Magyarországon 2026 nyara már most bekerült az időjárási rekordok közé: az elmúlt 45 év négy legintenzívebb hőhullámából kettő idén alakult ki. A június végi forróság az intenzitást és a hosszt tekintve is a negyedik helyre került az 1981 óta vizsgált időszakban, a július 30. és augusztus 11. között tartó hőhullám pedig minden korábbinál intenzívebbnek bizonyult. Utóbbi egyben a harmadik leghosszabb ilyen időszak volt Magyarországon. Az idei nyár különlegességét az adja, hogy több napon keresztül nem csupán néhány tizeddel, hanem több Celsius-fokkal haladta meg a napi középhőmérséklet a hőségriasztásoknál fontos 25 fokos értéket. A júniusi hőhullám csúcsán 30,2 fokos napi átlagot mértek, ami új országos rekordot jelentett, augusztus első felének átlaga pedig 26,3 foknál járt.

Az augusztusi hőhullám minden korábbinál intenzívebb volt

Az elmúlt napokban újabb időjárási rekord dőlt meg Magyarországon. Bár augusztus elején az energiaválsághoz kapcsolódó események részben háttérbe szorították magát a rendkívüli hőséget, az adatok alapján a július 30. és augusztus 11. közötti időszak 1981 óta a legintenzívebb hőhullám volt az országban.

A mostani forróság nemcsak intenzitásában számított kiemelkedőnek, hanem a hosszát tekintve is. A tizenhárom napig tartó hőségriasztás az elmúlt 45 év harmadik leghosszabb ilyen periódusa lett, miközben az érintett napok jelentős részében harmadfokú riasztás volt érvényben.

Már a júniusi hőhullám is történelmi léptékű volt

Az augusztusi rekord azért különösen figyelemre méltó, mert néhány héttel korábban már egy másik rendkívüli hőhullámot is átélt az ország. A június végi forróság az intenzitás és a hossz alapján egyaránt a negyedik helyre került az 1981 óta összeállított rangsorban.

Az akkori hőségriasztás tizenkét napig tartott, és az intenzitási mutató 26,2-es értéket ért el. Ez már önmagában is közel került ahhoz a 2007-es rekordhoz, amely tizenhét éven keresztül számított a magyarországi hőhullámok mércéjének.

Sokáig a 2007-es forróság számított a legdurvábbnak

A HungaroMet 2016-ban készített úgynevezett hőhullám-leltárt, amelyben az 1981 és 2016 közötti extrém meleg időszakokat hasonlították össze. Az akkori adatok alapján a 2007-es hőhullám bizonyult a legerősebbnek.

A 2007-es esemény ugyan mindössze tíz napig tartott, de rendkívül magas hőmérsékleteket hozott. Az intenzitási mutatója 28,6 lett, és ezt az értéket egészen 2024 júliusáig egyetlen későbbi hőhullám sem tudta felülmúlni.

A 2024-es rekord sem tartott sokáig

2024 júliusában több mint két hétig tartott rendkívüli hőség Magyarországon, és ez jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az év nyara minden addiginál melegebb legyen. A tizenöt napos hőhullám intenzitási értéke meghaladta a 30-at, így megdöntötte a 2007 óta fennálló rekordot.

A csúcs azonban mindössze két évig maradt érvényben. Az idei, július 30. és augusztus 11. közötti hőhullám intenzitási mutatója már a 32-es értéket is meghaladta, amivel új rekordot állított fel az 1981 óta vizsgált időszakban.

Így mérik a hőhullámok intenzitását

A hőhullámok összehasonlításakor nem csupán azt veszik figyelembe, hány napig tart egy-egy extrém meleg periódus. Az intenzitás meghatározásához azt vizsgálják, hogy az egyes napokon mennyivel haladta meg a napi középhőmérséklet a 25 Celsius-fokot.

Az így kapott napi értékeket a hőségriasztással érintett teljes időszakra összeadják. Minél hosszabb ideig és minél nagyobb mértékben haladja meg a középhőmérséklet a 25 fokot, annál magasabb lesz a hőhullám intenzitási értéke.

Idén nem néhány tizeddel léptük át a határt

A 2026-os rekord egyik fő oka az volt, hogy a napi középhőmérséklet sokszor nem csupán kevéssel került a 25 fokos határ fölé. Több olyan nap is előfordult, amikor több Celsius-fokkal magasabb napi átlagot mértek.

A júniusi hőhullám csúcsán például 30,2 Celsius-fok volt az országos napi középhőmérséklet. Ez minden korábbi mérést felülmúlt, és új történelmi csúcsot jelentett Magyarországon.

Több napon is 29,5 fok fölé emelkedett a napi átlag

Nem a 30,2 fokos érték volt az egyetlen szélsőséges adat az idei nyáron. Az elmúlt hetekben további négy olyan napot is rögzítettek, amikor a napi középhőmérséklet meghaladta a 29,5 Celsius-fokot.

