A Paksi Atomerőmű teljes leállítása példátlan helyzetet teremt a magyar villamosenergia-rendszerben, hiszen az erőmű üzembe helyezése óta még soha nem fordult elő, hogy valamennyi blokk egyszerre kiesett volna a termelésből. A következő hetek legfontosabb kérdése az lesz, hogy a hazai erőművek, az importkapacitások és a fogyasztáscsökkentő intézkedések együttesen képesek lesznek-e pótolni azt a hatalmas mennyiségű villamos energiát, amelyet normál körülmények között Paks biztosít. A helyzetet súlyosbítja, hogy a leállás rendkívüli hőhullámmal esik egybe, ezért éppen az esti órákban ugorhat meg a kereslet, amikor a napelemek termelése már eltűnik a rendszerből. A Dunamenti Erőmű egyik blokkjának átmeneti kiesése tovább szűkítette a mozgásteret, bár a létesítmény várható visszakapcsolása enyhíthet a nyomáson. Szakértők szerint teljes országos áramszünettől nem feltétlenül kell tartani, de az előttünk álló időszak rendkívül erős stresszteszt lesz nemcsak a magyar, hanem a teljes európai villamosenergia-rendszer számára is.

A villamosenergia-rendszerben minden pillanatban egyensúlynak kell lennie

A villamosenergia-rendszer működését gyakran egy hatalmas kádhoz hasonlítják. A fogyasztók jelentik a lefolyókat, az erőművek pedig azokat a csapokat, amelyekből különböző mennyiségben érkezik az áram a hálózatba.

A rendszerirányító feladata az, hogy a termelés és a fogyasztás minden pillanatban egyensúlyban maradjon. Ha túl kevés áram kerül a hálózatba, miközben a fogyasztás magas, a frekvencia és más műszaki paraméterek veszélyes irányba mozdulhatnak el.

Ezt az egyensúlyt Magyarországon a Mavir felügyeli. A következő hetekben úgy kell stabilan működtetnie a rendszert, hogy a legnagyobb és legkiszámíthatóbb hazai termelőegység, a Paksi Atomerőmű várhatóan egyetlen megawatt villamos energiát sem ad majd a hálózatnak.

Paks adta a hazai termelés közel negyven százalékát

Az elmúlt mintegy két hónapban a Paksi Atomerőmű biztosította a magyarországi villamosenergia-termelés nagyjából 40 százalékát. Mindezt úgy, hogy az erőmű ebben az időszakban sem tudott végig teljes kapacitással működni.

A hőség miatt már június végén is csökkenteni kellett a termelést, akkor elsősorban a felmelegedő hűtővíz okozott problémát. Július végén már a Duna rendkívül alacsony vízállása miatt kellett fokozatosan visszafogni a blokkok teljesítményét.

A Mavir adatai alapján Paks utoljára július 27-én este termelt teljes kapacitással. Csütörtök délelőttől már csak körülbelül fél teljesítménnyel működött, a teljes leállás pedig újabb, nagyságrendi ugrást jelent a kieső kapacitásban.

A Dunamenti Erőmű hibája tovább nehezítette a helyzetet

A Paksi Atomerőmű termelésének csökkenésével egy időben a Dunamenti Erőmű egyik jelentős blokkja is kiesett. Ez azért különösen kedvezőtlen, mert a gáztüzelésű erőművek rugalmasabban szabályozhatók, ezért nagy szerepet játszanak a fogyasztási csúcsok kezelésében.

A paksi és a dunamenti kapacitás egyidejű kiesésével a normál napi működéshez képest a hazai termelés közel fele eltűnhetett volna a rendszerből. Magyar Péter miniszterelnök ugyanakkor azt közölte, hogy a Dunamenti Erőmű javítása a vártnál gyorsabban halad, és a blokk szombattól ismét termelhet.

A visszakapcsolás jelentős segítséget jelenthet, de Paks teljes kiesését önmagában nem tudja ellensúlyozni. Az atomerőmű normál esetben mintegy 2000 megawattos kapacitása jóval meghaladja az újrainduló gázerőművi blokk teljesítményét.

Este válik igazán kritikussá a helyzet

A napi termelési szerkezet folyamatosan változik, ezért Paks kiesése nem minden órában ugyanolyan súlyos. Napközben a magyarországi napelemek jelentős mennyiségű villamos energiát termelnek, ami részben pótolhatja az atomerőmű hiányát.

Naplemente után azonban ez a kapacitás rövid idő alatt eltűnik. Az elmúlt időszakban az esti órákban Paks a hazai áramtermelés körülbelül 65 százalékát, a gázerőművek pedig további mintegy 20 százalékát biztosíthatták.

A teljes paksi leállás ezért éppen abban az időszakban okozza a legnagyobb problémát, amikor a napenergia már nem áll rendelkezésre. Ilyenkor a hazai termelés legnagyobb és legstabilabb pillére esik ki a rendszerből.

