Feljelentést tesz Hadházy Ákos, mert állítása szerint a Paks II. beruházására hivatkozva a piaci ár sokszorosáért vásárolt mezőgazdasági területeket a fejlesztésben részt vevő állami PIP Nonprofit Kft. A volt országgyűlési képviselő egy közérdekű adatigénylés során nyilvánosságra került szerződésre hivatkozva azt írta, hogy a társaság 2020-ban 3,5 milliárd forintot fizetett egy 24 hektáros erdőért és legelőért, miközben Tolna megyében akkoriban egy hektár erdő piaci ára szerinte mindössze egy–másfél millió forint körül alakult. Hadházy szerint az állami cég 2018 óta összesen 32 milliárd forintért szerzett meg hasonló területeket, amelyek egy részére nem volt szükség, és azóta sem történt rajtuk semmilyen fejlesztés. A politikus azt állítja, hogy közvetítők sikerdíjért segíthették az ügyleteket és a földek átminősítését, ám ezeket az állításokat egyelőre nem támasztja alá jogerős hatósági vagy bírósági döntés.

Egy 24 hektáros területért 3,5 milliárd forintot fizettek

Hadházy Ákos keddi Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy feljelentést tesz a paksi földvásárlások miatt. Állítása szerint az állami tulajdonú PIP Nonprofit Kft. „százszoros áron” vásárolt meg legelőket és erdőket a Paksi Atomerőmű bővítésére hivatkozva.

A politikus példaként bemutatott egy 2020-ban kötött szerződést, amely szerint a társaság 3,5 milliárd forintot fizetett egy 24 hektáros erdőből és legelőből álló területért. Az ingatlan a tervezett új blokkoktól körülbelül egy kilométerre található.

A vételár hektáronként csaknem 150 millió forintnak felelt meg. Hadházy összehasonlítása szerint ugyanebben az időszakban Tolna megyében egy hektár erdő piaci ára nagyjából egy–másfél millió forint volt.

Hadházy szerint nem is volt szükség minden földre

A volt képviselő azt állítja, hogy a PIP Nonprofit Kft. olyan rossz minőségű mezőgazdasági területeket is megvásárolt, amelyekre a Paks II. beruházás megvalósításához valójában nem volt szükség. Bejegyzése szerint ezeken a földeken azóta sem kezdődött el semmilyen építkezés vagy fejlesztés.

Hadházy nem részletezte valamennyi érintett terület pontos helyét és jelenlegi hasznosítását. Azt azonban közölte, hogy a most nyilvánosságra került szerződések alapján nem egyetlen kirívó vásárlásról lehet szó.

Állítása szerint az állami vállalat 2018 óta összesen 32 milliárd forintért vásárolt hasonló ingatlanokat. Hadházy úgy látja, hogy a szerződésekben szereplő árak több esetben is jelentősen meghaladhatták a környék mezőgazdasági földjeinek piaci értékét.

Közérdekű adatigényléssel szerezték meg a szerződéseket

Az ügy feltárását eredetileg Bomba Gábor szekszárdi önkormányzati képviselő kezdeményezte közérdekű adatigényléssel. A szerződéseket azonban Hadházy beszámolója szerint hosszú ideig nem adták ki, később pedig csak részben kitakart változatokat akartak nyilvánosságra hozni.

A Transparency közbenjárására végül az eladók neveit is tartalmazó dokumentumok váltak hozzáférhetővé. Ennek köszönhetően derülhetett ki, hogy kik adták el a területeket az állami vállalatnak.

A dokumentumokban szereplő vételárak és eladói kör alapján Hadházy arra következtetett, hogy a tranzakciók mögött nem egyszerű piaci földvásárlások állhattak. A politikus ezért hatósági vizsgálatot tart szükségesnek.

Egy korábban is emlegetett cég neve ismét előkerült

Az eladók között szerepel a Cseppkő Faktor Zrt. is, amelyet Hadházy Kapitány Zsolthoz kötött. A volt képviselő őt „ősfideszes” üzletemberként jellemezte, akinek neve már 2018-ban is felmerült a paksi földügyletekkel kapcsolatban.

Az akkori ügyben Hadházy már tett feljelentést, azt azonban első körben elutasították. A most megszerzett iratokra hivatkozva a politikus újra megteszi a feljelentést, mert úgy véli, hogy az új információk indokolttá teszik a nyomozást.

A feljelentés ténye önmagában nem bizonyítja, hogy bűncselekmény történt. Azt, hogy az ügyletek során történt-e jogsértés, a nyomozó hatóságoknak, majd szükség esetén a bíróságnak kell megállapítania.

