2026 augusztus 2-től új átláthatósági szabályok léptek életbe az Európai Unióban a mesterséges intelligenciával létrehozott vagy módosított tartalmakra. Az előírások alapján a deepfake képeket, videókat és hangfelvételeket egyértelműen meg kell jelölni, miközben a chatbotoknak és más interaktív mesterségesintelligencia-rendszereknek is tájékoztatniuk kell a felhasználókat arról, hogy nem emberrel kommunikálnak. Az Európai Bizottság Mesterségesintelligencia-hivatala a tagállami hatóságokkal együtt vasárnaptól megkezdi a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet alkalmazásának ellenőrzését. A Bizottság szerint az új szabályok célja a megtévesztés és a manipuláció visszaszorítása, valamint annak biztosítása, hogy az emberek pontosabban felismerhessék a mesterségesen előállított tartalmakat. Az általános célú MI-modellek fejlesztőinek emellett további kockázatkezelési kötelezettségeket is teljesíteniük kell.

Megkezdődik az uniós MI-rendelet ellenőrzése

Az Európai Bizottság közlése szerint augusztus 2-től a Mesterségesintelligencia-hivatal a tagállami hatóságokkal együtt ellenőrzi az uniós MI-rendelet alkalmazását. Ez azt jelenti, hogy az eddig elfogadott szabályok betartását mostantól ténylegesen számon is kérhetik az érintett rendszereket működtető és fejlesztő szervezeteken.

Az ellenőrzés nem kizárólag a látványos, felhasználók által közvetlenül érzékelhető megoldásokra terjed ki. Az általános célú mesterségesintelligencia-modellek fejlesztőinek működését és kockázatkezelési gyakorlatát is vizsgálhatják az uniós és nemzeti hatóságok.

A rendelet alkalmazásának egyik feltétele, hogy a tagállamok kijelöljék az illetékes nemzeti szerveket. A Bizottság arra is felhívta a figyelmet, hogy ezeknek a hatóságoknak megfelelő erőforrásokat kell biztosítani ahhoz, hogy hatékonyan tudják ellenőrizni az előírások betartását.

Címkézni kell a deepfake tartalmakat

Az új átláthatósági szabályok értelmében a deepfake képeket, videókat és hangfelvételeket egyértelmű jelöléssel kell ellátni. A felhasználóknak így felismerhető tájékoztatást kell kapniuk arról, ha egy tartalmat mesterséges intelligencia hozott létre vagy alakított át.

A szabályozás célja, hogy csökkenjen annak veszélye, hogy valaki valódi felvételként értelmezzen egy mesterségesen előállított anyagot. Ez különösen fontos lehet olyan esetekben, amikor egy kép, hang vagy videó valós személyeket, eseményeket vagy nyilatkozatokat utánoz.

A rendelkezés nem azt jelenti, hogy az ilyen tartalmak automatikusan tiltottá válnak. Az előírás lényege az átláthatóság, vagyis az, hogy a néző, hallgató vagy olvasó tudja, milyen technológiával készült az elé kerülő anyag.

A chatbotoknak is közölniük kell, hogy nem emberek

Az új szabályok a chatbotokra és más interaktív MI-rendszerekre is vonatkoznak. Ezeknek egyértelműen tájékoztatniuk kell a felhasználókat arról, hogy mesterséges intelligenciával, nem pedig valódi emberrel folytatnak beszélgetést.

A kötelezettség azt szolgálja, hogy a felhasználók tisztában legyenek a kommunikáció természetével. Ez különösen olyan rendszereknél fontos, amelyek emberi stílusban válaszolnak, természetes hangon beszélnek, vagy ügyfélszolgálati munkatársnak tűnhetnek.

Az Európai Bizottság szerint az egyértelmű tájékoztatás hozzájárulhat ahhoz, hogy az emberek megalapozottabban értékeljék az MI által adott válaszokat. A felhasználók így könnyebben mérlegelhetik, hogy az adott információt ellenőrizniük kell-e más forrásból is.

A módosított tartalmakra is vonatkozik a szabály

Nemcsak a teljes egészében mesterséges intelligenciával létrehozott anyagokat kell megjelölni. Az átláthatósági kötelezettség azokra a tartalmakra is kiterjed, amelyeket egy MI-rendszer érdemben módosított.

Ez azt jelenti, hogy egy eredetileg valódi kép, videó vagy hangfelvétel is jelöléskötelessé válhat, ha mesterséges intelligenciával olyan változtatást végeztek rajta, amely megtévesztheti a közönséget. A szabályozás ezzel nemcsak a teljesen generált, hanem a manipulált anyagokat is igyekszik felismerhetővé tenni.

A Bizottság közleménye nem részletezte minden egyes felhasználási helyzet pontos technikai követelményeit. Az alapelv azonban egyértelmű: a felhasználónak tudnia kell, ha az elé kerülő tartalom létrehozásában vagy átalakításában mesterséges intelligencia vett részt.

A megtévesztést és a manipulációt csökkentenék

Az Európai Bizottság szerint az új intézkedések elsődleges célja a megtévesztő tartalmak és a manipulatív gyakorlatok visszaszorítása. A deepfake technológia ugyanis lehetővé teszi, hogy valósághűnek tűnő, de teljesen vagy részben mesterséges képek, hangok és videók készüljenek.

