Alig három hónappal a kormányváltás után súlyos energia- és vízügyi válsággal kell megküzdenie a Magyar Péter vezette kabinetnek. A napok óta tartó hőhullám, a Duna rendkívül alacsony vízállása és a Paksi Atomerőmű termelésének drasztikus visszaesése miatt a miniszterelnök nemzeti összefogást hirdetett, az ellenzéki Fidesz azonban máris kizárólag az új kormány felelősségéről beszél. A párt kommunikációjának hitelességét ugyanakkor erősen gyengíti, hogy 2010 és 2026 között folyamatosan kormányzott, miközben szakértők hosszú ideje figyelmeztettek az aszályra, a klímaváltozás következményeire, a vízmegtartó beruházások hiányára és az energetikai rendszer sérülékenységére. Ráadásul több korábbi fideszes nyilatkozat is ellentmond annak a mostani állításnak, hogy a jelenlegi válság kizárólag a májusban hivatalba lépett kabinet mulasztásainak következménye.

Orbán Viktor eltűnt, Bóka János lett a Fidesz első számú arca

Orbán Viktor tusványosi beszédében 133 napot adott a Tisza-kormánynak, majd ismét eltűnt a nyilvánosság elől. A Fidesz kommunikációjának első számú szereplőjévé így Bóka János pártalelnök és frakcióvezető vált, aki korábban az Orbán-kormány minisztereként dolgozott.

Bóka az elmúlt napokban következetesen azt állította, hogy a mostani rendkívüli helyzetért a májusban hivatalba lépett kormány viseli a felelősséget. A volt kormánytag úgy beszél a felkészülés hiányáról, mintha a Fidesznek az előző 16 évben nem lett volna lehetősége kezelni a vízgazdálkodási, energetikai és klímavédelmi problémákat.

A Fidesz péntekre építette fel azt az üzenetet, hogy Magyar Péterék felkészületlenül állnak a válság előtt. Bóka szerint „hosszú hetek óta lehet tudni”, hogyan alakul a Duna vízállása, ezért a kabinetnek előre kellett volna látnia a mostani helyzetet.

Előző nap még az üzemanyagárral és Kapitány István részvényeivel foglalkoztak

A Fidesz kommunikációjának egyik látványos ellentmondása, hogy csütörtökön, amikor már harmadfokú hőségriasztást rendeltek el az egész országban, és egyre valószínűbbnek látszott a Paksi Atomerőmű leállítása, a párt még más témákkal foglalkozott. A politikusok a magas üzemanyagárakat és Kapitány István Shell-részvényeit támadták, miközben nyilvánosan nem figyelmeztettek a közelgő energiaválságra.

Másnap Bóka János már úgy beszélt, mintha a veszély mindenki számára hosszú idő óta egyértelmű lett volna. A felkészülés valóban a kormány feladata, de a Fidesz frakcióvezetője még a hétfői parlamenti felszólalásában sem emelte ki az aszályt, a kánikulát vagy a Duna vízállásának következményeit.

Az ellenzéki pártok közül a témát elsősorban a Mi Hazánk karolta fel. Toroczkai László az elmúlt hetekben többször beszélt a vízgazdálkodási stratégia hiányáról, és a parlamentben is szóvá tette, hogy a dél-alföldi Homokhátság egyes részein eltűnt a víz a kutakból.

Az „alkalmatlan” kampányt ismét elővette a Fidesz

Bóka János pénteken úgy fogalmazott, hogy „kapkodás, felkészületlenség, alkalmatlanság” jellemzi a kormány válságkezelését. A hétvégére a Fidesz fő üzenete az lett, hogy Magyar Péterék nem képesek kezelni a helyzetet, miközben Orbán Viktor az elmúlt 16 évben sikeresen vezette át az országot a különböző válságokon.

A párt egyik videójában Magyar Péter július 26-i hungaroringi látogatását állították szembe Orbán Viktor járványügyi és árvízi szerepléseivel. A montázs azt az üzenetet közvetítette, hogy a jelenlegi miniszterelnök szórakozik, miközben elődje válsághelyzetekben személyesen irányított.

A Fidesz több politikusa ismét elővette a 2019-es önkormányzati kampányból ismert „alkalmatlan” jelzőt is. Ez a stratégia akkor nem hozott sikert, hiszen Karácsony Gergely legyőzte Tarlós Istvánt a budapesti főpolgármester-választáson.

