Egy 482 oldalas dokumentumot adott át a Magyar Távirati Iroda néhány munkatársa a közmédia júliusban kinevezett új vezetőinek. A magukat PRO DOMO munkacsoportnak nevező tudósítók és hírszerkesztők több mint tíz éven keresztül gyűjtötték azokat az anyagokat, amelyek szerintük az állami hírszolgáltatás politikai befolyásolását, hírek elhallgatását, átírását és manipulálását bizonyítják. A dokumentum első esete 2015-ből származik, az utolsó pedig a 2026-os választás előtti napon történt. Az iratanyag képernyőmentéseket, szerkesztői utasításokat és konkrét üzenetváltásokat is tartalmaz arról, hogy egyes híreket miként kellett kezelni. A Duna Médiaszolgáltató Zrt. vezetése a dokumentum nyilvánosságra hozatalával egy időben belső vizsgálatot rendelt el.

Több mint tíz év anyagát gyűjtötték össze az MTI munkatársai

A Duna Médiaszolgáltató sajtóosztályának közleménye szerint az MTI néhány tudósítója és hírszerkesztője éveken át dokumentálta azokat az eseteket, amikor az általuk elkészített hírek nem jelenhettek meg eredeti formájukban. A csoport a PRO DOMO nevet választotta, gyűjtésük pedig összesen 482 oldalnyi anyagot eredményezett.

A legrégebbi dokumentált eset 2015-ből származik, a legfrissebb pedig a 2026-os országgyűlési választás előtti naphoz kapcsolódik. A közlemény szerint a munkacsoport több mint egy évtizeden keresztül rögzítette a hírkiadásba történő vezetői és politikai beavatkozásokat.

A dokumentumot a közmédia júliusban kinevezett új vezetőinek adták át. A vezetés ezt követően döntött úgy, hogy a nyilvánosság elé tárja a válogatást, és egyidejűleg belső vizsgálatot indít.

A közlemény szerint hírek maradtak a fiókban vagy csonkították meg őket

A Duna Médiaszolgáltató közleménye szerint az érintett újságírók újra és újra elkészítették tudósításaikat, de ezek közül számos anyag végül nem került be az MTI hírfolyamába. Más esetekben a leadott szövegeket a szerkesztési folyamat során jelentősen lerövidítették vagy tartalmilag módosították.

A közlemény úgy fogalmazott, hogy a hírek egy része „a fiókban maradt”, más anyagokat pedig cenzorok csonkítottak meg. Az iratok állítólag közvetlenül rögzítik azokat a vezetői utasításokat, amelyek egy-egy hír visszatartására vagy átírására vonatkoztak.

A közmédia vezetése azt állítja, hogy a dokumentált hírekkel szemben szakmai kifogás nem merült fel. A közlemény értelmezése szerint ezek az anyagok azért nem jelenhettek meg eredeti formájukban, mert tartalmuk nem illeszkedett az akkori kormány propagandanarratívájába.

Külpolitikai újságírók végezték a gyűjtőmunkát

A dokumentum összeállításában főként olyan MTI-munkatársak vettek részt, akik külpolitikai témákkal foglalkoztak. Emiatt az iratanyag nagy része nemzetközi ügyekhez, külföldi kormányokhoz, pártokhoz és politikai eseményekhez kapcsolódik.

A közmédia közleménye szerint a most nyilvánosságra került 482 oldal így is csak „a jéghegy csúcsa”. Ezzel arra utaltak, hogy a dokumentált gyakorlat más szerkesztőségi területeken is jelen lehetett, de ezekről nem készült ilyen részletes gyűjtés.

A bemutatott példák között közéleti, gazdasági és külpolitikai témák egyaránt szerepelnek. Az iratanyag készítői szerint a szerkesztői döntések sok esetben nem szakmai, hanem politikai szempontok alapján születtek.

Öt kategóriába sorolták a dokumentált ügyeket

A PRO DOMO munkacsoport több csoportba rendezte az összegyűjtött eseteket. Külön kategóriába kerültek az elhallgatott, a parancsra elkészített, a kidobott, a manipulált, valamint a cenzúrázott vagy hamis hírek.

Az elhallgatott hírek közé azok az anyagok tartozhattak, amelyek elkészültek, de végül nem kerülhettek ki az MTI hírfolyamába. A parancsra készült hírek ezzel szemben olyan anyagok lehettek, amelyeket vezetői kérésre, előre meghatározott szempontok szerint kellett összeállítani.

A manipulált vagy cenzúrázott hírek esetében a leadott tartalom módosítását dokumentálták. A munkacsoport szerint ezeknél az ügyeknél egyes információkat eltávolítottak, más részleteket pedig politikai üzenetekhez igazítottak.

Konkrét üzenetváltások is bekerültek a dokumentumba

A nyilvánosságra hozott anyag egyik legfontosabb része, hogy nemcsak elkészült és visszatartott híreket, hanem konkrét szerkesztői üzenetváltásokat is tartalmaz. A képernyőmentésekből a közlemény szerint az is látszik, hogy egyes vezetők milyen iránymutatást adtak a hírek kezelésére.

