A következő napokban nyolc vármegye összesen negyvenhárom településén végeznek szúnyoggyérítést a szakemberek – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. A beavatkozások között légi biológiai lárvagyérítés és földi kémiai kezelés is szerepel, attól függően, hogy az adott területen hol és milyen fejlődési szakaszban jelentkezik nagyobb szúnyogártalom. Bár a rendkívüli hőség és a rekordalacsony folyóvízszintek miatt sok természetes tenyészőhely kiszáradt, egyes holtágak, a Tisza-tó változó vízállású részei, valamint a kertvárosi környezetben kialakuló kisebb pangó vizek továbbra is kedveznek a csípőszúnyogok szaporodásának. Különösen az inváziós fajok, köztük az ázsiai tigrisszúnyog okozhatnak problémát, mert jól viselik a meleget, és akár egy vödörben vagy eldugult ereszcsatornában összegyűlt vízben is képesek kifejlődni. A hatóságok ezért arra kérik a lakosságot, hogy a házak körül is rendszeresen számolják fel a kisebb vízmegállásokat.

Nyolc vármegyét érint a heti gyérítési program

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tájékoztatása szerint a héten nyolc vármegye negyvenhárom településén végeznek szúnyoggyérítést. A program végrehajtásáért az OKF felel, a kezeléseket pedig az adott területek szúnyoghelyzete alapján szervezik meg.

A beavatkozások nem mindenhol azonos módszerrel történnek. Egyes térségekben a lárvák ellen védekeznek, máshol már a kifejlett szúnyogok számát próbálják csökkenteni.

A közleményben név szerint Békés, Csongrád-Csanád, Baranya, Fejér és Somogy vármegye szerepel, de a teljes heti program összesen nyolc vármegyére terjed ki. A Tisza-tó térségében szintén szükségessé vált a beavatkozás.

Holtágaknál légi biológiai lárvagyérítést végeznek

Békés és Csongrád-Csanád vármegye egyes holtágaiban légi biológiai lárvagyérítést hajtanak végre. Ez a módszer nem a kifejlett rovarokat célozza, hanem a vízben fejlődő szúnyoglárvákat.

A beavatkozás olyan álló- vagy lassan mozgó vizeknél lehet hatékony, ahol a lárvák nagyobb számban jelennek meg. A holtágak még az alacsony vízállás idején is alkalmas tenyészőhelyek lehetnek, ezért ezeken a területeken célzott kezelésre van szükség.

A biológiai gyérítés lényege, hogy már a fejlődés korai szakaszában csökkenti a később kikelő csípőszúnyogok számát. Ezzel megelőzhető, hogy rövid idő alatt nagyobb rajzás alakuljon ki a környező településeken.

Több vármegyében földi kémiai kezelést alkalmaznak

Baranya, Csongrád-Csanád, Fejér és Somogy vármegye néhány településén földi kémiai gyérítést végeznek. Ez a módszer már a kifejlett szúnyogok ellen irányul, ezért ott alkalmazzák, ahol a lakosság számára érzékelhetővé vált a rovarok nagyobb jelenléte.

A földi kezelést járművekről végzik, és a célja a településeken, illetve azok közvetlen környezetében élő szúnyogok számának mérséklése. Az OKF közleménye nem részletezte, hogy pontosan mely településeken és mely napokon kerül sor az egyes kezelésekre.

A gyérítések időpontját az időjárás is befolyásolhatja. Erős szél, eső vagy más kedvezőtlen körülmény esetén a beavatkozások időzítése módosulhat.

A kánikula miatt sok természetes tenyészőhely kiszáradt

A rendkívüli hőség és a tartós szárazság jelentősen átalakította a szúnyogok élőhelyeit. Az OKF szerint a legtöbb régióban csökkent a honos fajok előfordulása, mert a folyók rekordalacsony vízszintje miatt sok lárvatenyészőhely eltűnt.

A tipikus vízparti élőhelyek közül több kiszáradt, ezért ezekben a térségekben kevesebb szúnyoglárva tudott kifejlődni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenhol megszűnt volna a szúnyogártalom.

Az állandó vagy változó vízállású területek továbbra is megfelelő körülményeket biztosíthatnak a szaporodáshoz. A Tisza-tó és egyes holtágak alacsony vízállás mellett is alkalmasak maradnak a lárvák fejlődésére.

