Január 1-je és az új Országgyűlés május 9-i alakuló ülése között az Orbán-kormány összesen 107 olyan határozatot hozott, amely nem jelent meg a Magyar Közlönyben. Ugyanebben az időszakban 136 nyilvános kormányhatározat született, vagyis a döntések jelentős része nem volt közvetlenül hozzáférhető a nyilvánosság számára. A Miniszterelnökség közérdekű adatigénylésre kiadott adatai szerint a nem nyilvános döntések között kétezres, háromezres és négyezres határozatok egyaránt szerepeltek. Ezek jogi megítélése és tartalma eltérő: egy részük nem minősül titkosnak, más döntések viszont minősített adatokat tartalmaznak, ezért akár évtizedekre is elzárhatók a nyilvánosság elől. A Magyar Péter vezette Tisza-kormány hivatalba lépése óta a Miniszterelnökség tájékoztatása szerint egyetlen háromezres határozat sem született.

Százhetvennél is több döntés született néhány hónap alatt

Az Orbán-kormány január 1-je és május 9-e között összesen 243 kormányhatározatot hozott. Ezek közül 136 jelent meg nyilvánosan, 107 döntést azonban nem tettek közzé a Magyar Közlönyben.

Az adatok a Miniszterelnökségtől származnak, és közérdekű adatigénylés nyomán váltak ismertté. A számok alapján a választások előtti és az új parlament megalakulásáig tartó időszakban a kormányhatározatok csaknem fele nem volt közvetlenül megismerhető.

A nem nyilvános döntések puszta száma ugyanakkor önmagában nem árulja el, hogy pontosan miről rendelkeztek. A különböző sorszámozású határozatok eltérő jogi kategóriát jelentenek, ezért a hozzáférhetőségük és a titkosságuk mértéke sem azonos.

Hetven kétezres határozat nem jelent meg a Közlönyben

A 107 nem nyilvános döntés közül 70 úgynevezett kétezres határozat volt. Ezek nem minősülnek titkosnak, tartalmukat mégsem teszik közzé automatikusan a Magyar Közlönyben.

A kétezres határozatok jellemzően a kormány alá rendelt szervek számára határoznak meg feladatokat. Bár nem titkosított dokumentumokról van szó, a nyilvánosság általában csak külön adatigényléssel vagy jogi eljárás után férhet hozzájuk.

Ez a kategória azért különösen fontos, mert korábbi ügyekben jelentős közpénzek sorsáról is ilyen határozatokban döntöttek. Emiatt a kétezres határozatok nyilvánossága rendszeresen közérdekű adatokkal kapcsolatos viták tárgya.

Tizenegy döntés minősített adatokat tartalmazott

A nem nyilvános határozatok között 11 háromezres döntés is szerepelt. Ezek minősített adatokat tartalmaznak, ezért a tartalmukat csak szűk kör ismerheti meg.

A minősítés időtartamától függően az ilyen dokumentumokat 10, 20 vagy 30 évre zárhatják el a nyilvánosságtól. A „Szigorúan titkos!” minősítés két alkalommal is meghosszabbítható, így egyes határozatok akár 90 éven keresztül sem válhatnak megismerhetővé.

A rendelkezésre álló adatokból nem derül ki, hogy a most azonosított 11 háromezres határozat pontosan milyen ügyekkel foglalkozott. Az sem ismert, milyen minősítési szintet kaptak, ezért az sem állapítható meg, meddig maradhatnak zártan.

Huszonhat négyezres döntés is született

Az Orbán-kormány a vizsgált időszakban 26 négyezres határozatot is elfogadott. Ezek szintén nem nyilvánosak, és jellemzően munkaszervezési vagy belső működési kérdéseket rendeznek.

A négyezres döntések nem feltétlenül tartalmaznak minősített adatot, mégsem jelennek meg automatikusan a hivatalos közlönyben. Emiatt a tartalmukról a közvélemény rendszerint csak akkor szerezhet tudomást, ha azokat később kiadják vagy más dokumentumokban hivatkoznak rájuk.

