Még augusztusban megválaszthatja az Országgyűlés a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökét és négy alelnökét, miután a kormány biztosította a szervezet felállításához és működéséhez szükséges költségvetési forrásokat. A vezetői pályázatokat augusztus 16-ig lehet benyújtani, a jelentkezőket augusztus 25. és 27. között nyilvános meghallgatáson értékelik, majd még a hónap vége előtt rendkívüli parlamenti ülésen döntenek a jelöltekről. A hivatal a vezetők megválasztása után kezdheti meg tényleges működését, és a tervek szerint a kormánytól teljesen függetlenül, kizárólag az Országgyűlésnek beszámolva dolgozik majd. A pénteki kormányzati tájékoztatón emellett több más döntést is ismertettek: szeptembertől csökkentik több tüzelőanyag áfáját, átalakítják az egészségügyi szűrőrendszert, támogatást kap három vidéki repülőtér, az aszálykáros gazdálkodók pedig több mint 100 milliárd forintos keretből juthatnak előleghez.

• Augusztus 16-ig lehet pályázni a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetői posztjára, az NVVH vezetéséről pedig még augusztusban, rendkívüli ülésen dönt az Országgyűlés.
• Átfogó, hosszú távú agrárstratégiát dolgoz ki a kormány, a 2026-ban károkat szenvedett gazdálkodók pedig szeptembertől úgynevezett szuperelőleget kaphatnak a támogatási kifizetésekből.
• Átláthatóbbá teszik az uniós források tervezett felhasználását: az ezekről döntő közhivataloknak előzetesen is ingyenesen hozzáférhető tájékoztatást kell adniuk arról, mire tervezik elkölteni a pénzeket.
• Hatékonyabb és szélesebb körű egészségügyi szűrőrendszer kidolgozását kezdeményezte a kormány, Hegedüs Zsolt és Magyar Péter pedig példamutatásként együtt vesznek részt szűrővizsgálaton.
• Szeptember 15-től 5 százalékra csökken a tűzifa, a pellet, a brikett és a faszén áfája, így ezek a tüzelőanyagok alacsonyabb adókulcs alá kerülnek.

ÉLŐ közvetítésünket lezártuk, köszönjük, hogy velünk tartottak!

Magyar Péter hétfőn számol be az MVM általa botrányosnak nevezett energialekötéséről

Magyar Péter szerint hétfőn részletesen ismerteti majd, hogy az MVM milyen euró–forint árfolyam mellett kötött le nagy mennyiségű energiát még az előző kormány utasítása alapján. A miniszterelnök azt állítja, hogy az ügyletek bőven 400 forintos euróárfolyam fölött történtek, és ezzel az előző kabinet sok tízmilliárd forintos kárt okozott a magyar adófizetőknek. Magyar a paksi leállás költségeiről is beszélt: július 28. és augusztus 3–4. között szerinte mintegy 6–7 milliárd forintos közvetlen költségvetési hatás jelentkezett. A teljes havi veszteséget azonban egyelőre nem lehet pontosan megbecsülni, mert még nem ismert, mekkora kiesést szenvedtek el a cégek, és ez mekkora adóbevétel-csökkenést okoz.

A paksi leállás közvetlen hatása 6–7 milliárd forint lehetett

Magyar Péter szerint a kormány már látja a különbséget a tőzsdei energiaárak, a korábban lekötött árak és a paksi termelés költsége között. A fogyasztás ugyan alacsonyabb volt, ami valamelyest mérsékelte a kiesést, de a közvetlen költségvetési hatás így is jelentős lehetett.

A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy július 28. és augusztus 3–4. között nagyjából 6–7 milliárd forintos teher jelentkezett. A teljes augusztusi vagy havi költség ugyanakkor még nem számolható ki pontosan.

A vállalatok kiesése még nem ismert

Magyar szerint egyelőre nem látják teljesen, hogy a paksi termelés visszaesése mekkora veszteséget okozott az egyes magyar cégeknek. Emiatt azt sem lehet még pontosan megmondani, hogy az alacsonyabb vállalati teljesítmény mekkora adóbevétel-kiesést eredményezett.

A miniszterelnök ezért óvatosan fogalmazott a teljes gazdasági hatásról. A közvetlen költségvetési következményekről már vannak becslések, a szélesebb gazdasági veszteséghez azonban további adatokra van szükség.

Hétfőn jönnek az MVM energialekötésének részletei

Magyar Péter azt is bejelentette, hogy hétfőn részletesen beszámol egy olyan MVM-es energialekötésről, amelyet saját megfogalmazása szerint botrányosnak tart. Azt állítja, hogy az MVM még az előző kormány utasítására, a 2027-es költségvetés elkészítése előtt kötött le nagy mennyiségű energiát. A miniszterelnök szerint az ügyletek bőven 400 forintos euróárfolyam felett történtek. Állítása szerint ez sok tízmilliárd forintos veszteséget okozott a magyar adófizetőknek.

A korábbi földgázvásárlásokhoz hasonlította az ügyet

Magyar a helyzetet ahhoz hasonlította, amikor az előző kormány az energiaválság idején nagy mennyiségű földgázt vásárolt magas árfolyam mellett. Szerinte most is az történt, hogy kedvezőtlen piaci és devizaárfolyam-környezetben kötöttek le jelentős mennyiségű energiát. A miniszterelnök ugyanakkor a konkrét szerződéses részleteket egyelőre nem ismertette. Ezeket ígérete szerint hétfőn teszi közzé, amikor részletesebben beszél majd az MVM ügyleteiről és azok feltételezett költségvetési következményeiről.

Magyar Péter: Mindhárom emberből fantasztikus köztársasági elnök lehetne

Magyar Péter szerint mindhárom, az elmúlt napokban felmerült személyből kiváló köztársasági elnök lehetne. A miniszterelnök a 24.hu kérdésére azt mondta, a Tisza-frakció tagjai tudják meg először hivatalosan, hogy a párt elnöksége kiket ajánl számukra megfontolásra. Ugyanakkor azt is hozzátette, szerinte nem különösebben nehéz kikövetkeztetni, kik lehetnek a lehetséges jelöltek, hiszen az elmúlt hetekben több olyan közéleti szereplővel is találkozott, akiknek a neve már korábban felmerült az államfőjelöltség kapcsán. Magyar Romsics Ignác Széchenyi-díjas történésszel, Fülöp Botonddal, a Vidéki prókátor néven ismert ügyvéddel, valamint Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökével is egyeztetett.

Előbb a frakció tudja meg a hivatalos neveket

Magyar Péter azt mondta, hogy a Tisza elnöksége által kiválasztott neveket először a parlamenti frakció tagjaival ismertetik. Ezzel arra utalt, hogy a párt belső döntési folyamatát nem szeretnék megelőzni nyilvános bejelentéssel.

A miniszterelnök ugyanakkor nem titkolta, hogy a lehetséges jelöltek személyét a nyilvánosság is viszonylag könnyen kikövetkeztetheti. Szerinte aki figyelemmel követte az elmúlt napok történéseit, annak nem okozhat nagy meglepetést a három név.

Három találkozó is sokat elárult

Magyar Péter az elmúlt időszakban nyilvánosan is beszámolt arról, hogy találkozott Romsics Ignác Széchenyi-díjas történésszel, Fülöp Botonddal, a Vidéki prókátor néven ismert ügyvéddel, valamint Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökével.

