Az elmúlt két hónapban látványosan megélénkült a magyarországi szakszervezeti élet: júniusban kétszer is sztrájkoltak a Hanon Systems pécsi és székesfehérvári gyárában, júliusban több alkalommal beszüntették a munkát az IKEA dolgozói, a Continental szegedi gumigyárában pedig újabb sztrájkra készülnek. Bár egyelőre nem világos, hogy valódi országos trendről vagy egymástól független munkahelyi konfliktusokról van-e szó, két hónap alatt már a harmadik jelentős munkabeszüntetés körvonalazódik. Közben a szakszervezetek azt is figyelik, hogyan viszonyul hozzájuk az új Tisza-kormány, amelytől többen a munkajogi szabályok átalakítását és a dolgozói érdekképviseletek mozgásterének bővítését várják. A bizalom azonban korántsem teljes: miközben egyes szakszervezeti vezetők óvatosan optimisták, a dolgozók egy része egyelőre nem látja, hogy a kormány érdemben melléjük állt volna.

Két hónap alatt már a harmadik sztrájk körvonalazódik

A nyári időszak szokatlanul mozgalmasan alakult a magyarországi munkahelyi érdekképviseletek számára. A Hanon Systems autóipari beszállító dolgozói júniusban kétszer is sztrájkoltak Pécsen és Székesfehérváron, az IKEA alkalmazottai pedig júliusban több alkalommal függesztették fel a munkavégzést.

A Continental szegedi gumigyárában jelenleg szintén munkabeszüntetésre készül a szakszervezet. Ennek időpontját ugyanakkor az extrém hőség miatt későbbre tolhatják, így egyelőre nem biztos, mikor kezdődhet meg a tényleges sztrájk.

A gyakoriság mindenesetre figyelemre méltó. Az elmúlt évtizedben több olyan év is volt, amikor egész év alatt sem történt három munkabeszüntetés, miközben 2019-ben tizenkét sztrájkot tartottak, ami kiemelkedő évnek számított.

Az új kormány megjelenése is felveti a kérdést

Nem egyértelmű, hogy a mostani aktivizálódás összefügg-e a politikai változással. Az új Tisza-kormány hivatalba lépése mindenesetre új helyzetet teremtett, és a szakszervezetek számára is kérdés, hogy a következő években milyen kapcsolat alakulhat ki a kormányzattal.

Magyar Péter már június elején megszólalt egy vállalati bérvita kapcsán. A miniszterelnök akkor a MasterGood élelmiszeripari céget kritizálta, miután annak ügyvezető igazgatója azt mondta, hogy vendégmunkások nélkül nem tudják folytatni a 120 milliárd forintos beruházásukat.

Magyar erre úgy reagált, hogy ha a vállalat a tavalyi 25 milliárd forintos profitjából 1,5 milliárd forinttal többet költött volna bérekre, akkor meg tudta volna tartani a magyar munkavállalókat. Az elmúlt években nem volt gyakori, hogy egy vezető magyar politikus nyilvánosan arra szólítson fel egy vállalatot, hogy fordítson több pénzt a dolgozói fizetésére.

Vegyes örökséget hagyott maga után az előző tizenhat év

A Fidesz-kormányok munkaerőpiaci öröksége ebből a szempontból ellentmondásos. A kormányok a háromoldalú bértárgyalásokon rendszeresen a nagyobb minimálbér-emelések mellett érveltek, és a legalacsonyabb keresetek fokozatosan közelebb kerültek az átlagbérekhez.

2011 és 2025 között mindössze két olyan év volt, amikor csökkentek a reálbérek. A bérek alakulása tehát hosszabb távon kedvezőbb képet mutatott, mint amit pusztán a szakszervezeti mozgástér alapján lehetne feltételezni.

A dolgozói érdekképviseletek ugyanakkor kevésbé érezhették maguk mögött a kormány támogatását. A sztrájktörvény módosítása korlátozta a szakszervezetek lehetőségeit, a munka törvénykönyvét pedig több alkalommal is úgy változtatták meg, hogy azt az érdekképviseletek a munkavállalók számára kedvezőtlennek ítélték.

A Hanonnál tízszázalékos béremelést követelnek

A Hanon Systems pécsi és székesfehérvári gyárában a sikertelen bértárgyalások után kezdődött sztrájk. Benke Norbert, a Vasas Szakszervezeti Szövetség dél-dunántúli regionális ügyvivője szerint a dolgozók jelentős része alig keres többet a minimálbérnél.

A szakszervezet tízszázalékos béremelést követel. Benke szerint tavaly mindössze három százalékkal, idén pedig négy százalékkal emelkedtek a bérek, miközben az előző évek magas inflációja jelentősen csökkentette a fizetések vásárlóerejét.