Ez jól mutatja, hogy az idei hőség intenzitását nem egyetlen kiugró nap okozta. A rendkívül magas átlaghőmérséklet huzamosabb ideig fennmaradt, ezért a teljes hőhullámra számított intenzitási mutató is rendkívüli szintre emelkedett.

Budapesten mindkét idei hőhullám rekordot döntött

A fővárosi adatok szintén azt mutatják, mennyire szélsőséges volt a 2026-os nyár. Szabó Péter éghajlatkutató Budapestre vonatkozóan a 27 Celsius-fok feletti hőösszegeket vizsgálta, és számításai szerint mind a júniusi, mind az augusztusi hőhullám meghaladta a korábbi rekordokat.

A budapesti módszertan eltér az országos összehasonlítástól, de ugyanabba az irányba mutat. A 2026-os nyár első két nagy hőhulláma a fővárosban is szokatlanul intenzívnek bizonyult.

Egyre hosszabbak a hőségriasztások

Az országos tisztifőorvos akkor rendel el hőségriasztást, ha a várható napi középhőmérséklet eléri a 25 Celsius-fokot. Az elmúlt években az ilyen riasztások egyre gyakoribbá váltak, és több alkalommal tartottak rendkívül hosszú ideig.

2024-ben három alkalommal rendeltek el hőségriasztást, amelyek együttesen 34 napig voltak érvényben. Tavaly szintén három riasztási időszak volt, ezek azonban összesen 15 napot tettek ki.

Idén már két hosszú riasztási időszakot is át kellett élni

2026-ban a június végi hőség miatt tizenkét napig volt érvényben hőségriasztás. A július 30-án kezdődött következő időszak pedig tizenhárom napig, augusztus 11-ig tartott.

Az érintett napok jelentős részében harmadfokú volt a riasztás. Ezt akkor rendelik el, ha várhatóan legalább három egymást követő napon eléri vagy meghaladja a napi középhőmérséklet a 27 Celsius-fokot.

Negyvenöt év alatt mindössze hét ilyen hosszú hőhullám volt

A tíz napnál tovább tartó hőségriasztások még az elmúlt évek tapasztalatai mellett is ritkának számítanak. 1981 óta mindössze hét olyan esetet jegyeztek fel, amikor egy riasztási időszak tíz napnál hosszabb volt.

A 2026-os év ebből a szempontból is kiemelkedik, hiszen néhány héten belül két ilyen hosszúságú időszak is kialakult. A júniusi és az augusztusi hőhullám tehát nemcsak rendkívül intenzív, hanem kifejezetten hosszan tartó is volt.

Augusztus akár történelmi havi rekordot is hozhat

Az augusztus első felében tapasztalt rendkívüli meleg alapján jó esély van arra, hogy a hónap a magyarországi mérések történetének egyik legmelegebbje legyen. A HungaroMet 1901 óta rendelkezésre álló adatai szerint jelenleg 1992 augusztusa vezeti a rangsort 24,8 Celsius-fokos országos átlaghőmérséklettel.

A második és harmadik helyen 2024 júliusa és augusztusa áll, egyaránt 24,6 fokkal. A negyedik legmelegebb hónap eddig 2021 júliusa volt 23,8 Celsius-fokos átlaggal.

Az első fél hónap átlaga 26,3 fok volt

Az idei augusztus első felének átlaga ennél is jóval magasabban, 26,3 Celsius-fokon alakult. A hónap első felében mindössze három olyan nap fordult elő, amikor a napi középhőmérséklet nem érte el a jelenlegi negyedik helyezett havi rekord, vagyis a 23,8 fokos érték szintjét.

Ez alapján akár az abszolút havi melegrekord megdöntése is elképzelhető lenne. A végleges értéket azonban jelentősen befolyásolhatja az augusztus második felére érkező enyhülés, ezért a hónap egészére vonatkozó csúcs egyelőre nem tekinthető biztosnak.

A négy legerősebb hőhullámból kettő 2026-ban történt

A rendelkezésre álló adatok egyik legszembetűnőbb tanulsága, hogy az elmúlt 45 év legintenzívebb hőhullámai közül több is egészen friss. A 2007-es rekordot előbb 2024-ben döntötték meg, majd alig két évvel később az idei augusztusi hőség ismét új csúcsot állított fel.

Mindeközben a 2026 júniusában mért 26,2-es intenzitási érték a negyedik legerősebb hőhullámot jelenti 1981 óta. Így az elmúlt négy és fél évtized négy legdurvább hőhullámából kettőt ugyanazon a nyáron, 2026-ban kellett átélnie Magyarországnak.

MNO MÉRLEG

Fotó: MNO illusztráció

MNO – Magyar News Online

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.