A találkozók miatt már korábban is felmerült, hogy ők lehetnek a Tisza köztársaságielnök-jelöltjei. Magyar mostani kijelentése tovább erősítette ezt a feltételezést, még akkor is, ha hivatalosan egyelőre nem jelentette be a három jelölt nevét.

Magyar mindhármukat alkalmasnak tartja

A miniszterelnök kifejezetten elismerően beszélt a három közéleti szereplőről. Úgy fogalmazott: „Szerintem mindhárom emberből fantasztikus köztársasági elnök lehetne.”

A Tisza-frakciónak kell majd eldöntenie, hogy a három közül kit támogat a köztársaságielnök-választáson. A végső döntés előtt azonban a frakciótagok kapják meg elsőként a párt elnökségének hivatalos javaslatát.

Magyar Péter: Ha egy „szuverenitásvédelmi sóhivatalra” el lehetett égetni 6 milliárdot, az NVVH-ra is legalább ennyit kell költeni

Magyar Péter szerint megfelelő költségvetést kell biztosítani a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal számára, amelynek pénzügyi tervezése jelenleg is folyamatban van. A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy ha egy általa „szuverenitásvédelmi sóhivatalnak” nevezett intézményre hatmilliárd forintot lehetett költeni, akkor a vagyonvisszaszerzési hivatal működésére is legalább ekkora összeget indokolt fordítani. Magyar ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem egy nagy apparátusú, drága intézményt képzel el, hanem egy áramvonalas hivatalt, amelynek nincs szüksége „nagy palotára” és túlzott létszámra.

Még készül az NVVH költségvetése

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal költségvetési tervezetének összeállítása még nem zárult le. Magyar Péter szerint azonban már most fontos alapelv, hogy a szervezet elegendő forrást kapjon a hatékony működéshez. A miniszterelnök úgy látja, hogy az NVVH feladatai indokolják a stabil finanszírozást. Szerinte nem lenne ésszerű úgy létrehozni a hivatalt, hogy közben nem biztosítanak számára megfelelő működési keretet.

Legalább hatmilliárdos keretet tartana indokoltnak

Magyar Péter a korábbi Szuverenitásvédelmi Hivatal költségeivel vont párhuzamot. Úgy fogalmazott, hogy ha egy „szuverenitásvédelmi sóhivatalra” el lehetett égetni hatmilliárd forintot, akkor a vagyonvisszaszerzési hivatalra is legalább ennyit kellene fordítani. A kijelentéssel egyértelművé tette, hogy az NVVH-t fontosabb és kézzelfoghatóbb feladatokat ellátó intézménynek tartja. Ugyanakkor azt is jelezte, hogy a végleges költségvetési összeg még nincs eldöntve.

Nem nagy apparátusban gondolkodnak

Magyar szerint az NVVH működését nem kell túlméretezni. Úgy fogalmazott, hogy egy áramvonalas hivatalra van szükség, amelynek nincs szüksége nagy ingatlanra vagy feleslegesen nagy személyi állományra. A miniszterelnök szerint a lényeg az, hogy a szervezet megfelelő szakmai és pénzügyi háttérrel rendelkezzen. A cél tehát nem egy látványos intézményi struktúra felépítése, hanem egy hatékonyan működő hivatal létrehozása.

Magyar Péter: Kigyulladt a Mol pozsonyi finomítója

Magyar Péter egy kormányzati tájékoztató közben kapott információt arról, hogy tűz ütött ki a Mol egyik pozsonyi finomítójában. A miniszterelnök azonnal ismertette a rendelkezésére álló első adatokat, amelyek szerint a történteknek nincs sérültje, és az incidens a jelenlegi információk alapján az üzemanyag-ellátást sem veszélyezteti. Magyar nem közölt további részleteket arról, hogy pontosan melyik üzemi területen keletkezett a tűz, mekkora károk keletkeztek, illetve mennyi idő alatt sikerülhet teljesen eloltani a lángokat. A bejelentés idején tehát csak a legfontosabb elsődleges információk álltak rendelkezésre.

Nincsenek sérültek

Magyar Péter közlése szerint a pozsonyi finomítóban történt tűzesetben senki nem sérült meg. Ez volt az egyik legfontosabb információ, amelyet a miniszterelnök a tájékoztató során megosztott.

Arról nem beszélt, hogy a tűz pontosan mikor keletkezett, illetve milyen munkafolyamat közben történt az incidens. A körülmények feltárásáról egyelőre nem hangzott el részletes tájékoztatás.

Az ellátást sem veszélyezteti a tűz

A miniszterelnök azt is hangsúlyozta, hogy a jelenlegi információk szerint a pozsonyi finomítóban történt tűzeset nem veszélyezteti az ellátást. Ez arra utal, hogy az incidens ellenére nem számolnak olyan kieséssel, amely közvetlenül problémát okozna az üzemanyag-ellátásban.

Magyar további részleteket nem ismertetett a finomító működéséről vagy az esetleges termeléskiesésről. A helyzet pontos megítéléséhez ezért további hivatalos tájékoztatásra lehet szükség.

Tájékoztató közben érkezett a hír

Magyar Péter a kormányzati tájékoztató közben kapta meg az információt a tűzesetről. A bejelentést ezért friss, még korlátozott részleteket tartalmazó információként osztotta meg. A jelenlegi tudás szerint tehát nincs sérült, és az ellátás biztonsága sincs veszélyben. A tűz okáról, pontos helyéről és a károk mértékéről egyelőre nem közöltek részleteket.

Magyar Péter: A vagyonvisszaszerzési hivatal sikerének fokmérője az lesz, mennyi vagyont tud visszaszerezni

Magyar Péter szerint a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal eredményességét több szempont alapján kell majd megítélni: számít az eljárások gyorsasága, azok eredményessége, a visszaszerzett közvagyon nagysága és az is, hogy az intézmény hosszabb távon meg tudja-e őrizni a közbizalmat. A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy ha ő dolgozna a hivatalnál, elsősorban azokra az ügyekre összpontosítana, amelyek a legnagyobb értékű vagyon visszaszerzésével kecsegtetnek. Szerinte ugyanis még egy jól működő hatóság sem lesz képes minden egyes ügyet elindítani és végigvinni, ezért a prioritások kijelölése kulcsfontosságú lesz.

A legnagyobb értékű ügyekre fókuszálna

Magyar Pétert arról kérdezték, hogy az NVVH sikerét inkább az elindított eljárások számában vagy a ténylegesen visszaszerzett közvagyon nagyságában kell-e majd mérni. A miniszterelnök szerint mindkettő fontos, ahogyan az eljárások gyorsasága és eredményessége is.

Hozzátette, hogy ő személyesen nem fog a hivatalnál dolgozni, de a vezetők helyében a legfontosabb és legnagyobb vagyoni eredménnyel kecsegtető ügyekre koncentrálna. Úgy látja, a hivatal kapacitásai sem lesznek korlátlanok, ezért nem lehet minden ügyet egyszerre kezelni.

A visszaszerzett vagyon lesz az egyik legfontosabb mérce

Magyar szerint a hivatal egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy minél több vagyonelemet szerezzen vissza a költségvetés számára. Ezzel párhuzamosan annak is jelentősége lesz, hogy az eljárások végén hányan részesülnek jogerős felelősségre vonásban.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy nem önmagában az számít majd, hány vizsgálat indul. A szervezet teljesítményét szerinte az mutatja meg igazán, hogy az eljárásoknak lesz-e kézzelfogható eredményük.

