Nyilvánosságra hozta a Duna Médiaszolgáltató Zrt. azt a teljes, 482 oldalas dokumentumot, amely több mint egy évtized belső levelezései, e-mailjei és csetüzenetei alapján gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a Magyar Távirati Irodánál híreket hallgattak el, írtak át, dobtak ki vagy manipuláltak. Az anyagot az MTI több munkatársa, a magát Pro Domo munkacsoportnak nevező tudósítói és hírszerkesztői közösség állította össze, és augusztus elején adta át az MTVA új vezetésének. A dokumentum alapján a Duna Médiaszolgáltató Zrt. belső vizsgálatot rendelt el. A most közzétett teljes anyag ugyanazt a struktúrát követi, mint a korábban nyilvánosságra hozott 15 oldalas kivonat: tematikusan és időrendben sorolja azokat az eseteket, amelyeknél a szerzők szerint szerkesztőségi beavatkozás, elhallgatás, cenzúra vagy hírhamisítás történt.

Több mint tíz év anyagát gyűjtötték össze

A dokumentumot összeállító Pro Domo munkacsoport tagjai több mint egy évtizeden keresztül gyűjtötték azokat a belső kommunikációkat, amelyek szerintük megmutatják, hogyan működött az MTI szerkesztőségi befolyásolása. Az anyag e-mailekből, csetüzenetekből és egyéb belső levelezésekből épül fel.

A munkacsoport szerint a dokumentált esetek ellentétesek voltak a szerkesztőségi alkalmazottak munkaköri leírásával, az MTI Szerkesztőségi Kézikönyvével, a médiatörvénnyel, a Közszolgálati Kódexszel és az Alaptörvény vonatkozó elveivel. Ez azonban a munkacsoport értékelése, a vizsgálatoknak kell feltárniuk, hogy az egyes esetek milyen konkrét felelősséget alapozhatnak meg.

Négy fő kategóriába sorolták az eseteket

A 482 oldalas összeállítás többféle szerkesztőségi beavatkozást különít el. A dokumentum szerzői külön csoportba sorolták az elhallgatott vagy utasításra elkészített híreket, a kidobott anyagokat, a manipulált tartalmakat, valamint a cenzúrázott és hamis híreket.

Ez a rendszerezés azt mutatja, hogy a problémák nem egyetlen típusú szerkesztői döntéshez kötődtek. A dokumentum állítása szerint egyes esetekben teljes hírek maradtak ki, máskor egy hír leadjét, hangsúlyát vagy sorrendjét módosították, illetve bizonyos anyagok egyáltalán nem jelenhettek meg.

„Narancs csíkosnak” nevezték a gyűjteményt

A Pro Domo munkacsoport a teljes anyagot „Narancs csíkosnak” nevezte el. Az elnevezés az úgynevezett „piros csíkos bizalmas” kiadványra utal, amely a rendszerváltás előtti korszakban olyan külföldi hírügynökségi jelentéseket tartalmazott, amelyek a hazai nyilvánosságban nem jelenhettek meg.

A névválasztás tehát szimbolikus utalás arra, hogy a munkacsoport szerint a közvélemény és a szerkesztőség között ismét kialakult egy olyan információs szűrő, amely bizonyos híreket vagy szempontokat kizárt a nyilvánosságból.

Augusztus elején még csak 15 oldal került nyilvánosságra

A dokumentum létezéséről augusztus elején szerzett tudomást a nyilvánosság. Ekkor az MTI újságírói átadták az anyagot az MTVA új vezetésének, amely ennek alapján belső vizsgálatot rendelt el.

Az MTVA akkor első lépésként egy 15 oldalas válogatást tett közzé, amelyet a rendelkezésre álló anyag reprezentatív kivonataként mutattak be. A most publikált teljes, 482 oldalas változat ennél jóval részletesebb képet ad az egyes esetekről és a belső kommunikációról.

A teljes dokumentum ugyanazt a szerkezetet követi

A most közzétett anyag tematikusan és időrendben rendszerezi az MTI rendszerében megjelent vagy éppen meg nem jelent híreket. Az egyes eseteknél belső levelezésekből kiragadott részletek mutatják be, milyen szerkesztői utasítások, kifogások vagy döntések születtek.

Bizonyos szerkesztők neve olvasható a dokumentumban, sok munkatárs nevét azonban kitakarták. Emellett vannak olyan levelek és képernyőképek is, amelyek rossz felbontásuk miatt csak nehezen vagy egyáltalán nem olvashatók.

Belpolitikai hírek nincsenek a közzétett anyagban

A dokumentum egyik fontos sajátossága, hogy külpolitikai hírekre koncentrál, belpolitikai anyagokat nem tartalmaz. Emiatt magyar politikai szereplők nevei csak elvétve jelennek meg benne.

Szijjártó Péter ugyanakkor több helyen szerepel az anyagban, különösen olyan esetekben, amelyek külpolitikai témákhoz, az orosz–ukrán háborúhoz vagy diplomáciai kapcsolatokhoz kötődtek. Orbán Viktor neve pedig olyan hírek kapcsán bukkan fel, amelyekben nemzetközi szervezetek bírálták őt vagy a magyar sajtószabadság helyzetét.