Az üzenetek között szerepeltek arra vonatkozó utasítások, hogy egy hírt ne adjanak ki, annak tartalmát módosítsák, vagy meghatározott politikai szempontokat emeljenek ki. A válogatás olyan eseteket is bemutat, amelyeknél a szerkesztők előre jelezték, milyen következtetést kell erősítenie az elkészülő anyagnak.

A dokumentum közvetlen bizonyítékként kívánja bemutatni a szerkesztői gyakorlatot. Az ügyben indított belső vizsgálat feladata lehet annak tisztázása, hogy az egyes utasításokat kik adták, és azok milyen vezetői láncon keresztül jutottak el az újságírókhoz.

Netanjahu elleni tüntetésről nem jelenhetett meg hír

A válogatás egyik példája szerint nem kerülhetett be az MTI hírfolyamába egy Benjamin Netanjahu elleni tüntetésről szóló anyag. A dokumentumból ismertetett részlet alapján az eseményről készült tudósítás kiadását megakadályozták.

A forrás nem részletezte, hogy pontosan mikor és hol tartották a demonstrációt. A közmédia közleménye a példát annak bemutatására használta, hogy egy nemzetközi politikai eseményről szóló hír is elakadhatott, ha az nem felelt meg az akkori szerkesztési iránynak.

Az eset a dokumentum készítői szerint nem elszigetelt döntés volt. A válogatásban több olyan külpolitikai ügy szerepel, amelynél az MTI hírszolgáltatását az Orbán-kormány üzeneteihez vagy politikai szövetségeseinek érdekeihez igazíthatták.

Külön kellett összehasonlítani a CDU-t és a CSU-t az AfD-vel

A dokumentum szerint a német politikáról szóló hírekben is részletes szerkesztői utasítások jelentek meg. A CDU és a CSU támogatottságát külön-külön kellett összevetni az AfD eredményeivel.

A közlemény ezt azért nevezte manipulatív eljárásnak, mert a CDU és a CSU a német politikában testvérpártként, közösen működik. Az adatok különválasztásával az AfD támogatottsága kedvezőbbnek tűnhetett a két párthoz viszonyítva.

A dokumentum készítői ezt olyan példaként mutatták be, amelynél már a számok tálalásával is politikai üzenetet lehetett erősíteni. A beszámoló szerint az ilyen beavatkozások nem feltétlenül jelentették valótlan adatok közlését, de azok elrendezése és összehasonlítása befolyásolhatta az összképet.

Az M1-en az uniós szankciók brit hatásairól kellett volna beszélni

Az iratanyagban szereplő egyik történet szerint az MTI londoni tudósítóját behívták volna az M1 műsorába. Arról kellett volna beszélnie, hogy az Oroszországgal szembeni európai uniós szankciók miatt mennyire megnehezedett a megélhetés Nagy-Britanniában.

A tudósító azonban jelezte, hogy erről ebben a formában nem tud beszélni, mivel Nagy-Britannia már nem tagja az Európai Uniónak. Ezt követően a közmédia már nem tartott igényt a szereplésére.

A közlemény ezt annak példájaként idézte, hogy a kívánt politikai üzenet előbbre kerülhetett a tényszerű összefüggéseknél. A dokumentált eset szerint a tudósító szakmai kifogása után nem módosították a felvetést, hanem egyszerűen elálltak a meghívástól.

Havasi Bertalantól is érkezett konkrét kérés

A dokumentumok között a közlemény szerint olyan üzenet is található, amelyben Havasi Bertalantól érkezett konkrét kérés. A forrás nem ismertette részletesen, hogy ez pontosan melyik hírhez kapcsolódott és milyen tartalmú utasítást tartalmazott.

Az iratanyagban emellett a pénzügyminisztériumból érkező iránymutatást is rögzítettek. A közlemény szerint ezek a példák azt mutatják, hogy nem kizárólag az MTI belső vezetői próbálták befolyásolni a hírszerkesztést.

A vizsgálat egyik fontos kérdése lehet, hogy milyen rendszerességgel érkeztek külső politikai vagy kormányzati kérések. A dokumentum alapján azt is tisztázni kellhet, hogy ezek ajánlásként, közvetlen utasításként vagy más formában jelentek meg a szerkesztőségben.

Szijjártó Péter moszkvai útjához is előírták a kérdéseket

A képernyőmentések között olyan üzenetek is szerepelnek, amelyek Szijjártó Péter egyik moszkvai útjához kapcsolódtak. A dokumentum szerint iránymutatás érkezett arról, hogyan és mit kell kérdeznie a helyszínen dolgozó újságírónak.

A közlemény nem ismertette a kérdések pontos szövegét. A példát azonban annak alátámasztására közölték, hogy a tudósítók munkáját egyes esetekben előre meghatározott politikai szempontok szerint irányíthatták.

A szerkesztői felkészítés önmagában a hírmunkában megszokott eljárás lehet, az iratanyag készítői szerint azonban itt nem szakmai segítségről volt szó. Állításuk szerint a kérdések tartalmát a kívánt politikai üzenethez igazították.