Magyar szerint jelenleg magas a közbizalom az NVVH iránt

Magyar Péter úgy látja, hogy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal iránt jelenleg magas a társadalmi bizalom. Azt állította, még a mostani ellenzék támogatói között is sokan szeretnék, hogy a vitatott vagyoni ügyeket kivizsgálják.

Szerinte ugyanakkor hosszabb távon az lesz az egyik legfontosabb kérdés, hogy ez a bizalom megmarad-e. Magyar arra figyelmeztetett, hogy Magyarországon több közintézmény esetében is erodálódott már a társadalmi bizalom, és reméli, hogy az NVVH-nál ezt sikerül elkerülni.

Magyar Péter: Kubatov Gábort kell megkérdezni a Fradiváros 25 milliárdos támogatásáról

Magyar Péter szerint Kubatov Gábort kell megkérdezni arról, mi történt a Fradivárosra adott 25 milliárd forintos kormányzati támogatással. A miniszterelnök a Kontroll kérdésére azt mondta, neki nincs információja az ügy részleteiről, ezért nem tudja megmondani, mire fordították pontosan az összeget, illetve mi lett a támogatás sorsa. Magyar ugyanakkor arról is beszélt, hogy az úgynevezett Aranykonvoj-ügy vizsgálata továbbra is folyamatban van. Ígérete szerint amint rendelkezésre állnak ellenőrzött és nyilvánosságra hozható információk, azokat közzéteszik.

Kubatovhoz irányította a kérdést

A Kontroll arra kérdezett rá Magyar Péternél, hogy mi lett a Fradivárosra adott 25 milliárd forintos állami támogatással. A miniszterelnök azt válaszolta, hogy erről az ügyről nincs saját információja.

Magyar szerint ezért Kubatov Gábort kell megkérdezni a támogatás felhasználásáról. A miniszterelnök nem közölt további részleteket arról, hogy a kormány tervezi-e külön vizsgálni a támogatás sorsát.

Az Aranykonvoj-ügyben még tartanak a vizsgálatok

Magyar Péter az Aranykonvoj-ügyről is beszélt, amelyben elmondása szerint továbbra sem zárultak le a vizsgálatok. A miniszterelnök nem ismertette, pontosan milyen szakaszban tart az eljárás, és milyen új információk kerültek elő.

Azt azonban megígérte, hogy minden olyan adatot nyilvánosságra hoznak, amelyet a vizsgálatok lezárása vagy előrehaladása után közzé lehet tenni. Magyar hangsúlyozta, hogy a kormány ezen a ponton még nem akar megelőlegezni következtetéseket.

Magyar Péter: Akár több mint egy hónap is lehet, mire teljesen újraindul a paksi atomerőmű

Magyar Péter szerint jelenleg továbbra sem lehet pontosan megmondani, mikor indulhat újra teljes kapacitással a paksi atomerőmű. A miniszterelnök arról beszélt, hogy hosszabb távú, megbízható vízállás-előrejelzéseket nem lehet készíteni, ráadásul augusztusban jellemzően nem emelkedik jelentősen a Duna vízszintje. Úgy fogalmazott, a kormány nem túl optimista: ha nem találnak olyan ideiglenes műszaki megoldást, amely a nukleáris biztonsági előírásoknak is megfelel, akkor akár több mint egy hónap is eltelhet a teljes újraindulásig. Magyar szerint ez komoly gazdasági kockázat, mert Magyarország hónapokon át nem tudna Paks nélkül működni úgy, hogy annak többletköltségeit a vállalkozások jelentős része el tudja viselni.

A vízállás miatt továbbra is nagy a bizonytalanság

Magyar Péter szerint a Duna vízállásának alakulását jelenleg csak korlátozottan lehet előre jelezni. Hosszabb távon elsősorban historikus adatokból lehet következtetni arra, milyen folyamatok várhatók.

A miniszterelnök arra is felhívta a figyelmet, hogy augusztusban általában nem jellemző a Duna vízszintjének jelentős emelkedése. Emiatt egyelőre nem lehet olyan időpontot mondani, amikor biztosan visszaállhat a paksi atomerőmű teljes termelése.

Akár egy hónapnál is tovább tarthat a helyreállás

Magyar szerint jelenleg az a kérdés, sikerül-e olyan ideiglenes megoldást találni, amely műszakilag használható és a nukleáris biztonsági előírásoknak is megfelel. Ha nem, akkor a teljes újraindulás több mint egy hónapot is igénybe vehet.

A miniszterelnök hozzátette, hogy ennél hosszabb időszak sem zárható ki. Szerinte az engedélyezés és a nukleáris biztonság jelenti most a legfontosabb szűk keresztmetszetet.

Magyar szerint a gazdaság hónapokig nem bírná Paks nélkül

A miniszterelnök úgy látja, hogy a magyar gazdaság nem tudna hónapokon keresztül a paksi termelés jelentős kiesésével működni. Az alternatív energiabeszerzés szerinte olyan többletköltséget okozna, amelyet a már most is nehéz versenyképességi helyzetben lévő magyar cégek jelentős része nem tudna vállalni.

Magyar szerint ezért rövid időn belül működőképes megoldást kell találni. A cél az, hogy a lehető leggyorsabban, de a biztonsági feltételek maradéktalan betartása mellett növeljék újra Paks termelését.

Több vészforgatókönyvvel is készülnek

A Mavir folyamatosan tájékoztatja a kormányt az aktuális energiahelyzetről. A rendelkezésre álló előrejelzések egy napra előre készülnek, és arra az esetre is tartalmaznak forgatókönyveket, ha az utolsó paksi turbinát is le kellene kapcsolni.

Magyar Péter szerint nem egyetlen, hanem több vészforgatókönyv van érvényben. A kormány ezért különböző lehetőségekkel számol attól függően, hogyan alakul a Duna vízszintje és milyen műszaki megoldások engedélyezhetők.

Már a hétvégére jöhetnek új hűtési javaslatok

A miniszterelnök azt mondta, három-négy különböző megoldási javaslatot várnak a paksi hűtés problémájára. Reményei szerint ezek közül több már a hétvégén a kormány elé kerülhet.

Magyar szerint a Vizet a tájba program sem zárja ki egy dunai duzzasztómű megépítésének lehetőségét. Egy ilyen kérdésről azonban összpárti egyeztetésre lenne szükség.

Egyelőre nem tudni, mikor állhat helyre teljesen a termelés

A paksi atomerőmű teljes újraindulásának időpontja így továbbra is bizonytalan. Magyar Péter szerint a döntő kérdés az, sikerül-e gyorsan olyan megoldást találni, amely egyszerre segíti a termelés helyreállítását és megfelel a nukleáris biztonsági előírásoknak.

Ha ez nem sikerül, a korlátozott működés akár több mint egy hónapig is fennmaradhat. A kormány közben több forgatókönyvvel készül arra az esetre, ha a helyzet hosszabb időn át nem javulna.

Fotó: Purger Tamás / MTI

Magyar Péter: A szakemberek szerint jelen formájában nem állja meg a helyét Paks II. engedélye

Magyar Péter szerint a Paks II. beruházás jelenlegi engedélyezési és műszaki kereteit újra kell vizsgálni, mert az általa idézett szakemberek úgy látják, hogy a projekt mai formájában nem állja meg a helyét. A miniszterelnök elsősorban a hűtési rendszerrel kapcsolatban fogalmazott meg aggályokat: azt mondta, a szakértők szerint új atomerőműveket ma már jellemzően nem nyílt vízi hűtéssel terveznek, hanem inkább zárt rendszerű megoldásokkal, például hűtőtornyokkal. Magyar szerint ez azért különösen fontos, mert a Duna vízszintjének alakulása hosszú távon komoly kockázatot jelenthet a paksi blokkok üzembiztonságára. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a végső következtetésekkel meg kell várni a Paks II. teljes átvilágításának lezárását.

