Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökével találkozott szerda reggel Magyar Péter miniszterelnök és Ruff Bálint, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. A kormányfő a megbeszélés után azt írta, hogy Baka az európai jog és az alkotmányozási folyamatok egyik legelismertebb magyar szakértője, akivel „volt miről beszélgetni”. A találkozó különös politikai jelentőséget kapott, mert az Országgyűlésnek rövid időn belül új köztársasági elnököt kell választania Sulyok Tamás leváltása után. Magyar Péter korábban azt ígérte, hogy augusztus 20-án már új államfője lesz Magyarországnak, ezért Baka neve és a találkozó időzítése azonnal találgatásokat indíthat el. Arról ugyanakkor a miniszterelnök nem közölt részleteket, hogy pontosan milyen témákról egyeztettek, és azt sem erősítette meg, hogy Baka András felmerült volna államfőjelöltként.

Ruff Bálint is részt vett a szerda reggeli találkozón

Magyar Péter közlése szerint a megbeszélésen Ruff Bálint, a Miniszterelnökséget vezető miniszter is jelen volt. A kormányfő Facebook-bejegyzésében elsősorban Baka András szakmai pályáját és jogászi tekintélyét méltatta, a találkozó konkrét napirendjét azonban nem ismertette.

Magyar úgy fogalmazott, hogy Baka az európai jog és az alkotmányozási folyamatok egyik legelismertebb hazai szakértője. Hozzátette, hogy a korábbi főbíró nemzetközileg is jegyzett jogtudós, ezért a megbeszélésen számos olyan kérdés kerülhetett szóba, amely a magyar közjogi rendszer működéséhez kapcsolódik.

A találkozó azért is figyelemre méltó, mert Ruff Bálint részvétele arra utal, hogy nem pusztán udvariassági beszélgetésről lehetett szó. A forrás ugyanakkor nem közölte, hogy alkotmányozási, igazságügyi vagy személyi kérdéseket vitattak-e meg.

Baka Andrást az Alaptörvény elfogadása után távolították el

Magyar Péter bejegyzésében külön kiemelte Baka András főbírói megbízatásának megszüntetését. A miniszterelnök szerint Bakát az Alaptörvény 2011-es elfogadásakor, az uniós joggal ellentétes módon távolították el a Legfelsőbb Bíróság éléről.

Baka ezt követően a Kúria tanácsvezető bírájaként folytatta pályafutását. Leváltása azonban nem egyszerű intézményi átszervezésként maradt meg a magyar jogállamiságról szóló vitákban, hanem az igazságszolgáltatás függetlenségének egyik jelképes ügyévé vált.

A korábbi főbíró megbízatásának idő előtti megszüntetését később az Emberi Jogok Európai Bírósága is vizsgálta. A strasbourgi testület arra jutott, hogy Baka eltávolítása összefüggött a bírósági rendszert érintő kormányzati lépésekkel szemben megfogalmazott nyilvános kritikáival.

Strasbourg szerint személyre szabott jogalkotással távolították el

Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2016-ban állapította meg, hogy Baka András megbízatását idő előtt, személyre szabott jogalkotással szüntették meg. A bíróság szerint ennek oka az volt, hogy a főbíró szakmai minőségében nyilvánosan bírálta a bíróságok függetlenségét veszélyeztető intézkedéseket.

A strasbourgi ítélet kimondta, hogy a magyar állam megsértette Baka tisztességes eljáráshoz való jogát és véleménynyilvánítási szabadságát. A döntés szerint a történtek nemcsak az érintett főbírót sújtották, hanem szélesebb hatást is gyakorolhattak a magyar bírói karra.

A bíróság úgy ítélte meg, hogy az eltávolítás félelmet és úgynevezett dermesztő hatást kelthetett a bírák között. Ez eltántoríthatta őket attól, hogy szakmai kérdésekben nyilvánosan megfogalmazzák véleményüket, különösen akkor, ha az ellentétes volt a kormányzati állásponttal.

Magyarország nem hajtotta végre teljesen a strasbourgi ítéletet

A Baka kontra Magyarország ügy a 2016-os ítélet után sem zárult le teljesen. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága később azért vonta felelősségre a magyar államot, mert nem hajtotta végre megfelelően a strasbourgi döntést.

A forrás szerint a kifogások arra vonatkoztak, hogy Magyarország 2016 óta sem biztosított teljes körű megoldást az ítéletben megállapított jogsértések következményeire. Ez tovább erősítette Baka ügyének nemzetközi jelentőségét a magyar jogállamisággal kapcsolatos vitákban.

A mostani találkozó ezért túlmutathat egy korábbi főbíró és a miniszterelnök személyes egyeztetésén. Baka szakmai tapasztalata közvetlenül kapcsolódik azokhoz a kérdésekhez, amelyek a bíróságok függetlenségét, az alkotmányos intézmények működését és az európai jog magyarországi érvényesülését érintik.

Két cikluson át volt strasbourgi bíró

Baka András nemcsak a magyar igazságszolgáltatásban töltött be vezető szerepet. Két cikluson keresztül az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként dolgozott, így közvetlen tapasztalatokat szerzett az európai emberi jogi joggyakorlat működéséről.

Korábban az Államigazgatási Főiskola főigazgatója is volt, emellett főiskolai tanárként tevékenykedett. Az állam- és jogtudományok kandidátusaként szakmai pályája egyszerre kötődött az oktatáshoz, a tudományos munkához és az igazságszolgáltatáshoz.

Magyar Péter éppen ezeket a tapasztalatokat emelte ki a találkozóról szóló bejegyzésében. A kormányfő megfogalmazása alapján Bakát olyan jogászként tekinti, akinek véleménye az alkotmányos és európai jogi kérdésekben is jelentős súllyal bír.

