A Paksi Atomerőmű tervezett leállítása semmilyen nukleáris veszélyt nem jelent Magyarországra – hangsúlyozta Magyar Péter miniszterelnök pénteken Pakson. A kormányfő szerint a folyamat ellenőrzött, előre meghatározott műszaki rend szerint zajlik, és az utolsó blokk lekapcsolására várhatóan kedden vagy szerdán kerülhet sor, amikor a Duna vízállása eléri az üzembiztonsági határt. Az erőmű jelenleg még 940–965 megawatt közötti teljesítménnyel termel, de már péntek este újabb csökkentésre lehet szükség. Magyar kiemelte, hogy a blokkok leállítása után a biztonsági hűtőrendszerek továbbra is működnek, vagyis a nukleáris biztonság fenntartásához szükséges műszaki feltételek biztosítottak. A valódi kockázat nem sugárvédelmi, hanem energetikai és gazdasági: Paks normál esetben a hazai áramtermelés mintegy negyven százalékát adja, kiesése pedig drága importot, fogyasztáscsökkentést és akár időszakos hálózati korlátozásokat is szükségessé tehet. A miniszterelnök teljes nemzeti összefogást sürgetett, és arra kérte a lakosságot, a vállalatokat és a politikai szereplőket, hogy felelősen kezeljék a rendkívüli helyzetet.

Tervezetten és fokozatosan állítják le az erőművet

Magyar Péter közlése szerint a Paksi Atomerőmű leállítása nem hirtelen üzemzavar, hanem műszakilag előkészített, fokozatos folyamat. A blokkok teljesítményét a Duna vízállásának csökkenésével párhuzamosan mérséklik, és csak akkor kapcsolják le teljesen az utolsó egységet, amikor azt az üzembiztonsági szabályok szükségessé teszik.

A legfrissebb előrejelzések alapján ez kedden vagy szerdán következhet be. A folyó vízszintje jelenleg már 26 centiméterrel alacsonyabb a 2018-ban mért korábbi negatív rekordnál, miközben az előrejelzések mínusz 144 centiméternél is alacsonyabb értéket valószínűsítenek.

A teljes leállítást mínusz 133 centiméteres vízállásnál kell megkezdeni. Magyar szerint nincs jele annak, hogy a folyó apadása belátható időn belül megfordulna, ezért a kormány és az erőmű vezetése a legsúlyosabb forgatókönyvekre is felkészül.

A biztonsági hűtés a leállítás után is működik

A miniszterelnök külön hangsúlyozta, hogy a blokkok lekapcsolása után sem szűnik meg a hűtés. A biztonsági rendszernek folyamatosan működnie kell, mert a reaktorok és a kiégett fűtőelemek a termelés leállítása után is hőt adnak le.

Nagy László, az erőmű műszaki vezérigazgató-helyettese szerint a biztonsági hűtés vízigénye jóval kisebb, mint normál üzemmódban. A szükséges teljesítmény hozzávetőleg a rendes hűtési igény nyolc százaléka, ezért a rendszer működtetése az extrém vízállás mellett is biztosítható.

A vízügyi igazgatóságtól tizenhat nagy teljesítményű szivattyút rendeltek. Ezek közül tizenkettő folyamatosan dolgozik majd, négyet pedig tartalékban tartanak arra az esetre, ha meghibásodás vagy további vízszintcsökkenés miatt azonnali beavatkozásra lenne szükség.

Rendkívüli, korábban nem látott helyzet alakult ki

Az erőmű műszaki vezetése extrém helyzetként írta le a mostani állapotot. A két héttel korábbi vízügyi előrejelzések még nem számoltak ilyen mértékű apadással, a Duna vízgyűjtő területére várt csapadék pedig végül nem érkezett meg.

A szakemberek ezért már a mínusz 144 centiméternél is rosszabb forgatókönyvre készülnek. Ez nem azt jelenti, hogy közvetlen nukleáris veszély állna fenn, hanem azt, hogy az erőmű működését és hűtőrendszereit a korábban tapasztaltnál szélsőségesebb körülmények között kell fenntartani.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy augusztusban és szeptemberben rendszerint eleve alacsony a Duna vízállása. Emiatt nem biztos, hogy a blokkokat rövid időn belül újra lehet indítani, még akkor sem, ha a teljes leállítás technikailag rendben lezajlik.