Magyar szerint a nyílt vízi hűtés komoly kérdéseket vet fel

A miniszterelnök arról beszélt, hogy az általa megkérdezett szakemberek szerint új atomerőműveknél ma már nem a nyílt vízi hűtés számít tipikus megoldásnak. Inkább zárt láncú rendszerekben, hűtőtornyokban vagy más technológiákban gondolkodnak.

Paks I. jelenleg nyílt vízi hűtéssel működik, és Paks II.-t is ilyen rendszerrel tervezték. Magyar furcsának nevezte, hogy az atomenergetikával vagy magával a paksi erőművel évtizedek óta foglalkozó szakemberek körében korábban nem merült fel hangsúlyosabban, hogy ez a megoldás később üzembiztonsági kockázatot jelenthet.

A Duna alacsonyabb vízszintjét tartja az egyik fő kockázatnak

Magyar Péter szerint a probléma azért válik egyre fontosabbá, mert minden tendencia arra utal, hogy a Duna vízszintje hosszabb távon alacsonyabb lehet. Úgy látja, ezt már nem lehet figyelmen kívül hagyni egy több évtizedre tervezett atomerőmű esetében.

A miniszterelnök szerint ezért olyan műszaki megoldásra van szükség, amely tartósan alacsony vízállás mellett is biztosíthatja az atomerőmű biztonságos működését. Ennek lehetőségeit szerinte az átvilágítás során részletesen meg kell vizsgálni.

Paks I. üzemidejének hosszabbítása is komoly átalakításokat igényelhet

A jelenlegi tervek szerint a paksi atomerőmű meglévő blokkjait 2032 és 2037 között kellene leállítani. Ugyanakkor folyamatban van egy újabb húszéves üzemidő-hosszabbítási kérelem.

Magyar szerint ehhez jelentős műszaki átalakításokra lehet szükség. A miniszterelnök azt mondta, csak komoly fejlesztések után lehet esély arra, hogy a hosszabbítást engedélyezzék.

Újra kell tárgyalni a Paks II. beruházást

Magyar Péter szerint az általa idézett szakemberek most már úgy látják, hogy Paks II. jelenlegi engedélye ebben a formában nem megfelelő. Emiatt szerinte a beruházást újra kell tárgyalni, és a műszaki feltételeket is felül kell vizsgálni.

A miniszterelnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a végső döntés előtt meg kell várni az átvilágítás lezárását. Csak ezután lehet megválaszolni azt is, milyen formában folytatható a projekt, és hogy a Roszatom maradhat-e a beruházás kivitelezője.

Az előző kormány felelősségét is vizsgálják

Magyar Pétert arról is kérdezték, vizsgálja-e a kormány Szijjártó Péter felelősségét azért, hogy februárban megkezdődött a betonöntés Paks II.-nél. Ez a szerződés szempontjából azért fontos, mert ettől a ponttól a magyar fél további kötelezettségeket vállalhatott.

A miniszterelnök erre azt mondta, hogy a teljes folyamatot egészében vizsgálják. Szerinte az előző kormánynak vannak felelősségi kérdései, de ezekről csak a vizsgálat lezárulta után lehet pontos következtetést levonni.

Vizsgálják az MCC-s vagyont, több érdekeltség minisztériumokhoz kerülhet

A kormány megvizsgálja, mi történjen azzal a jelentős vagyonnal, amely felett a Mathias Corvinus Collegiumot fenntartó, múlt pénteken megszűnt alapítvány rendelkezett. Magyar Péter a 444 kérdésére azt mondta, áttekintik azt is, milyen tevékenységeket végzett az alapítvány, és ezek közül melyek minősültek közfeladatnak. Az MCC hivatalosan a Miniszterelnökséghez tartozik, de egyes feladatai és vagyonelemei később más minisztériumokhoz kerülhetnek, erről jelenleg is zajlanak az egyeztetések. A Libri jövőjéről még nincs végleges döntés, ugyanakkor a miniszterelnök szerint biztosan lesznek olyan MCC-hez kötődő vagyonelemek, amelyeket az állam értékesíteni fog.

Még vizsgálják, mi maradjon állami kézben

Magyar Péter szerint elsőként azt kell feltárni, pontosan milyen vagyon, tevékenység és közfeladat tartozott az MCC-t működtető alapítványhoz. A kormány ennek alapján döntheti el, mely elemeket tartja meg, melyeket szervezi át, és melyeket értékesíti.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy az MCC hivatalosan a Miniszterelnökség alá tartozik. Ugyanakkor elképzelhető, hogy bizonyos részek más minisztériumokhoz kerülnek, az erről szóló egyeztetések még folyamatban vannak.

A Libri sorsáról még nincs döntés

Magyar Péter szerint egyelőre nem dőlt el, hogy privatizálják-e a Librit. Az állam jelenleg osztalékhoz juthat a társaság után, ezért a végleges tulajdonosi döntés előtt ennek gazdasági szempontjait is mérlegelik.

A miniszterelnök ugyanakkor azt már biztosra mondta, hogy lesznek olyan vagyonelemek, amelyeket az állam értékesíteni fog. Arról viszont nem beszélt, pontosan mely érdekeltségek kerülhetnek piacra.

Paks 2 átvilágítása sem túl biztató

A 444 Paks 2 jövőjéről is kérdezte a miniszterelnököt. Magyar Péter azt mondta, az eddigi átvilágítás eredménye nem túl biztató, ugyanakkor szerinte Magyarországnak szüksége van egy nagy atomerőműre.

A miniszterelnök azt is hangsúlyozta, hogy a jövő energetikai terveinél már tartósan alacsony dunai vízállással is számolni kell. Ezért arra utasította a szakembereket, hogy dolgozzanak ki olyan megoldásokat, amelyek ilyen körülmények között is biztosítani tudják az atomerőmű működésének feltételeit.

Magyar Péter: Már ebben a ciklusban jelentős új energiakapacitások kerülhetnek a rendszerbe

Magyar Péter szerint a kormány mindent megtesz azért, hogy már a jelenlegi ciklusban jelentős új kapacitások kerüljenek be a magyar energiarendszerbe. A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy az energetikai fejlesztések közül a hálózat korszerűsítése a legfontosabb és egyben a legösszetettebb feladat, amely új alállomások és kapcsolópontok létesítését is jelenti. Ez szerinte a szélerőművek telepítésének is alapfeltétele, miközben a többéves átfutású beruházások mellett gyorsabban megvalósítható energiatárolási fejlesztésekre is szükség van. Magyar hangsúlyozta, hogy az áramfogyasztás várhatóan növekedni fog, ezért egyszerre kell növelni a termelést, fejleszteni a hálózatot, bővíteni a tárolást és javítani az energiahatékonyságot.

A hálózatfejlesztést tartja a legfontosabb feladatnak

Magyar Péter szerint az energetikai beruházásoknál elsőként a villamosenergia-hálózat fejlesztésére kell koncentrálni. Úgy fogalmazott, hogy ez a legfontosabb és legkomplexebb feladat, amely többek között új alállomások és új kapcsolópontok létrehozását igényli.

