Több mint harminc törvényt, két alaptörvény-módosítást és számos intézményi változtatást fogadott el első száz napjában a Tisza-többségű Országgyűlés – közölte szerdán a kormánypárti frakció. A Tisza szerint az egyik legfontosabb vállalásuk a korrupcióellenes rendszer megerősítése és az elmúlt évtizedekben jogtalanul magánkézbe került közvagyon visszaszerzése. A frakció közleménye úgy fogalmaz, hogy a „legóvatosabb becslések” szerint is mintegy 30 ezer milliárd forintnyi közvagyon kerülhetett jogtalanul magánzsebekbe az elmúlt húsz évben. Ennek visszaszerzésére hozták létre a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt. A közérdekű vagyonkezelő alapítványok kivezetésével a Tisza szerint további mintegy 3000 milliárd forint kerül vissza a nemzeti vagyon körébe.

Harminc törvény és két alaptörvény-módosítás az első száz nap mérlege

A Tisza-frakció az MTI-hez eljuttatott közleményében értékelte az új Országgyűlés első száz napját. A képviselőcsoport szerint ez idő alatt több mint harminc törvény, két alaptörvény-módosítás és számos olyan döntés született, amelyet Magyarország politikai és intézményi megújításának részeként értékelnek.

A kormánypárti frakció közlése szerint az egyik legfontosabb vállalás a Magyarországnak járó, korábban visszatartott uniós források megszerzése volt. Ennek érdekében az Országgyűlés több korrupcióellenes és átláthatósági intézkedést fogadott el.

Szigorították a vagyonnyilatkozati rendszert

A Tisza szerint az elmúlt hónapokban szigorúbbá vált a vagyonnyilatkozati rendszer, emellett átláthatóbb szabályozást vezettek be a magántőkealapok és a közbeszerzések működésére. A közlemény szerint nőtt a közérdekű adatok nyilvánossága is.

A frakció azt is kiemelte, hogy megerősítették az Integritás Hatóság hatásköreit. Ezeket a lépéseket a Tisza az uniós pénzek visszaszerzéséhez szükséges korrupcióellenes garanciák részeként mutatta be.

A Tisza szerint 30 ezer milliárd forintnyi közvagyon kerülhetett magánkézbe

A közlemény egyik legerősebb állítása az elmúlt húsz év vagyonvesztésére vonatkozik. A Tisza-frakció szerint a „legóvatosabb becslések” alapján is mintegy 30 ezer milliárd forintnyi közvagyon kerülhetett jogtalanul magánzsebekbe.

Ez a 30 ezer milliárd forintos összeg a kormánypárti frakció által hivatkozott becslés, nem jogerős bírósági döntések alapján megállapított kárérték. A Tisza ugyanakkor ezt a nagyságrendet tekinti annak a vagyoni körnek, amelynek feltárására és lehetőség szerinti visszaszerzésére külön intézményt hozott létre.

Ezért állították fel a vagyonvisszaszerzési hivatalt

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozását a Tisza azzal indokolja, hogy a hagyományos állami szervek mellett szükség van egy kifejezetten az eltűnt vagy jogtalanul magánosított közvagyon feltárására koncentráló szervezetre.

A hivatal feladata a Tisza kommunikációja szerint az lehet, hogy konkrét ügyekben vizsgálja meg, milyen vagyonelemek kerültek jogszerűtlenül magánkézbe, és milyen jogi eszközökkel lehet azokat visszaszerezni. Az egyes ügyekben ugyanakkor külön eljárásoknak kell megállapítaniuk, történt-e jogsértés.

A kekvák felszámolásával 3000 milliárd kerülhet vissza

A közlemény szerint jelentős vagyoni változást eredményez a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a kekvák rendszerének kivezetése is. A Tisza-frakció úgy számol, hogy ennek következtében mintegy 3000 milliárd forintnyi vagyon kerül vissza a nemzeti vagyon körébe.

A kormány az elmúlt hónapokban több ilyen alapítvány megszüntetéséről döntött. Ezek között oktatási, kulturális és más közfeladatokat ellátó szervezetek is szerepeltek, amelyek korábban jelentős állami vagyonelemeket kaptak.

Csökkentették a parlamenti kiadásokat és a képviselői fizetéseket

A frakció az első száz nap eredményei között említette a parlament működéséhez kapcsolódó kiadások csökkentését is. Emellett a képviselői fizetéseket is mérsékelték.

A Tisza ezt annak a politikai vállalásnak a részeként mutatja be, amely szerint az állami és politikai intézmények működésének olcsóbbá és átláthatóbbá kell válnia. A közlemény ugyanakkor az összes megtakarítás pontos összegét nem részletezte.

Öt parlamenti vizsgálóbizottság állt fel

Az Országgyűlés öt parlamenti vizsgálóbizottságot is létrehozott. A Tisza-frakció hangsúlyozta, hogy ezek előtt kötelező a megjelenés, vagyis az érintett személyek nem kerülhetik meg automatikusan a meghallgatást.

