Már több mint 3,3 milliárd forintnyi közpénzt utaltak vissza azokból a kulturális támogatásokból, amelyeket a Nemzeti Kulturális Alap egyik ideiglenes kollégiuma ítélt oda az előző kormány időszakában – közölte Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter. A tárcavezető szerint a visszafizetések azt követően gyorsultak fel, hogy a minisztérium arra kérte a támogatottakat: amennyiben úgy érzik, hogy a számukra megítélt összeg jogalapja vagy szakmai megalapozottsága nem volt kellően biztos, inkább önként utalják vissza a pénzt. Tarr közlése alapján a részben vagy egészben visszafizetett támogatások között több tízmillió forintos tételek is vannak. A minisztérium eközben folytatja az ideiglenes kollégium működésének átvilágítását, amely során a miniszter állítása szerint már több visszaélésre utaló körülményt találtak. Az ügy politikai és kulturális jelentősége egyaránt nagy, mert nemcsak az egyes támogatási döntések jogszerűsége, hanem az egész közpénzelosztási rendszer átláthatósága és szakmai hitelessége is kérdésessé vált.

Több milliárd forint érkezett vissza az államhoz

Tarr Zoltán pénteki Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy a visszautalt összeg már meghaladta a 3,3 milliárd forintot. A miniszter szerint ez az előző, általa bukottnak nevezett kormány kulturális támogatási gyakorlatának egyik legsúlyosabb következménye.

A pénzt részben vagy teljes egészében azok a kedvezményezettek fizették vissza, akik korábban az NKA ideiglenes kollégiumától kaptak támogatást. A forrásanyag nem részletezi, pontosan hány szervezet vagy magánszemély érintett, és azt sem, hogy milyen kulturális projektekre ítélték oda az összegeket.

Az azonban már a közölt adatokból is látszik, hogy nem elszigetelt, kisebb tételekről van szó. A visszafizetett összeg nagysága arra utal, hogy az ideiglenes kollégium jelentős volumenű támogatási döntéseit vizsgálják felül.

A minisztérium önkéntes visszafizetésre szólította fel az érintetteket

A kulturális tárca korábban arra kérte a támogatottakat, hogy mérlegeljék, mennyire állt biztos lábakon a számukra megítélt támogatás. Tarr Zoltán megfogalmazása szerint azoknak, akik maguk is bizonytalannak érezték a támogatás jogalapját vagy indokoltságát, lehetőséget adtak az összeg visszautalására.

Ez nem azonos egy jogerős hatósági vagy bírósági döntéssel. Az önkéntes visszafizetés önmagában nem feltétlenül jelenti azt, hogy az érintett elismerte volna bármilyen jogsértés vagy visszaélés elkövetését.

A lépés ugyanakkor politikailag és erkölcsileg is jelentős. Ha egy támogatott a vizsgálatok megindulása után inkább visszafizeti a pénzt, az azt jelezheti, hogy nem kívánja vállalni a döntés további vizsgálatából fakadó kockázatokat.

Több tízmilliós tételek is szerepelnek a visszautalások között

A miniszter közlése szerint a részben vagy teljesen visszafizetett támogatások között több tízmillió forintos összegek is találhatók. Ez arra utal, hogy egyes kedvezményezettek különösen jelentős állami forráshoz jutottak az ideiglenes kollégium döntései alapján.

A forrásanyag nem nevezi meg ezeket a kedvezményezetteket, ezért nem állapítható meg, milyen szervezetekhez, kulturális műhelyekhez vagy projektekhez kerültek a nagyobb összegek. Az sem ismert, hogy a támogatásokat teljes egészében felhasználták-e, vagy azok egy része még rendelkezésre állt a visszafizetés idején.

A nyilvánosság számára ezért különösen fontos lehet a későbbi tételes elszámolás. Abból derülhetne ki, kik kaptak támogatást, milyen célra, milyen döntési szempontok alapján, és pontosan mekkora összeget utaltak vissza.

Tarr szerint már több visszaélést is feltártak

A miniszter azt állította, hogy az ideiglenes kollégium átvilágítása során már számos visszaélésre bukkantak. A közlés azonban nem részletezi, hogy ezek milyen természetűek voltak, és indult-e miattuk fegyelmi, közigazgatási vagy büntetőeljárás.

A visszaélés fogalma többféle magatartást takarhat. Jelentheti a pályázati feltételek megsértését, összeférhetetlenséget, szakmailag megalapozatlan döntést, szabálytalan elszámolást vagy akár jogosulatlan kifizetést is.

Amíg a vizsgálatok nem zárulnak le, az egyes ügyekben nem lehet végleges felelősséget megállapítani. A feltárt körülményeket dokumentumokkal, döntési jegyzőkönyvekkel, szerződésekkel és pénzügyi elszámolásokkal kell alátámasztani.

Az ideiglenes kollégium működése került a vizsgálat középpontjába

Az NKA kollégiumai hagyományosan különböző kulturális területek támogatásáról döntenek. Az ideiglenes kollégium működése azonban a mostani kormányzati értékelés szerint eltért attól a szakmai és intézményi modelltől, amely a közpénzek átlátható elosztását biztosítaná.