A miniszterelnök szerint ezek a fejlesztések a későbbi szélerőmű-beruházások előfeltételei is. A különböző projektek ugyanakkor párhuzamosan haladhatnak, így nem kell megvárni, amíg az egyik fejlesztési terület teljesen lezárul.

A tárolókapacitásokat gyorsabban lehet bővíteni

Magyar arról is beszélt, hogy a szélerőművek megvalósítása jellemzően három-négy éves átfutási idővel jár. Ezért addig is szükség van olyan fejlesztésekre, amelyek rövidebb idő alatt javíthatják az energiarendszer működését.

Ilyennek nevezte a tárolókapacitások bővítését, amely szerinte gyorsabban végrehajtható. Hozzátette, hogy ilyen beruházások már piaci alapon is zajlanak Magyarországon.

Már ebben a ciklusban jelentős kapacitásbővítést akar a kormány

A miniszterelnök kijelentette, hogy a kabinet mindent megtesz azért, hogy már a jelenlegi kormányzati ciklusban jelentős új termelő- és tárolókapacitások jelenjenek meg a rendszerben. Szerinte erre azért is szükség van, mert az ország villamosenergia-fogyasztása a következő években tovább fog növekedni.

Magyar azt mondta, hogy emiatt a jelenleg tervezettnél is nagyobb termelési kapacitásra lesz szükség. A fejlesztéseknek ugyanakkor nemcsak a termelést, hanem a hálózat biztonságát és rugalmasságát is erősíteniük kell.

Nem támogatnák az „áramzabáló, vízzabáló és szennyező” beruházásokat

Magyar Péter azt is hangsúlyozta, hogy a kormány a jövőben jobban figyel arra, milyen nagyberuházások érkeznek Magyarországra. Úgy fogalmazott, hogy nem szeretnének „áramzabáló, vízzabáló és főleg ne szennyező” beruházásokat támogatni.

A miniszterelnök szerint az államnak legalább azt el kell kerülnie, hogy közpénzből támogasson olyan projekteket, amelyek túlzott energia- és vízigénnyel vagy jelentős környezeti terheléssel járnak. A növekvő áramigény miatt ugyanakkor így is szükség lesz a hazai termelés bővítésére.

Szigetelési és energiahatékonysági programokra is szükség lesz

A kormány nemcsak az energiatermelés növelésében gondolkodik. Magyar szerint a fogyasztási oldalon is komoly tartalékok vannak, ezért a szigetelési programokon és más energiahatékonysági intézkedéseken is dolgozni kell.

A cél így egyszerre lenne a termelési kapacitások növelése és az energiafelhasználás hatékonyabbá tétele. Magyar szerint a hálózatfejlesztés, a tárolás, a megújuló energia és az energiahatékonyság együtt adhat stabilabb alapot a következő évek magyar energiarendszerének.

Magyar Péter: Szombaton dönt a Tisza frakciója arról, kit választanak meg jövő kedden államfőnek

Magyar Péter szerint szombaton hozza meg a végső döntést a Tisza országgyűlési frakciója arról, kit támogatnak a jövő keddi államfőválasztáson. A miniszterelnök elmondta, hosszú egyeztetési folyamat előzte meg a döntést, amely során sok lehetséges jelölt neve felmerült, több személyt pedig személyesen is meghallgattak. Magyar hangsúlyozta, hogy nem társadalmi egyeztetésről volt szó, hanem a párton belüli, politikai és személyi mérlegelésről. A Tisza elnöksége végül három nevet választott ki, ezeket terjesztik szombaton a frakció elé. A miniszterelnök szerint a jelöltek között nincs meglepetés, aki az elmúlt napok híreit figyelemmel követte, azt a három név sem fogja váratlanul érni.

Három nevet visznek a frakció elé

Magyar Péter szerint a Tisza vezetése hosszú egyeztetési folyamaton van túl. A lehetséges jelöltek között sok név felmerült, ezeket az elnökség megtárgyalta, és több érintettet személyesen is meghallgattak.

A folyamat végén az a döntés született, hogy három nevet ajánlanak a Tisza-frakció figyelmébe. A képviselők ezek közül választják ki szombaton azt a személyt, akit a jövő keddi államfőválasztáson támogatni fognak.

Magyar szerint nem lesz meglepetés

A miniszterelnök azt is jelezte, hogy a három jelölt neve várhatóan nem okoz majd különösebb meglepetést. Úgy fogalmazott, aki az elmúlt napok híreit figyelemmel követte, nagyjából sejtheti, kik kerülhettek a végső körbe.

Magyar ugyanakkor most még nem nevezte meg a három jelöltet. A végső döntés a frakció kezében lesz, amely szombaton választ közülük.

Kedden választhatják meg az új államfőt

Magyar Péter megfogalmazása szerint a szombaton kiválasztott személyt jövő kedden fogják megválasztani államfőnek. A Tisza-frakció döntése ezért közvetlenül meghatározhatja, ki kerül az ország legmagasabb közjogi tisztségébe.

A miniszterelnök ezzel egyben azt is világossá tette, hogy a párton belüli jelöltállítási folyamat az utolsó szakaszába érkezett. Szombaton megszületik a politikai döntés, kedden pedig már az Országgyűlés mondhatja ki a végső szót.

Fotó: Purger Tamás / MTI

Magyar Péter: Nem tárgyalta a kormány az árrésstop kivezetését

Magyar Péter szerint a kormány egyelőre nem tárgyalta az árrésstop kivezetését, annak ellenére sem, hogy szakmai szervezetek hónapok óta sürgetik az intézkedés megszüntetését. Az RTL kérdésére a miniszterelnök azt mondta, ebben nincs új fejlemény, a kereskedelmi és szakmai szövetségek már régóta azt képviselik, hogy ideje lenne kivezetni az árrésstopot. Magyar ugyanakkor arra is kitért, hogy a friss adatok szerint tíz éve nem látott szintre csökkent az infláció Magyarországon. A miniszterelnök ezt az előző kormány gazdaságpolitikájával összefüggésben „orbáni inflációnak” nevezte, majd egyértelművé tette: a kabinet az árrésstop megszüntetéséről még nem hozott döntést.

A szakmai szervezetek régóta a kivezetést sürgetik

Az RTL azt kérdezte Magyar Pétertől, hogy napirenden van-e az árrésstop megszüntetése. A miniszterelnök erre úgy válaszolt, hogy a témában nincs különösebb újdonság, mert a szakmai érdekképviseletek hónapok óta arról beszélnek, hogy az intézkedést ki kellene vezetni.

Magyar megköszönte a kérdést, de nem jelentett be konkrét változtatást. Azt hangsúlyozta, hogy a kormány maga még nem tárgyalta az árrésstop eltörlését.

Tízéves mélyponton az infláció

A miniszterelnök a válaszában az infláció friss adataira is kitért. Kiemelte, hogy a drágulás üteme tíz éve nem látott szintre csökkent Magyarországon.

Magyar Péter ezt „orbáni inflációnak” nevezte, utalva arra, hogy szerinte az előző kormány gazdaságpolitikájának következményeit kellett kezelniük. A mostani kedvezőbb inflációs adatokat ugyanakkor nem kapcsolta össze közvetlenül az árrésstop megszüntetésével.

Egyelőre marad az árrésstop

Magyar válasza alapján tehát jelenleg nincs kormányzati döntés az árrésstop kivezetéséről. Bár a szakmai szervezetek hónapok óta sürgetik a változtatást, a kabinet ezt a kérdést még nem tárgyalta meg.

