Július 31-én megszűnt a Mathias Corvinus Collegiumot működtető Mathias Corvinus Collegium Alapítvány, miután az alapítói jogokat gyakorló magyar állam, azon belül a Miniszterelnökség korábban így döntött. A szervezet a nem felsőoktatási közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó új szabályozás alapján fejezte be működését, mivel hivatalosan nem egyetemet fenntartó alapítványnak minősült. A megszűnés után elszámolási eljárás kezdődik, amelyben át kell tekinteni az alapítvány pénzügyi helyzetét, szerződéseit, ingatlanjait és társasági érdekeltségeit. A folyamat tétje rendkívül nagy, hiszen az MCC az elmúlt években többek között jelentős Mol- és Richter-részvénycsomagot, a Libri könyvkereskedelmi csoportot, médiaérdekeltségeket, ingatlanokat és nagy összegű készpénzt kapott vagy szerzett meg. A vagyon jelentős része az államhoz kerülhet vissza, ezt követően pedig a kormány dönthet arról, mely elemeket tartja meg, és melyeket értékesíti piaci körülmények között.

Július 31-én megszűnt a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány

A Mathias Corvinus Collegium Alapítvány 2026. július 31-én szűnt meg. A döntés alapját a nem felsőoktatási közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó 2026. évi XVIII. törvény rendelkezései adták.

Bár az MCC fő tevékenysége az oktatáshoz és a tehetséggondozáshoz kapcsolódott, az alapítvány jogilag nem tartozott a felsőoktatási intézményeket fenntartó szervezetek közé. Emiatt azokra a megszűnési szabályokra vonatkozott, amelyeket a nem egyetemi alapítványok számára állapítottak meg.

A folyamatot Veres Ildikó elszámolási biztos vezeti, akihez a hitelezők is benyújthatják követeléseiket. Az elszámolási eljárás során teljes körűen át kell tekinteni az alapítvány vagyonát, fennálló jogviszonyait és pénzügyi kötelezettségeit.

A Tombor család alapította az MCC jogelődjét

Az MCC elődjét a Tombor család hozta létre 1996-ban, eredetileg magánoktatási és tehetséggondozási intézményként. A szervezet szakkollégiumi programokat, műhelyeket és a hagyományos felsőoktatási képzést kiegészítő kurzusokat kínált a hallgatóknak.

A közérdekű vagyonkezelő alapítványként működő szervezet magánalapítója 2020-ban Tombor Balázs volt. Az alapítvány induló vagyonát kétmillió forinttal biztosította, később pedig a magyar állam is alapítóként csatlakozott hozzá.

Mivel a magánalapító nem nyilatkozott arról, hogy az új jogi környezetben tovább kívánná működtetni az alapítványt, a megszűnést a Magyar Közlönyben is kihirdették. A mostani elszámolás során Tombor Balázs az eredeti kétmillió forintos hozzájárulására tarthat igényt.

A 2020-as átalakítás után hatalmas állami vagyon került az MCC-hez

Az MCC pénzügyi helyzete a 2020-as átalakítás után változott meg alapvetően. A magyar állam ettől kezdve részvényeket, ingatlanokat és több hullámban jelentős összegű készpénzt adott az alapítványnak.

A legértékesebb vagyonelemek közé tartozik a Mol és a Richter részvényeinek 10–10 százaléka. Az alapítvány emellett több milliárd forint értékű ingatlanportfólióhoz és összesen több mint százmilliárd forintnyi közvetlen pénzügyi támogatáshoz jutott.

Az állam 2020 májusában adta át a két nagyvállalat részvénycsomagját, valamint közel hatmilliárd forint értékű ingatlanokat. Az ezt követő években további ingatlanok és készpénzjuttatások növelték az alapítvány vagyonát.

Az MCC az oktatás mellett médiában és könyvkereskedelemben is terjeszkedett

A jelentősen megerősödött pénzügyi háttér lehetővé tette, hogy az MCC az eredeti oktatási tevékenységen túl számos új területen jelenjen meg. A szervezet fesztiválokat, konferenciákat, nemzetközi programokat és könyvkiadási projekteket is finanszírozott.

Az MCC 2020-ban részesedést szerzett a Libri–Bookline-csoportban, majd később a vezető hazai könyvkereskedelmi vállalat teljes irányítását megszerezte. A szervezet ezt üzleti befektetésként indokolta, amelynek osztalékbevételei hozzájárulhatnak az oktatási programok finanszírozásához.

A médiapiacon is jelentős pozíciókat épített ki. Megszerezte az InfoRádió többségi tulajdonrészét, valamint a Mandiner kiadásához kapcsolódó tulajdonosi érdekeltséget.

