Még keresik a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetőit, és Hantosi István, az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottságának tiszás elnöke szerint nincs előre kiválasztott befutó egyik posztra sem. A hivatal elnöki és négy alelnöki tisztségére vasárnapig lehet pályázni, a jelentkezőket pedig több lépcsőben választják ki. Hantosi azt is hangsúlyozta, hogy Magyar Péter miniszterelnöknek nincs vétójoga a kinevezések felett, bár országgyűlési képviselőként természetesen ő is szavazhat majd a jelöltekről. Az NVVH létrehozása a Tisza egyik legfontosabb korrupcióellenes vállalásához kapcsolódik: a hivatal közpénzeket érintő ügyeket vonhat majd magához, és megalakulásával megszűnik az ügyészség kizárólagos vádmonopóliuma ezen a területen.

Szigorú feltételekkel lehet pályázni

Az NVVH négy alelnöki posztja közül háromra csak gyakorló ügyészek jelentkezhetnek. A nyomozati elnökhelyettesi, a vádemelésért felelős alelnöki és a fellebbviteli elnökhelyettesi tisztséghez tehát szűk szakmai körből érkezhetnek pályázók.

A közpénzügyi elnökhelyettesi poszthoz legalább tizenöt évnyi tapasztalat szükséges az állami adóhatóság vagy vámhatóság feladatkörébe tartozó területen. Ezen túl valamennyi vezetőjelöltre szigorú összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak.

Politikai múlttal az elmúlt hat évből nem lehet jelentkezni

Sem az elnöki, sem az alelnöki tisztségekre nem jelentkezhet olyan személy, aki az elmúlt hat évben politikai tisztséget töltött be, vagy választott képviselő volt akár önkormányzati szinten. Hantosi szerint ennek célja, hogy a vezetőkkel kapcsolatban fel se merülhessen a részrehajlás gyanúja.

Ez a szabály több ismert politikai szereplőt eleve kizár. Hadházy Ákos például a politikai múltja miatt sem lehetne pályázó, emellett szakmai szempontból sem felelne meg az elnöki pozíció követelményeinek.

Az elnöknek nem kell ügyésznek lennie

Az NVVH elnöki tisztségénél nem feltétel, hogy a jelentkező ügyész legyen. Ugyanakkor meg kell felelnie az ügyésszé választás feltételeinek, és jogi, gazdasági, államtudományi, politikatudományi vagy más társadalomtudományi végzettséggel és megfelelő szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie.

Hantosi szerint azért emelték ilyen magasra a szakmai küszöböt, mert a hivatal feladat- és hatáskörei több ponton hasonlítani fognak az ügyészségéihez. Úgy fogalmazott, hogy egy különleges jogállású és különleges jogosítványokkal rendelkező szervezet vezetőivel szemben is magas integritási és szakmai követelményeket kell támasztani.

Hantosi szerint nincs előre kiválasztott befutó

A bizottsági elnök azt állította, hogy nem kaptak előre neveket, és a pályázatot sem egy konkrét személyre szabták. Szerinte nincsenek „biztos befutók”, és a kiválasztásnál nem akarnak abból kiindulni, hogy a politikai vezetés előre megmondja, kit tart a legalkalmasabbnak.

Hantosi azt is jelezte, hogy nem tartaná szerencsésnek, ha a hivatal vezetője közvetlenül a Tisza Párt környezetéből érkezne. Az ideális elnök szerinte határozott vízióval, komoly szakmai és emberi integritással, autonómiával és magas stressztűrő képességgel rendelkezik.

Több körben választják ki a jelölteket

A vasárnapig beérkező pályázatokat először a bizottság tagjai és a hivatal munkatársai szelektálják. A feltételeknek megfelelő jelentkezőket augusztus 24-én zárt ülésen értékelik, majd a három legtöbb pontot szerző pályázó mellett a parlamenti frakciók is javasolhatnak egy-egy további jelöltet személyes meghallgatásra.

Így egy-egy posztra legalább három, de akár hat embert is meghallgathatnak az augusztus 25–26-i üléseken. A bizottság ezután minden tisztségre egy jelöltet terjeszt az Országgyűlés elé, amely várhatóan augusztus végén, titkos szavazással dönt majd róluk.