Közeledik az új köztársasági elnök megválasztása

A találkozó időzítése miatt elkerülhetetlenül felmerül az államfőválasztás kérdése. Sulyok Tamás távozása után Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke vette át ideiglenesen a köztársasági elnöki feladatok gyakorlását.

Magyar Péter korábban azt ígérte, hogy augusztus 20-án már új köztársasági elnöke lesz az országnak. Ez azt jelenti, hogy a jelölt kiválasztására, bemutatására és parlamenti megválasztására csupán néhány hét áll rendelkezésre.

Baka András személye szakmai háttere miatt illeszkedhetne egy olyan jelölti profilba, amelyben a jogállami tapasztalat, az alkotmányjogi tekintély és a nemzetközi ismertség kap hangsúlyt. A forrás azonban csak valószínű összefüggésként említi a találkozó és az államfőválasztás kapcsolatát, hivatalos jelölésről nincs szó.

Magyar Péter nem árulta el, felmerült-e Baka jelölése

A miniszterelnök bejegyzésében nem nevezte meg a tárgyalás konkrét témáit. Mindössze annyit közölt, hogy Bakával „volt miről beszélgetni”, ami szándékosan tág megfogalmazás, és többféle értelmezésre ad lehetőséget.

Nem derült ki, hogy Baka András tanácsadói szerepet vállalhat-e az alkotmányos intézményrendszer átalakításában. Arról sem közöltek információt, hogy a volt főbíró neve felmerült-e a köztársasági elnöki posztra esélyes személyek között.

A találkozó önmagában ezért nem tekinthető jelölési bejelentésnek. Politikai súlyát az adja, hogy egy közjogilag érzékeny időszakban történt, amikor az új kormány rövid időn belül készül rendezni az államfői tisztség helyzetét.

A jelölt személye az új kormány közjogi irányát is jelezheti

Az új köztársasági elnök kiválasztása nemcsak személyi döntés, hanem politikai és intézményi üzenet is lesz. A jelölt szakmai háttere megmutathatja, hogy a Magyar Péter vezette kormány milyen szerepet szán az államfőnek az új politikai rendszerben.

Egy tekintélyes jogász jelölése a jogállamiság, az intézményi függetlenség és az európai jog iránti elkötelezettséget hangsúlyozhatná. Egy pártpolitikus vagy a Tisza szűkebb politikai köréből érkező személy ezzel szemben inkább a kormány és az államfő közötti szorosabb politikai együttműködés irányába mutatna.

Baka András pályája különösen erős szimbolikus tartalmat hordozna, mert főbírói eltávolítása az Orbán-korszak egyik legismertebb jogállamisági ügyévé vált. Ebből azonban még nem következik, hogy valóban ő lesz a kormány jelöltje.

A parlamenti kétharmad megkönnyíti a választást

A Tisza Párt kétharmados parlamenti többsége lehetővé teszi, hogy a kormányoldal saját jelöltjét ellenzéki támogatás nélkül is megválassza. Politikai szempontból azonban nem mindegy, hogy a leendő államfőt kizárólag a kormánytöbbség vagy szélesebb parlamenti támogatás emeli hivatalba.

Egy szakmailag elismert, korábban a Fidesz-kormány által eltávolított jogász jelölése akár az ellenzéki pártok számára is nehezebben elutasítható döntést jelenthetne. A forrás ugyanakkor nem tartalmaz információt arról, hogy a kormány egyeztetett-e a parlamenti frakciókkal a lehetséges jelöltekről.

A következő napokban várhatóan kiderül, hogy Magyar Péter személyesen tesz-e javaslatot, vagy szélesebb szakmai és politikai konzultációt indít. A határidő rövidsége miatt a döntési folyamatnak hamarosan nyilvános szakaszba kell lépnie.

Baka ügye az igazságszolgáltatás függetlenségének jelképévé vált

Baka András neve az elmúlt másfél évtizedben szorosan összekapcsolódott a magyar bírói függetlenségről szóló vitákkal. Leváltása nemzetközi jogi eljáráshoz vezetett, amelyben a magyar állam jogsértését egyértelműen megállapították.

A korábbi főbíró személye ezért akkor is fontos lehet az új kormány számára, ha nem kerül szóba az államfői jelölése. Véleménye és tapasztalata szerepet kaphat a bírósági rendszerrel, az alkotmányos garanciákkal vagy az európai jogi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos döntések előkészítésében.

Magyar Péter találkozója egyértelmű jelzés arra, hogy a miniszterelnök számít Baka szakmai álláspontjára. A pontos szerep és a megbeszélés következményei azonban csak akkor válhatnak világossá, ha a kormány további részleteket hoz nyilvánosságra.

Augusztus 20-ig eldőlhet, ki lesz Magyarország következő államfője

A legfontosabb közvetlen kérdés továbbra is az, hogy kit jelöl a parlamenti többség Sulyok Tamás helyére. Magyar Péter vállalása szerint az új köztársasági elnöknek augusztus 20-án már hivatalban kell lennie.

A szerda reggeli találkozó emiatt óhatatlanul az államfőválasztási folyamat részeként is értelmezhető. A nyilvánosság előtt azonban jelenleg csak annyi biztos, hogy a miniszterelnök és a Miniszterelnökséget vezető miniszter egy nagy tapasztalatú, nemzetközileg elismert jogásszal egyeztetett.

Baka András esetleges jelölése egyelőre csak feltételezés. A következő napokban derülhet ki, hogy a megbeszélés szakmai konzultáció marad-e, vagy egy jelentősebb közjogi döntés előkészítésének első nyilvános jele volt.

MNO – Magyar News Online

Fotó: Magyar Péter / Facebook

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.