Hivatalosan is kitűzte a köztársaságielnök-választást Hallerné Nagy Anikó, az Országgyűlés alelnöke. A parlament a Tisza-frakció kezdeményezésére jövő kedden, titkos szavazással választja meg az új államfőt, a jelöléseket pedig hétfő reggel tíz óráig lehet benyújtani. Ahhoz, hogy valaki felkerüljön a szavazólapra, legalább negyven országgyűlési képviselő ajánlására van szükség. A Tisza Párt egyelőre nem nevezte meg a jelöltjét, erről szombaton dönt a frakció. A Fidesz és a KDNP korábban jelezte, hogy bojkottálja a választást, a Mi Hazánk által megnevezett Tóth Máté pedig más frakciók támogatása nélkül nem rendelkezik elegendő ajánlással.

Kedden tartják a titkos szavazást

A köztársaságielnök-választást Hallerné Nagy Anikó, az Országgyűlés alelnöke hivatalosan is kitűzte. A parlamenti szavazást jövő kedden tartják, miután annak összehívását a Tisza-frakció kezdeményezte.

A parlament honlapján közzétett dokumentum szerint a képviselők titkos szavazással döntenek az új államfőről. A választási eljárás pontos menetrendjét a jelölések hétfői lezárása és ellenőrzése előzi meg.

A szavazás eredményének kihirdetése után nyolc nappal léphet hivatalba az új köztársasági elnök. A közölt menetrend szerint ez augusztus 19-ét jelenti.

Negyven képviselő ajánlása szükséges

A jelölések benyújtási határideje hétfő reggel tíz óra. Ahhoz, hogy egy jelölt neve felkerüljön a szavazólapra, az országgyűlési képviselők legalább egyötödének támogatása szükséges.

Ez a jelenlegi parlamenti létszám alapján negyven képviselő ajánlását jelenti. Ennél kevesebb aláírással egy jelölt nem vehet részt a köztársaságielnök-választáson.

Minden országgyűlési képviselő csak egy jelöltet ajánlhat. Amennyiben valaki egynél több személy mögé is odaírja a nevét, valamennyi ajánlása érvénytelenné válik.

Hétfőn ellenőrzik az ajánlásokat

A benyújtott ajánlásokat a házbizottság vizsgálja meg. A testület hétfőn 12 óra 30 perckor kezdődő ülésén tekinti át a dokumentumokat és ellenőrzi, hogy a jelölések megfelelnek-e a szabályoknak.

Ekkor válhat hivatalossá, hogy hány jelölt neve kerül fel a keddi szavazólapra. A hétfői ellenőrzés során az is kiderül, hogy minden jelölt összegyűjtötte-e a szükséges negyven érvényes ajánlást.

A jelölési folyamat lezárása és a házbizottsági ellenőrzés között mindössze két és fél óra telik el. A frakcióknak ezért a hétvége végéig gyakorlatilag véglegesíteniük kell döntésüket.

A Tisza szombaton választ jelöltet

A Tisza Párt még nem jelentette be, kit indít a köztársasági elnöki tisztségért. A párt közleménye szerint a parlamenti frakció szombaton szavaz a lehetséges jelöltekről.

Bujdosó Andrea frakcióvezető az MTI-nek azt mondta, hogy a kiválasztási folyamat még tart. A céljuk az, hogy a szombati frakcióülésen több ember közül választhassanak.

A frakcióvezető egyetlen nevet sem árult el. Azt is közölte, hogy a párt még egyeztet arról, milyen formában mutassa be a nyilvánosságnak az államfőjelöltjét.

Polgár Judit visszautasította a felkérést

Magyar Péter korábban arra kérte a magyarokat, hogy ajánljanak személyeket a köztársasági elnöki posztra. Alig egy nappal később azonban már bejelentette, hogy saját álláspontja szerint Polgár Judit sakkozó lenne a legalkalmasabb a tisztségre.

Az eljárást és Polgár Judit jelölését is sokan vitatták. A sakkozó végül nem vállalta a felkérést, ezért a Tisza Pártnak új jelöltet kellett keresnie.

A visszautasítás után több ismert közéleti szereplővel is találkozott a miniszterelnök. Ezekről az egyeztetésekről azonban nem közölték, hogy közvetlenül az államfőjelölésről szóltak-e.