A parlamenti ülés elnapolását is menekülésként értelmezték

Németh Balázs azt állította, hogy a hétfői parlamenti ülés elnapolása azt bizonyítja, Magyar Péter menekül a felelősségvállalás és az ellenzéki kérdések elől. A Fidesz ezt is annak alátámasztására használta, hogy a kabinet nem ura a helyzetnek.

A kormány ezzel szemben a válságkezelésre és a Védelmi Munkacsoport munkájára hivatkozott. A politikai vita így rövid idő alatt nemcsak a konkrét intézkedésekről, hanem arról is szólt, hogy ki tudja hitelesebben megjeleníteni a cselekvőképes vezető szerepét.

A Fidesz kommunikációjában a parlamenti jelenlét hiánya a felelősség elutasításának bizonyítékává vált. Arra ugyanakkor nem tértek ki, hogy a párt milyen konkrét törvényjavaslatokkal vagy intézkedési tervekkel segítené a válság kezelését.

Forsthoffer Ágnes meghívása csapdahelyzetbe hozta a Fideszt

A köztársasági elnöki jogköröket ideiglenesen gyakorló Forsthoffer Ágnes vasárnap egyeztetésre hívta Magyar Pétert és a parlamenti frakciók vezetőit a Sándor-palotába. A találkozó célja az volt, hogy a rendkívüli helyzetben a pártok közösen demonstrálják az együttműködési készségüket.

Bóka János a találkozó előtt azt ígérte, hogy a Fidesz minden szakmai javaslathoz konstruktívan áll majd. Egyúttal azonban azt is kijelentette, hogy a Sándor-palotában nincs helye ilyen egyeztetésnek, mert szerinte az épületnek nincs legitim lakója.

A Fidesz elnöksége egy belső körlevélben még ennél is tovább ment, amikor Forsthoffert „a Sándor-palota illegális lakásfoglalójának” nevezte. Ehhez képest Bóka mégis részt vett az általa illegitimnek nevezett közjogi szereplő által összehívott találkozón.

A részvétellel a Fidesz saját diktatúraüzenetét gyengítette

Sulyok Tamás eltávolítása óta a Fidesz önkényuralomról és diktatúráról beszél, Forsthoffer Ágnes szerepét pedig illegitimnek nevezi. Ebbe a narratívába nehezen illeszkedik, hogy a párt frakcióvezetője elfogadta a meghívását, egy asztalhoz ült vele és Magyar Péterrel, majd aktívan részt vett a kétórás egyeztetésen.

A Fidesz vezetése valójában nehéz politikai helyzetbe került. Ha Bóka nem jelenik meg, a kormány azt mondhatta volna, hogy a párt nem hajlandó részt venni a nemzeti összefogásban, és nem tartja fontosnak az emberek biztonságát.

Ha viszont elmegy, lehetőséget kap arra, hogy a találkozó után saját értelmezését mutassa be a nyilvánosságnak. A párt ezt a megoldást választotta, de a részvétellel gyengítette azt az állítását, hogy Magyarországon megszűnt a jogállamiság, és az új hatalom semmilyen legitimációval nem rendelkezik.

Bóka szerint az elmúlt 16 év eredménye, hogy még működik a hálózat

A találkozó után Bóka János és Rétvári Bence közös sajtótájékoztatót tartott a Sándor-palota előtt. A Fidesz frakcióvezetője azt mondta, hogy az elmúlt 16 év eredménye, hogy a magyar villamosenergia-hálózat egyáltalán működik.

Bóka szerint Orbán Viktor vízmegtartási és energiabiztonsági szempontból is jobb állapotban adta át az országot, mint amilyenben 2010-ben átvette. A frakcióvezető ugyanakkor nem beszélt azokról a hálózati fejlesztésekről és karbantartásokról, amelyek a rezsicsökkentés éveiben elmaradhattak.

Az aszály elleni védekezés hiányosságait sem emelte ki. Ehelyett a teljes felelősséget a három hónapja hivatalba lépett kormányra hárította, és azt mondta, a válság megelőzéséért és kezeléséért kizárólag a jelenlegi kabinet felel.