A hőhullám miatt éppen este ugrik meg a fogyasztás

A termelési nehézséghez rendkívül kedvezőtlen fogyasztási helyzet társul. A nagy nyári hőségben a háztartások és vállalatok esti áramigénye kifejezetten magas lehet.

A légkondicionálók ilyenkor teljes kapacitással működnek, sokan este töltik az elektromos autójukat, és ebben az időszakban kapcsolják be a mosógépeket, mosogatógépeket, sütőket és más nagyobb háztartási berendezéseket is. A kereslet tehát akkor emelkedik meg, amikor a napelemek termelése már csökken vagy teljesen megszűnik.

Ezért kérte a kormány a lakosságot, hogy aki megteheti, az jelentős áramfogyasztással járó tevékenységeit ne 17 és 22 óra közé időzítse. A felhívás különösen az elektromos autók töltésére és a légkondicionálók használatára vonatkozott.

A lakossági takarékosság segíthet, de önmagában nem elég

Az esti fogyasztás csökkentése mérsékelheti a legkritikusabb terhelési csúcsokat. Már néhány száz megawattnyi megtakarítás is jelentős könnyebbséget hozhat akkor, amikor a rendszer tartalékai beszűkülnek.

A lakossági önkorlátozás azonban nem képes teljes egészében pótolni a Paksi Atomerőmű kiesését. Az atomerőmű akkora mennyiségű villamos energiát termel, amelynek kiváltásához egyszerre van szükség más hazai erőművekre, importra és ipari fogyasztáscsökkentésre.

A kormány ezért a nagyfogyasztó vállalatokat is jelentős önkéntes korlátozásra kérte. Ha ezek a vállalások nem bizonyulnak elegendőnek, egyes üzemek átmeneti és ütemezett lekapcsolása is felmerülhet.

A hazai tartalékerőművek mozgósítása sem egyszerű

A kormány első lépésként a rendelkezésre álló hazai erőművi tartalékokat kívánja mozgósítani. Ez elvileg azt jelenti, hogy olyan termelőegységeket is nagyobb teljesítményre kapcsolhatnak, amelyek normál körülmények között kevésbé aktívan vesznek részt az ellátásban.

Egy erőmű újraindítása vagy termelésének növelése azonban nem egyszerű kapcsolóátállítás. A hosszabb ideje alacsonyabb kihasználtsággal működő létesítményeknél műszaki ellenőrzésekre, üzemanyag-biztosításra és fokozatos terhelésnövelésre lehet szükség.

A Mátrai Erőmű nagyobb bevonása is szóba kerülhet, de kérdéses, milyen gyorsan és milyen költségek mellett növelhető a termelése. A tartalékok ezért fontos segítséget jelenthetnek, de nem biztos, hogy teljes mértékben és azonnal rendelkezésre állnak.

Az import lesz a válságkezelés egyik legfontosabb eszköze

Paks kiesésének jelentős részét várhatóan villamosenergia-importtal kell pótolni. Magyarország ebből a szempontból kedvező helyzetben van, mert az európai áramhálózat szorosan összekapcsolódik, így több szomszédos országból is érkezhet energia.

Amikor Magyarországon többlettermelés alakul ki, például napos időben a napelemek miatt, az áram a határokon keresztül más országokba távozhat. Amikor viszont a hazai termelés nem fedezi a fogyasztást, a rendszer ellenkező irányban működik, és külföldről érkezik a hiányzó mennyiség.

Az elmúlt időszakban különösen Szlovákia és Ukrajna felől érkezett jelentős import. Ez most kulcsszerepet játszhat abban, hogy a magyar villamosenergia-rendszer a paksi kiesés ellenére is működőképes maradjon.

A környező országoknak is szükségük lehet az importra

Az importkapacitás ugyanakkor nem korlátlan. A rendkívüli hőség, az alacsony folyami vízállás és az erőművi korlátozások nemcsak Magyarországot érintik, hanem a régió több országát is.

Romániában a Duna alacsony vízállása miatt le kellett állítani a csernavodai atomerőművet, amely az ország villamosenergia-szükségletének mintegy ötödét fedezte. Emiatt Románia is nagyobb importigénnyel jelenhet meg ugyanazon a regionális piacon.

Ha egyszerre több ország keres jelentős mennyiségű villamos energiát, az árak gyorsan emelkedhetnek. A rendelkezésre álló áramért verseny alakulhat ki, különösen a legkritikusabb esti órákban.

A hálózati szűkületek korlátozhatják az importot

Az európai hálózat összekapcsoltsága nem jelenti azt, hogy korlátlan mennyiségű áram áramolhat egyik országból a másikba. Bizonyos belső hálózati szakaszok kapacitása beszűkülhet, és ez akadályozhatja a további importot.

A régióban különösen az osztrák és a szlovák hálózat egyes elemei okozhatnak problémát. Nem feltétlenül a közvetlen határkeresztező vezetékek szűkösek, hanem azok a belső hálózati pontok, amelyeken keresztül az energia a magyar határ felé haladna.

A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont korábbi elemzése szerint ezek a szűkületek már korábban is hozzájárultak a régiós áramárak megugrásához. A mostani rendkívüli helyzetben még érzékenyebbé válhatnak.