Olyan hírek sem jelenhettek meg, amelyek Orbánt bírálták

A dokumentum szerint több olyan anyag is volt, amelyet azért nem közöltek, mert nemzetközi szervezetek bírálták bennük Orbán Viktort vagy a magyar sajtószabadság állapotát. Ezek az esetek a munkacsoport értelmezésében az elhallgatott vagy cenzúrázott hírek közé tartoznak.

Az anyag alapján nem egyszerűen arról volt szó, hogy egy-egy hír kevesebb figyelmet kapott, hanem egyes tartalmak a szerzők szerint egyáltalán nem jutottak el a nyilvánossághoz. Ez az egyik központi állítása a most közzétett gyűjteménynek.

Scholz kijelentését is megpróbálták átírni

A dokumentum egyik példája szerint a kijevi tudósító azt állította, hogy Olaf Scholz német kancellár egy sajtótájékoztatón azt mondta: „nem tudjuk, mit tegyünk”. A gyűjtemény szerint azonban az eredeti leirat alapján ilyen kijelentés valójában nem hangzott el.

Ez az eset a dokumentum készítői szerint azt mutatja, hogy bizonyos hírek esetében nemcsak szerkesztési hangsúlyeltolás, hanem a forrás és a tényleges elhangzott szöveg közötti eltérés is megjelent.

Hillary Clintonról is készíttettek anyagokat

Egy másik részlet szerint egy szerkesztő napokon keresztül rendszeresen készíttetett híreket arról, hogy Hillary Clinton korábbi amerikai elnökjelölt kampánycsapata állítólag Donald Trump után kémkedett. A munkacsoport szerint ezek az állítások többnyire olyan amerikai jobboldali lapokból származtak, amelyeket más komoly hírügynökségek nem idéztek.

A dokumentum készítői ezt példaként hozzák arra, amikor bizonyos politikailag kedvezőnek tekintett témákat mesterségesen napirenden tartottak. Azt ugyanakkor minden egyes esetnél külön kell vizsgálni, pontosan milyen szerkesztői indoklás állt a döntés mögött.

Zelenszkij és Orbán telefonbeszélgetését is háttérbe szorították

A dokumentum egyik részlete szerint az MTI nem számolt be önálló, kiemelt hírként arról, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök beszélt egymással a két ország diplomáciai kapcsolatfelvételének harmincadik évfordulóján.

A telefonbeszélgetés során Zelenszkij kijevi látogatásra hívta Orbánt. A dokumentum szerint ez az információ végül csak egy Szijjártó Péter által jegyzett, Ukrajnát bíráló közlemény végén, kevésbé hangsúlyos helyen jelent meg.

Lavrov és Szijjártó kiszivárgott beszélgetéséről sem lett hír

Az anyag egy másik példája szerint Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy lehallgatott és kiszivárgott, Szijjártó Péterrel folytatott telefonbeszélgetésről tett közzé nyilatkozatot az orosz külügyminisztérium honlapján. A dokumentum szerint az MTI vezetői több órán keresztül mérlegelték, hogy közöljenek-e róla hírt.

A gyűjtemény készítői szerint végül az anyagot elvetették, feltehetően azért, mert nem tartották hasznosnak a választási kampány szempontjából. Ez a megfogalmazás szintén a munkacsoport következtetése, nem hivatalos hatósági megállapítás.

A hírek leadjét is politikailag érzékeny szempontok szerint alakították

A dokumentum szerint előfordult, hogy egy ukrajnai háborúról szóló hírügynökségi anyagot úgy kellett átírni, hogy ne a hírügynökségi összefoglaló kerüljön a leadbe, hanem egy kiválasztott szereplő kijelentése.

A belső utasítás indoklása szerint a szerkesztők „nem szeretik a hírügynökségek értelmezéseit, magyarázatait”. A dokumentum készítői ezt a tartalmi irányítás egyik példájaként értelmezték.

A 482 oldalas anyag a belső vizsgálatok egyik alapja

A dokumentum közzététele azért is jelentős, mert az anyag már nemcsak belső munkaanyagként létezik, hanem a nyilvánosság számára is hozzáférhető. A Duna Médiaszolgáltató Zrt. vezetése korábban ennek alapján rendelt el belső vizsgálatot.

A vizsgálatok jelenleg is zajlanak, és már több személyi döntés is született a közmédiánál. MTI-s vezetőket, rádiós és televíziós munkatársakat is mentesítettek a munkavégzés alól, de ezek a döntések egyelőre nem minden esetben véglegesek.

A dokumentum új szintre emeli a közmédia működéséről szóló vitát

A teljes anyag nyilvánosságra kerülésével a közmédia korábbi működéséről szóló vita sokkal részletesebb dokumentációra támaszkodhat. A 482 oldal nem egyetlen kiragadott ügyet mutat be, hanem több mint tíz év belső kommunikációját rendezi egymás mellé.

A következő időszak egyik legfontosabb kérdése az lehet, hogy a belső vizsgálatok milyen személyi, fegyelmi vagy jogi következményekhez vezetnek. Az is kiderülhet, hogy az MTVA új vezetése milyen szerkesztőségi és szervezeti változtatásokkal próbálja megakadályozni a dokumentumban szereplő gyakorlatok megismétlődését.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.