Közvetítők és sikerdíjak állhattak az ügyletek mögött

Hadházy feltételezése szerint egyes bennfentes szereplők keresték meg az eredeti földtulajdonosokat, majd közvetítőként sikerdíjat kaptak az adásvételek lebonyolításáért. A politikus úgy véli, hogy ezek a személyek az ingatlanok átminősítésének elintézésében is közreműködhettek.

A PIP Nonprofit Kft. a vonatkozó szabályok alapján nem szerezhetett közvetlenül mezőgazdasági minősítésű földeket. Hadházy szerint ezért először előszerződéseket kötöttek a tulajdonosokkal, amelyek már tartalmazták a magas vételárakat.

A kifizetés feltételéül állítólag azt szabták, hogy a területeket előbb vonják ki a mezőgazdasági művelés alól, vagy más módon minősítsék át. Hadházy szerint a közvetítői sikerdíjak és az átminősítések együtt tehették lehetővé a rendkívül magas összegű ügyleteket.

Tisza-közeli szereplők érintettségét is említette

Hadházy Ákos azt is állította, hogy a földeladásokból származó nyereségből olyan személyekhez is juthatott pénz, akik időközben a Tiszához közeledtek vagy a párt politikusaivá váltak. Konkrét neveket azonban a forrásban idézett bejegyzés ezen részében nem közölt.

A volt képviselő azt írta, abban bízik, hogy a hatóságok akkor sem tagadják meg a nyomozást, ha valóban az új kormányhoz közel álló szereplők is érintettek lehetnek. Ezzel azt hangsúlyozta, hogy az ügy kivizsgálását politikai hovatartozástól függetlenül tartja szükségesnek.

Ezek az állítások egyelőre Hadházy feltételezései, és nem ismert olyan hivatalos megállapítás, amely igazolná az új kormányhoz kötődő személyek részvételét. Az érintettek felelősségéről csak bizonyítékok alapján indított eljárásban lehet dönteni.

A PIP Nonprofit Kft.-től és a Tisza Párttól is választ várnak

A földvásárlásokkal és Hadházy bejegyzésével kapcsolatban megkeresték a PIP Nonprofit Kft.-t. A vállalat válasza tisztázhatná, hogy miért volt szükség az érintett területekre, milyen értékbecslések alapján határozták meg a vételárakat, és mi történt az ingatlanokon a vásárlás óta.

A Tisza Párt sajtóosztályát szintén megkeresték Hadházy azon állítása miatt, hogy a földügyletekből származó nyereség új kormányhoz közel álló szereplőkhöz is kerülhetett. Érdemi válasz egyelőre egyik megkeresésre sem érkezett.

A vállalat és a párt álláspontja nélkül jelenleg csak a nyilvánosságra került szerződésekből, valamint Hadházy értelmezéséből lehet következtetéseket levonni. A teljes képhez szükség lenne az értékbecslések, a beruházási tervek és a földek felhasználásáról szóló dokumentumok megismerésére is.

A piaci ár és a vételár közötti különbség lehet a vizsgálat kulcsa

Az ügy egyik központi kérdése az lehet, hogy a földekért fizetett összegek megfeleltek-e azok valós piaci értékének. A Hadházy által bemutatott példában a hektáronkénti ár csaknem százszorosa volt az általa idézett Tolna megyei erdőáraknak.

Egy fejlesztési terület értéke azonban eltérhet a hagyományos mezőgazdasági vagy erdőgazdasági ártól, különösen akkor, ha az ingatlan stratégiai beruházás közelében fekszik. Annak megállapításához, hogy történt-e tényleges túlárazás, független értékbecslésekre és a szerződéskötések körülményeinek részletes vizsgálatára lenne szükség.

A nyomozás során azt is tisztázni kellene, hogy a területek valóban szükségesek voltak-e a Paks II. beruházáshoz. Amennyiben a földeket kiemelkedően magas áron vették meg, de azokra nem volt igazolható fejlesztési szükséglet, az súlyosabbá teheti a felmerült aggályokat.

A feljelentés után a hatóságok dönthetnek a nyomozásról

Hadházy Ákos bejelentése alapján a következő lépés a feljelentés hivatalos benyújtása lesz. A nyomozó hatóság ezután dönthet arról, hogy a közölt információk és dokumentumok alapján elrendeli-e a nyomozást.

A korábbi feljelentés elutasítása nem zárja ki automatikusan egy új eljárás megindítását, amennyiben új bizonyítékok vagy korábban nem ismert adatok kerültek elő. Hadházy szerint a most nyilvánosságra hozott szerződések ilyen új információnak számítanak.

Az ügy kimenetele egyelőre teljesen nyitott, és a feljelentésben szereplő állítások nem tekinthetők bizonyított tényeknek. A vizsgálatnak arra kell választ adnia, hogy a PIP Nonprofit Kft. földvásárlásai jogszerűek, szakmailag indokoltak és gazdaságilag megalapozottak voltak-e.

MNO – Magyar News Online

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.