A következő időszakban ezért az lesz a kérdés, hogy a tartósan alacsonyabb infláció és az élelmiszerárak kedvezőbb alakulása elindítja-e az intézkedés felülvizsgálatát. Jelenleg azonban az árrésstop megszüntetése nincs kormányzati döntési szakaszban.

Magyar Péter szerint duplájára drágult Paks 2, sürgeti a beruházás átvilágítását

Magyar Péter szerint a mostani energiaválság még sürgetőbbé teszi a Paks 2 beruházás teljes átvilágítását. A miniszterelnök azt állítja, hogy továbbra sincs megnyugtató válasz arra, miként oldották volna meg az új blokkok hűtését olyan időszakokban, amikor a Duna vízállása rendkívül alacsony. Magyar szerint a beruházás költsége közben a kedvezőtlen hitelfeltételek miatt az eredeti összeg nagyjából kétszeresére emelkedett. Úgy látja, hogy az elmúlt napok energiaellátási nehézségei után különösen fontos tisztázni, milyen műszaki és pénzügyi kockázatokkal jár a projekt, valamint hogy a korábbi döntések mennyire vették figyelembe a változó vízügyi és energetikai körülményeket.

Magyar szerint a hűtés kérdése továbbra sincs megnyugtatóan rendezve

A miniszterelnök egyik legfontosabb kifogása a Paks 2 hűtési rendszerét érinti. Szerinte nem világos, hogy az új blokkok működését hogyan biztosították volna olyan helyzetekben, amikor a Duna alacsony vízállása miatt korlátozottabbá válhat a hűtéshez szükséges víz rendelkezésre állása.

Magyar szerint a mostani energiaválság megmutatta, hogy ez nem elméleti kérdés. Úgy véli, a paksi kapacitások biztonságos működését a jövőben a szélsőségesebb vízállások mellett is garantálni kell.

Azt állítja, kétszeresére nőtt a beruházás költsége

Magyar Péter szerint a Paks 2 projekt pénzügyi feltételei is indokolják az átvilágítást. Azt állította, hogy a beruházás a kedvezőtlen kölcsönök miatt mára nagyjából duplájára drágult.

A miniszterelnök szerint ezért nemcsak a műszaki, hanem a finanszírozási konstrukciót is részletesen meg kell vizsgálni. Úgy látja, pontosan tisztázni kell, milyen kötelezettségeket vállalt az ország, és ezek milyen terheket jelentenek hosszabb távon.

Az energiaválság felgyorsíthatja az átvilágítást

Magyar szerint a jelenlegi energiahelyzet miatt már nem lehet tovább halogatni a projekt teljes körű felülvizsgálatát. A kormány álláspontja szerint egy ekkora beruházásnál különösen fontos, hogy a műszaki kockázatok és a pénzügyi következmények egyaránt átláthatók legyenek.

A miniszterelnök úgy véli, az átvilágításnak arra is választ kell adnia, hogy a korábbi tervek mennyire számoltak a Duna alacsony vízállásával és az abból fakadó energiaellátási kockázatokkal. Magyar szerint csak ezek tisztázása után lehet felelősen dönteni a Paks 2 jövőjéről.

Magyar Péter: Hosszú évek után megnyitja a kormány az utat a szélenergia előtt

Magyar Péter bejelentette, hogy a kormány hosszú évek után ismét megnyitja az utat a szélenergia fejlesztése előtt Magyarországon. A miniszterelnök szerint augusztus 31-ig ki kell írni egy, az uniós vállalásoknak megfelelő tendert 700 megawattnyi új szélerőmű-kapacitás létrehozására, 2030-ra pedig összesen 4000 megawattnyi kapacitással kell rendelkeznie az országnak. Magyar a bejelentés után élesen bírálta az előző kormányt és a Fideszhez közel álló újságírókat, akik szerinte „hazugságcunamit” indítottak a szélenergia ügyében. Azt is állította, hogy a napelemes fejlesztések mellett súlyos hiányosság maradt az energiatárolás, ami az elmúlt időszak energiaellátási problémáiban is szerepet játszott.

Augusztus végéig ki kell írni a 700 megawattos tendert

Magyar Péter szerint az új kormány egyik fontos energetikai lépése lesz a szélenergia újbóli fejlesztése. A vállalás értelmében augusztus 31-ig kell kiírni egy tendert 700 megawattnyi új szélerőmű-kapacitás megvalósítására.

A miniszterelnök azt is közölte, hogy 2030-ig már 4000 megawattnyi szélenergia-kapacitással kell rendelkeznie Magyarországnak. A bejelentés alapján a következő években jelentős bővítés várható ezen a területen.

Magyar szerint a Fidesz most mást mond, mint korábban

A miniszterelnök ezután az előző kormányt és a Fidesz-közeli sajtót bírálta. Szerinte a szélenergia fejlesztése körül most olyan kommunikáció indult, amely nincs összhangban azzal, hogy a kapacitásbővítés előkészítését még a Fidesz kezdte meg.

Magyar úgy fogalmazott, hogy a kritikusok „hazugságcunamit” indítottak a témában. Azt állította, hogy a különbség most az, hogy a beruházások megvalósítását már nem tudják „haveri cégeknek kiosztani”.

A napelemes fejlesztéseket önmagukban jónak tartja

Magyar Péter szerint a magyarországi napelemes kapacitások jelentős bővítése alapvetően jó irány volt. Ugyanakkor azt állította, hogy a rendszer jelentős része szerinte más szereplők kezébe került, miközben az energiatárolás fejlesztése elmaradt.

A miniszterelnök szerint ez azért jelent problémát, mert napos időben napközben Magyarországon jelentős villamosenergia-túltermelés is kialakulhat. Ilyenkor az ország áramot exportálhat, miközben megfelelő tárolókapacitással ennek egy részét később is fel lehetne használni.

A tárolókapacitás hiányát is kritizálta

Magyar Péter azt mondta, hogy a megfelelő energiatárolási lehetőségek hiánya komoly gyengesége a magyar villamosenergia-rendszernek. Szerinte ha a napközben megtermelt többletenergiát nagyobb mennyiségben el lehetne tárolni, az mérsékelhette volna a közelmúlt energiaellátási nehézségeit.

A miniszterelnök ezért a szélenergia fejlesztését nem önmagában, hanem a teljes energetikai rendszer átalakításának részeként mutatta be. A következő lépés a 700 megawattos tender kiírása lesz, amelynek határidejét augusztus 31-ben jelölte meg.

Magyar Péter: Orbán a háttérből irányítja a „sameszait”

Magyar Péter élesen bírálta Orbán Viktort és a fideszes politikusokat az energiaválság kezelésével kapcsolatban. A miniszterelnök szerint miközben Orbán Viktor az energiaválság kezdete óta egyáltalán nem szólalt meg nyilvánosan, a háttérből továbbra is irányítja saját embereit. Magyar azt állította, hogy ezek a politikusok dezinformációkat terjesztenek, megtévesztik az embereket, és ezzel akadályozzák a kormány cselekvését. Felszólította a fideszes politikusokat, hogy hagyjanak fel ezzel a gyakorlattal, és ne nehezítsék tovább a válság kezelését. Szerinte most együttműködésre lenne szükség, nem pedig politikai üzengetésre és félrevezető kommunikációra.

Magyar szerint Orbán hallgat, de továbbra is irányít

Magyar Péter azt mondta, különösen beszédesnek tartja, hogy Orbán Viktor az energiaválság kezdete óta nem szólalt meg nyilvánosan. Szerinte ez azonban nem jelenti azt, hogy a korábbi miniszterelnök kivonult volna a politikai folyamatokból.

