Július utolsó napján hatályba lépett az a jogszabály, amely alapján az állam, azon belül a Nemzeti Adó- és Vámhivatal visszafizeti az érintett vállalatoknak a korábban beszedett szén-dioxid-kvóta-adót és annak kamatait. A cégeknek 90 napjuk van arra, hogy benyújtsák a visszatérítési kérelmüket, amennyiben követelésüket más úton még nem érvényesítették. A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint a visszamenőleg megszüntetett adó miatt összesen 289 milliárd forintot kell visszafizetnie az államnak, ami a 2026-os költségvetésben is jelentős tételnek számít. A teher több nagy ipari vállalatot érintett, köztük a Molt, a Nitrogénműveket, a Holcimot és a Duna-Dráva Cementet. Az Európai Unió Bírósága a Nitrogénművek keresete nyomán jogsértőnek találta a magyar szabályozást, a pénzügyi következmények rendezése pedig már a Magyar Péter vezette Tisza-kormányra maradt.

Kilencven napig kérhetik vissza a pénzüket a vállalatok

Az új szabályozás alapján a vállalatok a szén-dioxid-kvóta-adó teljes összegét, valamint az arra rakódó kamatokat is visszaigényelhetik. A kamat mértéke a jegybanki alapkamat két százalékponttal növelt értékének felel meg, ezért a visszatérítés összege jóval meghaladhatja az eredetileg befizetett adót.

A kérelmeket a jogszabály hatálybalépésétől számított 90 napon belül kell benyújtani a NAV-hoz. A lehetőség ugyanakkor csak azok számára áll nyitva, akik követelésüket más eljárásban még nem érvényesítették.

A Pénzügyminisztérium szerint az államnak összesen 289 milliárd forintot kell visszafizetnie. Ez az összeg már államháztartási szinten is jelentős, és a minisztérium korábbi kimutatásában mintegy 0,3 százalékos GDP-arányos mérlegrontó tételként jelent meg.

A teljes szén-dioxid-kibocsátást megadóztatták

A szén-dioxid-kvóta-adót 2023-ban vezette be az Orbán-kormány. A szabályozás szerint azoknak a nagy magyarországi kibocsátóknak kellett tonnánként 36 eurót fizetniük, amelyek szén-dioxid-kibocsátása az előző három évben meghaladta a 25 ezer tonnát.

Az érintett vállalatokat ezen felül a kibocsátási kvóták kereskedelme után is 15 százalékos tranzakciós díj terhelte. A szabályozás így nemcsak a kibocsátás után jelentett közvetlen költséget, hanem a kvóták adásvételét is jelentősen megdrágította.

Az adó az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerére, az ETS-re épült. Ennek lényege, hogy a nagy szennyezőknek kvótákkal kell fedezniük kibocsátásukat, miközben az ingyenesen kiosztott kvóták száma fokozatosan csökken, ösztönözve a vállalatokat a károsanyag-kibocsátás mérséklésére.

Több nagy ipari szereplőt súlyosan érintett az adó

A kvótaadó több ágazatban is jelentős terhet jelentett. Az olajipari, vegyipari és építőanyag-gyártó cégek közül a legnagyobb befizetők között volt a Mol, a Nitrogénművek, a Holcim és a Duna-Dráva Cement Kft.

A Holcim a királyegyházi cementgyárat működteti, míg a Duna-Dráva Cement a váci és a beremendi cementgyár üzemeltetője. Utóbbi társaság a német Heidelberg Materials és a Schwenk Zement egyenlő arányú tulajdonában áll.

Jelentősebb befizető volt még a dunaújvárosi vegyes tüzelésű erőművet működtető Hamburger Hungária, a Columbian Tiszai Koromgyártó tulajdonosa, az amerikai hátterű Birla Carbon Hungary, valamint a BorsodChem. Az adó tehát a magyar ipar több stratégiai fontosságú nagyvállalatát érintette.

Egyes cégeknél az árbevétel több mint tizedét vitte el

A leginkább érintett vállalatoknál az adó rendkívül magas volt az éves árbevételhez viszonyítva. Korábbi becslések szerint 2024-ben a Nitrogénműveknél az árbevétel 12 százalékát, a Holcimnál 8 százalékát, a Duna-Dráva Cementnél pedig 14 százalékát jelentette.

A teher nem a vállalatok nyereségére, hanem a bevételükre rakódott. Ez azért különösen súlyos, mert az ipari cégek profitja általában jóval kisebb hányadát teszi ki az árbevételnek, mint amekkora adót ezekben az esetekben meg kellett fizetni.

Nem meglepő, hogy az érintett társaságok közül több is veszteségessé vált azokban az években, amikor a kvótaadót fizetnie kellett. A visszatérítés ezért egyes vállalatoknál nem egyszerűen többletbevételt, hanem pénzügyi stabilitásuk helyreállítását is jelentheti.

A Mol 126 milliárd forintra tart igényt

A Mol esetében az adó az árbevételhez viszonyítva egyes években a fél százalékot sem érte el. A vállalat mérete miatt azonban ez abszolút összegben így is rendkívül jelentős követelést eredményezett.

A Mol a kamatokkal együtt 126 milliárd forint visszafizetését várja az államtól. A vállalat július 24-én arról is beszámolt, hogy pert indított a magyar állammal szemben a kvótaadó ügyében.

