Érdemi vizsgálat nélkül utasította vissza az Alkotmánybíróság a Fidesz–KDNP képviselőinek beadványát, amelyben az Alaptörvény egyik, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok megszüntetését lehetővé tevő módosítását támadták meg. A testület többsége arra jutott, hogy az Alaptörvény módosításainál kizárólag az elfogadás eljárási szabályait vizsgálhatja, a módosítás tartalmát azonban nem. A fideszes képviselők éppen azt próbálták elérni, hogy a bíróság mondja ki: a vitatott rendelkezés valójában nem tekinthető szabályos alkotmánymódosításnak, mert már létező, konkrétan azonosítható alapítványokra vonatkozik. Az Alkotmánybíróság ezt az érvelést sem fogadta el, és kimondta, hogy annak megítélése is tartalmi kontrollnak számítana, hogy egy alaptörvény-módosítás tárgya, funkciója vagy időbeli jellege alapján valóban alkotmánymódosításnak minősül-e.

Csak a kekvák ügyében született döntés

Az Alkotmánybíróság csütörtöki ülésén több, a Fidesz–KDNP képviselői által benyújtott indítvány is napirendre került. Ezek az elmúlt időszakban elfogadott alaptörvény-módosításokat és más jogszabályokat támadták, köztük azt a rendelkezést is, amely Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatásának azonnali megszűnéséről rendelkezett.

A testület azonban csütörtökön csak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a kekvák megszüntetésével kapcsolatos ügyben hozott döntést. A péntek reggel nyilvánosságra hozott végzés szerint az indítványt érdemi vizsgálat nélkül visszautasították.

A korábbi fideszes módosítás szűkítette le az Ab mozgásterét

A döntés kulcsa az Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozása volt. Egy korábbi, még a Fidesz által elfogadott szabályozás óta a testület az Alaptörvény módosításainál csak azt vizsgálhatja, hogy az elfogadás során betartották-e az eljárási szabályokat.

A módosítások tartalmát ugyanakkor nem értékelheti alkotmányossági szempontból. A mostani ügyben a testület többsége arra jutott, hogy az eljárási követelményeket nem sértették meg, ezért nem volt lehetőségük a vitatott rendelkezés tartalmi felülvizsgálatára.

A Fidesz szerint nem egy általános jövőbeli szabályról volt szó

A fideszes képviselők beadványukban azt állították, hogy a vitatott alaptörvény-módosítás nem egy általános, jövőre vonatkozó alkotmányos intézményt hozott létre. Érvelésük szerint a rendelkezés konkrétan olyan, már működő és beazonosítható alapítványokra vonatkozott, amelyek a módosítás hatálybalépésekor is léteztek.

Szerintük ezért nem elegendő egyszerűen arra hivatkozni, hogy az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja egy alaptörvény-módosítás tartalmát. A képviselők azt szerették volna elérni, hogy a testület előbb azt tisztázza: a megtámadott rendelkezés egyáltalán megfelel-e annak, amit alkotmánymódosításnak lehet tekinteni.

Az Ab szerint már ez is tartalmi vizsgálat lenne

Az Alkotmánybíróság többsége azonban ezt az érvelést sem fogadta el. A végzés egyik legfontosabb megállapítása szerint már annak eldöntése is tartalmi kontrollnak számítana, hogy egy alaptörvény-módosítás a tárgya, funkciója vagy időbeli jellege alapján valóban alkotmánymódosításnak tekinthető-e.

Ezzel a testület gyakorlatilag kizárta annak lehetőségét, hogy ezen az úton vizsgálják felül a kekvák megszüntetését lehetővé tevő rendelkezést. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az eljárás formai szabályai nem sérültek, így az indítvány további vizsgálatára nem volt hatáskörük.

Handó Tünde és Polt Péter nem értett egyet a többséggel

A döntés azonban nem volt teljesen egyhangú. Handó Tünde és Polt Péter alkotmánybírók nem támogatták a többségi álláspontot, és szerintük az Alkotmánybíróságnak érdemben is foglalkoznia kellett volna a felvetett kérdéssel.

Polt Péter különvéleményében amellett érvelt, hogy az Alkotmánybíróság feladata nem merülhet ki abban, hogy meghatározza saját hatásköre korlátait. Szerinte a testületnek akkor is tisztáznia kell egy alapvető alkotmányos kérdés értelmezését, ha az adott ügyben végül nincs lehetősége közvetlen jogkövetkezményt fűzni hozzá.

Polt szerint az Ab hitelessége is múlik az ilyen ügyeken

Polt Péter úgy vélte, hogy az Alkotmánybíróság tekintélyét nemcsak azok a döntések alakítják, amelyekhez konkrét jogkövetkezmény kapcsolódik. Szerinte ugyanolyan fontos, hogy a testület világosan megmutassa, hol húzódnak az alkotmányos rend határai.

Érvelése szerint az Ab hitelessége azon is múlik, hogy egyetlen valódi alkotmányos kérdést sem hagy értelmezés nélkül. Ez a megközelítés lényegesen tágabb szerepet szánna a testületnek annál, mint amit a többségi döntés a mostani ügyben vállalt.

Júniusban készítették elő a kekvák megszüntetését

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok megszüntetését a június közepén elfogadott alaptörvény-módosítás készítette elő. A szabályozás kimondta, hogy ezeknek az alapítványoknak az alapítói jogait az állam gyakorolja, és lehetőséget teremtett arra is, hogy az állam megszüntesse őket.

A technikai részletszabályok később egy, az uniós forrásokhoz való hozzáférést is érintő törvénycsomagba kerültek. A rendelkezések alapján, ha egy ilyen alapítvány megszűnik, akkor az államtól korábban kapott vagyon visszaszáll az államra.

Az állam visszaveheti a korábban átadott vagyont

A kekvák az elmúlt években jelentős állami vagyont kaptak, ezért a megszüntetésük nem pusztán szervezeti kérdés. Az új szabályozás egyik lényegi eleme éppen az, hogy a megszűnő alapítványoknál az államtól származó vagyon ismét állami tulajdonba kerül.

Ez több intézményt és jelentős vagyonelemeket érinthet, ezért a módosítás politikailag és jogilag is komoly vitát váltott ki. A Fidesz–KDNP beadványa ennek a folyamatnak a megállítását vagy legalább alkotmányossági felülvizsgálatát próbálta elérni, de az Alkotmánybíróság most nem nyitotta meg az utat az érdemi tartalmi vizsgálat előtt.

A többi beadványról még nincs döntés

A Fidesz–KDNP több más, a közelmúltban elfogadott alkotmánymódosítást is megtámadott. Ezek között szerepel a Sulyok Tamás korábbi köztársasági elnök mandátumának megszüntetéséhez kapcsolódó rendelkezés is.

Az Alkotmánybíróság ezekben az ügyekben a csütörtöki ülésen még nem hozott nyilvánosságra döntést. A kekvák ügyében megszületett végzés ugyanakkor fontos iránymutatás lehet arra nézve, hogy a testület milyen szűken értelmezi saját felülvizsgálati lehetőségeit az Alaptörvény módosításaival kapcsolatban.

MNO – Magyar News Online

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.