Tarr Zoltán levélben köszöntötte a Kolozsvári Magyar Napok résztvevőit, és üzenetében bocsánatot kért a határon túli magyaroktól az előző magyar kormányok nevében azért, mert szerinte politikai eszközként használták őket. A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter személyesen nem tudott részt venni a rendezvényen, ezért Kollai István magyarságpolitikai helyettes államtitkáron keresztül juttatta el levelét. Tarr úgy fogalmazott, hogy az elmúlt másfél évtizedben kiépült rendszer megpróbálta meghatározni, ki számít „jó magyarnak”, miközben szerinte a külhoni közösségek életét nem lehet Budapestről irányítani. A miniszter a Gyurcsány- és Orbán-kormányok által hátrahagyott, szerinte „leterhelt magyar–magyar kapcsolatok” helyett párbeszédet, egyenrangúságot és a helyi közösségek megerősítését ígérte.

Levélben üzent a Kolozsvári Magyar Napok résztvevőinek

Tarr Zoltán a közösségi oldalán számolt be arról, hogy idén nem tudott személyesen jelen lenni a Kolozsvári Magyar Napokon. Üzenetét ezért Kollai István magyarságpolitikai helyettes államtitkár vitte el a rendezvény résztvevőinek.

A miniszter levelében elsősorban a magyar–magyar kapcsolatok jövőjéről beszélt. Azt hangsúlyozta, hogy a határon túli magyar közösségek támogatását a Tisza-kormány továbbra is természetes feladatának tekinti, ugyanakkor gyökeresen át akarja alakítani a támogatási rendszer politikai logikáját.

Tarr szerint nem Budapestről kell megmondani, ki a „jó magyar”

A politikus szerint az elmúlt másfél évtizedben olyan rendszer alakult ki, amely központilag igyekezett meghatározni, ki számít elfogadható vagy „jó magyar” szereplőnek a külhoni közösségekben. Tarr ezt a szemléletet elutasította.

A miniszter úgy fogalmazott, hogy a határon túli magyarok életét nem lehet Budapestről irányítani. Szerinte a külhoni közösségeknek saját helyi viszonyaik, intézményeik és prioritásaik vannak, ezért a magyar kormánynak nem alárendelt, hanem partneri kapcsolat kialakítására kell törekednie velük.

A Gyurcsány- és Orbán-kormányok örökségével is szakítani akar

Tarr Zoltán szerint nem kizárólag az előző Orbán-kormányok nemzetpolitikájával kell szakítani. Bejegyzésében a Gyurcsány- és az Orbán-kormányok által hátrahagyott „leterhelt magyar–magyar kapcsolatokról” beszélt.

A miniszter szerint az elmúlt évtizedek politikája túl sok konfliktust, bizalmatlanságot és pártpolitikai szempontot vitt a külhoni magyar közösségekkel való kapcsolattartásba. A Tisza-kormány célja ezzel szemben az, hogy a párbeszédre és a közösségek tényleges erősítésére építse a nemzetpolitikát.

Bocsánatot kért az előző vezetés helyett is

Tarr levelének egyik legerősebb része az volt, amikor az előző magyar kormány nevében is bocsánatot kért a határon túli magyaroktól. A politikus szerint az előző vezetés hamis képet kínált számukra, családokat zilált szét, „háborús pszichózist” terjesztett és erősítette a gyűlölködést.

Ezek Tarr Zoltán politikai állításai és értékelései az előző kormányok működéséről. A miniszter ezekre hivatkozva fogalmazta meg bocsánatkérését, és azt ígérte, hogy a Tisza-kormány más alapokra helyezi a külhoni magyar közösségekkel való kapcsolatot.

A támogatás marad, a párthűséget viszont leválasztanák róla

Tarr Zoltán külön hangsúlyozta, hogy a Tisza-kormány nem a támogatások megszüntetésére készül. Éppen ellenkezőleg: azt mondta, számukra magától értetődő, hogy a határon túli magyar közösségek megkapják a szükséges segítséget.

A különbséget abban látja, hogy a támogatási rendszerből „lehámozzák a párthűséget”. A miniszter szerint a jövőben nem az dönthet egy szervezet vagy közösség támogatásáról, hogy politikailag mennyire áll közel a magyar kormányhoz.

