A kormány 27 százalékról 5 százalékra csökkentené a tűzifa áfáját, az intézkedést pedig azzal indokolja, hogy igazságosabbá tenné a rezsicsökkentés rendszerét, és közvetlenül segítené azokat a családokat, amelyek nem gázzal vagy távfűtéssel fűtenek. Lukács András azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy az általános áfacsökkentés nem kizárólag a rászorulóknak kedvezne, hanem a magasabb jövedelmű háztartásoknak is, miközben szerinte a tűzifa használatának környezeti és egészségügyi következményei sem jelennek meg megfelelően a kormányzati hatásvizsgálatban. Úgy véli, a rendelkezésre álló költségvetési források egy részét hatékonyabban lehetne felhasználni célzott támogatásokra, lakásenergetikai beavatkozásokra és szemléletformálásra. A kormány közben a szociális tűzifaprogram keretének megduplázását is tervezi, amely a kritika szerint célzottabb segítséget jelenthet, bár önmagában ez sem oldja meg a fatüzeléshez kapcsolódó problémákat.

A kormány igazságosabb rezsicsökkentést ígér

A kabinet azzal indokolja a tűzifa áfájának 27-ről 5 százalékra történő csökkentését, hogy sok olyan család van Magyarországon, amely nem részesül közvetlenül a gáz- vagy távhőfogyasztáshoz kapcsolódó rezsivédelmi kedvezményekből. A kormány szerint az intézkedés ezért azoknak nyújthat segítséget, akik számára a téli fűtés különösen nagy anyagi terhet jelent.

Az áfacsökkentés azonban minden tűzifavásárlóra egyformán vonatkozna, függetlenül az érintettek jövedelmi helyzetétől. Lukács András szerint éppen ez az egyik legfontosabb probléma, mert egy általános adócsökkentés szükségszerűen olyan háztartásokat is támogat, amelyeknek nincs szükségük szociális segítségre.

Nem csak a legszegényebbek fűtenek fával

Bár a fatüzelés aránya valóban magasabb az alacsonyabb jövedelmű háztartások körében, a felhasznált tűzifa közel fele a harmadik, negyedik és ötödik jövedelmi ötödhöz tartozó háztartásoknál fogy el. Ez azt jelenti, hogy a kedvezmény jelentős része nem a legszegényebb családoknál jelenne meg.

Lukács szerint emiatt az áfacsökkentésből származó támogatás legalább egy része nem tekinthető célzott szociális segítségnek. Hozzátette, hogy olyan magas jövedelmű háztartások is részesülhetnek belőle, amelyek például hétvégi házak vagy más ingatlanok fűtésére vásárolnak tűzifát.

A környezeti hatásokra is figyelmeztetnek

A kritika másik fontos eleme a fatüzelés légszennyező hatása. A cikkben idézett adatok szerint egységnyi energia előállításakor a tűzifa égetése bizonyos rendkívül apró részecskékből, az úgynevezett PM2,5-ből akár nagyságrendekkel többet juttathat a levegőbe, mint egy régebbi dízelüzemű teherautó.

A fatüzelés során korom is keletkezik, amelynek éghajlati hatását Lukács szintén jelentősnek tartja. A korom ugyan rövid ideig marad a légkörben, de erősen melegítő hatású, a hóra és jégre ülepedve pedig gyorsíthatja azok olvadását.

A háztartási tüzelés a PM2,5-kibocsátás egyik fő forrása

A forrás szerint Magyarországon a PM2,5-kibocsátás közel 80 százalékáért a háztartási tüzelés felelős. Lukács ezért úgy véli, hogy egy olyan adóintézkedés, amely olcsóbbá teszi a tűzifát, közvetve ösztönözheti egy komoly légszennyezéssel járó fűtési mód további használatát.

Álláspontja szerint az érintett háztartások rövid távon ugyan néhány ezer vagy több tízezer forintot megtakaríthatnak, de a légszennyezés egészségügyi költségeit is figyelembe kellene venni. Ezek a költségek szerinte hosszabb távon jóval nagyobb terhet jelenthetnek a társadalom számára.

A tűzifa karbonsemlegességét is vitatja

Az Európai Unió a biomasszát megújuló energiaforrásként kezeli, Lukács azonban azt írja, hogy a fa elégetésének karbonsemlegessége ennél jóval összetettebb kérdés. Egy kivágott és elégetett fa szén-dioxid-tartalma azonnal a légkörbe kerül, miközben egy újonnan növő fa csak hosszú évek vagy évtizedek alatt képes hasonló mennyiséget megkötni.

A szerző szerint ezért időbeli különbség keletkezik a kibocsátás és a későbbi szén-dioxid-megkötés között. Emellett arra is figyelmeztetett, hogy a fakitermelés és a holtfa eltávolítása csökkentheti az erdők ellenálló képességét, így azok szén-dioxid-elnyelő kapacitására is hatással lehet.