Paks adja a magyar áramtermelés negyven százalékát

A Paksi Atomerőmű jelentősége miatt a leállítás nem pusztán helyi műszaki kérdés. A létesítmény normál körülmények között a magyar villamosenergia-termelés mintegy negyven százalékát biztosítja, így kiesése az egész ország energiaellátását érinti.

Az erőmű jelenleg még 940–965 megawatt közötti teljesítménnyel működik, de a termelés további csökkentése már péntek este szükségessé válhat. A teljes leállítás után ezt a kapacitást importból, más hazai erőművekből és fogyasztáscsökkentéssel kell pótolni.

Magyar Péter szerint az ország történetében még nem volt példa ilyen helyzetre. Paks 1982-es üzembe helyezése óta még súlyos üzemzavar idején sem állt le egyszerre valamennyi blokk.

A Mavir feladata az egyensúly fenntartása

A miniszterelnök azt mondta, nem hisz abban, hogy Magyarországon tartósan nem lesz elegendő villamos energia. A Mavir folyamatosan figyeli a termelés és a fogyasztás alakulását, és szükség esetén beavatkozik a rendszer egyensúlyának fenntartása érdekében.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden helyzetben teljesen elkerülhetők a zavarok. Magyar szerint kifeszített rendszerállapotban előfordulhatnak rövid, területileg korlátozott áramszünetek, ha a Mavir egy-egy hálózati részt ideiglenesen kizár azért, hogy megakadályozza a teljes rendszer összeomlását.

Az ilyen beavatkozás célja nem a fogyasztók büntetése, hanem a nagyobb kár megelőzése. Egy helyi és rövid kiesés kezelhetőbb, mint egy országos blackout, amely hosszú órákra megbéníthatná a közlekedést, a kommunikációt, az egészségügyet és az ipari termelést.

Nemzeti összefogást kér a miniszterelnök

Magyar Péter szerint a kialakult helyzet nemzeti ügy, ezért minden magyar emberre és minden vállalkozásra szükség van. A nagyfogyasztók többsége érti a helyzet súlyosságát, és igyekszik átütemezni vagy csökkenteni energiaigényét.

A kormány különösen az esti csúcsidőszakban vár takarékosságot. A legnagyobb terhelés 17 és 22 óra között, ezen belül főként 18 és 21 óra között jelentkezik, amikor a napelemek termelése már visszaesik, a háztartási fogyasztás viszont megugrik.

A lakosság számára ez azt jelenti, hogy lehetőség szerint más időpontra érdemes tenni az elektromos autók töltését, a nagyobb háztartási gépek használatát és más jelentős áramfogyasztással járó tevékenységeket. A vállalatoktól ennél is nagyobb, szervezett fogyasztáscsökkentést várnak.

Estére összehívták a védelmi munkacsoportot

A kormány péntek estére összehívta a védelmi munkacsoport ülését. A testületet Tóth Péter nemzetbiztonsági főtanácsadó vezeti, az egyeztetésen pedig energiacégek, erőművek és kritikus intézmények vezetői is részt vesznek.

A megbeszélésen várhatóan áttekintik a paksi leállítás ütemezését, a rendelkezésre álló importkapacitásokat, a hazai erőművek helyzetét és az ipari fogyasztás további korlátozásának lehetőségét. Szóba kerülhetnek a lakossági ellátást, az egészségügyi intézményeket és a közlekedési rendszereket védő intézkedések is.

A kormány célja az, hogy a teljes leállítás előtt minden érintett intézmény pontos válságtervvel rendelkezzen. Ez azért is fontos, mert a mostani helyzet nem néhány órás, hanem akár többhetes terhelést jelenthet a rendszernek.

Magyar fellépne a félelemkeltés és a dezinformáció ellen

A miniszterelnök ismét arra szólította fel a közéleti szereplőket, hogy tartózkodjanak a valótlan állításoktól és a félelemkeltéstől. Szerinte ebben a helyzetben különösen káros minden olyan kommunikáció, amely akadályozza a védekezést vagy indokolatlan pánikot kelt.