A vizsgálóbizottságokat a kormánytöbbség olyan eszköznek tekinti, amely erősítheti a parlament ellenőrző szerepét. A Tisza szerint ez is része annak a folyamatnak, amelyben az Országgyűlés súlya nagyobb lehet a végrehajtó hatalom ellenőrzésében.

Csökkentették a kétharmados szabályok számát

A frakció szerint mérséklődött azoknak a területeknek az „indokolatlanul nagy száma” is, amelyeket korábban csak kétharmados parlamenti többséggel lehetett szabályozni. Ezt a Tisza a demokratikus intézményrendszer rugalmasabb működésének részeként értékeli.

A kormánypárt szerint a túl sok kétharmados szabály hosszú időre bebetonozhatta az előző politikai többségek döntéseit. Az új szabályozással ezt a kötöttséget több területen csökkentették.

Új köztársasági elnököt választottak

A Tisza-frakció közleménye szerint megkezdődött Magyarország alkotmányos rendszerének megújítása is. Az Országgyűlés Baka Andrást választotta köztársasági elnökké, aki augusztus 19-én hivatalosan is megkezdte államfői megbízatását.

A Tisza úgy fogalmazott, hogy Baka „független és hiteles” köztársasági elnökként képviseli azt a demokratikus megújulást, amelynek végén egy széles körben megvitatott új alkotmány születhet.

Korlátozták a politikai tisztségek időtartamát

A parlament döntése szerint az országgyűlési képviselők legfeljebb 12 évig tölthetik be mandátumukat. A miniszterelnök esetében két ciklusban maximálták a hivatalban tölthető időt.

A Tisza-frakció közlése szerint más közjogi tisztségeknél is olyan korlátozásokat vezettek be, amelyek megakadályozzák, hogy valaki évtizedekre egyetlen pozícióhoz kötődjön. A kormánypárt ezt a hatalom hosszú távú bebetonozásának megakadályozásával indokolja.

A bíróságok függetlenségét is erősíteni akarják

A frakció szerint megkezdődött a demokratikus intézményrendszer függetlenségének helyreállítása. Ennek részeként az Országgyűlés megerősítette a bírói önigazgatást és a bírósági szervezetrendszer függetlenségét.

A közlemény nem részletezte az összes változtatás jogtechnikai részleteit, de a Tisza ezeket az intézkedéseket a jogállami rendszer átalakításának részeként értékeli.

A plakáttörvényt és a médiatörvényt is módosították

A parlament a plakáttörvény módosításával megtiltotta a gyűlöletkeltő politikai reklámokat. Emellett a médiatörvényhez is hozzányúltak.

A Tisza szerint a médiatörvény módosításával megteremtették a többelvű és kiegyensúlyozott közszolgálati média, valamint egy hatékonyabb médiafelügyeleti rendszer működésének feltételeit.

Iskolakezdési támogatás és nulla százalékos gyógyszeráfa is jött

Az Országgyűlés az első száz napban bevezette a rászorultsági alapon járó 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást is. Emellett nulla százalékra csökkentette a vényköteles gyógyszerek áfáját.

A Tisza ezeket a döntéseket a társadalmi intézkedések között emelte ki. A frakció szerint ezek közvetlenül a családok és a betegek terheit csökkentik.

Visszatért az Erasmus és a Horizon

A közlemény szerint a magyar diákok ismét részt vehetnek az Erasmus és a Horizon programokban. A Tisza ezt annak bizonyítékaként értékeli, hogy sikerült előrelépést elérni az Európai Unióval fennálló korábbi konfliktusok rendezésében.

A frakció arról is beszámolt, hogy döntés született a közösségi közlekedés átfogó intézményi és működési reformjáról. A részleteket azonban ebben a közleményben nem bontották ki.

Kutathatóbbá válnak az 1990 előtti titkosszolgálati iratok

A Tisza az első száz nap egyik fontos történeti jelentőségű döntéseként emelte ki, hogy az 1990 előtti titkosszolgálati iratok a lehető legszélesebb körben hozzáférhetővé és kutathatóvá válnak.

Ezzel a kormánypárt szerint egy régi adósságot próbálnak rendezni. Az intézkedés célja, hogy a kutatók és a nyilvánosság szélesebb körben férjen hozzá a korábbi állambiztonsági dokumentumokhoz.

A Tisza szerint száz nap csak a kezdet

A frakció közleményének végén hangsúlyozta, hogy száz nap alatt nem lehet helyrehozni mindazt, ami szerintük hosszú évek alatt romlott el. Az eddigi döntéseket ezért nem lezárt folyamatként, hanem egy hosszabb átalakítás első szakaszaként mutatják be.

A Tisza szerint az irány egy működőbb állam, tisztább közélet, erősebb demokratikus intézmények és „emberségesebb Magyarország” felé mutat. A következő időszak egyik legnagyobb vállalása ugyanakkor továbbra is az lehet, hogy a 30 ezer milliárd forintra becsült, szerintük jogtalanul magánkézbe került közvagyonból mennyit tudnak ténylegesen és jogszerűen visszaszerezni.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.