Orbán Balázs 2020 és 2026 között vezette a kuratóriumot

A Mathias Corvinus Collegium Alapítvány kuratóriumi elnöki tisztségét 2020 és 2026 között Orbán Balázs töltötte be. A szervezetet ebben az időszakban rendszeresen érte az a kritika, hogy erősen kötődik a Fidesz politikai és szellemi környezetéhez.

Az MCC megítélése ugyanakkor nem volt egységes. Miközben ellenzői politikai elitképzőként bírálták, több oktató és hallgató magas színvonalú szakmai programokról, külföldi lehetőségekről és értékes képzésekről számolt be.

A 2026-os választás után Orbán Balázs lemondott az alapítvány elnöki tisztségéről, az MCC pedig nem rendezte meg az adott évre tervezett esztergomi fesztiválját. Ezzel párhuzamosan megkezdődött a szervezet jövőjének és korábbi gazdálkodásának felülvizsgálata.

Több miniszterhez kerülhetnek az MCC korábbi feladatai

Az alapítvány megszűnése után a különböző vagyonelemek és feladatok több minisztérium között oszlanak meg. A társasági részesedések és pénzügyi érdekeltségek kezeléséért Kármán András pénzügyminiszter felelhet.

Az ingatlanfejlesztéshez kapcsolódó vagyonelemek Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter felügyelete alá kerülhetnek. A korábbi oktatási, kulturális és társadalmilag hasznos programok folytatásáról Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter, valamint Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter gondoskodhat.

A feladatok szétválasztása arra utal, hogy az MCC teljes korábbi intézményi rendszerét várhatóan nem egyetlen új szervezet veszi át. Az állam külön kezelheti az oktatási tevékenységet, az ingatlanokat, a befektetéseket és a médiaérdekeltségeket.

Kérdéses, hogy mi történik a Librivel

Az elszámolás egyik legfontosabb kérdése a Libri jövője lesz. A vezető hazai könyvkereskedelmi vállalat piaci alapon működő társaság, ezért nem egyértelmű, hogy az állam hosszabb távon is tulajdonos kíván-e maradni benne.

Varga Tamás ügyvéd szerint kevéssé valószínű, hogy a Pénzügyminisztérium tartósan könyvkereskedelmi vállalatot működtessen. Amennyiben az állam az értékesítés mellett dönt, az is kérdésessé válik, milyen gyorsan kerülhet piacra a társaság, és kik lehetnek a lehetséges vásárlók.

A Libri gazdasági értéke mellett kulturális jelentőséggel is rendelkezik. Tulajdonosváltása ezért várhatóan nemcsak üzleti, hanem könyvpiaci és kulturális vitákat is kivált majd.

Az InfoRádió és a Mandiner sorsa is bizonytalan

A médiaérdekeltségek esetében szintén az állam dönthet az esetleges értékesítésről. Az InfoRádió piaci értékkel rendelkező, működő rádióként vonzóbb lehet egy szakmai vagy pénzügyi befektető számára.

A Mandiner helyzete összetettebb lehet, mivel az MCC és a lap vezetése között erősebb személyi kapcsolat alakult ki. Szalai Zoltán egyszerre töltött be vezető tisztséget az MCC-ben és a Mandinernél, ezért a két szervezet működése szorosabban összekapcsolódott.

Az állam dönthet úgy, hogy értékesíti a lapot, új működtetőt keres, vagy lezárja annak működését. A rendelkezésre álló információk alapján azonban egyelőre egyik forgatókönyv sem tekinthető eldöntöttnek.

A Mol- és Richter-részvények értékesítése sem automatikus

Az államra visszaszálló vagyon legértékesebb részei közé tartozik a Mol és a Richter 10–10 százalékos részvénycsomagja. A kormány dönthet úgy, hogy ezeket stratégiai befektetésként megtartja, de jogilag lehetőség nyílhat piaci értékesítésükre is.

Egy ilyen nagyságú részvénycsomag piacra vitele jelentős hatást gyakorolhatna az érintett vállalatokra és a Budapesti Értéktőzsdére. Emiatt az értékesítés időzítése, módja és a lehetséges vevők köre különösen érzékeny kérdés lehet.

A részvények megtartása ugyanakkor növelné az állam közvetlen befolyását a két stratégiai nagyvállalatban. A végleges döntést ezért nemcsak költségvetési, hanem gazdaságpolitikai és tulajdonosi szempontok is alakíthatják.

Az elszámolási biztos korábbi szerződéseket is vizsgálhat

Az MCC korábban jelentős összegeket fordított külföldi lobbitevékenységre és nemzetközi előadók meghívására. A brüsszeli iroda finanszírozása miatt vizsgálat is indult, később pedig felfüggesztették az iroda szereplését az uniós lobbiszervezetek adatbázisában.

