Legkorábban 2027 vége felé kerülhet sor arra, hogy a választók közvetlenül dönthessenek Magyarország köztársasági elnökéről, amennyiben az új alkotmány végül ilyen választási rendszert vezet be – erről Melléthei-Barna Márton, a Tisza egyik aktív országgyűlési képviselője beszélt a Magyar Hangnak. A politikus szerint az új alkotmány legkorábban jövő ősszel készülhet el, és ha abban közvetlen államfőválasztás szerepel, akkor a hatálybalépést követően még legalább kilencven napra lenne szükség a választás megtartásához. Melléthei-Barna ugyanakkor hangsúlyozta, hogy sem az új alkotmány pontos időpontja, sem az államfő megválasztásának módja nincs még eldöntve. Az interjúban szóba került a tervezett vagyonvisszaszerzési hivatal is, amelynek létrehozását a Tisza az elmúlt 16 évben eltűntnek tartott közpénzek visszaszerzésével indokolja.

Melléthei-Barna szerint még nincs eldöntve az új alkotmány időpontja

A tiszás képviselő arról beszélt, hogy jelenleg sem az új alkotmány elfogadásának pontos időpontjáról, sem az új köztársasági elnök megválasztásának módjáról nincs végleges döntés. Saját várakozása szerint ugyanakkor jövő ősz előtt nem valószínű, hogy elkészül az új alkotmány.

Melléthei-Barna ebből vezette le azt is, hogy közvetlen elnökválasztás esetén mikor kerülhetne sor először országos szavazásra. Azt mondta, az új alkotmány elfogadása után legalább kilencven napnak kellene eltelnie a választásig.

Legkorábban 2027 vége lehet a reális időpont

A képviselő számítása szerint, ha az új alkotmány valóban csak 2027 őszén készülne el, és abban közvetlen köztársaságielnök-választás szerepelne, akkor a voksolást legkorábban 2027 vége felé lehetne megtartani. Hangsúlyozta, hogy ez csak egy lehetséges forgatókönyv, nem pedig már eldöntött menetrend.

A jelenlegi köztársasági elnöki rendszer tehát még jó ideig fennmaradhat. Melléthei-Barna nyilatkozata alapján a következő hónapokban elsősorban az új alkotmány tartalmáról és az államfői intézmény jövőbeli szerepéről folyhat majd vita.

Nem feltétlenül támogatná automatikusan a közvetlen elnökválasztást

Melléthei-Barna azt is elmondta, hogy tud érveket felsorakoztatni a közvetlen elnökválasztás mellett, de szerinte az csak akkor lenne igazán indokolt, ha az államfő jogkörei is változnának. Úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi hatáskörök mellett nem feltétlenül látja szükségét annak, hogy a köztársasági elnököt közvetlenül a választók válasszák.

Érvelése szerint egy közvetlenül megválasztott államfő politikai legitimitása nagyobb lehetne, mint a miniszterelnöké. Ez szerinte furcsa helyzetet teremtene akkor, ha közben az elnök jogkörei lényegében változatlanok maradnának.

Az államfő jogköreit is újra kellene gondolni

A képviselő szerint tehát a közvetlen elnökválasztás kérdése nem választható el attól, hogy milyen hatásköröket kapna a köztársasági elnök az új alkotmányban. Ha a választók közvetlenül adnának felhatalmazást az államfőnek, akkor szerinte logikus lenne újragondolni a pozíció tényleges politikai súlyát is.

Ez azért fontos, mert a jelenlegi rendszerben a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja meg. A közvetlen választásra való áttérés ezért nem pusztán technikai, hanem alkotmányos és hatalmi egyensúlyt érintő változás lenne.

A vagyonvisszaszerzési hivatal is szóba került

A Magyar Hang interjújában Melléthei-Barna a tervezett vagyonvisszaszerzési hivatal működéséről is beszélt. A politikus szerint a cél az, hogy kizárják a párhuzamos eljárásokat a hagyományos igazságszolgáltatási szervek és az új hivatal között.