Lázár János korábbi szavai cáfolják a mostani fideszes álláspontot

Bóka János kijelentéseivel éles ellentétben állnak Lázár János korábbi szavai. A volt építési és közlekedési miniszter tavaly decemberben egy parlamenti bizottsági meghallgatáson nyilvánosan elismerte, hogy a kormány hibát követett el, amikor tíz évvel korábban nem épített nagy víztározókat.

Lázár arról is beszélt, hogy csak árvízvédelmi tározók épültek, amelyek nem alkalmasak a víz hosszú távú visszatartására. Keresztes László Lóránt akkori független képviselő felvetésére azt mondta, valóban tarthatatlan, hogy több édesvizet engednek ki az országból, mint amennyi beérkezik.

A fideszes politikus azt is elismerte, hogy az Orbán-kormánynak nem volt következetes, agrár- és vidékfejlesztési szempontokat egyaránt figyelembe vevő stratégiája. Úgy fogalmazott, hogy az ország a „teljes megsemmisülés felé” halad, mert a természeti és földrajzi folyamatok súlyos aggodalomra adnak okot.

Bóka elismerte, hogy a kormányzati mérleg nem tökéletes

A hétfői sajtótájékoztatón Bókát Lázár korábbi kijelentéseiről is megkérdezték. A frakcióvezető elismerte, hogy az előző kormányok teljesítménye nem volt tökéletes, és utólag több fejlesztési döntést másként is lehetett volna rangsorolni.

Ezután azonban azzal érvelt, hogy a korábbi kormányok nem oldhatnak meg előre minden olyan problémát, amellyel a jelenlegi kabinet szembesül. Szerinte az új kormánynak akkor is viselnie kell a felelősséget, ha a mostani nehézségek egy része korábbi döntésekből következik.

Ez az érvelés azonban nem oldja fel azt az ellentmondást, hogy a Fidesz egyszerre követel kizárólagos felelősségvállalást a három hónapos kormánytól, miközben saját 16 éves kormányzásának következményeit legfeljebb tökéletlen prioritásokként ismeri el.

Magyar Péter a válság után felelősségre vonást ígért

Magyar Péter a hétfői sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a jelenlegi válságot jelentős részben az Orbán-kormány mulasztásai idézték elő. A miniszterelnök szerint a rendkívüli helyzet lecsengése után teljes körű vizsgálatra és a felelősök megnevezésére lesz szükség.

A felelősség kérdése várhatóan a következő hetek politikai vitáinak egyik központi témája lesz. A jövő hétfői parlamenti ülésen már közvetlen összecsapás alakulhat ki a kormány és a Fidesz között az energetikai és vízügyi döntések miatt.

A Tisza-kormány érvelése szerint három hónap alatt nem lehetett pótolni másfél évtized elmaradt fejlesztéseit. A Fidesz ezzel szemben azt állítja, hogy a jelenlegi kabinetnek minden szükséges eszköz a rendelkezésére állt a válság megelőzéséhez.

Évtizedek óta figyelmeztettek az aszályra és az Alföld kiszáradására

Szakértők hosszú ideje figyelmeztetik a döntéshozókat az aszály súlyosbodására, a klímaváltozás következményeire és az Alföld elsivatagosodására. Ezek a problémák nem 2026 májusában jelentek meg, hanem évek, sőt évtizedek alatt alakultak ki.

Az Orbán-kormány 2012-ben felszámolta a Vízgazdálkodási és Környezetvédelmi Kutató Intézetet, a Vitukit. Közben az ország iparstratégiájának egyik központi elemévé tette a nagy vízigényű akkumulátorgyárak magyarországi letelepítését.

A cikk szerint ebben Szijjártó Péternek is fontos szerepe volt, aki időközben a BYD-nál dolgozik. A korábbi külgazdasági és külügyminiszter közreműködésével több jelentős akkumulátoripari beruházás érkezett Magyarországra.

Orbán Viktor még 2023-ban is vízfeleslegről beszélt

Orbán Viktor 2023-ban a parlamentben azzal védte az akkumulátorgyárakra épülő iparpolitikát, hogy Magyarországot nem sújtja vízhiány. A volt miniszterelnök azt mondta, több víz hagyja el az országot, mint amennyi beérkezik, ezért Magyarországnak feleslege van.