A dolgozók kiadásainak jelentős részét az élelmiszer és a lakhatás teszi ki, és éppen ezek a tételek drágultak számottevően. A Vasas ezért nem tartja túlzónak a tízszázalékos követelést.

A hétvégi munkavégzés is komoly feszültségforrás

Benke Norbert szerint a munkakörülményekkel kapcsolatban sem kizárólag a fizetések jelentenek problémát. A Hanon Systemsnél a hétvégi munkavégzés is kötelező lehet, ami tovább növeli az alkalmazottak elégedetlenségét.

A cég egyik névtelenséget kérő dolgozója szerint már az is jelentős előrelépés lenne, ha megszüntetnék a féléves munkaidőkeretet. A rendszer lehetővé teszi, hogy a vállalat egy fél évre vetítve, saját termelési igényeihez igazítva ossza el a ledolgozandó órákat.

Ez a gyakorlat azt eredményezheti, hogy a dolgozókat hétvégére is beosztják, miközben egyéni igényeiket csak korlátozottan lehet figyelembe venni. A megkérdezett alkalmazott szerint ez a bérek mellett az egyik legfontosabb konfliktusforrás a gyárban.

Újabb, határozatlan idejű sztrájkot készítenek elő

A Vasas egy újabb munkabeszüntetést is bejelentett a Hanon Systemsnél. Ezúttal határozatlan idejű sztrájkra készülnek, bár annak pontos kezdete még nem ismert.

A szakszervezet abban bízik, hogy még a munkabeszüntetés előtt megállapodásra juthatnak. Nyílt levélben fordultak a vállalat globális vezérigazgatójához, mert attól tartanak, hogy a helyi bértárgyalások részletei nem jutnak el a nemzetközi cégvezetés legfelső szintjére.

Benke szerint a vállalatnak is érdeke lenne mérsékelni a folyamatos fluktuációt. Úgy látja, a dolgozók gyors cserélődése a termelésre is negatív hatással lehet, ezért ezt az érvet a globális vezetésnek küldött levélben is hangsúlyozták.

A Hanon állami támogatást is kapott korábbi beruházásához

A Hanon Systems a dél-koreai Hankook vállalati konglomerátum része, és 1990 óta működik Magyarországon. Legutóbb 2023-ban hajtott végre 43 milliárd forint értékű beruházást.

Ehhez a Külgazdasági és Külügyminisztérium 5,7 milliárd forint támogatással járult hozzá. Az Opten adatai szerint a vállalat 2021 óta a 2024-es év kivételével minden évben nyereséges volt, bár a profit mértéke nem számított kiemelkedőnek.

Tavaly az adózás utáni eredmény valamivel több mint az árbevétel egy százalékát tette ki. A vállalatot korábban megkérdezték arról is, mely működési költségei emelkedtek meg jelentősen, de erre nem érkezett válasz.

Az IKEA dolgozói történelmi sztrájkba kezdtek

Az IKEA magyarországi dolgozói július 9. óta több alkalommal sztrájkoltak. A svéd vállalat 1990 óta van jelen Magyarországon, és ez volt az első alkalom, hogy hazai munkavállalói munkabeszüntetéssel próbálták érvényesíteni követeléseiket.

A sztrájk mindhárom magyarországi áruházat, valamint más telephelyeket is érintett. A dolgozókat képviselő Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete szerint az idei átlagos béremelés nagyjából öt százalék volt, ám annak pontos mértéke az egyéni teljesítménytől függött.

Karsai Zoltán, a KASZ elnöke szerint emiatt nem minden dolgozó kapott legalább inflációkövető emelést. A szakszervezet arra is hivatkozott, hogy a 2022-es és 2023-as magas infláció idején sem sikerült teljesen megőrizni a bérek vásárlóerejét.

Hat százalékot kértek, végül egyszeri százezer forintban állapodtak meg

Az IKEA dolgozóinak eredeti követelése egységes, júliustól érvényes hatszázalékos béremelés volt. Emellett azt is szerették volna, hogy minden évben rögzített keretek között legyen bértárgyalás, a juttatási rendszert a szakszervezet bevonásával alakítsák át, dolgozzák ki a bértranszparencia elveit, és 2027 elején kezdjenek tárgyalni a kollektív szerződésről.

A vállalat a négy kiegészítő követelést elfogadta, a hatszázalékos béremelést azonban nem. Az IKEA arra hivatkozott, hogy az idén már 580 millió forintot fordított a fizetések növelésére, a további emelés pedig veszélyeztetné a vállalat stabilitását.

