Nem sikerült nullszaldó közelébe hozni az idei Sziget Fesztivált, amelyet a szervezők eleve átmeneti, „kármentesítő” vagy „befektető” évnek tekintettek. Gerendai Károly alapító szerint az irány jó, de több kedvezőtlen körülmény egyszerre rontotta a rendezvény pénzügyi eredményét és látogatottságát. Míg tavaly a hatnapos fesztivál 416 ezer látogatót vonzott, idén várhatóan 350–360 ezren fordultak meg az öt főnapon, illetve a mínusz egyedik és nulladik napon. A tavalyi 2,8 milliárd forintos veszteséget idén 1,5 milliárdra szerették volna mérsékelni, ehhez azonban nagyjából 400 ezres közönségre lett volna szükség. Gerendai szerint a későn induló szervezés, az erősebb forint és a kánikula, valamint az áramellátással kapcsolatos félelmek egyaránt visszavetették az érdeklődést, miközben a külföldi látogatók száma tovább csökkent.

A tervezettnél kevesebben mentek ki a fesztiválra

Gerendai Károly a Sziget zárónapján arról beszélt, hogy a fesztiválnak „előre kell menekülnie”, és szerinte az a stratégiai irány, amelyet most kijelöltek, alapvetően megfelelő. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a számok nem úgy alakultak, ahogyan azt a szervezők szerették volna.

A tavalyi hatnapos rendezvényen 416 ezer látogatót számoltak, míg az idei fesztiválon várhatóan 350–360 ezer ember fordult meg. Gerendai ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a két év adatai nem vethetők össze egyszerűen, mert idén az öt főnap mellett külön mínusz egyedik és nulladik napot is tartottak.

Az idei év eleve veszteségcsökkentésről szólt

A Sziget tavaly még a londoni székhelyű Superstruct Entertainment tulajdonában működött, és 2,8 milliárd forintos veszteséget termelt. Az idei évre az volt a cél, hogy ezt az összeget nagyjából 1,5 milliárd forintra csökkentsék, vagyis a fesztivál pénzügyi helyzetét jelentősen javítsák.

Ehhez azonban a szervezők mintegy 400 ezres látogatottsággal számoltak. Ez végül nem valósult meg, így a tervezett veszteségcsökkentési pálya sem alakult a várakozások szerint.

Négy hónapos késésből indult a szervezés

Gerendai szerint az egyik legfontosabb probléma az volt, hogy az idei fesztivál szervezése és a jegyértékesítés mintegy négy hónapos késéssel indult. Ez komoly hátrányt jelentett egy olyan rendezvénynél, ahol a nemzetközi közönség jelentős része hónapokkal korábban tervezi meg az utazását.

A késői rajt különösen a külföldi értékesítésben okozhatott problémát. Gerendai szerint a Sziget számára létfontosságú, hogy újra megerősítse a nemzetközi jelenlétét, mert a fesztivál hosszú távú működése nem alapozható kizárólag a magyar közönségre.

Az erősebb forint is drágította a Szigetet

A második fontos tényező a forint erősödése volt, amely a külföldiek számára megdrágította a fesztiválozást. Gerendai szerint ez szintén hozzájárult ahhoz, hogy kevesebben érkeztek külföldről, mint korábban.

A Sziget hagyományosan erősen támaszkodik a nemzetközi vendégekre, ezért az árfolyamváltozás közvetlenül is befolyásolhatja a keresletet. Ha a magyarországi költségek euróban számolva magasabbnak tűnnek, az a jegyárak, a szállás és a helyszíni költések megítélését is kedvezőtlenül érintheti.

A kánikula és az áramellátással kapcsolatos félelmek is ártottak

Gerendai harmadik tényezőként a rendkívüli meleget és az áramellátás körüli bizonytalanságot említette. Úgy fogalmazott, hogy ezek együtt egyfajta „katasztrófatudatot” alakítottak ki, amely visszavethette a fesztiválozási kedvet.

A szervezők szerint a szélsőséges időjárás és az energiaellátással kapcsolatos aggodalmak különösen azokat tántoríthatták el, akik az utolsó pillanatban döntöttek volna a részvételről. A látogatottsági adatok alapján ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a 400 ezres célt nem sikerült elérni.

Már a közönség több mint fele magyar

Az idei Szigeten tovább nőtt a magyar látogatók aránya, akik a teljes közönség 53 százalékát adták. Gerendai ezt részben pozitív fejleményként értékelte, mert szerinte fontos volt megmutatni, hogy a hazai közönség ugyanolyan fontos a fesztiválnak, mint a külföldiek.

A növekvő magyar jelenlét ugyanakkor önmagában nem tudta ellensúlyozni a külföldi vendégek számának csökkenését. A Sziget hosszú távú üzleti modelljében továbbra is meghatározó szerepet játszanak a nemzetközi látogatók.

A nagy külföldi piacokon visszaesett az érdeklődés

A környező országokból idén többen érkeztek a Szigetre, de több hagyományosan fontos piacon csökkent az érdeklődés. Hollandiából, az Egyesült Királyságból, Németországból, Franciaországból és Olaszországból is kevesebben jöttek.

Ez különösen azért probléma, mert ezek az országok korábban jelentős részét adták a fesztivál nemzetközi közönségének. Gerendai szerint a Sziget akkor lehet újra igazán sikeres, ha ezeket a piacokat ismét képes lesz erősebben megszólítani.

Újraépítenék a nemzetközi képviselőhálózatot

Gerendai Károly szerint ennek egyik eszköze a korábban 26 országban működő képviselőhálózat újjáépítése lehet. A rendszer helyi szinten segítette a Sziget népszerűsítését, a jegyértékesítést és a nemzetközi közönség megszólítását.

Az alapító úgy látja, hogy a fesztiválnak ismét aktívabban kell jelen lennie a külföldi piacokon. Szerinte a Sziget nemzetközi pozíciójának megerősítése nélkül nehezebb lesz stabilan növelni a látogatottságot és javítani a pénzügyi eredményeket.

A nullszaldó tehát még várat magára

Az idei év így nem hozta meg azt az áttörést, amely a fesztivált közelebb vihette volna a nullszaldóhoz. Bár a tavalyi 2,8 milliárd forintos veszteség után már eleve veszteségcsökkentés volt a cél, a 400 ezres látogatottsági terv elmaradása miatt ez sem valósult meg a tervezett mértékben.

Gerendai ugyanakkor nem beszélt irányváltásról. Szerinte a Szigetnek továbbra is előre kell menekülnie, egyszerre kell megtartania és erősítenie a magyar közönséget, valamint visszaépítenie a nemzetközi piacokon elvesztett pozícióit.

MNO PULZUS

Fotó: Balogh Zoltán / MTI

MNO – Magyar News Online

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.