Belső vizsgálatot indított a Duna Médiaszolgáltató

A dokumentumok nyilvánosságra hozatalával egy időben a Duna Médiaszolgáltató Zrt. vezetése belső vizsgálatot rendelt el. A közlemény nem részletezte, hogy a vizsgálatot kik végzik, milyen határidővel dolgoznak, és pontosan mely vezetői időszakokra terjed ki az eljárás.

A vizsgálat feladata lehet a dokumentumok hitelességének ellenőrzése és az egyes esetek körülményeinek feltárása. A vezetésnek azt is meg kell állapítania, kik adhatták a képernyőmentéseken szereplő utasításokat, és milyen felelősség terhelheti őket.

Egyelőre arról sincs tájékoztatás, hogy a belső vizsgálat eredményét teljes egészében nyilvánosságra hozzák-e. A közmédia azt közölte, hogy az átvilágítás célja az átláthatóság erősítése és a társadalmi bizalom helyreállítása.

A közmédia új vezetése a propagandisztikus gyakorlat végét ígéri

A Duna Médiaszolgáltató közleménye felidézte, hogy a hiteles, pontos, kiegyensúlyozott és pártatlan tájékoztatás a magyar médiaszabályozás és a Közszolgálati Kódex alapvető követelménye. Ugyanezeket az elveket az európai médiaszabadságot védő szabályozás is előírja.

Az új vezetés szerint a dokumentumok feltárása azért szükséges, hogy a korábbi propagandisztikus gyakorlat ne ismétlődhessen meg. A nyilvánosságra hozatalt így nemcsak múltfeltárásként, hanem a közmédia átalakításának egyik lépéseként mutatták be.

A közlemény azt állítja, hogy az MTI hírszolgáltatásának megújítása csak akkor lehet hiteles, ha a korábbi beavatkozásokat is feltárják. A dokumentum közzététele ugyanakkor önmagában még nem tisztázza, milyen szervezeti és személyi változtatások következnek az ügyből.

Az MTI-nél egyelőre nem történtek jelentős személycserék

A beszámoló szerint a Magyar Távirati Irodánál a választás óta nem hajtottak végre jelentős személycseréket. A szervezet lényegében továbbra is ugyanazzal az állománnyal működik, mint a választások előtt.

Ez azért különösen fontos, mert a dokumentumok több mint tíz év szerkesztői gyakorlatát érintik. A belső vizsgálat során ezért nemcsak korábbi, hanem jelenleg is az MTI-nél dolgozó munkatársak és vezetők szerepe is felmerülhet.

A közmédia közleménye nem nevezte meg, hogy a dokumentált ügyekben kik érintettek. Arról sem adott tájékoztatást, hogy a vizsgálat lezárásáig felfüggesztenek-e bárkit, vagy változtatnak-e az MTI jelenlegi szerkesztési és vezetési rendszerén.

A közzétett anyag csak reprezentatív válogatás

A Duna Médiaszolgáltató hangsúlyozta, hogy a nyilvánosságra hozott dokumentum nem tartalmaz minden összegyűjtött esetet. A publikált iratanyag egy reprezentatív válogatás, amely tipikusnak tekintett példákon keresztül mutatja be a korábbi szerkesztési gyakorlatot.

Ez azt jelenti, hogy a PRO DOMO munkacsoport birtokában további dokumentumok és képernyőmentések is lehetnek. A közleményből nem derült ki, hogy ezeket később szintén közzéteszik-e, vagy kizárólag a belső vizsgálat során használják fel.

A 482 oldal terjedelmű válogatás így is jelentős mennyiségű anyagot tartalmaz. A dokumentumok feldolgozása után derülhet ki, hogy a bemutatott esetek mennyire alkottak rendszerszerű gyakorlatot az MTI-n belül.

A vizsgálat eredménye mutathatja meg a politikai befolyás valódi kiterjedését

A most nyilvánosságra került iratok súlyos állításokat fogalmaznak meg az MTI korábbi működéséről. A dokumentumok szerint híreket tartottak vissza, tudósításokat írtak át, és kormányzati vagy politikai szereplőktől érkező szempontok alapján alakították a hírszolgáltatást.

A teljes felelősségi lánc azonban egyelőre nem ismert. A belső vizsgálatnak kell tisztáznia, hogy az egyes döntéseket kik hozták meg, mennyire volt központosított a gyakorlat, és milyen külső szereplők befolyásolták a szerkesztőséget.

A közmédia új vezetése a társadalmi bizalom helyreállítását ígéri, de ennek megítélésében döntő lehet a vizsgálat átláthatósága és következménye. Az is fontos kérdés lesz, hogy az MTI jelenlegi működésében milyen garanciákat alakítanak ki a hasonló politikai beavatkozások megakadályozására. A dokumentum ezen a linken érhető el, a közlemény szerint azonban a nyilvánosságra hozott anyag csupán reprezentatív válogatás. Az MTI-nél egyelőre nem történtek jelentős személyi változások, így a szervezet lényegében továbbra is a választások előtti felállásban működik.

MNO – Magyar News Online

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.