Több ismert személy neve is felmerült

Magyar Péter találkozott Romsics Ignác Széchenyi-díjas történésszel, valamint Fülöp Botond ügyvéddel, aki Vidéki prókátor néven vált ismertté. Szerdán Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökével is egyeztetett.

A találkozók után nem derült ki, hogy az érintettek közül bárkit felkértek-e a jelöltség vállalására. Az érintettek a megkeresésekre sem reagáltak, ezért hivatalos megerősítés egyik esetben sincs.

A forrás szerint nem kizárt, hogy a három közéleti szereplő valamelyike lesz a Tisza Párt jelöltje. Erről azonban csak a szombati frakcióülés után születhet biztos információ.

A Fidesz önállóan is tudna jelöltet állítani

A Tisza mellett a 44 tagú Fidesz-frakció az egyetlen olyan parlamenti képviselőcsoport, amely önállóan össze tudná gyűjteni a jelöléshez szükséges negyven aláírást. A KDNP és a Mi Hazánk a Fidesz támogatása nélkül erre nem képes.

A Fidesz és a KDNP korábban azt közölte, hogy bojkottálja a köztársaságielnök-választást. A két párt álláspontja szerint Sulyok Tamás eltávolítása illegitim volt, ezért nem kívánnak részt venni az új államfő megválasztásában.

Amennyiben fenntartják ezt az álláspontjukat, nem állítanak közös jelöltet, és a szavazáson sem vesznek részt. Ebben az esetben a Tisza által támogatott jelölt maradhat az egyetlen, aki mögött megvan a szükséges számú ajánlás.

A Mi Hazánk Tóth Mátét nevezte meg

A Mi Hazánk már a múlt héten bejelentette, hogy Tóth Máté energiajogászt jelölné köztársasági elnöknek. A párt azonban önállóan nem rendelkezik negyven országgyűlési képviselővel.

Tóth Máté csak akkor kerülhet fel a szavazólapra, ha más frakciók vagy független képviselők is támogatják az ajánlását. Enélkül a bejelentésnek nincs elegendő parlamenti támogatása a hivatalos jelöléshez.

A forrás ezért a Mi Hazánk döntését más pártok támogatása nélkül szimbolikus gesztusnak nevezi. Hétfő reggelig derülhet ki, sikerül-e a jelölt mögé további képviselőket állítani.

Kétharmados támogatás kell a megválasztáshoz

A köztársasági elnököt az országgyűlési képviselők kétharmada választja meg. A szavazás titkos, így a képviselők döntése egyenként nem válik nyilvánossá.

A Tisza-frakció kétharmados parlamenti többséggel rendelkezik, ezért saját jelöltjét más pártok támogatása nélkül is meg tudja választani. A jelölt személyéről azonban előbb a szombati frakcióülésen kell dönteni.

A Fidesz és a KDNP távolmaradása önmagában nem akadályozná meg a választást. A megválasztáshoz szükséges támogatást a kormánypárti képviselők önállóan is biztosíthatják.

Augusztus 19-én léphet hivatalba az új államfő

A megválasztott köztársasági elnök a szavazás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba. A keddi választás esetén ez augusztus 19-én történhet meg.

Ez lehetővé teszi, hogy augusztus 20-án már az új államfő vegyen részt az ünnepi állami eseményeken. Magyar Péter korábban azt ígérte, hogy az állami kitüntetéseket és díjakat már az új köztársasági elnök adja át.

A parlamenti menetrend tehát összhangban van ezzel a vállalással. Ehhez azonban arra van szükség, hogy a keddi szavazás eredményesen záruljon.

Legfeljebb öt évre szólhat a megbízatás

Az új köztársasági elnök megbízatása az Alaptörvény 17. módosítása alapján az új Alkotmány hatálybalépéséig tart. A tisztséget ugyanakkor legfeljebb öt évig töltheti be.

Ez eltérhet egy hagyományos, előre rögzített ötéves államfői ciklustól. Amennyiben az új Alkotmány korábban hatályba lép, a köztársasági elnök megbízatása is hamarabb véget érhet.

A következő napokban először a Tisza jelöltjének személye válhat ismertté, majd hétfőn a végleges jelölti névsor is kialakul. Kedden pedig a parlament titkos szavazással dönt arról, ki tölti be az államfői tisztséget az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt éven át.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.