A KASZ végül a dolgozók többségének támogatásával egyszeri 100 ezer forintos kifizetést fogadott el. Az összeget az alkalmazottak az augusztusi fizetésükkel együtt kapják meg.

A Continentalnál a sztrájkjogról való lemondást is feltételül szabták

A Continental szegedi gumigyárában a munkáltató egyoldalúan lezárta a tavasszal kezdődött bértárgyalásokat, és 6,5 százalékos béremelést ajánlott. A Szegedi Gumigyár Szakszervezeti Alapszervezete ezt nem tartotta elegendőnek.

Az érdekképviselet szerint a cég tulajdonosai az elmúlt három üzleti évben 60 milliárd forint adózott eredmény mellett 100 milliárd forint osztalékot vettek ki a vállalat bevételeiből és eredménytartalékából. Ezzel érvelnek amellett, hogy van lehetőség nagyobb béremelésre.

A cégvezetés később egyszeri 100 ezer forintos Szép-kártya-feltöltést ajánlott a korábbi bérjavaslat elfogadásáért. Ehhez azonban azt a feltételt is hozzátették, hogy a dolgozók 2027 tavaszáig mondjanak le a sztrájkjogukról.

A szakszervezet 8,5 százalékos emelést és nagyobb jutalmat kér

A szakszervezet nem fogadta el ezt a konstrukciót. Azt követeli, hogy az egyszeri juttatás összege 100 ezer helyett 230 ezer forint legyen, és ezért cserébe ne kelljen lemondani a munkabeszüntetés lehetőségéről.

Ha ez teljesül, a szakszervezet nyitott lenne a kollektív szerződés módosítására is. Emellett 8,5 százalékos bérnövekedést vár el az egyezség részeként.

A sztrájktárgyalások még nem kezdődtek meg. A munkabeszüntetés lehetősége ugyanakkor továbbra is napirenden van, bár az extrém hőség miatt a pontos időzítés bizonytalanná vált.

A Vasas egyelőre sem optimista, sem pesszimista a Tisza-kormánnyal kapcsolatban

László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke szerint egyelőre nem lehet eldönteni, hogy az új kormány milyen irányba mozdul a munkavállalói érdekképviseletekkel kapcsolatban. Úgy fogalmazott: „Se optimizmusra, se pesszimizmusra nem adott eddig okot a kormány.”

Az alelnök jelenleg nem látja bizonyítottnak azt sem, hogy az új politikai helyzet közvetlenül hozzájárult volna a szakszervezetek aktivitásának növekedéséhez. A mostani sztrájkokat elsősorban konkrét munkahelyi konfliktusok és bérviták váltották ki.

László szerint ugyanakkor már az is pozitív változás lenne, ha bizonyos vállalatok nem élveznének kiemelt kormányzati támogatást a munkavállalókkal folytatott konfliktusaikban.

A Vasas szerint korábban cégek próbáltak kormányzati nyomást kérni

László Zoltán azt állította, hogy az Orbán-kormányok időszakában voltak olyan stratégiai partnerként kezelt vállalatok, amelyek lobbiztak a kormánynál azért, hogy az gyakoroljon nyomást a szakszervezetekre egy-egy konfliktus idején.

Az alelnök szerint ez a fajta lobbitevékenység nem tudta megtörni a szakszervezet munkáját. Azt azonban kedvező fejleménynek tartaná, ha a jövőben megszűnne az a gyakorlat, hogy egyes vállalatok kiemelt politikai támogatásra számíthatnak.

A Vasas részéről ugyanakkor egyelőre nem érzékeltek olyan kormányzati beavatkozást, amely közvetlenül segítette volna a mostani munkavállalói konfliktusok rendezését.

Augusztustól már van kormányzati felelőse a munkajogi ügyeknek

A szakszervezet számára eddig az is problémát jelentett, hogy nem volt egyértelmű, kihez fordulhatnak a kormányban munkajogi kérdésekkel. A Hanon Systemsnél kialakult konfliktus kapcsán sem találtak azonnal olyan kormányzati szereplőt, akivel érdemben egyeztethettek volna.

Augusztustól azonban Szabó Imrét, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnökét nevezték ki munkajogalkotásért felelős államtitkár-helyettesnek a Szociális és Családügyi Minisztériumban. Ezzel már körvonalazódik, hogy a kormányon belül kihez tartozhatnak a szakszervezeti és munkajogi ügyek.

A kinevezés önmagában még nem jelent konkrét szakpolitikai változást. A szakszervezetek számára azonban fontos lehet, hogy legyen egy kijelölt kormányzati szereplő, akivel intézményesített formában lehet tárgyalni.

