Az iskolák vezetői ismét maguk dönthetnek majd a tanárok kinevezéséről, miután az új kormány fokozatosan visszaadja nekik a munkáltatói jogokat – jelentette be Lannert Judit oktatási és gyerekügyi miniszter az RTL-nek adott interjújában. A tárcavezető szerint az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy az oktatási rendszer erős központosítása nem működött hatékonyan, és olyan helyzetek is előfordultak, amikor a bérek fedezetéből kellett pénzt átcsoportosítani az intézmények mindennapi működésére. A tankerületi rendszert nem egyetlen lépésben számolják fel, hanem fokozatosan alakítják át, miközben október végéig új vezetőket választanak a tankerületek élére. A Klebelsberg Központ megmarad, de a jövőben oktatástámogatási háttérintézményként működik tovább.

Október végéig döntenek a tankerületi vezetőkről

Lannert Judit közlése szerint október végéig megszületnek a döntések arról, kik vezetik majd a tankerületeket. A jelenlegi vezetők számára sem zárják le automatikusan a pályázás lehetőségét, vagyis ők is indulhatnak a tisztségekért.

A miniszter elmondása alapján a pályázóknak legalább ötéves vezetői tapasztalattal kell rendelkezniük. A feltételek között szerepel a megfelelő szakvizsga megléte is, így a kormány szakmai követelményekhez köti a tankerületi vezetői megbízásokat.

Lannert nem nevezett meg lehetséges jelölteket, és azt sem részletezte, hány jelenlegi vezető megbízatása szűnhet meg. Az interjúból ugyanakkor az derült ki, hogy a kiválasztási folyamat része lesz az oktatási igazgatás átalakításának.

Megszüntetnék a tankerületek politikai jellegét

Az oktatási és gyerekügyi miniszter arról is beszélt, hogy a korábbi időszakban a tankerületek működését sok esetben politikai szempontok befolyásolták. Állítása szerint olyan esetek is előfordultak, amikor tanárokat politikai okok miatt bocsátottak el.

Az új kormány egyik célja ezért az, hogy megszüntesse a tankerületek politikai jellegét. Lannert Judit megfogalmazása alapján a jövőben szakmai szempontokra kívánják alapozni az intézmények irányítását és a vezetői döntéseket.

A miniszter nem részletezte, milyen konkrét garanciákat építenek be annak érdekében, hogy politikai indokok ne játszhassanak szerepet a foglalkoztatási döntésekben. A munkáltatói jogok visszaadása ugyanakkor csökkentheti a tankerületek közvetlen befolyását a tanári állások betöltésére és megszüntetésére.

Az igazgatók dönthetnek majd a tanárok kinevezéséről

Az átalakítás egyik legfontosabb eleme, hogy az iskolaigazgatók visszakapják munkáltatói jogaikat. Ez azt jelenti, hogy ismét az intézményvezetők dönthetnek majd arról, kiket neveznek ki tanárnak az általuk irányított iskolában.

A változtatás jelentősen átrendezheti az iskolák és a tankerületek közötti hatáskörmegosztást. A központosított rendszerben több munkáltatói döntés nem az iskola falain belül, hanem tankerületi szinten született meg.

Lannert szerint a munkáltatói jogok visszaadása lépésről lépésre történik. A miniszter nem közölte, hogy az igazgatók pontosan mikortól gyakorolhatják újra teljes körűen ezeket a jogköröket, illetve milyen átmeneti szabályokat vezetnek be.

A központosítás nem bizonyult hatékonynak

Lannert Judit az interjúban úgy értékelte, hogy a korábbi kormányzat által kialakított központosított oktatási rendszer nem működött megfelelően. Szerinte az elmúlt években bebizonyosodott, hogy a túlzott központi irányítás nem adott hatékony válaszokat az iskolák mindennapi problémáira.

