennyiséget más forrásokból kell pótolni.

Magyar szerint ötvenmilliárdos kárt okozhat Paks kiesése

Magyar Péter szerint a Paksi Atomerőmű leállítása mintegy 50 milliárd forintos kiesést okozhat Magyarországnak. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a blokkok lekapcsolásáról nem politikai megfontolásból vagy kényelmi okokból döntenek, hanem azért, mert a rendkívül alacsony dunai vízállás mellett az erőmű biztonságos működtetése nem garantálható. Felszólította a fideszes képviselőket és az általa propagandistáknak nevezett szereplőket, hogy ne terjesszenek félrevezető információkat a helyzetről, mert szerinte a tudatos dezinformációnak büntetőjogi következménye is lehet.

A kormányfő arról is beszélt, hogy el kell kerülni a benzinturizmus kialakulását, ezért bemutatott egy összehasonlítást, amely szerint a magyarországi üzemanyagok kiskereskedelmi ára nem magasabb a környező országokban tapasztalható szintnél. Közölte, hogy a stratégiai üzemanyag-tartalékhoz egyelőre nem szükséges hozzányúlni, de amennyiben az árak elszabadulnának, a kormány beavatkozhat. Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója hozzátette, hogy a nemzetközi piacon érzékelhető üzemanyaghiány ellenére Magyarország mintegy 87 napra elegendő stratégiai készlettel rendelkezik.

Magyar Péter jelezte, hogy este egyeztetést tartanak a kritikus infrastruktúrák működéséért felelős intézmények képviselőivel. Arra is figyelmeztetett, hogy az elöregedett vízvezeték-hálózatban a rendkívüli terhelés miatt csőtörések fordulhatnak elő, amiért az előző kormányt tette felelőssé, mivel szerinte elmaradt a szükséges felújítás. Orbán Anita külügyminiszter eközben a környező országok képviselőivel tárgyalhat a Duna rendkívüli vízállásáról és az ebből fakadó regionális kockázatokról.

Tovább apadhat a Duna

Magyar Péter felidézte, hogy Paksnál 2018-ban mínusz 98 centiméteres vízállást mértek, amely akkor rekordalacsonynak számított. A folyó szintje most már mínusz 124 centiméteren áll, és mindössze tíz centiméter választja el az atomerőmű teljes leállítását szükségessé tevő mínusz 134 centiméteres határtól.

A jelenlegi előrejelzések szerint rövid távon nem várható érdemi vízszintemelkedés. A miniszterelnök arról beszélt, hogy a Duna akár mínusz 144 centiméterig is apadhat, ami azt jelentené, hogy a folyó jóval a működés újraindításához szükséges szint alatt maradna.

Magyar szerint az sem ad okot bizakodásra, hogy az elmúlt húsz év augusztusaiban mindössze három alkalommal emelkedett a Duna vízszintje. Ez alapján nemcsak a leállítás tűnik egyre valószínűbbnek, hanem az is, hogy a blokkok visszakapcsolása heteket csúszhat.

A visszakapcsolásra sem látszik gyors lehetőség

A kormányfő közlése szerint az atomerőmű blokkjainak újraindításához legalább mínusz 134 centiméteres vízállásra lenne szükség. Mivel a folyó rövid távon várhatóan tovább apad, a visszakapcsolás feltételei a következő hetekben sem feltétlenül állnak helyre.

Ez jelentősen megnehezíti az ország villamosenergia-ellátását. A paksi termelés kiesését importból, más hazai erőművekből, valamint a fogyasztás visszafogásával kell ellensúlyozni.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a hőkupola a következő napokban érheti el csúcspontját. A rendkívüli meleg a klímaberendezések fokozott használata miatt növeli az áramigényt, vagyis akkor csökkenhet drasztikusan a hazai termelés, amikor a fogyasztás különösen magas lehet.

Hétfőtől kezdődhet a legnehezebb időszak

Magyar Péter szerint a kritikus időszak hétfőn kezdődhet. Ekkorra várható a Paksi Atomerőmű teljes leállítása, miközben a hőhullám is elérheti a legerősebb szakaszát.

A miniszterelnök azt mondta, a legfontosabb a lakosság, a kórházak, a szociális intézmények és más kritikus infrastruktúrák folyamatos áramellátása. Hozzátette ugyanakkor, hogy a villamosenergia-rendszer egyensúlyának fenntartása minden Magyarországon élő ember és minden itt működő vállalat közös érdeke.