Magyar úgy fogalmazott, Orbán a háttérből „irányítja a sameszait”, akik szerinte továbbra is aktívan próbálják befolyásolni a közvéleményt. A miniszterelnök állítása szerint ezek a politikusok nem a megoldást segítik, hanem akadályozzák a szükséges intézkedéseket.

Felszólította a fideszes politikusokat

Magyar Péter arra szólította fel a Fidesz politikusait, hogy fejezzék be a dezinformációk terjesztését. Szerinte a válsághelyzetben különösen káros, ha politikai szereplők félrevezető információkkal bizonytalanságot keltenek.

A miniszterelnök azt is hangsúlyozta, hogy az emberek megtévesztése helyett a cselekvést kellene támogatni. Úgy véli, az energiaválság kezelésében nem a politikai szembenállásnak, hanem az együttműködésnek kellene dominálnia.

Az energiaválság miatt újabb politikai konfliktus alakult ki

Magyar Péter kijelentései azt mutatják, hogy az energiaválság kezelése egyre inkább politikai konfliktussá is válik. A miniszterelnök szerint az ellenzékbe került Fidesz kommunikációja nem segíti, hanem nehezíti a kormány munkáját.

Magyar álláspontja szerint Orbán Viktor személyesen ugyan hallgat, de politikai befolyása továbbra is érezhető. Ezt a háttérből történő irányítással magyarázta, és azt állította, hogy a fideszes megszólalások mögött továbbra is a volt miniszterelnök politikai akarata áll.

Fotó: Purger Tamás / MTI

Magyar Péter szerint „drámai örökséget” vett át a kormány az Orbán-kormányoktól

Magyar Péter szerint súlyos, hosszú éveken át halmozódó problémákat örökölt az új kormány a vízügy és az energetika területén. A miniszterelnök arról beszélt, hogy most feltárják, milyen fejlesztések maradtak el az elmúlt időszakban, és milyen kockázatokat ismert már korábban is az előző kabinet. Magyar felidézett egy 2022-es, Szijjártó Péter által jóváhagyott kormányelőterjesztést is, amely szerint drasztikus beavatkozásra volt szükség, mert a magyar villamosenergia-rendszer „a végnapjait éli”. A miniszterelnök szerint az Orbán-kormány pontosan tudott arról is, hogy a Duna egyre alacsonyabb vízállása milyen mértékben növelheti a paksi atomerőmű sérülékenységét.

Feltárják az elmaradt fejlesztéseket

Magyar Péter azt mondta, a kormány részletesen áttekinti, milyen vízügyi és energetikai beruházások maradtak el az elmúlt években. Úgy fogalmazott, hogy az átvett állapot „drámai örökség”, amelynek következményei most az energiaellátásban is megmutatkoznak.

A miniszterelnök szerint az előző kormány már évekkel ezelőtt tisztában volt a rendszer sérülékenységével. Ennek bizonyítékaként említette a 2022-es kormányelőterjesztést, amely súlyos problémákat jelzett a villamosenergia-rendszer működésében.

Magyar szerint Paks kockázatait is ismerték

Magyar Péter azt is állította, hogy az Orbán-kormány pontosan tudta, milyen veszélyeket jelenthet a Duna tartósan alacsony vízállása a paksi atomerőmű számára. A miniszterelnök szerint ennek ellenére nem történtek meg azok a fejlesztések, amelyek csökkenthették volna a sérülékenységet.

A mostani kormány ezért a vízügyi és energetikai döntések teljes körű áttekintésére készül. Magyar szerint csak ennek alapján lehet megállapítani, pontosan milyen mulasztások történtek, és milyen beavatkozásokra van most szükség.

A Fidesz magatartását is bírálta

A miniszterelnök a korábbi kormánypárti politikusokat is élesen támadta. Azt állította, hogy a Fidesz több szereplője megpróbálta gyengíteni az energiaválság kezelésére kialakult nemzeti összefogást.

Magyar szerint ahelyett, hogy a helyzet megoldását segítették volna, politikai támadásokkal próbálták nehezíteni a kormány munkáját. A miniszterelnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a következő időszakban a hangsúly az elmaradt fejlesztések feltárásán és a rendszer biztonságosabbá tételén lesz.

Augusztus 16-ig lehet jelentkezni az NVVH vezetésére

A kormány a héten döntött arról, hogy a központi költségvetésből biztosítja a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal felállításához és működtetéséhez szükséges forrásokat. A szervezet tényleges működése azonban csak az elnök és a négy alelnök megválasztása után indulhat el.

A vezetői tisztségekre már megnyílt a pályázati lehetőség, a jelentkezéseket augusztus 16-ig lehet benyújtani. A kiválasztási folyamat következő szakaszában augusztus 25. és 27. között nyilvános meghallgatásokat tartanak a pályázóknak.

A jelöltekről ezután még augusztus vége előtt rendkívüli ülésen dönt az Országgyűlés. A kormányzati tájékoztatás szerint ezzel megteremtődhet annak feltétele, hogy a hivatal rövid időn belül ténylegesen megkezdje a munkáját.

A hivatal a kormánytól függetlenül működik majd

Az NVVH működésének egyik hangsúlyozott eleme, hogy nem a kormánynak lesz alárendelve. A szervezet kizárólag az Országgyűlésnek számol majd be, így a kabinet közlése szerint teljesen függetlenül működik a végrehajtó hatalomtól.

A hivatal felállításának menetrendje tehát több lépcsőből áll: előbb lezárul a pályázati időszak, majd megtörténnek a nyilvános meghallgatások, végül parlamenti szavazás következik. Az elnök és a négy alelnök megválasztása után kezdődhet el az operatív működés.

A kormány már gondoskodott a szükséges finanszírozásról, ezért a következő hetek legfontosabb kérdése a személyi vezetés kialakítása lesz. A most ismertetett menetrend alapján ez még augusztusban lezárulhat.

Szeptember 15-től öt százalékra csökken több tüzelőanyag áfája

A kormányülésen a fűtési költségeket érintő döntés is született. Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy szeptember 15-től 27 százalékról 5 százalékra csökkentik a tűzifa, a pellet, a brikett és a faszén általános forgalmi adóját.

A kormány emellett a szociális tűzifakeret emelését is tervezi. Ennek részleteiről a mostani tájékoztatón nem közöltek pontos összegeket vagy további ütemezést.

Az áfacsökkentés a fűtési szezon előtt lép hatályba. A kabinet közlése szerint a cél az érintett tüzelőanyagok terheinek mérséklése.

Átalakítják az egészségügyi szűrőrendszert

A kormány elfogadta az egészségügyi szűrőrendszer átvilágításáról és átalakításáról szóló előterjesztést is. A tájékoztatás szerint Magyarország továbbra is kedvezőtlen helyzetben van a daganatos halálozások tekintetében, miközben az ingyenes szűrővizsgálatokon részt vevők aránya alacsony.

A kabinet azt szeretné, ha hatékonyabb, kiszámíthatóbb és szélesebb körben igénybe vett szűrőrendszer működne. Ennek érdekében az egészségügyi minisztert a jelenlegi rendszer felülvizsgálatára és átalakítására szólították fel.

Hegedüs Zsolt és Magyar Péter személyesen is részt vesz majd szűrővizsgálaton. A kormányzati kommunikáció szerint ezzel példát szeretnének mutatni, és arra ösztönözni az embereket, hogy éljenek a korai felismerést segítő vizsgálatok lehetőségével.