Az ilyen anyagok önmagukban többféle célra használhatók, de megfelelő jelölés nélkül könnyen félrevezethetik a közönséget. A szabályozás ezért nem kizárólag technológiai kérdésként, hanem a tájékozódás és a közbizalom szempontjából is fontos ügyként kezeli az MI-tartalmakat.

A Bizottság úgy látja, hogy az átlátható jelölések segítségével az emberek megalapozottabb döntéseket hozhatnak. A felhasználók így nagyobb eséllyel ismerik fel, ha egy tartalom nem hagyományos felvételként, hanem mesterséges rendszer közreműködésével készült.

Több mint 180 szervezet csatlakozott a gyakorlati kódexhez

Az Európai Bizottság közzétette azoknak a szervezeteknek az első listáját is, amelyek aláírták az MI által generált tartalmak átláthatóságáról szóló gyakorlati kódexet. A listán több mint 180 szervezet szerepel.

A gyakorlati kódex célja, hogy segítsen az érintett vállalatoknak és intézményeknek a szabályok alkalmazásában. Az aláírók ezzel vállalják, hogy működésükben figyelembe veszik az MI-tartalmak egyértelmű megjelölésére vonatkozó elveket.

A közlemény nem sorolta fel részletesen valamennyi csatlakozó szervezetet. A több mint 180 aláíró ugyanakkor azt jelzi, hogy az átláthatósági követelményekre a technológiai és más érintett szereplők egy része már előzetesen megkezdte a felkészülést.

Az általános célú MI-modellekre is szigorúbb kötelezettségek vonatkoznak

A rendelet mostantól az általános célú mesterségesintelligencia-modellek fejlesztőivel szemben is kikényszerítheti a benne foglalt szabályokat. Ezek a rendszerek többféle feladatra használhatók, ezért a lehetséges hatásaik és kockázataik is szélesebb körűek lehetnek.

A fejlesztőknek olyan eljárásokat kell kialakítaniuk, amelyekkel kezelni tudják a modellek működéséből eredő veszélyeket. A Bizottság többek között a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris incidensekkel kapcsolatos kockázatokat emelte ki.

A kötelezettségek az emberi kontroll elvesztésének lehetőségére, a kiberbűncselekményekre, a káros manipulációra és az alapvető jogokat fenyegető veszélyekre is kiterjednek. A fejlesztőknek ezért nemcsak a technikai teljesítményt, hanem a rendszerek szélesebb társadalmi és biztonsági hatásait is figyelembe kell venniük.

A veszélyes felhasználásokat is kezelni kell

Az általános célú MI-rendszerek kockázatai nem feltétlenül abból erednek, hogy a modellt eleve káros célra fejlesztették. Ugyanaz a technológia többféle feladatra használható, és egyes képességeit visszaélésekhez is igénybe lehet venni.

A szabályozás ezért megelőző jellegű kockázatkezelést vár el a fejlesztőktől. Fel kell mérniük, milyen veszélyes alkalmazások válhatnak lehetővé, és milyen intézkedésekkel csökkenthetők ezeknek a kockázatai.

A Bizottság közleménye alapján különösen fontos terület a kiberbűnözés és a káros manipuláció megelőzése. Az MI-rendszerek fejlesztőinek emellett az alapvető jogokat érintő lehetséges következményekre is figyelmet kell fordítaniuk.

A nemzeti hatóságokra is fontos feladat hárul

Az uniós szabályozás végrehajtásához minden tagállamnak ki kell jelölnie az illetékes nemzeti hatóságokat. Ezek a szervek működnek majd együtt az Európai Bizottság Mesterségesintelligencia-hivatalával.

A tagállami hatóságok feladata lehet a jogszabály betartásának ellenőrzése, a panaszok kezelése és az esetleges jogsértések kivizsgálása. Ehhez megfelelő szakértelemre, technikai háttérre és elegendő személyi kapacitásra van szükségük.

A Bizottság ezért külön hangsúlyozta az erőforrások biztosításának fontosságát. A szabályok ugyanis csak akkor lehetnek hatékonyak, ha az ellenőrzésükre kijelölt intézmények ténylegesen képesek követni a gyorsan fejlődő mesterségesintelligencia-technológiákat.

Új korszak kezdődik az MI-tartalmak jelölésében

Az augusztus 2-án életbe lépett szabályokkal az Európai Unió egységesebb keretet kíván teremteni az MI által létrehozott vagy módosított tartalmak felismeréséhez. A deepfake képek, videók és hangfelvételek címkézése ennek az egyik leginkább látható eleme.

A változás a felhasználók számára azt jelentheti, hogy egyre több digitális felületen találkoznak majd MI-tartalomra utaló figyelmeztetésekkel. A chatbotoknál és más interaktív rendszereknél pedig már a kommunikáció kezdetén világossá kell válniuk annak, hogy mesterséges intelligencia válaszol.

Az új előírások gyakorlati hatása attól is függ, hogy a vállalatok hogyan vezetik be a jelöléseket, és a nemzeti hatóságok milyen következetesen ellenőrzik azok alkalmazását. Az uniós cél mindenesetre egyértelmű: a mesterséges intelligencia használata ne maradjon rejtve azok előtt, akik az általa létrehozott tartalmakkal vagy rendszerekkel találkoznak.

MNO – Magyar News Online

MNO illusztráció

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.