A miniszter példaként említette, hogy egyes esetekben a bérek fedezetéből kellett pénzt átcsoportosítani az intézmények napi működésére. Ez arra utalt, hogy az iskolák finanszírozásában és a források elosztásában is komoly feszültségek alakultak ki.

Az interjúból nem derült ki, mely tankerületekben és milyen időszakban történt ilyen átcsoportosítás. Lannert kijelentése ugyanakkor azt mutatja, hogy a kormány nemcsak a vezetési rendszert, hanem a finanszírozás működését is felülvizsgálja.

Nem egyetlen lépésben alakítják át a rendszert

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az oktatási igazgatás átalakítása fokozatosan történik majd. A kormány nem szünteti meg azonnal a jelenlegi intézményrendszert, hanem egymásra épülő változtatásokkal módosítja annak működését.

Ennek egyik első lépése a tankerületi vezetők kiválasztása lehet. Ezzel párhuzamosan kerülhet sor az iskolavezetők hatásköreinek bővítésére és a Klebelsberg Központ feladatainak újradefiniálására.

Lannert Judit nem ismertetett részletes ütemtervet az egyes intézkedésekhez. Az azonban világossá vált, hogy az új rendszerben az iskolák nagyobb önállóságot kaphatnak, miközben bizonyos központi támogató funkciók megmaradnak.

A Klebelsberg Központ nem szűnik meg

A miniszter szerint a Klebelsberg Központ továbbra is része marad az oktatási intézményrendszernek. Feladata azonban megváltozik, mert a jövőben oktatástámogatási háttérintézményként működik majd tovább.

Ez arra utal, hogy a központ kevésbé közvetlen irányító, inkább támogató szerepet kaphat. Lannert nem részletezte, hogy pontosan milyen szolgáltatásokat és feladatokat lát majd el az átalakítás után.

A Klebelsberg Központ jövőbeli működésének részletei azért is fontosak, mert az intézmény eddig meghatározó szerepet játszott az állami iskolák igazgatásában. A hatáskörök átrendezése ezért az egész köznevelési rendszer működésére hatással lehet.

Nagyobb felelősség kerülhet az intézményvezetőkhöz

A munkáltatói jogok visszaadásával az iskolaigazgatók nemcsak nagyobb szabadságot, hanem nagyobb felelősséget is kapnak. A tanárok kinevezéséről szóló döntések ismét közvetlenebbül kapcsolódhatnak az adott iskola szakmai és személyi szükségleteihez.

Az intézményvezetők így saját tapasztalataik alapján mérlegelhetik, hogy mely pedagógusokra van szükségük. A forrásból ugyanakkor nem derült ki, hogy a fizetések, a létszámkeretek vagy az elbocsátások kérdésében pontosan meddig terjed majd az önállóságuk.

A részletes szabályozás határozhatja meg, hogy a gyakorlatban mennyire lesz széles az igazgatók mozgástere. Lannert Judit bejelentése mindenesetre egyértelmű irányváltást jelez a korábbi központosított működéshez képest.

Az oktatási rendszer politikamentesítését ígéri a miniszter

Lannert Judit nyilatkozatának központi eleme volt, hogy az oktatási igazgatásban szakmai működést szeretnének kialakítani. A tankerületi vezetők kiválasztásánál ezért vezetői tapasztalatot és szakvizsgát is előírnak.

A miniszter szerint a politikai szempontok háttérbe szorítása különösen a tanárok foglalkoztatásával kapcsolatos döntésekben fontos. Az új rendszerben az igazgatók nagyobb szerepet kaphatnak, míg a tankerületek politikai befolyását csökkentenék.

Az október végéig lezáruló vezetői pályázatok lehetnek az első kézzelfogható eredményei az átalakításnak. A következő hónapokban az is kiderülhet, milyen ütemben kapják vissza az iskolaigazgatók a munkáltatói jogokat, és hogyan alakul át a Klebelsberg Központ működése.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.