A különböző típusú nem nyilvános határozatok együtt jelentős részét tették ki a kormány teljes döntéshozatalának. Ez a gyakorlat azért keltett figyelmet, mert a választási időszakban különösen nagy közérdek fűződik a kabinet döntéseinek megismeréséhez.

A Tisza-kormány alatt eddig nem született háromezres határozat

A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint a Magyar Péter vezette Tisza-kormány hivatalba lépése óta egyetlen háromezres határozatot sem hozott. A kabinet eddig egy kétezres és hét négyezres döntést fogadott el.

Ez azt jelenti, hogy az új kormány működésének első időszakában született nem nyilvános határozatok száma lényegesen alacsonyabb volt. A két időszak közvetlen összehasonlításánál azonban figyelembe kell venni, hogy az Orbán-kormány adatai több mint négy hónapot fednek le, míg az új kabinet jóval rövidebb ideje működik.

A későbbi adatok mutathatják meg, hogy a Tisza-kormány tartósan is kevesebb nem nyilvános határozatot hoz-e. A jelenlegi számok csak a hivatalba lépést követő első időszak döntési gyakorlatát tükrözik.

Tavaly is kiugróan sok nem nyilvános döntés született

A korábbi adatok szerint 2025-ben összesen 546 nem nyilvános vagy titkosított kormányhatározat született. Ez 38 százalékkal több volt, mint egy évvel korábban.

A nem nyilvános döntések a kabinet összes 2025-ös határozatának csaknem felét tették ki. Ez arra utal, hogy nem egyszeri, a választási időszakhoz kapcsolódó jelenségről volt szó, hanem már korábban is jelentős arányban alkalmaztak nem közzétett határozatokat.

A számok ugyanakkor nem tesznek automatikusan egyenlőségjelet a nem nyilvános és a jogellenes döntések közé. A vita elsősorban arról szól, hogy milyen ügyekben indokolt a nyilvánosság korlátozása, és mikor sérülhet a közpénzek felhasználásának átláthatósága.

Több mint 160 milliárd forintról döntöttek korábban kétezres határozatokban

A Transparency International Magyarország többéves pereskedés után 42 kétezres kormányhatározathoz jutott hozzá. A dokumentumok szerint az Orbán-kormány 2021 és 2023 között több mint 160 milliárd forint odaítéléséről döntött ezekben a határozatokban.

A szervezet álláspontja szerint a kétezres határozatokban nem lehetett volna pénzügyi kötelezettséget vállalni. Ez azonban a Transparency International jogi értékelése, és a forrás nem ismertette, hogy az érintett döntések ügyében született-e jogerős bírósági vagy más hatósági megállapítás.

Az ügy mindenesetre rámutatott arra, hogy a nem nyilvános határozatok között jelentős költségvetési következményekkel járó döntések is lehetnek. Emiatt a közérdekű adatigénylések és az ilyen dokumentumokhoz való hozzáférés a jövőben is fontos átláthatósági kérdés maradhat.

A döntések tartalma továbbra sem ismert

A most nyilvánosságra került adatok elsősorban a határozatok számát és típusát mutatják meg. A 107 nem nyilvános döntés konkrét tartalma, címzettje és esetleges pénzügyi következménye azonban nem derül ki belőlük.

Ezért egyelőre nem lehet pontosan megállapítani, hogy a döntések közül melyek foglalkoztak pusztán belső szervezési ügyekkel, és melyek érintettek szélesebb közérdeklődésre számot tartó kérdéseket. A részletek megismeréséhez további adatigénylésekre, dokumentumkiadásra vagy jogi eljárásokra lehet szükség.

A nyilvánosság szempontjából a legfontosabb kérdés az lehet, hogy a nem titkos, de közzé nem tett határozatok közül mennyit tesznek később hozzáférhetővé. Az is döntő lesz, hogy a jelenlegi kormány milyen gyakorlatot alakít ki a hasonló döntések közzététele és megismerhetősége terén.

MNO – Magyar News Online

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.