Tarr Zoltán a testületet az előző miniszter saját kereteként használt kollégiumként jellemezte. Ez súlyos politikai állítás, mert azt sugallja, hogy a támogatási döntések nem kizárólag független szakmai szempontok alapján születtek.

A forrásanyag ugyanakkor nem ismerteti az ideiglenes kollégium pontos összetételét, működési szabályait vagy döntési mechanizmusát. Ezek feltárása nélkül csak részleges kép alkotható arról, hogyan kerülhetett sor a vitatott támogatások odaítélésére.

A közpénzek visszaszerzése csak az első lépés lehet

A 3,3 milliárd forintos visszafizetés jelentős eredménynek számít, de önmagában nem zárja le az ügyet. A vizsgálatnak arra is választ kell adnia, hogy a támogatások odaítélésekor megsértették-e a jogszabályokat, a pályázati feltételeket vagy az összeférhetetlenségi előírásokat.

Azt is tisztázni kell, hogy kik készítették elő és kik hagyták jóvá a döntéseket. Amennyiben politikai utasítás, személyes befolyás vagy szabálytalan előnyben részesítés történt, az intézményi és személyi felelősség kérdése is felmerülhet.

A visszafizetett összegek felhasználásáról szintén dönteni kell majd. A közpénz visszakerülhet a kulturális támogatási rendszerbe, de ennek feltétele egy új, világos és ellenőrizhető elosztási mechanizmus kialakítása.

Az átláthatóság helyreállítása lehet a legfontosabb feladat

A kulturális támogatások esetében különösen nehéz teljesen objektív mércét kialakítani, mert a művészeti és kulturális érték megítélése részben szakmai mérlegelésen alapul. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy a döntéshozók összetétele, a pontozási rendszer és az indoklások nyilvánosak és ellenőrizhetők legyenek.

Ha a pályázók nem látják, milyen szempontok alapján születnek a döntések, könnyen kialakulhat a politikai részrehajlás vagy a kapcsolati alapon történő pénzosztás gyanúja. Ez akkor is rombolja a rendszer hitelességét, ha egyes támogatások szakmailag egyébként indokolhatók lennének.

A jelenlegi átvilágítás akkor lehet valóban eredményes, ha nemcsak a múltbeli hibákat tárja fel, hanem új garanciákat is beépít a támogatási rendszerbe. Ilyen lehet az összeférhetetlenségi szabályok szigorítása, a részletes döntési indoklás, valamint a pályázatok és kifizetések könnyen kereshető nyilvánossága.

Az érintettek jogait is biztosítani kell

A közpénzek védelme alapvető állami feladat, ugyanakkor a vizsgálatok során az érintett szervezetek és személyek jogait is tiszteletben kell tartani. Nem minden vitatott támogatás jelent automatikusan visszaélést, és egy politikai kijelentés nem helyettesítheti a bizonyítékokon alapuló eljárást.

Azoknak, akik nem fizették vissza a támogatást, lehetőséget kell kapniuk arra, hogy bemutassák a pályázat, a támogatási szerződés és az elszámolás szabályszerűségét. Ugyanez igaz azokra is, akik csak részben utalták vissza az összeget.

A felelősség megállapításához minden esetet külön kell értékelni. A végleges következtetésekhez szükség lehet pénzügyi ellenőrzésre, belső vizsgálatra vagy akár független hatósági eljárásra is.

A kulturális szféra bizalma is tét

Az ügy nemcsak az állami költségvetésről, hanem a kulturális élet szereplőinek bizalmáról is szól. A tisztességesen pályázó alkotók és intézmények számára különösen káros, ha azt látják, hogy mások politikai vagy személyes kapcsolatok révén juthattak jelentős forrásokhoz.

A támogatási rendszer hitelességének megrendülése hosszú távon elriaszthatja a pályázókat, és növelheti a kulturális élet politikai megosztottságát. Az átlátható újraszabályozás ezért nemcsak pénzügyi, hanem szakpolitikai feladat is.

A most visszafizetett 3,3 milliárd forint azt mutatja, hogy az átvilágításnak már kézzelfogható következménye van. A teljes kép azonban csak akkor válik láthatóvá, ha a minisztérium nyilvánosságra hozza a vizsgálat eredményeit, a vitatott döntések körét és a további jogi lépéseket.

A végső mérleghez részletes elszámolás szükséges

A jelenlegi közlésből az derül ki, hogy jelentős közpénz került vissza az államhoz, és az átvilágítás további problémákat tárhat fel. Egyelőre azonban nem ismert, mekkora volt az ideiglenes kollégium teljes támogatási kerete, így az sem, hogy a 3,3 milliárd forint a teljes összeg mekkora részét jelenti.

A későbbi elszámolásnak ezért nemcsak a visszafizetéseket, hanem az összes vizsgált támogatást is tartalmaznia kellene. Csak ebből lehet megállapítani, hogy rendszerszintű visszaélésről vagy több, egymástól elkülönülő szabálytalanságról volt-e szó.

Az ügy valódi lezárását nem önmagában a pénzek visszaérkezése jelenti majd, hanem az, ha kiderül, hogyan születtek a kifogásolt döntések, kik viselik értük a felelősséget, és milyen garanciák akadályozzák meg, hogy a kulturális támogatások a jövőben ismét politikai vagy személyes befolyás eszközévé váljanak.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.