Magyar Péternek nincs vétójoga

Hantosi külön hangsúlyozta, hogy Magyar Péter miniszterelnök nem vétózhatja meg a bizottság által kiválasztott személyeket. A törvény az Országgyűlés Alkotmányügyi Bizottságának feladatává tette a jelölést, a végső döntést pedig a parlament hozza meg.

Magyar ugyanakkor országgyűlési képviselőként maga is részt vehet a szavazásban. Hantosi azt mondta, nem számol azzal, hogy a Tisza-frakció végül ne fogadná el a bizottság által javasolt jelölteket.

Az NVVH akár ügyeket is elvonhat az ügyészségtől

A hivatal megalakulásával megszűnik az ügyészség vádmonopóliuma, legalábbis a közpénzeket érintő ügyek egy részében. Hantosi szerint az NVVH jogosult lesz arra, hogy bizonyos eljárásokat eleve magához vonjon az ügyészségtől.

A bizottsági elnök azt állította, hogy a két szervezet nem egymás riválisa lesz. Ugyanakkor szerinte az intézményi párhuzamosság akár ösztönzően is hathat, és hozzátette, már önmagában azt is fontos változásnak tartja, hogy szerinte az ügyészségről lekerült a politikai irányítás.

A hivatal mérete és költségvetése még nincs véglegesítve

Arról, hogy pontosan mekkora szervezettel és hány munkatárssal indul majd az NVVH, egyelőre nincs végleges döntés. Ezt a hivatal alapító okirata szabályozza majd, amelyet a kormány készít el, a parlamentnek pedig el kell fogadnia.

Ez határozza meg azt is, mekkora költségvetésből működhet az új szervezet. Hantosi szerint csak a vezetők kiválasztása és az alapító okirat elfogadása után lehet részletesebben beszélni arról, hogyan tudják teljesíteni a hivatallal szembeni jelentős társadalmi elvárásokat.

Zéró toleranciát ígérnek a korrupcióval szemben

Hantosi szerint az új hivatalnak nemcsak a korábbi visszaélések feltárása lesz a feladata, hanem a közpénzekhez való társadalmi viszony megváltoztatása is. Úgy fogalmazott, hogy véget kell vetni annak a gyakorlatnak, amelyben kapcsolatokat, ismeretségeket vagy informális előnyöket használnak fel közpénzügyi ügyekben.

A bizottsági elnök azt mondta, a Tisza zéró toleranciát hirdet minden korrupciós formával szemben. Hozzátette, hogy ebben a politikusoknak is példát kell mutatniuk, mert szerinte a közpénzek védelme nemcsak jogi, hanem társadalmi szemléletformálási kérdés is.

A Tisza kétharmaddal is bevonná az ellenzéket

A kormánypárt kétharmados többsége miatt az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottságban ellenzéki támogatás nélkül is tud dönteni. Hantosi szerint ennek ellenére fontosnak tartják, hogy az ellenzéki frakciók is jelölhessenek saját embereket a meghallgatásokra.

A Fidesz és a KDNP ugyanakkor a pályázat szövegéről döntő bizottsági ülésen sem vett részt, és csak írásban jelezte, hogy nem kíván bekapcsolódni a folyamatba. Hantosi szerint ettől függetlenül a lehetőség számukra is nyitva áll.

Az Alkotmánybíróság döntése is fontos lehet

A Fidesz és a KDNP az Alkotmánybíróságnál támadta meg az Alaptörvény 16. módosításának egyik részét, valamint az uniós forrásokhoz kapcsolódó egyes törvénymódosításokat. Az Alkotmánybíróság csütörtökön dönthet arról, hogy helyt ad-e az ellenzéki pártok kérelmének.

Hantosi azt mondta, nem lát okot arra, hogy a kormánynak aggódnia kellene emiatt. Szerinte a parlament által elfogadott szabályok kiállják majd az alkotmányossági vizsgálatot.

A vagyonadó az őszi törvényalkotási tervben szerepel

Magyar Péter egyik fontos kampányígérete a vagyonadó bevezetése volt. Hantosi azt mondta, ennek részleteiben nem illetékes, de jelezte, hogy a kormány őszi törvényalkotási programjában szerepel a kérdés.

A bizottsági elnök szerint a jogalkotási programot alapvetően a kormány készíti, nem a frakció. A Tisza képviselői ugyanakkor egyéni indítványokkal és módosító javaslatokkal alakíthatják a beterjesztett törvényeket.

MNO – Magyar News Online

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.