Csütörtökön teljesen leállítják a csernavodai atomerőmű 2-es reaktorát, miután a Duna vízszintje nem emelkedett a működéshez szükséges küszöb fölé. A Nuclearelectrica helyi idő szerint délelőtt 11 óráig kapcsolja le fokozatosan a blokkot, amivel Románia energiarendszeréből 680–700 megawatt folyamatos termelési kapacitás esik ki. Az 1-es reaktort már július végén leállították, így Csernavodán most egyik blokk sem termel áramot. A 2-es egység újraindításának időpontja a Duna vízhozamától függ, de az illetékesek szerint valószínűleg legalább két hétig nem kerülhet rá sor. A kiesés különösen érzékenyen érinti az országot a hőség idején, amikor az esti csúcsfogyasztásban az időjárástól független, folyamatos energiatermelés kiemelten fontos lenne.

A vízszint három centiméterrel a küszöb alatt maradt

A Nuclearelectrica csütörtök reggel kezdte meg a 2-es reaktor ellenőrzött leállítását. A döntés oka az volt, hogy szerda reggel Csernavodánál 182 centiméteres vízszintet mértek a Dunán, miközben a működéshez szükséges küszöb 185 centiméter.

A korábbi sürgősségi beavatkozások, köztük a sziklarobbantás és a kővel megrakott uszályok elsüllyesztése nem hozott tartós eredményt. Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter ugyanakkor sikernek nevezte, hogy ezekkel az intézkedésekkel majdnem egy héttel sikerült meghosszabbítani a 2-es reaktor működési idejét.

Románia teljes atomerőművi termelése kiesik

A csernavodai atomerőmű két működő reaktorból áll, és normál körülmények között Románia villamosenergia-fogyasztásának körülbelül 20 százalékát fedezi. Mivel az 1-es blokk már július végén leállt, a 2-es reaktor kiesésével az ország teljes nukleáris áramtermelése átmenetileg megszűnik.

Ez azért jelent különösen nagy problémát, mert az atomenergia napszaktól és időjárástól függetlenül áll rendelkezésre. A szél- és napenergia ezzel szemben nem minden időszakban képes pótolni a kieső termelést, különösen az esti csúcsfogyasztás idején.

Legalább két hétig nem indulhat újra a reaktor

Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár szerint a következő két hét várhatóan forró és száraz lesz, ezért nem valószínű, hogy a 2-es reaktort rövid időn belül újra lehet indítani. Az újraindítás alapvetően attól függ, hogyan alakul a Duna vízhozama.

Az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet adatai szerint a folyó vízhozama az országba való belépésnél 1350 köbméter/másodperc maradt. Ez jóval elmarad az augusztusi, 3900 köbméter/másodperces többéves átlagtól, bár a következő időszakra enyhe emelkedést jeleztek előre.

Több import és szélerőművi termelés jöhet

Románia a kieső energiát részben importból próbálhatja pótolni. Bușoi szerint a Bulgáriával fennálló összekapcsolási kapacitást nemrég bővítették, így Bulgárián keresztül akár Görögországból is lehet villamos energiát vásárolni.

Az ország egyszerre legfeljebb körülbelül 4000 megawatt áramot tud importálni. Az államtitkár ugyanakkor azt mondta, a következő napokban az időjárás kedvezhet a szélerőműveknek, amelyek termelése elérheti az 1000 megawattot, így elképzelhető, hogy ezek részben vagy egészben fedezni tudják a 2-es reaktor kiesését.

Szénerőművet is beindítanak tartalékként

Románia saját tartalékokat is mozgósít. Korábban már bejelentették a rovinari szénerőmű 4-es blokkjának beindítását, amely Bușoi szerint körülbelül 300 megawatt villamos energiát képes termelni.

Emellett rendelkezésre állnak a Hidroelectrica gyűjtőtavakból táplált vízerőművei is. Ezekkel azonban óvatosan kell bánni, mert a tározókban lévő vizet hagyományosan a téli időszakra tartalékolják.

A blackout veszélye nem áll fenn

Cristian Bușoi hangsúlyozta, hogy a 2-es reaktor leállítása után sem fenyeget országos áramszünet. Az államtitkár azt sem tartja valószínűnek, hogy korlátozni kellene a nagy ipari fogyasztókat.

A helyzet ugyanakkor feszült marad, mert a régió több országa is aszállyal és hőhullámmal küzd. Ez az importlehetőségeket és az árakat is befolyásolhatja, különösen akkor, ha a magas fogyasztás több országban egyszerre jelentkezik.

Jelentősen emelkedhet az áram ára

Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke szerint a nukleáris termelés kiesése drágíthatja a villamos energiát. A pontos áremelkedést az határozza meg, mennyi import áll rendelkezésre, mekkora lesz a fogyasztás, és mennyit tudnak termelni a többi román erőműben.

A szakértő szerint a legrosszabb forgatókönyvben, regionális energiadeficit mellett a másnapi piacon az átlagár meghaladhatja az 1800 lej/MWh-t. Chisăliță arra is figyelmeztetett, hogy a bizonytalan helyzet a lakossági ajánlatokban is megjelenhet.

A háztartási energiaárakra is hatással lehet a válság

Chisăliță becslése szerint 2026 szeptembere és 2027 szeptembere között a háztartási fogyasztóknak kínált villamosenergia-ár 1,40–1,62 lej/kWh közé emelkedhet. Ha a 2-es reaktor hosszú időn át nem indul újra, kemény tél jön, vagy korlátozottá válik az import, az ajánlatok akár 1,65–1,75 lej/kWh fölé is kerülhetnek.

Jelenleg a román energiaszabályozó hatóság összehasonlító oldalán Kolozs megyére 1,16 lej/kWh körüli ajánlatok is elérhetők. A további drágulás tehát jelentős változást jelentene a mostani árszintekhez képest.

Nem először okoz gondot a Duna alacsony vízállása

A csernavodai atomerőművet korábban, 2003-ban is le kellett állítani a Duna alacsony vízállása miatt. Azóta azonban Románia energiarendszere kiszolgáltatottabbá vált, mert megkezdődött a környezetszennyező szénerőművek fokozatos bezárása, miközben a helyükre tervezett új kapacitások kiépítése nem haladt megfelelő ütemben.

A szél- és napenergia-termelés ugyan jelentősen bővült, de megfelelő tárolókapacitás nélkül ezek nem mindig tudják biztosítani az esti fogyasztási csúcsok idején szükséges áramot. Emiatt Románia bizonyos időszakokban drágábban kénytelen visszavásárolni a korábban olcsón exportált energiát.

TransMNO

Fotó: Alex Nicodim / AFP

MNO – Magyar News Online

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.