Az elszámolási biztos megvizsgálhatja, hogy a korábbi szerződések célszerűek voltak-e, és az alapítvány megfelelő áron vásárolta-e meg a szolgáltatásokat. Amennyiben szabálytalanság vagy bűncselekmény gyanúját észleli, 2026. október 31-ig feljelentést tehet.

Egy esetleges feljelentés önmagában nem jelentené az érintettek büntetőjogi felelősségének megállapítását. A felelősségről kizárólag a bizonyítékok vizsgálata, a hatósági eljárás és szükség esetén jogerős bírósági döntés alapján lehet határozni.

A korábbi alapító okirat nem alkalmazható

Az MCC alapító okirata korábban úgy rendelkezett, hogy jogutód nélküli megszűnés esetén a hitelezők kielégítése után megmaradó vagyon jelentős része a magánalapítót illetheti. Ez elméletileg azt eredményezhette volna, hogy Tombor Balázs az eredeti kétmillió forintos hozzájárulásánál lényegesen nagyobb vagyont kap vissza.

A 2021-es szabályozást módosító új törvény szerint azonban ez a rendelkezés ellentétes az Alaptörvénnyel és a közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó előírásokkal. Emiatt az alapító okirat vitatott pontja az elszámolás során nem alkalmazható.

Tombor Balázs így várhatóan kétmillió forintra lesz jogosult, a fennmaradó vagyon pedig az államra száll vissza. A visszatérítés formája nagy valószínűséggel készpénz lesz, nem pedig valamely társaságban fennálló részesedés.

Minden kuratóriumi tagnak nyilatkoznia kell az átadott vagyonról

A megszűnés előtt a kuratóriumnak részletes kimutatást kellett készítenie az alapítvány teljes vagyonáról. Ehhez mellékelni kellett a számviteli beszámolókat, az iratjegyzékeket, az adóügyi dokumentumokat és a fennálló jogviszonyokra vonatkozó adatokat.

Az elszámolási biztos és az alapítói jogokat gyakorló szerv hiánypótlást vagy javítást kérhetett, amennyiben a benyújtott dokumentációt hibásnak vagy hiányosnak találta. A vagyon és az iratok átadásáról ezt követően részletes jegyzőkönyvet kell felvenni.

A dokumentumot nemcsak a kuratórium elnökének, hanem valamennyi kuratóriumi tagnak alá kell írnia. Nyilatkozniuk kell többek között arról, hogy a vagyonjegyzék, az iratanyag és a fennálló jogviszonyok ismertetése teljes körű.

Kártérítési felelősség is terhelheti a kuratóriumi tagokat

A kuratóriumi tagok a feladataik elmulasztásából vagy nem megfelelő teljesítéséből eredő károkért a polgári jog általános szabályai szerint felelhetnek. Ez különösen fontossá teszi a vagyon és az iratok pontos, hiánytalan átadását.

A felelősség nem automatikus, és nem jelenti azt, hogy bármely korábbi kuratóriumi tag szabálytalanságot követett volna el. Kártérítési kötelezettség csak akkor állapítható meg, ha bizonyítható a mulasztás, a kár és a kettő közötti okozati kapcsolat.

A szabályozás ugyanakkor érdemi személyes kockázatot teremt a korábbi vezetők számára. Ez magyarázhatja, hogy a megszűnési folyamat előtt több alapítvány kuratóriumában lemondási hullám alakult ki.

Az állam dönthet a teljes vagyon jövőjéről

Az elszámolási eljárás befejezése után az államhoz ingatlanok, részvénycsomagok, vállalati részesedések és más értékes vagyonelemek kerülhetnek vissza. A kormány ezeket megtarthatja, más állami szervezetekhez rendelheti vagy piaci forgalomban értékesítheti.

A legnagyobb figyelem várhatóan a Mol-, a Richter-, a Libri-, az InfoRádió- és a Mandiner-érdekeltségek sorsát kíséri majd. Az is kérdés, hogy mi történik az MCC által használt vagy fejlesztés alatt álló ingatlanokkal, valamint mely oktatási programok működhetnek tovább más intézményi keretek között.

A következő hónapokban így nemcsak az alapítvány pénzügyi lezárása zajlik majd, hanem az MCC több évtizedes tevékenységének újrarendezése is. A végső döntésekből derülhet ki, hogy az állam mely vagyonelemeket tart stratégiai jelentőségűnek, mit értékesít, és milyen formában kívánja továbbvinni a szervezet társadalmilag hasznosnak ítélt oktatási és kulturális programjait.

MNO – Magyar News Online

Fotó: Bodnár Boglárka / MTI

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.