Orbán szerint ezt a vizet szükség esetén fel lehet fogni, és a csatornarendszeren keresztül bárhová el lehet juttatni. Kijelentette, hogy az ország semmilyen vízhiányban nem szenved, és a növekvő igényeket is képes kielégíteni.

A mostani aszály és energiaválság idején ezek a mondatok újra gyorsan terjedni kezdtek a közösségi médiában. Lázár János korábbi önkritikus kijelentéseivel együtt jelentősen gyengítik a Fidesz mostani kommunikációját.

A Fidesz Magyar Pétertől kéri számon a nemzeti összefogást

A Fidesz másik fő támadási iránya szerint Magyar Péter nem képes valódi nemzeti összefogást teremteni. Rétvári Bence azt állította, hogy a miniszterelnök a zárt egyeztetésen is sértő kifejezéseket használt az ellenzéki politikusokra.

A KDNP frakcióvezetője szerint Magyar hazaárulóknak, propagandistáknak, pártkatonáknak és „hazug trógereknek” nevezte őket. Rétvári úgy vélte, nem hiteles összefogást hirdetni, miközben a miniszterelnök ilyen módon beszél azokról, akik elfogadták a meghívást.

A találkozó részleteiről eltérő politikai értelmezések jelentek meg. A Fidesz és a KDNP azt hangsúlyozta, hogy Magyar Péter valójában az egyeztetésen is politikai támadásokat intézett ellenük.

Az ellenzékkel való egyeztetés korábban sem volt példa nélküli

A parlamenti pártok válsághelyzetben történő összehívása nem új gyakorlat. Gyurcsány Ferenc 2008-ban a pénzügyi válság miatt szervezett nemzeti csúcsot, Orbán Viktor kormánya pedig néhány alkalommal szintén egyeztetett az ellenzékkel.

A koronavírus-járvány elején, 2020-ban a Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökségre hívták a parlamenti pártok vezetőit. A megbeszélésen azt a törvénytervezetet vitatták meg, amely felhatalmazást adott volna a kormánynak a rendeleti kormányzásra.

A Direkt36 korábbi beszámolója szerint a találkozó meglepően konstruktív volt, és a kormány eleinte nem söpörte le az ellenzéki észrevételeket. A tárgyalások azonban gyorsan megszakadtak, amikor kiderült, hogy az ellenzék csak időbeli korlátozással támogatta volna a javaslatot.

A Fidesz később válságkampányokat épített az ellenzék ellen

Orbán Viktor végül úgy döntött, nem köt kompromisszumot az ellenzékkel. A Fidesz egy héttel később már saját kétharmados többségével is bevezette a rendkívüli jogrendet, amelyet a 2026-os kormányváltásig fenntartott.

A nemzeti összefogás helyett ezt követően minden jelentősebb válságban politikai kampányok indultak az ellenzék ellen. A koronavírus-járvány idején oltástagadónak, az orosz–ukrán háború kitörése után pedig háborúpártinak nevezték az ellenzéki szereplőket.

Ezekre a kampányokra több milliárd forint közpénzt fordítottak. A Fidesz azt állította, hogy az ellenzék akadályozza az ország védekezését és veszélyezteti a magyar emberek biztonságát.

Eddig nem mutattak be saját válságkezelési tervet

A Fidesz az elmúlt napokban élesen bírálta a kormányt, de cikkünk megjelenéséig nem nyújtott be önálló törvényjavaslatot vagy részletes intézkedési tervet a válság kezelésére. A párt elsősorban kommunikációs támadásokkal és közösségi médiás videókkal próbálta bizonyítani, hogy alkalmasabb lenne az ország irányítására.

A fő állításuk az, hogy Orbán Viktor idején nem alakult ki hasonló helyzet, és a korábbi miniszterelnök most is úrrá lenne a válságon. Konkrét szakpolitikai megoldásokat azonban nem ismertettek.

A Fidesz jelenlegi stratégiája ezért egyelőre arra épül, hogy a gazdasági és energiaválság gyorsan meggyengíti a Tisza-kormányt. Orbán Viktor tusványosi jóslata alapján a párt láthatóan abban bízik, hogy a következő hónapok nehézségei önmagukban is elégségesek lesznek Magyar Péterék támogatottságának visszaeséséhez.

MNO – Magyar News Online

Fotó: Forsthoffer Ágnes / Facebook

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.