Magyar Péter miniszterelnök szerint az Alkotmánybíróság hétfői döntése megerősítette, hogy alkotmányosan történt Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatásának megszüntetése, valamint érvényben maradhat a 12 éves képviselői cikluskorlát és az alkotmánybírókra vonatkozó 70 éves felső korhatár is. A kormányfő Facebook-bejegyzésben reagált arra, hogy a testület visszautasította a Fidesz–KDNP által az Alaptörvény tizenhetedik módosításának egyes rendelkezései ellen benyújtott indítványokat. Magyar úgy fogalmazott: „A pillanat, amikor a Fidesz által megválasztott alkotmánybírók elkaszálták a Fidesz minden beadványát”, majd hozzátette, hogy „akkor ez is pipa”. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor nem a megtámadott szabályok tartalmi alkotmányosságáról mondott véleményt, hanem mindhárom ügyben elsősorban arra hivatkozott, hogy nincs hatásköre az Alaptörvény módosításainak ilyen jellegű érdemi felülvizsgálatára.

Magyar Péter gyorsan reagált az Alkotmánybíróság döntésére

A miniszterelnök röviddel az Alkotmánybíróság hétfői határozatainak nyilvánosságra kerülése után tett közzé bejegyzést a közösségi oldalán. Magyar Péter politikai értelmezése szerint a döntések azt jelentik, hogy a Tisza-kormány kétharmados többségével elfogadott, vitatott alkotmánymódosítások érvényben maradhatnak.

„A pillanat, amikor a Fidesz által megválasztott alkotmánybírók elkaszálták a Fidesz minden beadványát” – írta Magyar. A bejegyzésben külön kiemelte Sulyok Tamás megbízatásának megszüntetését, a képviselői cikluskorlátot és az alkotmánybírói korhatárt, majd úgy fogalmazott: „akkor ez is pipa”.

Az Alkotmánybíróság visszautasította a Fidesz–KDNP indítványait

Az Alkotmánybíróság hétfői ülésén az Alaptörvény tizenhetedik módosításának három vitatott rendelkezésével kapcsolatos beadványokról döntött. Az indítványokat a Fidesz és a KDNP képviselői nyújtották be utólagos normakontroll keretében.

A testület mindhárom esetben visszautasította a kérelmeket. A döntések közös eleme az volt, hogy az Alkotmánybíróság elsősorban saját hatáskörének hiányára hivatkozott, vagyis nem kezdte meg a kifogásolt rendelkezések tartalmi alkotmányosságának vizsgálatát.

Sulyok Tamás megbízatásának megszüntetését is megtámadták

A Fidesz–KDNP egyik indítványa azt a rendelkezést támadta, amely azonnali hatállyal megszüntette Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatását. Az ellenzéki pártszövetség ennek a passzusnak a megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.

A hétfői döntés után ez a rendelkezés változatlanul az Alaptörvény része marad. Fontos ugyanakkor, hogy az Alkotmánybíróság nem azt mondta ki érdemben, hogy Sulyok eltávolítása tartalmilag minden szempontból alkotmányos volt, hanem azt, hogy a jelenlegi alkotmányos keretek között nincs lehetősége az ilyen módosítás tartalmi felülvizsgálatára.

Magyar politikailag mégis alkotmányossági igazolásként értelmezte a határozatot

Magyar Péter bejegyzésében ennél egyértelműbb következtetést vont le, amikor azt írta, hogy alkotmányos volt Sulyok Tamás eltávolítása. Ez a miniszterelnök politikai értelmezése a döntésről, amely abból indul ki, hogy a Fidesz–KDNP nem tudta elérni a megtámadott szabály megsemmisítését.

Jogilag azonban különbség van aközött, hogy egy rendelkezést az Alkotmánybíróság tartalmi vizsgálat után alkotmányosnak minősít, illetve aközött, hogy hatáskör hiányában nem vizsgálja annak tartalmát. A hétfői ügyekben az utóbbi történt, miközben a kifogásolt szabályok továbbra is hatályban maradnak.

A 12 éves képviselői cikluskorlátot is támadta az ellenzék

A Fidesz–KDNP kezdeményezte annak a módosításnak a megsemmisítését is, amely időben korlátozza az országgyűlési képviselők választhatóságát. Az új szabály szerint nem szerezhet parlamenti mandátumot az, aki már legalább tizenkét évig vagy három cikluson keresztül volt országgyűlési képviselő.

