Az Alkotmánybíróság hétfőn visszautasította a Fidesz és a KDNP képviselőinek több, az Alaptörvény 17. módosítását támadó indítványát. A döntések érintették Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatásának megszűnését, az országgyűlési képviselők választhatóságának időbeli korlátozását, valamint az alkotmánybírók megbízatásának megszűnését és a 70 éves korhatár bevezetését. Az Alkotmánybíróság nem vizsgálta érdemben a vitatott szabályok tartalmát, mert az Alaptörvény alapján kizárólag azt ellenőrizheti, hogy egy alkotmánymódosítást a megfelelő eljárásban fogadtak-e el és hirdettek-e ki. Magyar Péter miniszterelnök gyorsan reagált, és úgy értékelte a határozatot, hogy a Fidesz által megválasztott alkotmánybírók elutasították a Fidesz minden beadványát. A döntésekhez ugyanakkor több alkotmánybíró, köztük Polt Péter és Handó Tünde is különvéleményt fűzött.

Három különösen vitatott rendelkezés került az Alkotmánybíróság elé

A Fidesz és a KDNP ötven országgyűlési képviselője az Alaptörvény 17. módosítása után kezdeményezett utólagos normakontrollt. A beadványok több pontot támadtak, de a hétfői ülésen három, politikailag különösen érzékeny rendelkezés került a középpontba.

Az egyik Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatásának megszűnését érintette, a másik az országgyűlési képviselők választhatóságának időbeli korlátozását, a harmadik pedig az alkotmánybírók mandátumának és életkori korlátjának új szabályait. A Fidesz–KDNP azt kérte, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg ezeket a rendelkezéseket.

Az AB szerint csak az eljárást vizsgálhatja

Az Alkotmánybíróság döntésének kulcsa az volt, hogy saját hatáskörét szűken értelmezte. A testület arra hivatkozott, hogy az Alaptörvény módosításait csak a megalkotásra és kihirdetésre vonatkozó eljárási követelmények alapján vizsgálhatja felül.

Ez a korlátozás egy korábbi fideszes alkotmánymódosítással került be az Alaptörvénybe. A szabály következménye az, hogy az Alkotmánybíróság nem vetheti össze tartalmilag egy új alkotmánymódosítás rendelkezéseit az Alaptörvény más szabályaival vagy a korábbi alkotmánybírósági gyakorlatból levezetett követelményekkel.

Sulyok Tamás megbízatásának megszűnését sem vizsgálták érdemben

A Fidesz és a KDNP képviselői külön támadták azt a rendelkezést, amely megszüntette Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatását. Érvelésük szerint ezt a szabályt nem a jövőre nézve alkották meg, hanem egy már fennálló, konkrét közjogi helyzet közvetlen megváltoztatására használták fel az alkotmánymódosítási eljárást.

A képviselők ezért azt állították, hogy maga az elfogadás sem felelt meg az Alaptörvény módosítására vonatkozó eljárási követelményeknek. Az Alkotmánybíróság többsége azonban nem osztotta ezt az álláspontot, és nem látta megnyithatónak az érdemi felülvizsgálat lehetőségét.

Polt Péter és Handó Tünde is ellenvéleményt fogalmazott meg

A Sulyok Tamás megbízatásával kapcsolatos döntéshez több alkotmánybíró különvéleményt csatolt. Polt Péter például kifejezetten azt írta, hogy szerinte az indítványt érdemben el kellett volna bírálni.

Álláspontja szerint nem lehetett volna pusztán hatásköri okokból lezárni az ügyet. Handó Tünde szintén ellenvéleményt fogalmazott meg, ami azt mutatja, hogy a testületen belül sem volt teljes egyetértés abban, meddig terjedhet az Alkotmánybíróság vizsgálati lehetősége.

A 12 éves képviselői cikluskorlát is marad

A Fidesz–KDNP támadta azokat az új szabályokat is, amelyek időben korlátozzák az országgyűlési képviselők választhatóságát. A beadvány szerint az alkotmánymódosítás ebben az esetben sem valódi, jövőre irányuló szabályalkotás volt, hanem olyan személyek közjogi helyzetének megváltoztatását célozta, akik a múltbeli mandátumaik alapján már azonosíthatók.

Az Alkotmánybíróság ezt az indítványt sem vizsgálta érdemben. A testület szerint ha egy szabályt az Országgyűlés a szükséges kétharmados többséggel az Alaptörvény részévé tesz, akkor az Alkotmánybíróság nem mondhatja ki annak tartalmi alkotmányellenességét.