Azt mondta, ha a vagyonvisszaszerzési hivatal úgy dönt, hogy egy konkrét ügyben eljár, akkor elsőbbséget kapna. Ebben az esetben a nyomozást és a vádemelést is ez a szervezet vihetné tovább.

„Az ügyészség jogkörei most is megvannak”

Melléthei-Barna az ügyészséget is bírálta az interjúban. Úgy fogalmazott, hogy az ügyészségnek jelenleg is megvannak a szükséges jogkörei, és szerinte most rajta a sor, hogy bizonyítsa, képes ezeket ténylegesen használni.

A politikus azt mondta: „Az ügyészség jogkörei most is megvannak. Itt az idő, hogy bizonyítson, senki nem akadályozza őket.” Ezzel arra utalt, hogy a Tisza szerint az elmúlt években több olyan ügy is volt, ahol a hatóságok nem léptek kellő határozottsággal.

Különálló, széles jogkörű hivatalt akartak létrehozni

A vagyonvisszaszerzési hivatal koncepciója eredetileg arra épült, hogy az ügyészségtől elkülönült, széles hatáskörű testület jöjjön létre. Melléthei-Barna szerint ennek hátterében az állt, hogy szakmai becslések alapján az elmúlt 16 évben 30–60 ezer milliárd forintnyi közpénz tűnhetett el.

Ez az összeg Melléthei-Barna által hivatkozott becslés, nem jogerősen megállapított veszteség. A politikus szerint ugyanakkor olyan volumenű problémáról van szó, amely külön intézményi megoldást indokol.

Az MNB-alapítványok ügyét hozta fel példaként

Melléthei-Barna az MNB-alapítványok ügyét nevezte az egyik legkirívóbb példának arra, amikor szerinte az ügyészség nem lépett kellő hatékonysággal. Azt mondta, hogy az Állami Számvevőszék részletes jelentést készített, mégsem történt kézzelfogható előrelépés.

A képviselő azt állította, hogy az ügyben senki ellen nem emeltek vádat. Ezt annak példájaként említette, miért tartják szükségesnek egy új, vagyonvisszaszerzésre specializált hivatal létrehozását.

A hivatal és az ügyészség között elsőbbségi szabály lehet

A tervek szerint, ha ugyanabban az ügyben az ügyészség és a vagyonvisszaszerzési hivatal is eljárhatna, akkor el kellene dönteni, melyik szerv viszi tovább a nyomozást. Melléthei-Barna szerint a párhuzamosságok kizárása érdekében a hivatal kaphatna elsőbbséget.

Ez azt jelentené, hogy ha az új testület egy ügyben nyomozni vagy vádat emelni akar, akkor ő járhatna el. A pontos szabályozás azonban még nincs véglegesítve, így a részletek később változhatnak.

A Tisza egyszerre tervez alkotmányos és intézményi átalakításokat

Melléthei-Barna interjúja alapján a Tisza több nagy horderejű változást is előkészít. Ezek közé tartozik az új alkotmány, a köztársasági elnök megválasztási módjának esetleges átalakítása és a vagyonvisszaszerzési hivatal létrehozása.

A képviselő ugyanakkor több ponton is jelezte, hogy a részletek még nyitottak. Az államfő közvetlen választása például csak akkor kaphat támogatást, ha azzal együtt az elnöki hatáskörök rendszerét is újragondolják.

A közvetlen elnökválasztás egyelőre csak lehetőség

A jelenlegi állás szerint tehát nem született döntés arról, hogy a jövőben közvetlenül választják-e Magyarország köztársasági elnökét. Melléthei-Barna csak azt vázolta fel, hogy milyen időbeli menetrend lenne lehetséges, ha az új alkotmány végül ezt a modellt vezetné be.

Ebben a forgatókönyvben 2027 vége lehetne az első reális időpont. Addig azonban még az új alkotmány tartalmáról, az államfő jogköreiről és a választási rendszer részleteiről is politikai döntéseket kell hozni.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.