Egyenrangú kapcsolatokat ígérnek

A Tisza-kormány célja Tarr szerint az, hogy megszüntesse az alá-fölé rendeltséget a magyarországi kormányzat és a határon túli szervezetek között. A miniszter azt mondta, egyenrangú kapcsolatokra törekednek.

Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy a helyi közösségek nagyobb önállóságot kapnak abban, hogy milyen fejlesztéseket, kulturális programokat vagy intézményi célokat tartanak fontosnak. Tarr korábbi nyilatkozatai alapján a kormány a támogatások elosztásában is kisebb politikai befolyást akar gyakorolni.

Tavasszal már rendszerváltást ígért a külhoni politikában

Tarr Zoltán már miniszteri meghallgatásán is hasonló irányváltásról beszélt. Akkor azt mondta, rendszerváltásra van szükség a külhoni magyarsággal való kapcsolattartásban.

A miniszter egyik fő kritikája az volt, hogy az előző kabinet szerinte egyes szervezeteket magához kötött, míg másokat félreállított. A Tisza ezzel szemben azt ígéri, hogy a támogatási rendszert politikai lojalitás nélkül működteti tovább.

Tíz évre visszamenőleg is ellenőrizhetnek támogatásokat

A miniszter tavasszal azt is közölte, hogy a korábbi támogatási rendszert alaposan át fogják vizsgálni. Bizonyos támogatások esetében akár tíz évre visszamenő ellenőrzésre is sor kerülhet.

Tarr akkor azt hangsúlyozta, hogy a cél nem a külhoni magyar intézmények gyengítése, hanem annak megvizsgálása, hogy a közpénzeket valóban arra használták-e fel, amire megítélték őket. A kormány ennek részeként különösen a politikai befolyásgyakorlás lehetőségét akarja visszaszorítani.

A külhoni magyarok politikai súlya továbbra is jelentős

A határon túli magyar közösségek nemcsak kulturális és nemzetpolitikai, hanem választási szempontból is jelentős szereplők. Az országgyűlési választásra lezárult regisztráció adatai szerint csaknem félmillió külhoni magyar választó regisztrált.

A regisztráltak elsöprő többsége Romániából jelentkezett. Ez különösen fontossá teszi az erdélyi magyar közösséggel való kapcsolatot, amelynek egyik kiemelt kulturális eseménye a Kolozsvári Magyar Napok.

A Tisza új nemzetpolitikai modellről beszél

Tarr Zoltán üzenetéből az rajzolódik ki, hogy a kormány a külhoni magyarok támogatását továbbra is állami feladatnak tekinti, de a finanszírozás és a kapcsolattartás politikai feltételeit jelentősen átalakítaná. A cél a miniszter szerint az, hogy a pártpolitikai lojalitás helyett a közösségek tényleges igényei kerüljenek előtérbe.

A bocsánatkérés ezért nem egyszerű gesztusnak készült, hanem egy szélesebb politikai irányváltás részeként jelent meg. Tarr azt ígéri, hogy a Tisza-kormány a korábbi alárendeltségi viszonyok helyett párbeszédre, kölcsönös tiszteletre és a helyi magyar közösségek önállóságára építi a nemzetpolitikát.

A következő időszakban dőlhet el, mit jelent ez a gyakorlatban

A mostani levél elsősorban politikai irányokat és elveket fogalmazott meg, a konkrét intézkedések részletei azonban még csak részben ismertek. Az eddigi nyilatkozatok alapján biztosnak látszik, hogy a támogatási rendszer átvilágítása folytatódik, és a kormány bizonyos korábbi döntéseket utólag is ellenőrizni kíván.

A külhoni magyar közösségek számára a legfontosabb kérdés az lehet, hogy az ígért egyenrangúság és politikai semlegesség hogyan jelenik majd meg a támogatási döntésekben. Tarr Zoltán mindenesetre világossá tette: a Tisza szerint a következő időszakban nem Budapestnek kell eldöntenie, ki számít „jó magyarnak”.

MNO – Magyar News Online

Fotó: Tarr Zoltán / Facebook

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.