Az AB szerint nem veheti át az alkotmányozó hatalom szerepét

A testület indoklása szerint az Alaptörvény tartalmának meghatározása és módosítása kizárólag az Országgyűlés feladata. Az Alkotmánybíróság saját álláspontja alapján nem rendelkezik olyan hatáskörrel, amely lehetővé tenné az alkotmányi rendelkezések tartalmi megsemmisítését vagy felülvizsgálatát.

A döntés szerint ellenkező esetben az Alkotmánybíróság már nem pusztán értelmezné az Alaptörvényt, hanem minősítené is annak egyes rendelkezéseit. Ez a testület érvelése alapján azt jelentené, hogy részben átvenné az alkotmányozó hatalom szerepét az Országgyűléstől.

Az alkotmánybírók 70 éves korhatárát sem érinti a döntés

A harmadik vitatott terület az alkotmánybírók megbízatásának megszűnésére és az életkori korlátra vonatkozott. Az új szabályok szerint 70 éves korhatár kapcsolódik az alkotmánybírói mandátumhoz, amit a Fidesz–KDNP szintén kifogásolt.

Az Alkotmánybíróság azonban ebben az ügyben is ugyanarra a hatásköri korlátra hivatkozott. Mivel a rendelkezést megfelelő kétharmados eljárásban az Alaptörvény részévé tették, a testület nem látott lehetőséget arra, hogy annak tartalmát alkotmányossági szempontból felülvizsgálja.

Magyar Péter azonnal reagált

Magyar Péter miniszterelnök röviddel a döntés nyilvánosságra kerülése után kommentálta az Alkotmánybíróság határozatát. Azt írta: „A pillanat, amikor a Fidesz által megválasztott alkotmánybírók elkaszálták a Fidesz minden beadványát.”

Magyar bejegyzésében azt is kiemelte, hogy az Alkotmánybíróság döntése nyomán érvényben marad Sulyok Tamás megbízatásának megszűnéséről szóló szabály, a 12 éves képviselői cikluskorlát és a 70 éves alkotmánybírói korhatár. A miniszterelnök ezt egy pipa emojival nyugtázta.

A kekvák ügyében már ugyanez történt

A hétfői döntéseket megelőzően az Alkotmánybíróság múlt csütörtökön már tárgyalta ezeket a beadványokat, de akkor csak a közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a kekvák ügyében hozott határozatot. Ott is a Fidesz–KDNP támadta az Alaptörvény módosításának egy részét.

Az ellenzéki képviselők akkor azzal érveltek, hogy a kekvák megszüntetését megalapozó rendelkezés nem jövőre irányuló, általános szabály, hanem már létező és azonosítható alapítványokra vonatkozik. Az Alkotmánybíróság azonban azt az indítványt is érdemi vizsgálat nélkül utasította vissza.

A Fidesz korábbi módosítása most saját beadványainak is határt szabott

A mostani ügy egyik politikailag különös eleme, hogy az Alkotmánybíróság hatáskörét korlátozó szabályt még egy korábbi fideszes alkotmánymódosítás építette be az Alaptörvénybe. Ez a rendelkezés most közvetlenül szűkítette annak lehetőségét, hogy a Fidesz–KDNP érdemi tartalmi vizsgálatot kérjen a Tisza-kormány kétharmados alkotmánymódosításaival szemben.

A testület ennek alapján csak azt vizsgálhatta, hogy az Országgyűlés betartotta-e az elfogadás és kihirdetés formai, eljárási szabályait. Mivel olyan eljárási hibát nem állapított meg, amely a módosítások közjogi érvénytelenségéhez vezetett volna, a beadványokat visszautasította.

A vitatott szabályok hatályban maradnak

A hétfői határozatok eredményeként a megtámadott alkotmánymódosítások továbbra is az Alaptörvény részét képezik. Ez vonatkozik Sulyok Tamás korábbi köztársasági elnöki megbízatásának megszüntetésére, az országgyűlési képviselők időbeli választhatósági korlátjára, valamint az alkotmánybírók életkori szabályaira.

Az Alkotmánybíróság ugyanakkor nem azt mondta ki, hogy ezek a rendelkezések tartalmilag megfelelnek minden alkotmányos követelménynek. A döntés lényege az, hogy a jelenlegi Alaptörvény alapján a testületnek nincs hatásköre ennek érdemi vizsgálatára.

MNO – Magyar News Online

Fotó: Wikipédia

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.