A legnagyobb kockázat az árakban jelentkezhet

Szabó László, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője szerint nem szükséges automatikusan országos hálózati összeomlástól tartani. Paks leállítása fokozatosan történik, így a rendszerirányítónak van ideje felkészülni a kiesésre.

A szakértő szerint a hálózati szűkületek és az importigény inkább az árakban okozhatnak rendkívüli helyzetet. Előfordulhat, hogy a villamos energia nagykereskedelmi jegyzései a legkritikusabb órákban rendkívül magas szintre emelkednek.

A magas árak ugyanakkor piaci reakciókat is kiválthatnak. Egyes ipari fogyasztók saját döntésük alapján visszafoghatják a termelésüket, ha az áramköltség egy bizonyos szint fölé emelkedik, ezzel csökkentve a teljes keresletet.

Nyugat-európai fogyasztáscsökkentés is segíthet Magyarországnak

Nyugat-Európában több nagy ipari vállalat olyan szerződéssel rendelkezik, amely lehetővé teszi a szolgáltatónak, hogy rendkívüli helyzetben ideiglenesen csökkentse vagy lekapcsolja a fogyasztását. Ezek az intézkedések felszabadíthatnak olyan energiát, amely a közös európai hálózaton keresztül más régiókba is eljuthat.

Korábban már előfordult, hogy egy balkáni üzemzavar következményeit részben francia erőművek és ottani fogyasztáscsökkentések segítségével sikerült kezelni. Ez mutatja, hogy az európai villamosenergia-rendszer összekapcsoltsága valódi biztonsági tartalékot jelent.

A helyzetet ugyanakkor nehezíti, hogy a hőség miatt Franciaországban is több atomerőmű termelését kellett visszafogni. Így a nyugat-európai segítség sem tekinthető korlátlanul rendelkezésre álló forrásnak.

A blackout kockázata kisebb, de nem lehet félvállról venni a helyzetet

A spanyolországi országos áramszünet megmutatta, milyen súlyos következményekkel járhat a villamosenergia-rendszer egyensúlyának gyors felborulása. Leállhat a tömegközlekedés, megszakadhat a mobilkommunikáció, működésképtelenné válhatnak bankautomaták, gyárak és más alapvető rendszerek.

A magyarországi helyzet ettől annyiban különbözik, hogy Paks leállítása előre látható és fokozatos folyamat. A Mavirnak ezért lehetősége van importot lekötni, tartalékerőműveket mozgósítani és fogyasztáskorlátozó intézkedéseket előkészíteni.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a veszély elhanyagolható. A hőhullám, a regionális erőművi kiesések és a hálózati szűkületek együttesen olyan rendkívüli terhelést jelentenek, amely korábban nem tapasztalt módon próbára teszi a magyar rendszert.

A válság feltárhatja az infrastruktúra gyenge pontjait

A következő hetek nehézségei hosszabb távon fontos tanulságokat hozhatnak. A mostani helyzet világosan megmutathatja, mely erőművi, hálózati és határkeresztező kapacitások jelentenek kritikus szűk keresztmetszetet.

Az osztrák és szlovák hálózati korlátok felszámolása például uniós szinten is sürgetőbbé válhat. Az ilyen beruházások drágák és hosszadalmasak, de a mostanihoz hasonló válságok megmutatják, milyen nagy gazdasági és ellátásbiztonsági veszteséget okozhat a halogatásuk.

Magyarország számára különösen fontos tanulság lehet a termelési szerkezet diverzifikálása, az energiatárolás fejlesztése és a rugalmas fogyasztási rendszerek elterjesztése. Minél több forrásból és minél rugalmasabban biztosítható az áram, annál kisebb kockázatot jelent egyetlen nagy erőmű kiesése.

A következő hetek egész Európát próbára tehetik

Paks teljes leállása önmagában is történelmi esemény a magyar energetikában, de hatásai nem állnak meg az országhatárnál. A regionális piac, az importútvonalak és az európai hálózat összekapcsoltsága miatt a válság kezelésében számos ország termelése és fogyasztása szerepet játszik.

A magyar villamosenergia-rendszer stabilitását a következő hetekben a Dunamenti Erőmű visszatérése, az import rendelkezésre állása, az esti fogyasztáscsökkentés és az ipari nagyfogyasztók együttműködése határozhatja meg. Ezek közül bármelyik gyengébb teljesítménye jelentősen növelheti a költségeket és a korlátozások szükségességét.

A szakértői értékelés szerint az előttünk álló időszak rendkívül erős stresszteszt lesz. Ha a rendszer komolyabb ellátási zavar nélkül átvészeli Paks többhetes kiesését, az igazolja az európai hálózati együttműködés és a válságkezelési mechanizmusok erejét, ugyanakkor minden bizonnyal felszínre hozza azokat a gyenge pontokat is, amelyek kijavítását a jövőben már nem lehet tovább halogatni.

MNO – Magyar News Online

Fotó: Kiss Dániel / MTI

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.