A kormány és a Mavir folyamatosan értékeli a helyzetet. A rendszerirányító feladata, hogy a termelés és a fogyasztás közötti kényes egyensúlyt fenntartsa, mert ennek tartós felborulása súlyos hálózati zavarokhoz vezethet.

Magyarországon még nem volt teljes hálózati összeomlás

A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy Magyarországon még nem történt úgynevezett blackout, vagyis nagy területre kiterjedő, teljes áramkimaradás. Más európai térségekben, köztük Spanyolországban és balkáni országokban azonban már volt példa ilyen eseményre.

Egy blackout nem egyszerűen rövid áramszünetet jelent. A villamosenergia-rendszer összeomlása súlyos károkat okozhat az iparban, a közlekedésben, az egészségügyben, a távközlésben és a lakossági szolgáltatásokban, a hálózat teljes újraindítása pedig hosszabb időt vehet igénybe.

A kormány ezért a fogyasztás előzetes mérséklésével próbálja elkerülni, hogy a rendszer eljusson egy ilyen kritikus ponthoz. Magyar ismételten megköszönte a lakosságnak az energiatakarékosság érdekében tett lépéseket, és jelezte, hogy minden nap 17 és 22 óra között különösen nagy terhelés nehezedik a hálózatra.

A Dunamenti Erőmű már szombaton visszatérhet

Jelentős könnyebbséget jelenthet, hogy a Dunamenti Erőmű kiesett blokkja a vártnál gyorsabban újraindulhat. A műszaki hiba miatt körülbelül 400 megawattnyi kapacitás esett ki, ami a jelenlegi helyzetben komoly veszteséget jelentett.

Magyar Péter szerint már pénteken megkezdődhet a próbaüzem, szombattól pedig ismét teljes kapacitással működhet a blokk. A miniszterelnök ezt kifejezetten jó hírnek nevezte, mivel a paksi termelés kiesése mellett minden rendelkezésre álló hazai erőművi kapacitásra szükség lesz.

A Dunamenti Erőmű visszatérése azonban önmagában nem pótolja Paks teljes termelését. A 400 megawattos kapacitás fontos segítséget jelent, de az atomerőmű körülbelül 2000 megawattos teljesítményének csak egy részét képes kiváltani.

A Mol negyven százalékkal csökkenti áramfogyasztását

A Mol Dunai Finomítója az ország egyik legnagyobb villamosenergia-fogyasztója. A vállalat önként vállalta, hogy 65 megawattal, vagyis körülbelül negyven százalékkal visszafogja fogyasztását úgy, hogy közben fenntartja a létesítmény működését.

A csökkentés elsősorban a petrolkémiai egységeket és a logisztikai területeket érinti. Magyar Péter példaértékűnek nevezte a Mol vállalását, és arra szólította fel a többi nagyfogyasztót, hogy saját lehetőségeikhez mérten szintén tegyenek nagyobb felajánlásokat.

A miniszterelnök megjegyezte, hogy van olyan nagyfogyasztó, amely 15 megawattos fogyasztásából mindössze 3 megawatt csökkentését ajánlotta fel. Magyar szerint ennél nagyobb visszafogásra is lenne lehetőség, ezért a kormány folyamatosan egyeztet az érintett vállalatokkal.

Szükség esetén teljes üzemeket is lekapcsolhatnak

Magyar Péter szerint hamarosan rendelkezésre állhat az a jogszabályi alap, amely lehetővé teszi, hogy a kormány rendezett módon, ideiglenesen teljes üzemeket kapcsoljon le. Erre akkor kerülhet sor, ha az önkéntes vállalások nem elegendőek a villamosenergia-rendszer egyensúlyának fenntartásához.

Az intézkedés nem általános ipari leállást jelentene, hanem előre meghatározott, ütemezett beavatkozást. A cél az lenne, hogy a nagyfogyasztók ideiglenes korlátozásával megvédjék a lakossági ellátást és a kritikus intézmények működését.

A kormány állítása szerint folyamatos kapcsolatban áll az érintett vállalatokkal, és nyomon követi, melyik szereplő mikor és milyen mértékű csökkentést tud vállalni. A kötelező lekapcsolás lehetősége ugyanakkor azt jelzi, hogy a kabinet rendkívül komolyan veszi a hétfőtől várható kockázatokat.