Az illegális fa és a hulladékégetés problémáját sem oldja meg

Az áfacsökkentéstől azt sem várja, hogy érdemben visszaszorítsa az illegálisan beszerzett tűzifát vagy a háztartási hulladék elégetését. Érvelése szerint a lopott fa vagy a szemét nulla forintos költségével egy legális kereskedelmi termék adócsökkentése nem tud versenyezni.

Ezeknek a problémáknak a kezelésére ezért más típusú intézkedésekre lenne szükség. Ilyen lehet a hatósági fellépés, a lakossági tájékoztatás, illetve a rászoruló háztartások célzott támogatása.

A szociális tűzifaprogram célzottabb segítséget adhat

A kormány a szociális tűzifaprogram keretét és az igényelhető mennyiséget is megduplázná. Lukács szerint ez rövid távon érthető és támogatható döntés, mert közvetlenül azokhoz a családokhoz juttathat segítséget, amelyeknek valóban nehézséget okoz a téli fűtés finanszírozása.

A programnak ugyanakkor szerinte van egy gyakorlati problémája is, mert a kiosztott fa gyakran frissen vágott. A magasabb nedvességtartalmú fa elégetése kevésbé hatékony, ezért ugyanannyi hő előállításához több tüzelőanyagra lehet szükség, miközben a légszennyezés is magasabb lehet.

16 milliárd forintot másképp is fel lehetne használni

Lukács számítása szerint az áfacsökkentés mintegy 16 milliárd forintos állami bevételkiesést okozhat. Úgy véli, ennek jelentős részét hatékonyabban lehetne felhasználni energiahatékonysági tanácsadásra, szemléletformálásra és kisebb lakásfelújítási programokra.

Ilyen támogatásból nyílászárókat lehetne javítani vagy cserélni, padlásokat lehetne szigetelni, falrepedéseket lehetne kijavítani, illetve a kályhák hatékonyságát is javítani lehetne. Ezek az intézkedések nemcsak a fűtési költségeket mérsékelhetnék, hanem az energiafelhasználást és a károsanyag-kibocsátást is csökkenthetnék.

Sok háztartás a helyes fatüzelés szabályait sem ismeri

A szerző szerint komoly probléma, hogy sok érintett háztartáshoz még az alapvető fűtési ismeretek sem jutnak el. Bár az állam és civil szervezetek is készítettek tájékoztatókat a megfelelő tűzrakásról és a hatékonyabb fűtésről, ezeknek az információknak az elérése korlátozott.

Lukács szerint ezért az önkormányzatok és civil szervezetek bevonásával szélesebb körű helyi tanácsadási rendszert lehetne kialakítani. Ezzel szerinte kisebb költségből is jelentős energia- és pénzmegtakarítást lehetne elérni a leginkább rászoruló háztartásoknál.

Az erőművek is jelentős mennyiségű tűzifát használnak

A tűzifa árát nemcsak a lakossági kereslet befolyásolja, hanem az is, hogy a hazai mennyiség hozzávetőleg harmadát erőművekben égetik el. A cikk szerint az ajkai, oroszlányi és pécsi biomassza-erőművek jelenleg a fűtési időszakban távhőt is biztosítanak, ezért működésüket rövid távon nem lehet teljesen megszüntetni.

Lukács ugyanakkor azt javasolja, hogy éves minimális energetikai hatásfok előírásával ösztönözzék ezeket az erőműveket arra, hogy elsősorban a fűtési időszakban működjenek. Emellett szerinte azt is érdemes lenne felülvizsgálni, hogy az erőművek milyen áron jutnak hozzá a faanyaghoz a lakossági vásárlókhoz képest.

A hatásvizsgálat nem tér ki a lehetséges hátrányokra

A kormány augusztus 4-én bocsátotta társadalmi egyeztetésre a tűzifa áfacsökkentéséről szóló törvényjavaslatot. A véleményezésre nyolc napot biztosítottak, ami Lukács szerint különösen rövid idő egy olyan intézkedésnél, amely egyszerre érint szociális, környezetvédelmi, egészségügyi és költségvetési kérdéseket.

A szerző azt is kifogásolja, hogy a jogszabályhoz készült hatásvizsgálat szerinte nem foglalkozik az intézkedés lehetséges negatív következményeivel. Úgy véli, a döntés előtt nemcsak az azonnali árcsökkenést, hanem a hosszabb távú egészségügyi, környezeti és költségvetési hatásokat is mérlegelni kellene.

A célzott támogatás hatékonyabb lehet az általános adócsökkentésnél

A vita lényege nem az, hogy szükségük van-e segítségre a fával fűtő, nehéz helyzetben lévő családoknak, hanem az, hogy milyen formában érdemes ezt a támogatást biztosítani. Lukács szerint az általános áfacsökkentés túl széles körben osztja szét az állami támogatást, és közben nem ösztönöz energiahatékonysági beruházásokra.

Alternatívaként a szociális támogatásokat, a lakásenergetikai fejlesztéseket, a korszerűbb fűtést és a gyakorlati tanácsadást helyezné előtérbe. Érvelése szerint ezek bonyolultabb intézkedések ugyan, de hosszabb távon egyszerre csökkenthetnék a háztartások kiadásait, az energiafelhasználást és a légszennyezést.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.