A Tisza-tónál is szükség van beavatkozásra

A közlemény szerint a Tisza-tó térségében szintén indokolt a szúnyoggyérítés. A tó változó vízállása miatt olyan kisebb, sekély vízfelületek és elzárt részek alakulhatnak ki, amelyek kedvezőek a csípőszúnyogok lárváinak.

A nagy meleg ugyan gyorsíthatja a vízfelületek kiszáradását, de közben a még megmaradó kisebb víztestekben rövidebb idő alatt is végbemehet a lárvák fejlődése. Emiatt az ilyen területeket folyamatosan figyelni kell.

A Tisza-tó sajátos vízjárása miatt a szúnyoghelyzet gyorsan változhat. A beavatkozások ezért a helyszíni felmérések és a lárvák jelenléte alapján történnek.

A kertvárosokban az inváziós fajok okoznak gondot

A természetes vizes élőhelyek kiszáradása mellett a kertvárosi területeken továbbra is jelentős lehet a szúnyogártalom. Itt elsősorban az inváziós fajok, köztük az ázsiai tigrisszúnyog jelenléte okozhat problémát.

Ezek a fajok jól alkalmazkodnak a lakott környezethez, és nincs szükségük nagyobb tóra vagy mocsárra a szaporodáshoz. Már egészen kis mennyiségű víz is elegendő számukra, ha az több napon keresztül egy helyben marad.

A házak körül ezért számos olyan mesterséges tenyészőhely alakulhat ki, amelyet első pillantásra nehéz észrevenni. Egy eldugult ereszcsatorna, egy kint hagyott vödör vagy egy esővízzel megtelt gyermekjáték is alkalmas lehet a lárvák fejlődésére.

Az ázsiai tigrisszúnyog jól bírja a hőséget

Az inváziós fajok terjedését az aszályos időjárás sem állítja meg. Meleg égövi eredetük miatt kifejezetten jól viselik a magas hőmérsékletet, ezért a mostani kánikula sem feltétlenül csökkenti a jelenlétüket.

A tigrisszúnyog különösen gyorsan képes kihasználni a kisebb vízgyülemeket. Mivel gyakran közvetlenül a lakóházak környezetében fejlődik, a központi gyérítési programok önmagukban nem mindig elegendők a visszaszorításához.

A védekezés ezért részben a lakosság együttműködésén múlik. Ha a házak körül megszüntetik a pangó vizeket, jelentősen csökkenthető az újabb nemzedékek kifejlődésének esélye.

A lakosság is sokat tehet a szúnyogok ellen

Az OKF arra hívta fel a figyelmet, hogy a ház körüli kisebb vízmegállásokat rendszeresen fel kell számolni. A vödröket, kaspókat, játékokat és más vízgyűjtésre alkalmas tárgyakat érdemes kiüríteni vagy fedett helyre tenni.

Az ereszcsatornákat szintén célszerű kitisztítani, mert az eldugult részekben hosszabb ideig megmaradhat a víz. Az esővízgyűjtőket ajánlott szúnyoghálóval lefedni, hogy a nőstény szúnyogok ne tudjanak petéket rakni bennük.

Ezek az egyszerű lépések különösen a kertvárosokban és családi házas övezetekben lehetnek hatékonyak. A kisebb tenyészőhelyek megszüntetése helyben sokszor gyorsabban csökkenti a szúnyogok számát, mint a nagy területű gyérítés.

Tájékoztatót készített a népegészségügyi központ

A ház körüli védekezési lehetőségekről a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ külön plakátot és részletes tájékoztatót készített. Ezek az intézmény honlapján érhetők el.

Az anyagok bemutatják, milyen tárgyakban és felületeken gyűlhet össze annyi víz, amely már elegendő a szúnyoglárvák kifejlődéséhez. A hangsúly a rendszeres ellenőrzésen és a pangó víz gyors eltávolításán van.

A heti központi gyérítési program és a lakossági védekezés együtt lehet igazán eredményes. A hatóságok szerint az inváziós fajok terjedésének lassításához nemcsak időszakos irtásra, hanem folyamatos megelőzésre is szükség van.

MNO – Magyar News Online

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.