Magyar korábban valótlannak nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint a kormány a rezsicsökkentés eltörlésére készülne, vagy Magyarország áramot exportálna Ukrajnába. Közlése szerint az ország jelenleg éppen jelentős mennyiségű villamos energiát importál Ukrajnából.

A kormányfő azt is hangsúlyozta, hogy a nukleáris veszélyről szóló híresztelések megalapozatlanok. A leállítás biztonsági intézkedés, nem pedig nukleáris üzemzavar következménye.

Ötvenmilliárd forintos veszteség is keletkezhet

Magyar Péter szerint a paksi termelés kiesése legalább 50 milliárd forintos gazdasági veszteséget okozhat. Ezt konzervatív becslésnek nevezte, mivel a tényleges költség attól függ, meddig maradnak leállítva a blokkok, és milyen áron lehet importáramot beszerezni.

A kormányfő úgy fogalmazott, hogy a költségvetésnek fájni fog a helyzet, mert az importenergia drágább a paksi termelésnél. A kiesés emellett az ipari korlátozásokon keresztül is gazdasági veszteséget okozhat, ha egyes üzemeknek csökkenteniük kell a termelésüket.

A miniszterelnök szerint ugyanakkor még nem érdemes pontos végösszeget számolni. A leállás hossza, a piaci árak és a vállalatok alkalmazkodása egyaránt jelentősen módosíthatja a végleges mérleget.

Új szélerőművek építéséről döntött a kormány

Magyar Péter szerint a válság egyik legnagyobb tanulsága a szélerőművek és az energiatároló kapacitások hiánya. Ezt az előző kormány energiapolitikai hibájának nevezte, mert szerinte a villamosenergia-rendszer ma jóval rugalmasabb lehetne, ha többféle termelési és tárolási lehetőség állna rendelkezésre.

A szerdai kormányülésen olyan döntést fogadtak el, amely alapján összesen 4000 megawatt kapacitású új szélerőmű épülhet Magyarországon. A miniszterelnök arra számít, hogy a beruházási lehetőségekre jelentős túljelentkezés lesz.

A szélerőművek nem képesek önmagukban pótolni Paks folyamatos termelését, mert teljesítményük az időjárástól függ. Az energiatárolással és más rugalmas erőművekkel együtt azonban csökkenthetik az ország kiszolgáltatottságát egyetlen nagy termelőegység kiesésével szemben.

A Dunamenti Erőmű visszatérése enyhíthet a nyomáson

A kormány korábbi tájékoztatása szerint a Dunamenti Erőmű várhatóan szombattól teljes kapacitással működhet. A létesítmény egyik blokkja műszaki hiba miatt esett ki, ami körülbelül 400 megawattnyi termelés elvesztését jelentette.

A blokk visszatérése fontos segítséget adhat a paksi leállás idején. A kapacitás azonban csak részben képes pótolni az atomerőmű kiesését, ezért továbbra is jelentős importra és fogyasztáscsökkentésre lesz szükség.

A gáztüzelésű erőmű előnye, hogy termelése rugalmasabban szabályozható, mint az atomerőműé. Ez különösen az esti csúcsidőszakban lehet értékes, amikor a napelemes termelés gyorsan csökken.

Az energiaellátás biztonsága az elsődleges cél

Magyar Péter szerint a következő napok minden döntésének alapja az energiabiztonság fenntartása lesz. A lakossági ellátás, a kórházak, a szociális intézmények, a vízellátás, a távközlés és más kritikus rendszerek elsőbbséget élveznek.

Ha a rendelkezésre álló termelés és import nem elegendő, először a nagy ipari fogyasztást kell mérsékelni. A kormány ehhez már készíti a jogszabályi hátteret, amely lehetővé teheti egyes üzemek rendezett és időszakos lekapcsolását.

A Paksi Atomerőmű leállítása tehát nem nukleáris, hanem ellátásbiztonsági és gazdasági válsághelyzetet teremt. A műszaki rendszerek ellenőrzötten működnek, a következő hetek valódi kérdése pedig az lesz, hogy az ország képes-e súlyosabb zavar nélkül pótolni a legnagyobb hazai erőmű teljes termelését.

MNO – Magyar News Online

Fotó: Hegedüs Róbert / MTI

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.