Mintegy 40 milliárd forintot fordított külföldi ingatlanok megvásárlására a 2010 és 2026 között működő Orbán-kormány – derült ki a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő közérdekű adatigénylésre adott válaszából. Az összegből összesen 26 ingatlan került a magyar állam tulajdonába különböző országokban. A 2010 előtt megszerzett épületekkel együtt Magyarország jelenleg 158 olyan külföldi ingatlant birtokol, amely valamilyen hivatalos állami munkának biztosít helyet. A legdrágább vásárlás a 2021-ben megszerzett Londoni Magyar Ház volt, amelyért 9,5 milliárd forintot fizettek. A müncheni főkonzulátus épülete 6 milliárd, a brüsszeli Magyarország Háza pedig 3,5 milliárd forintba került.

Huszonhat külföldi ingatlant vásárolt az előző kormány

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő adatai szerint az Orbán-kormány 2010-től hozzávetőleg 40 milliárd forintot költött külföldi ingatlanok megszerzésére. A vásárlások eredményeként 26 épület tulajdonjoga került a magyar államhoz.

Az ingatlanok különböző országokban találhatók, és valamilyen hivatalos állami feladat ellátását szolgálják. A közölt adatok nem részletezték valamennyi épület pontos címét, funkcióját és vételárát, de a legnagyobb értékű vásárlások ismertté váltak.

A 2010 előtt megvásárolt épületekkel együtt a magyar állam jelenleg összesen 158 ilyen külföldi ingatlant birtokol. Ezek között nagykövetségeknek, főkonzulátusoknak, kulturális intézményeknek vagy más hivatalos képviseleteknek helyet adó épületek is lehetnek.

A Londoni Magyar Ház volt a legdrágább szerzemény

A legnagyobb összeget a 2021-ben megvásárolt Londoni Magyar Házra fordította az állam. A Cockspur Street 17–19. szám alatt található épület 9,5 milliárd forintért került magyar tulajdonba.

Az ingatlan London központi részén fekszik, nagyjából negyedórányira a Buckingham-palotától és a Westminster-palotától. Elhelyezkedése és történelmi jelentősége is hozzájárulhatott a magas vételárhoz.

Az épületet 1907-ben emelték Sir Aston Webb tervei alapján. A brit építész nevéhez kötődik a Buckingham-palota mai megjelenésének kialakítása is.

Eredetileg egy kanadai vasúttársaság székházának épült

A londoni épület eredeti rendeltetése nem magyar diplomáciai vagy kulturális cél volt. A házat a kanadai Grand Trunk Railway vasúttársaság londoni székházának tervezték és építették meg.

Az ingatlan később került a magyar állam tulajdonába, és Londoni Magyar Házként kezdett működni. A forrás nem részletezte, hogy a vásárlás óta milyen felújításokat vagy átalakításokat végeztek rajta.

A 9,5 milliárd forintos vételár a teljes, mintegy 40 milliárdos külföldi ingatlanvásárlási összeg közel negyedét teszi ki. Ez alapján a londoni beruházás messze kiemelkedik a többi ismert ügylet közül.

Hatmilliárd forintba került a müncheni főkonzulátus épülete

A második legdrágább külföldi ingatlant Németországban vásárolta meg a magyar állam. A Münchenben található, főkonzulátusnak helyet adó épületért 2019-ben 6 milliárd forintot fizettek.

A forrás nem közölt további részleteket az épület méretéről, korábbi tulajdonosáról vagy műszaki állapotáról. Az sem ismert, hogy a vételáron felül mekkora összeget fordítottak esetleges felújításokra.

A müncheni ingatlan hivatalos konzuli feladatokat szolgál. Az ilyen épületek a külföldön élő vagy tartózkodó magyar állampolgárok ügyintézésében, valamint a kétoldalú kapcsolatok fenntartásában is szerepet töltenek be.

A brüsszeli Magyarország Háza volt a harmadik legdrágább

A harmadik legnagyobb ismert összegű vásárlás a Brüsszelben található Magyarország Háza volt. Az ingatlanért 2021-ben 3,5 milliárd forintot fizetett az Orbán-kormány.

Brüsszel az Európai Unió egyik legfontosabb intézményi központja, így a magyar állami jelenlét szempontjából kiemelt helyszínnek számít. A forrás ugyanakkor nem részletezte, hogy az épületben pontosan milyen szervezetek és milyen feladatok kapnak helyet.

A londoni, a müncheni és a brüsszeli ingatlan összesen 19 milliárd forintba került. Ez a 2010 óta külföldi ingatlanokra fordított teljes összeg csaknem felét jelenti.

Összesen 158 hivatalos célú külföldi ingatlant birtokol az állam

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő tájékoztatása szerint a magyar állam külföldi ingatlanállománya jóval nagyobb annál a 26 épületnél, amelyet 2010 után vásároltak meg. A korábban megszerzett ingatlanokkal együtt összesen 158 épület szolgál hivatalos célokat.

Az adat azt mutatja, hogy a magyar állam jelentős nemzetközi ingatlanvagyonnal rendelkezik. Ezek fenntartása, felújítása és működtetése a vételáron felül további rendszeres kiadásokkal járhat.

A közérdekű adatigénylésből ismertetett információk azonban elsősorban a vásárlásokra fordított összegeket mutatták be. Az éves fenntartási költségekről, az ingatlanok jelenlegi értékéről és kihasználtságáról nem szerepeltek részletes adatok.

A közérdekű adatigénylés tárta fel a vásárlások összegét

A külföldi ingatlanokra fordított kiadásokat közérdekű adatigénylés nyomán hozták nyilvánosságra. Az adatokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő szolgáltatta.

A közölt számok alapján hozzávetőleg 40 milliárd forintról van szó, vagyis nem minden esetben pontos, forintra lebontott végösszeget ismertettek. A beszámoló nem tért ki arra sem, hogy az egyes vásárlások milyen árfolyamon és milyen külföldi pénznemben történtek.

Az adatigénylés eredménye így elsősorban a kiadások nagyságrendjét és a legdrágább ingatlanokat teszi láthatóvá. A teljes ingatlanportfólió részletes értékeléséhez további adatokra lenne szükség.

Folyamatosan kerülnek elő az előző kormány külföldi kiadásai

Az ingatlanvásárlásokról szóló adatok egy olyan időszakban váltak nyilvánossá, amikor több korábbi kormányzati kiadásról is új információk jelentek meg. Néhány nappal korábban arról számoltak be, hogy Szijjártó Péter és az őt kísérő stáb több mint 51 millió forintot költött külföldi repülőtéri VIP-várókra.

A két kiadási tétel eltérő jellegű, de mindkettő az előző kormány külföldi költéseit érinti. Az ingatlanvásárlások hosszú távú állami vagyont hoztak létre, míg a VIP-várók használata szolgáltatásként jelentett költséget.

A most nyilvánosságra került adatok alapján az Orbán-kormány külföldi ingatlanvásárlásainak legnagyobb tételei Londonhoz, Münchenhez és Brüsszelhez kapcsolódtak. A teljes, mintegy 40 milliárd forintos összeg további 23 ingatlan vételárát is magában foglalja.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.