A tiszás képviselőket is megkeresték

A Vasas regionális képviselői korábban minden olyan tiszás országgyűlési képviselőt megkerestek, aki egyéni választókerületben szerzett mandátumot. Ezekből a megkeresésekből végül két személyes találkozó jött létre.

A többi esetben sem utasították vissza őket, de a képviselők a kormányzati rendszer kialakítására hivatkozva időt kértek. A szakszervezet ezért egyelőre várja, hogy kialakuljon egy rendszeresebb és kiszámíthatóbb párbeszéd.

László Zoltán ennek ellenére bízik abban, hogy konstruktív kapcsolat jöhet létre az új kormányzattal. A Vasas egyik fő elvárása egy olyan új munka törvénykönyve lenne, amely jobban védi a dolgozókat és nagyobb mozgásteret biztosít a szakszervezeteknek.

Benke szerint az új politikai helyzet segítheti a szakszervezeteket

Benke Róbert optimistábban látja a helyzetet. Szerinte már az is biztató, hogy a Hanon Systems dolgozói aktívabban próbálják érvényesíteni az érdekeiket.

A regionális ügyvivő úgy látja, hogy a Hanon hozzáállását részben az is meghatározza, hogy távol-keleti tulajdonú vállalatról van szó. Szerinte ezek a cégek gyakran elzárkózóbbak a szakszervezetekkel szemben, és kevésbé dolgozóközpontú a működésük.

Benke azt állította, hogy az Orbán-kormányok kifejezetten támogatták ezeket a vállalatokat, és elnézőbben kezelték a környezetet vagy a munkavállalókat veszélyeztető gyakorlatokat. Megítélése szerint az új kormány kevésbé elfogult velük szemben, ami kedvezőbb helyzetet teremthet a munkavállalói érdekképviseletek számára.

A Hanon egyik dolgozója viszont nem bízik a kormány segítségében

A gyár névtelenséget kérő alkalmazottja jóval szkeptikusabban értékelte a helyzetet. Szerinte a Hanon dolgozói között nincs különösebb bizalom abban, hogy a Tisza-kormány érdemi segítséget nyújt majd nekik.

A dolgozó úgy látja, hogy az új kabinet eddig semmit nem tett a konfliktusuk rendezéséért. Azt is kifogásolta, hogy Magyar Péterék a választási kampányban sem beszéltek részletesen arról, milyen változtatásokat terveznek a munka törvénykönyvében.

Jelenleg ezért a sztrájk folytatását tartja az egyetlen érdemi eszköznek a követelt béremelés megszerzésére. A dolgozók mozgásterét azonban a magas fluktuáció és az alacsony szakszervezeti tagság is korlátozza.

A sztrájkalap hiánya sokakat visszatarthat a munkabeszüntetéstől

A Hanon Systems gyáraiban sok új munkavállaló nem tagja a Vasasnak. Ez azért jelent problémát egy hosszabb sztrájk esetén, mert a nem tagok nem részesülhetnek a szakszervezet sztrájkalapjából.

Egy munkabeszüntetés alatt a dolgozók kieső jövedelemmel számolhatnak, ezért azok számára, akik alacsony fizetésből élnek és nem kapnak támogatást, komoly anyagi kockázatot jelenthet a részvétel. Ez gyengítheti a szakszervezet nyomásgyakorló képességét.

A magas fluktuáció így kettős problémát okoz: miközben a vállalat működését is nehezíti, a szakszervezet számára megnehezíti egy stabil, hosszabb távon mozgósítható tagság kialakítását.

Az új munka törvénykönyve lehet az egyik legfontosabb kérdés

A szakszervezetek számára hosszabb távon nem kizárólag az számít, hogy a kormány egy-egy konkrét bérvitában milyen álláspontot képvisel. Legalább ilyen fontos, hogy milyen munkajogi környezetet alakít ki.

A Vasas részéről egyértelmű igényként jelent meg a munka törvénykönyvének átalakítása. A szakszervezet olyan szabályozást szeretne, amely erősebben védi az alkalmazottakat, és hatékonyabb eszközöket biztosít az érdekképviseletek számára.

Egyelőre azonban nem ismert, hogy a Tisza-kormány pontosan milyen munkajogi változtatásokra készül. A következő hónapok egyik fontos kérdése ezért az lesz, hogy a mostani szakszervezeti aktivitás találkozik-e érdemi kormányzati reformokkal, vagy a dolgozóknak továbbra is elsősorban saját szervezőerejükre kell támaszkodniuk.

MNO MÉRLEG

MNO – Magyar News Online

Fotó: Kacsúr Tamás / MTI

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.