Ez első látásra ellentmondásosnak tűnhet, mivel közben megnyílt a peren kívüli visszatérítés lehetősége. A Mol sajtóosztálya azonban a Mérlegnek azt mondta, a perindításnak jogtechnikai oka volt, mert a kereset benyújtásának határideje hamarabb lejárt, mint ahogy az új törvény hatályba lépett.

Az Európai Unió Bírósága jogsértőnek találta a szabályozást

A magyar államot a Nitrogénművek perelte be a kvótaadó miatt. Az Európai Unió Bírósága végül jogsértőnek találta a szabályozást, mivel az adó a vállalatok teljes kibocsátására kiterjedt.

Ez szembement az ETS alaplogikájával, amelyben a cégeknek a kibocsátásukat kvótákkal kell fedezniük, miközben az ingyenes jogosultságok fokozatos csökkentésével ösztönzik őket a környezetterhelés mérséklésére. A magyar különadó ezzel szemben olyan kibocsátást is megterhelt, amelyet a vállalatok az uniós rendszerben kapott kvótákkal már szabályosan fedeztek.

Az ítélet pénzügyi következményeit az áprilisi választás után hivatalba lépett Tisza-kormánynak kellett kezelnie. A kabinet ezért nemcsak megszüntette az adót, hanem visszamenőleg is elrendelte a befizetések és a kamatok visszatérítését.

A visszafizetéssel további pereket kerülne el az állam

A Pénzügyminisztérium képviselője a Mérleg kérdésére azt mondta, a visszatérítési szabályozással elkerülhetők lehetnek a további perek. A tárca szerint ezzel az állam azt is megelőzheti, hogy újabb büntetőkamatokat kelljen fizetnie az érintett vállalatoknak.

A minisztérium hangsúlyozta, hogy a 289 milliárd forintos visszafizetés a 2026-os költségvetést terheli. Ez az Európai Számlarendszer módszertana szerint is az idei költségvetési egyenleget rontó tételnek számít.

A kormány tehát még ebben az évben rendezi az előző kabinet által hátrahagyott, több száz milliárdos kötelezettséget. Ezzel egy jelentős költségvetési „csontvázat” eltüntetnek, ugyanakkor a kiadás növeli az idei államháztartási hiányt.

A már pereskedő cégek helyzete nem teljesen egyértelmű

A jogszabály szerint azok a cégek fordulhatnak a NAV-hoz, amelyek követelésüket „más úton nem érvényesítették”. Ez bizonytalanságot okozhat azoknál a vállalatoknál, amelyek már korábban pert indítottak az állammal szemben.

A Pénzügyminisztérium szerint a vállalkozások dönthetnek úgy, hogy a bírósági igényérvényesítés helyett a törvényben rögzített visszatérítési eljárást választják. Abból azonban nem derült ki teljesen egyértelműen, hogy a folyamatban lévő pereket előbb hivatalosan meg kell-e szüntetniük.

A 90 napos igénylési határidő vélhetően lehetőséget ad arra, hogy a cégek elálljanak a magyarországi eljárásoktól, majd ezt követően benyújtsák kérelmüket a NAV-hoz. A pontos eljárás azonban az egyes vállalatok jogi helyzetétől is függhet.

A Nitrogénművek hitelezői is fellélegezhetnek

A visszafizetés különösen fontos lehet a Nitrogénművek számára, amelyet a kvótaadó kiemelkedően súlyosan érintett. A vállalat pénzügyi helyzete miatt a visszatérítés a hitelezők számára is megnyugtató fejleményt jelenthet.

A cégeknek a jogszabály hatálybalépése után már elsősorban az adminisztratív és jogi feltételeket kell teljesíteniük. Amennyiben a kérelmük megfelel a szabályoknak, az államnak vissza kell fizetnie a befizetett adót és az arra számított kamatot.

A 289 milliárd forintos összeg így rövid időn belül visszakerülhet a vállalati szektorba. Ez több érintett társaságnál javíthatja a likviditást, csökkentheti az adósságterheket, és mérsékelheti a korábbi különadó által okozott pénzügyi veszteségeket.

A hiány csökkentése marad a nagyobb feladat

A pénzpiaci hitelezők egyelőre bizalmat szavaztak az új kormány gazdaságpolitikájának. Ez lehetővé teszi, hogy a kabinet a kvótaadóhoz hasonló, korábbról örökölt kötelezettségeket rendezze anélkül, hogy azonnali finanszírozási válság alakulna ki.

A visszafizetés ugyanakkor tovább növeli a már eleve magas idei költségvetési hiányt. A 289 milliárd forintos tétel önmagában is jelentős, és más, előző kormánytól örökölt kiadásokkal együtt komoly terhet jelenthet az államháztartásnak.

A hosszabb távú kérdés ezért az lesz, hogyan tudja a Tisza-kormány a jelenlegi magas szintről fokozatosan csökkenteni a hiányt. A kvótaadó ügyének rendezésével egy súlyos probléma lezárulhat, de a költségvetés tartós egyensúlyának helyreállítása ennél jóval összetettebb feladat marad.

MNO MÉRLEG

MNO – Magyar News Online

Fotó: MNO illusztráció

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.