Meghosszabbítják a krónikusbetegség-menedzsmentprogramot

A kabinet a krónikusbetegség-menedzsmentprogram folytatásáról is döntött. A program célja, hogy a leggyakoribb krónikus betegségekben érintettek magas szintű háziorvosi ellátást kapjanak.

A kormány szerint a korábbi elszámolási rendszer túlságosan merev volt, és előfordulhatott, hogy elhúzódó vizsgálatok miatt nem sikerült teljes egészében végrehajtani a kezelési terveket. Ez egyes esetekben a háziorvosi praxisokra háruló visszafizetési kötelezettséggel is járhatott.

A programot 2027. június 30-ig hosszabbítják meg, és az elszámolási szabályokat is módosítják. A korábbi 100 százalék helyett már a kezelési terv 75 százalékának teljesítése is elegendő lesz ahhoz, hogy a praxis mentesüljön a visszafizetési kötelezettség alól, miközben az elvégzett munkával arányosan kapja meg a finanszírozást.

Több mint 100 milliárd forint jut az aszálykáros gazdáknak

A mezőgazdaságot érintő döntések között szerepel egy átfogó, hosszú távú agrárstratégia kidolgozása is. A kormány emellett szeptembertől úgynevezett szuperelőleget biztosít azoknak a gazdálkodóknak, akik 2026-ban károkat szenvedtek.

A tájékoztatás szerint több mint 100 milliárd forintot fordítanak erre a célra. A támogatás részleteiről a mostani közlésben nem ismertettek további feltételeket.

Az agrárkamara működését is átalakítják, a kormány szerint ugyanis a szervezet korábban elveszítette autonómiáját és politikai eszközzé vált. Az új szabályok szigorúbb összeférhetetlenségi előírásokat vezetnek be, országgyűlési képviselők pedig nem tölthetnek be vezető pozíciót a kamarában.

Változhat az agrárkamara tagdíjrendszere is

Köböl Anita kormányszóvivő arról beszélt, hogy kamarai biztosi tisztséget is létrehoznak. Ennek célja, hogy a testület minden körülmények között döntésképes maradhasson.

A kamara a jövőben eltekinthet a tagdíj beszedésétől is. A kormányzati tájékoztatás szerint ez mintegy 400 ezer termelőt érinthet.

A kabinet ezeket az intézkedéseket az agrárkamara politikai függetlenségének erősítésével indokolta. A részletes végrehajtási szabályokat a mostani tájékoztató nem ismertette.

Átláthatóbbá teszik az uniós pénzek tervezett felhasználását

A kormány döntött a közpénzek átláthatóságának erősítéséről is. Az uniós források felhasználásában érintett állami szerveknek a jövőben előzetesen is tájékoztatást kell adniuk arról, hogy mire tervezik elkölteni ezeket a pénzeket.

Az információkat mindenki számára ingyenesen és hozzáférhető módon kell közzétenni. A cél az, hogy az uniós pénzek felhasználása már a döntések előtt is jobban követhető legyen.

A mostani bejelentés nem részletezte, hogy pontosan milyen felületen és milyen ütemezéssel jelennek majd meg ezek az adatok. A kormány szerint azonban a döntés a közpénzek felhasználásának átláthatóságát szolgálja.

Három vidéki repülőtér összesen 5,5 milliárd forintot kap

A debreceni, a sármelléki és a pécs–pogányi repülőtér működésére összesen 5,5 milliárd forintos támogatást biztosít a kormány. A tájékoztatás szerint az előző kabinet nem tervezett költségvetési forrást ezeknek a repülőtereknek a működtetésére.

A kormány szerint a többletforrás hiányában az üzemeltető társaságok fizetésképtelenné válhatnának, és munkahelyek is megszűnhetnének. Mindhárom légikikötőt átvilágítják annak érdekében, hogy kiderüljön, hogyan lehet őket hosszabb távon fenntarthatóan működtetni.

A kabinet szerint a repülőterek turisztikai szempontból hasznosak lehetnek, jelenleg azonban nincs elegendő utas a gazdaságos működéshez. Az átvilágítás után dönthetnek a hosszabb távú működtetési modellről.

2027-től szigorítják a vadállatok cirkuszi tartását

A kormány az állatjóléti szabályokon is változtat. 2027-től szigorúbb előírások vonatkoznak majd a cirkuszokban tartott vadon élő állatokra, és egyes fajok tartását, illetve szerepeltetését teljesen megtiltják.

Magyar Péter azt mondta, hogy a szigorítás nem a nagy múltú cirkuszokkal szembeni tisztelet hiányát jelenti. A változtatást azzal indokolta, hogy bizonyos jelenlegi gyakorlatok már nem felelnek meg a modern állatjóléti elveknek.

A mostani szabályozás csak részleges tiltást tartalmaz. A 2027-ben életbe lépő rendszer ennél szigorúbb korlátozásokat vezet majd be.

A dohánycégek burkolt reklámlehetőségeit is szűkítik

A kabinet egy joghézag megszüntetéséről is döntött a dohányipar kapcsán. A szabályokat úgy módosítják, hogy a dohánycégek társadalmi felelősségvállalási programjaikat ne használhassák burkolt reklámként.

A kormányzati tájékoztatón ennél részletesebben nem ismertették az új előírásokat. Az intézkedés célja a dohánytermékek reklámozására vonatkozó szabályok megkerülésének megakadályozása.

A változtatás pontos jogi formája és hatálybalépésének időpontja a mostani közlésből nem derült ki. A kabinet azonban egyértelműen szigorúbb fellépést ígért ezen a területen.

Megszűnik az önkéntes áramfogyasztás-csökkentés

Magyar Péter a kormányzati tájékoztatón arról is beszélt, hogy már nincs szükség az elmúlt napokban kért önkéntes áramfogyasztás-csökkentésre. A miniszterelnök szerint az energiaválság nagyjából egy hete kezdődött, amikor világossá vált, hogy a rendkívül alacsony dunai vízállás miatt a paksi atomerőmű termelését jelentősen vissza kell fogni, vagy akár le is kell állítani.

A helyzetet azóta javította, hogy mérséklődött a hőség, és a Duna felsőbb vízgyűjtő területein is jelentősebb eső érkezett. Magyar szerint már néhány fokos hőmérséklet-csökkenés is érezhető különbséget jelent az ország villamosenergia-fogyasztásában.

A védelmi munkacsoport ezért úgy döntött, hogy az önkéntes fogyasztáscsökkentésre mostantól nincs szükség. Magyar Péter köszönetet mondott mindenkinek, aki az elmúlt egy hétben csatlakozott a fogyasztás mérsékléséhez.

Augusztus végéig felállhat a vagyonvisszaszerzési hivatal vezetése

A pénteki bejelentések közül az egyik legfontosabb személyi döntés az NVVH vezetésének kiválasztása lesz. A pályázatok beadására alig több mint egy hét áll rendelkezésre, majd a hónap utolsó hetében nyilvános meghallgatások következnek.

A folyamat végén az Országgyűlés rendkívüli ülésen választja meg az elnököt és a négy alelnököt. Ha a menetrendet sikerül tartani, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetése még augusztus vége előtt felállhat, ezt követően pedig megkezdődhet a szervezet tényleges működése.

MNO – Magyar News Online

Fotó: Magyar Péter YouTube képernyőfotó

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.