Az ellenzéki pártszövetség ezt a rendelkezést is utólagos normakontroll keretében támadta meg. Az Alkotmánybíróság azonban ebben az ügyben sem kezdett tartalmi vizsgálatba, így a korlátozás változatlanul az Alaptörvény része marad.

A képviselői korlát a következő választásoknál is jelentős lehet

A rendelkezés jelentős változást hoz a magyar parlamenti rendszerben, mivel korábban nem létezett ilyen általános időbeli felső határ az országgyűlési képviselői mandátumok számára. A szabály a jövőben kizárhat olyan politikusokat a parlamenti indulásból, akik már elérték a tizenkét éves vagy három ciklusos határt.

Magyar Péter ezt a rendelkezést is azok közé sorolta, amelyek szerinte kiállták az alkotmányossági próbát. Az Alkotmánybíróság határozatának közvetlen következménye ugyanakkor ebben az esetben is az, hogy a szabály hatályban marad, nem pedig az, hogy a testület tartalmilag jóváhagyta volna azt.

A 70 éves alkotmánybírói korhatárt sem semmisítették meg

A harmadik megtámadott rendelkezés az alkotmánybírókra vonatkozó felső életkori korlátot érintette. Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása visszaállította a 70 éves felső korhatárt, amely az alkotmánybírói megbízatások időtartamára is hatással van.

A Fidesz–KDNP ezt a szabályt is megpróbálta megsemmisíttetni, az Alkotmánybíróság azonban ezt az indítványt is visszautasította. Magyar Péter ennek alapján azt írta, hogy a 70 éves alkotmánybírói korhatár is alkotmányosnak bizonyult.

A hatásköri korlát döntötte el az ügyeket

Az Alkotmánybíróság jelenlegi hatásköre szerint az Alaptörvény módosítását csak a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó eljárási követelmények szempontjából vizsgálhatja. Ez azt jelenti, hogy a testület nem hasonlíthatja össze tartalmilag az új alkotmányos rendelkezéseket az Alaptörvény más részeivel.

Ez a korlátozás azért különösen érdekes a mostani politikai vitában, mert korábbi fideszes alkotmánymódosítás eredményeként került a rendszerbe. A hétfői döntések során tehát egy olyan szabály szűkítette a Fidesz–KDNP jogorvoslati lehetőségeit, amelynek kialakításában korábban maga a Fidesz játszott meghatározó szerepet.

A rendelkezések változatlanul hatályban maradnak

A hétfői döntések gyakorlati következménye az, hogy egyik megtámadott alkotmánymódosítást sem semmisítették meg. Így hatályban marad Sulyok Tamás megbízatásának megszüntetésére vonatkozó rendelkezés, a 12 éves vagy három ciklusos képviselői időkorlát, valamint az alkotmánybírók 70 éves felső korhatára.

A Fidesz–KDNP tehát az Alkotmánybíróság előtt egyik ügyben sem tudta elérni az Alaptörvény módosításának megsemmisítését. Magyar Péter ezt egyértelmű politikai sikernek tekinti, és bejegyzésében külön hangsúlyozta, hogy az indítványokról egy olyan testület döntött, amelynek több tagját még a korábbi fideszes parlamenti többség választotta meg.

A döntés nem ugyanaz, mint egy tartalmi alkotmányossági vizsgálat

Az ügy megértéséhez ugyanakkor lényeges, hogy az Alkotmánybíróság határozatait ne azonosítsuk egy klasszikus tartalmi alkotmányossági döntéssel. A testület nem mérlegelte érdemben, hogy a köztársasági elnöki megbízatás megszüntetése, a cikluskorlát vagy a 70 éves korhatár összeegyeztethető-e az Alaptörvény valamely más rendelkezésével.

A hétfői határozatok lényege az, hogy az Alkotmánybíróság jelenlegi jogköre nem teszi lehetővé ezt a fajta felülvizsgálatot. Magyar Péter ezért politikailag úgy értékelheti a döntést, hogy a vitatott reformok átmentek a próbán, jogi értelemben azonban pontosabb úgy fogalmazni: a Fidesz–KDNP beadványait visszautasították, a megtámadott szabályok pedig hatályban maradtak.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.