Százhalombattán időben elvégezték a vízügyi fejlesztéseket

A miniszterelnök a százhalombattai látogatáson arról is beszélt, hogy a Dunai Finomítóban szintén jelentős kockázatot jelenthetne az alacsony vízállás, mivel a létesítmény hűtéséhez ugyancsak szükség van dunai vízre. A Mol azonban a 2018-as rekordalacsony vízszint után elvégezte a szükséges szivattyúfejlesztéseket és áthelyezési munkákat.

Magyar szerint a vállalat most további segítséget kap a kormánytól és a vízügyi szervektől ahhoz, hogy közvetlenül a Dunából tudjon hűtővizet átemelni. A kormányfő úgy látja, ez várhatóan nem okoz majd fennakadást a finomító működésében.

A miniszterelnök éles különbséget tett a százhalombattai és a paksi felkészülés között. Úgy fogalmazott, hogy a Mol elvégezte a szükséges munkát, miközben Pakson valamiért elmaradt a szivattyútelep fejlesztése és áthelyezése.

Szigorú vizsgálat jön a paksi beruházás elmaradása miatt

Magyar Péter azt mondta, a válság lezárása után szigorúan kivizsgálják, kinek a felelőssége, hogy a Paksnál szükséges, két részből álló, összesen mintegy húszmilliárd forintos beruházás nem valósult meg időben. A miniszterelnök szerint minden érintett tudta, hogy a fejlesztést végre kell hajtani.

A munkálatok jelenleg folyamatban vannak, de a befejezést csak 2028–2029-re ígérik. Ez azt jelenti, hogy az atomerőmű még évekig sérülékeny maradhat az extrém alacsony dunai vízállással szemben.

A vizsgálatnak azt kell majd feltárnia, mikor vált ismertté a beruházás szükségessége, ki döntött annak elhalasztásáról, és miért nem kapott elsőbbséget egy olyan fejlesztés, amely a mostani helyzetben csökkenthette volna az atomerőmű leállásának kockázatát.

A finomító továbbra is csökkentett kapacitással működik

A százhalombattai Dunai Finomító a 2025 októberében történt tűzeset következményei miatt jelenleg valamivel több mint ötvenszázalékos kapacitással üzemel. A helyreállítás a tervek szerint halad, a teljes kapacitás visszatérése szeptember 20. körül várható.

Ez azért különösen fontos, mert a létesítmény Magyarország egyetlen olajfinomítója, és az üzemanyag-ellátás biztonságában meghatározó szerepet tölt be. Az energetikai válság idején ezért nemcsak a villamosenergia-, hanem az üzemanyag-ellátás fenntartása is kiemelt kormányzati feladat.

A Mol fogyasztáscsökkentése így kényes egyensúlyt követel. A vállalatnak úgy kell jelentős mennyiségű villamos energiát megtakarítania, hogy közben ne veszélyeztesse a finomító működését és az ország üzemanyag-ellátását.

A következő hetek döntőek lehetnek

A Paksi Atomerőmű várható, többhetes kiesése alapvetően változtatja meg az ország rövid távú energiabiztonsági helyzetét. A Dunamenti Erőmű visszatérése, az importkapacitások, a nagyfogyasztók önkorlátozása és a lakossági takarékosság együttesen határozza meg, sikerül-e elkerülni a súlyosabb ellátási zavarokat.

A kormány előtt álló legnehezebb feladat az, hogy a termelési hiányt úgy kezelje, hogy közben ne kerüljön veszélybe a lakosság és a kritikus infrastruktúra ellátása. Amennyiben az önkéntes fogyasztáscsökkentés nem bizonyul elegendőnek, ipari üzemek időszakos lekapcsolása is napirendre kerülhet.

Magyar Péter közlése alapján a válság legsúlyosabb szakasza hétfőtől kezdődhet, és nem néhány napig, hanem akár több hétig is eltarthat. A mostani intézkedések sikere ezért nemcsak az aktuális hőhullám kezeléséről szól, hanem arról is, hogy Magyarország képes-e stabilan működtetni villamosenergia-rendszerét a legnagyobb hazai erőmű tartós kiesése mellett.

MNO – Magyar News Online

Fotó: Purger Tamás / MTI

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.